1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Szigetvári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az Önkormányzat azonosító adatai:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címeréről, zászlajáról és ezek használatáról a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzat kör alakú pecsétjének, szárazbélyegzőjének, valamint viaszpecsétjének lenyomatán középen az önkormányzat címere, a köríven pedig Szigetvár Város Önkormányzata felirat található.

3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A település ünnepei:

• a) Február 13-a, a török uralom alóli felszabadulás évfordulója;
• b) Április 21-e, emléknap a „Civitas Invicta” a „Leghősiesebb Város” cím átadása alkalmából;
• c) Április 27-e, a szigetvári zsidóság emléknapja;
• d) Szeptember 7-ét követő hétvége a Zrínyi Emlékünnepség, amely Zrínyi Miklós és vitézei hősies küzdelméről és a vár elestéről való megemlékezés;
• e) Október 1-je, Szigetvár várossá történő avatásának napja.

4. § A polgármesteri, alpolgármesteri, jegyzői, aljegyzői, valamint a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni.

5. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

6. § (1) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A polgármester, továbbá az önkormányzati képviselők esküt tesznek, az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

7. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 116. §-a szerinti gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.

8. § (1) A Képviselő-testület dönt:

• a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri;
• b) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb a soron következő ülésén, bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről.

(2) Az alpolgármester választás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

(3) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, illetve tanácsnok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.

(4) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

9. § (1) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.

(2) A bizottság nem önkormányzati képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén dönt. A bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

10. § A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a jelenlévő két legfiatalabb képviselő hitelesíti.

11. § A Képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a polgármester, vagy alpolgármester megválasztását követő első ülésen dönt a polgármester, alpolgármester részére nyújtott juttatásokról.

12. § A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv-^[1]ben meghatározottakon túl a képviselő:

• a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
• b) a Képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
• c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
• d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.
• e) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet, ezen tevékenységéről a soron következő testületi ülésen beszámol.

13. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott szabályok irányadóak.

(2) A Képviselő-testület tagja köteles a Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi alapdíja 25 %-kal csökken.

14. § A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíját és természetbeni juttatásait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

15. § (1) Képviselőcsoport alakításához legalább három képviselő szükséges. A képviselőcsoport megalakulását, megszűnését a polgármester útján írásban kell a Képviselőt-testületnek bejelenteni.

(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport névsorát, vezetőjének és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét.

(3) Egy párthoz, szervezethez tartozó képviselők egy képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(4) A Képviselő-testületi ülésen a képviselő csoport vezetője tanácskozási szünetet kérhet. A javaslat alapján az ülést vezető elnök szünetet rendel el.

(5) A Frakcióigazgató és stratégiai tanácsadó a frakcióvezető megbízása alapján képviselheti a frakciót a döntések előkészítésében.

16. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Jogi és Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek a (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Jogi és Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen a (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

17. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott féléves munkatervnek megfelelően, évente 11 alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. A rendes ülések időpontja: január, február, március, április, május, június, július, szeptember, október, november hónapok utolsó csütörtöki munkanapja, december hónap harmadik csütörtöki munkanapja. Az ülés legfeljebb két, nyolc munkanapon belüli ülésnapra hívható össze, vagy a megkezdett ülés nyolc napon belül egy alkalommal másik ülésnapon folytatható.

(2) A Képviselő-testület évente augusztus 1-től augusztus 31-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

18. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza:

19. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt tájékoztatja.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon, valamint a város honlapján közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatás eljárási szabályait e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

20. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.

(2) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni a Mötv.-ben meghatározott esetekben, az ott meghatározott időn belül.

(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

21. § (1) A képviselők és a meghívottak részére az ülés előterjesztéseit a Képviselő-testület ülése előtt 5 munkanappal – a bizottság elé nem kerülő előterjesztéseket és a meghívót 3 munkanappal – hozzáférhetővé kell tenni.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (távbeszélő, távmásoló, távirat, stb.) is összehívható.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni. Indokolt esetben a Képviselő-testület döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.

(4) E §-ban foglaltak alapján az írásos előterjesztéseket és meghívókat a képviselők elektronikus úton kapják meg. A képviselők, illetve a bizottsági tagok kérésére ezen anyagokat részükre nyomtatott formátumban is rendelkezésre kell bocsátani.

22. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett:

23. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti. Amennyiben a felsoroltak közül egyik sincs jelen, illetve akadályoztatva van, úgy az ülést a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.

(2) A Képviselő-testületi ülést vezető személy:

24. § (1) Napirenden kívüli (napirend előtti) felszólalás a napirenden nem szereplő, interpelláció, kérdés tárgykörébe nem tartozó, a város egészét érintő, halaszthatatlan ügyben tehető. A felszólalási szándékot, az ülést megelőző munkanapon 12.00 óráig írásban kell eljuttatni a polgármesternek, egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A napirenden kívüli felszólaláshoz csak a polgármester, illetve a személyében érintett szólhat hozzá legfeljebb három percben.

(2) A napirendi pontok tárgyalása előtt a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy az általa megbízott személy egy alkalommal, három percben szólalhat fel.

(3) Napirendi pontok tárgyalása után a Képviselő-testület bármely tagja egy alkalommal, három percben szólalhat fel.

(4) Képviselő-testületi napirendi pont - kivéve a 40. § és 42. § (1) bekezdésében foglalt témákat - előterjesztője lehet:

• a) a Képviselő-testület tagja;
• b) a Képviselő-testület bizottsága;
• c) a jegyző;
• d) a településrészi önkormányzat testülete;
• e) a települési nemzetiségi önkormányzat testülete;
• f) a bejelentett képviselőcsoport;
• g) a Képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

25. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. A vita időtartamra előterjesztésenként 30 perc lehet. A napirend kapcsán a bizottság elnöke a bizottsági állásfoglalást a Képviselő-testülettel ismerteti, valamint tájékoztatja a képviselőket a bizottsági ülésen elhangzott kisebbségi véleményekről is. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak legfeljebb 2 perc időtartamban kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A kérdésre nyújtott válaszra 2 perc áll rendelkezésre. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az ügyrendi javaslat időpontjáig hozzászólásra jelentkezettek felszólalását követően a napirend előadója válaszol, további vitára nincs lehetőség.

(2) Napirendi pontonként a hozzászólásra két alkalommal van lehetőség: első alkalommal legfeljebb három perc időtartamban, melyet a Képviselő-testület a képviselő kérésére két perccel meghosszabbíthat; második alkalommal legfeljebb egy perc időtartamban, amennyiben a képviselő a két percet nem vette igénybe.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az éves költségvetés elfogadásakor egy alkalommal, legfeljebb öt perc időtartamban van lehetőség hozzászólásra.

(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

(5) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

26. § A Képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve ha adott érdekközösség, lakókörzet megbízottja, vagy az érdekelt személy azt kéri. A tanácskozási jog megadása felől ilyen esetben a Képviselő-testület dönt.

27. § (1) A polgármester saját véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

28. § Az előterjesztés két részből áll:

• a) Első rész:

29. § A munkatervben az előterjesztés elkészítésére kötelezett a bizottsági ülések előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

30. § (1) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

(2) Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.

(3) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
• b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
• c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
• d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;
• e) a c) és d) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

31. § (1) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

• a) a Képviselő-testület tagjainak,
• b) a jegyzőnek,
• c) az aljegyzőnek,
• d) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak és titkárának,
• e) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívottaknak,
• f) a Kormányhivatal vezetőjének, vagy meghatalmazottjának
• g) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek.

(2) A zárt ülés anyaga csak annyi példányban sokszorosítható, hogy az (1) bekezdésben felsorolt személyek egy példányt kaphassanak.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagjai, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Kormányhivatal vezetője, és annak megbízottja, továbbá a jegyző, aljegyző tekinthet be.

32. § (1) A külön jogszabályban meghatározott körben az ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozó adatokat a város honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(2)

33. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testület ülését nyolc napon belül újra össze kell hívni.

(3) A Mötv-ben meghatározottakon túl minősített többség szükséges a következő döntésekhez:

• a) fegyelmi eljárás során hozott határozathoz;
• b) alapítványi támogatáshoz;
• c) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához;
• d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;
• e) zárt ülés elrendelése esetén;
• f) a 10.000.000,- Ft-ot (azaz tízmillió forint) meghaladó döntéshez,
• g) hitelfelvételhez;
• h) garancia-és kezességvállaláshoz;
• i) kötvénykibocsátáshoz;
• j) 10.000.000,- Ft (azaz tízmillió forint) értéket meghaladó kötelezettségvállaláshoz, szerződéskötéshez;
• k) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átadásához, átvételéhez;
• l) a 10.000.000,- Ft-ot (azaz tízmillió forint) meghaladó értékű önkormányzati tulajdonnal való rendelkezéshez (eladás, megterhelés, apportálás);
• m) kereset benyújtásához a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén,
• n) településrészi önkormányzat létrehozásához,
• o) titkos szavazás elrendeléséhez;
• p) a kötelezett által elismert, illetve jogerős bírósági határozat alapján járó követelés kamattartozásáról történő lemondáshoz;
• q) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről,
• r) helyi népszavazás elrendeléséről,
• s) az önkormányzati tulajdonban lévő, illetve önkormányzati tulajdonrészekkel rendelkező gazdasági szervezeteket, cégeket érintő személyi döntéseknél.

(4) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban kettőnél több jelölt szerepel, a Képviselő-testület dönt oly módon, hogy mindegyik képviselő mindegyik jelöltre szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

34. § (1) A Képviselő-testület ülésein a szavazás szavazatszámláló számítógépes rendszer alkalmazásával, vagy kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselők kizárólag saját szavazógépüket használhatják.

(3) A szavazatok képviselőnkénti megoszlása két választási cikluson át a Hivatalban visszakereshető és arról információ szolgáltatható.

35. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A Képviselő-testület, az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt.

(3) A Képviselő-testület ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását a Mötv. által lehetővé tett esetekben, amelyről a Képviselő-testület dönt.

(4) A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. Amennyiben az ülésen a bizottsági tagok száma nem éri el a hármat, a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel három főre egészíti ki azt. A lebonyolítás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A szavazólapon „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel lehet szavazni.

(6) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá.

36. § (1) A polgármester, bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A képviselők egynegyedének indítványára a Képviselő-testület név szerint szavaz.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak.

37. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. A Képviselő-testület azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig a jegyzőhöz írásban benyújtottak.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha az interpelláló képviselő az interpellációk elhangzásának időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, úgy számára a választ – a többi képviselő számára az interpellációt és a választ – írásban kell megküldeni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Az interpelláció három perc időtartamban terjeszthető elő. A válaszra három perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Ha a (3) bekezdés alapján írásban kiküldött választ a képviselő nem fogadja el, ezt a (2) bekezdésben megjelölt időpontig írásban kell jeleznie. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület következő ülésén vita nélkül dönt.

(5) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.

38. § (1) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az illetékes bizottság végez.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

39. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 37. és 38. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

• a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12.00 óráig a jegyzőhöz írásban benyújtottak,
• b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre,
• c) kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

40. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

41. § (1) A rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni.

(2) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsát. Az éves költségvetési tervezetet közmeghallgatás tárgyává kell tenni.

41/A. § (1) A rendeletalkotás előkészítése során a társadalmi egyeztetés érdekében a Képviselő-testületi ülést megelőző 14. nap 16 órától a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel biztosítani kell a rendelet-tervezetek véleményezését az Önkormányzat hivatalos honlapján.

(2) A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jegyző döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

• a) a költségvetésről, annak módosításáról, végrehajtásáról,
• b) a helyi adóról, annak módosításáról szóló önkormányzati rendeletek tervezeteit,
• c) fizetési kötelezettségekről szóló rendelet-tervezetet,
• d) annak a rendeletnek a tervezetét, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
• e) annak a rendeletnek a tervezetét, amelynek esetében a rendelet megalkotására magasabb szintű jogszabály határidőt határoz meg, és a társadalmi egyeztetés lefolytatása mellett a határidő betartása nem biztosítható.

(4)

(5) Az egyeztetésben részt vevők javaslatot (a továbbiakban: előzetes javaslat) fogalmazhatnak meg.

(6) Az előzetes javaslatot a tervezetről szóló előterjesztés bizottsági tárgyalásakor ismertetni kell. Az ismertetésben szerepel az előzetes javaslat rövid összefoglalása, elfogadásának vagy elvetésének indoka.

41/B. § (1) A rendelet előkészítője azon szervezetekkel, amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg, vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek közvetlen egyeztetést folytat le.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más személyeket, szervezeteket is bevonhat a közvetlen egyeztetésbe, valamint kérelemre lehetőséget biztosíthat meghatározott jogszabály véleményezésében való részvételre.

42. § (1) A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi építési szabályzat és szabályozási tervről szóló rendelet tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet tervezeteket a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A rendelet tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(3) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

43. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) Az önkormányzati rendeletek és határozatok, valamint a bizottságok és a polgármester átruházott hatáskörben hozott határozatait a város honlapján kell közzétenni.

(3) A Hivatalban a rendelet egy-egy példányát el kell helyezni, továbbá Szigetvár város honlapján is közzé kell tenni.

44. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent Képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A Képviselő-testület tagjának az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

(2) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel és a gyorsírók jegyzetei alapján kell elkészíteni.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(4) A jegyzőkönyv hitelesítését a 10. §-ban meghatározott, a testület ülésén jelenlévő két legfiatalabb képviselő hitelesíti.

45. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenként beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

(2) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet a hitelesítést követő 3 munkanapon belül a város honlapján folytatólagosan, bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

46. § (1) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

• a) Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság
• b) Jogi és Ügyrendi Bizottság
• c) Kulturális, Ifjúsági, Civil, Sport, Oktatási és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága
• d) Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság.

(2) A bizottságok feladat és hatáskörét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, amely feladatkört érintő Képviselő-testületi előterjesztések véleményezését lehetővé kell tenni. A benyújtott előterjesztésekről történő bizottsági állásfoglalás elmaradása – a 40. § (3) - (4) és 76. § (2) bekezdés kivételével – a Képviselő-testületi döntéshozatalt nem akadályozza.

47. § (1) A bizottság részletes működési szabályzatát e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(3) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követően 30 napon belül készít el.

(4) A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt bizottsági titkár segíti. A titkár feladatai:

• a) elkészíti a Képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság üléstervét;
• b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;
• c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;
• d) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett;
• e) az együttes bizottsági ülések megszervezésében az érintett bizottságok titkárai egymással együttműködnek.

48. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés munkatervben szereplő előterjesztéseit az ülés előtt hét naptári nappal, a munkatervben nem szereplő előterjesztéseket az ülés előtt legalább négy naptári nappal a bizottság tagjainak hozzáférhetővé kell tenni. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Bizottság dönt.

(2) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(3) A Képviselő-testület albizottságot hozhat létre, az albizottság működésének szabályaira - a Képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

49. § (1) Településrészi önkormányzat települési képviselőből és más választópolgárokból áll. A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő.

(2) A településrészi önkormányzat testülete megválasztásakor Zsibóton 4 tagú, Becefán 2 tagú, a települési képviselőn kívül.

(3) A településrészi önkormányzatok testületét véleményezési jog illeti meg, a településrészt érintő, a következő felsorolt Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügyekben:

50. § (1) A településrészi önkormányzatok testületét egyetértési jog illeti meg a következő ügyekben:

• a) a településrészen közterület elnevezés;
• b) emlékműállítás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Képviselő-testület döntést a településrészi önkormányzat testületének egyetértése esetén hozhat.

51. § (1) A részönkormányzat vezetője a településrész mindenkori képviselője. A településrészi önkormányzat nem képviselő tagjait az érintett településrész választópolgárainak jelölése alapján, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Képviselő-testület választja meg.

(2) A településrészi jelölőgyűlést a településrészi önkormányzat elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A jegyző a jelölőgyűlést megelőző tizenöt nappal a jelölőgyűlés helyét és idejét a helyben szokásos módon közzéteszi. A jelölőgyűlés törvényességi felügyeletét a jegyző látja el.

52. § (1) A jelölőgyűlésen minden a településrészen lakó - vagy tartózkodási hellyel rendelkező - választópolgár ajánlhat jelöltet, illetve jelöltként állítható. A helyben lakás tényének igazolására az általános képviselőválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A jelölőgyűlésen az (1) bekezdés szerinti résztvevők a jelöltek személyére ajánlásokat tesznek, amelyet a jelölt személy elfogadó nyilatkozatát követően a jelölőgyűlés vezetője egyenként megszavaztat. Jelölt az lesz, akit a jelenlévők több mint egyötöde támogat.

(3) A (2) bekezdés alapján összeállított betűrendes névsorban szereplő személyekre a jelölőgyűlésen az (1) bekezdésben résztvevők nyílt vagy titkos szavazással szavaznak, titkos szavazás tartásához a jelenlévők több mint felének támogatása szükséges.

(4) Nyílt szavazás lefolytatásakor a jelölőgyűlés vezetője egyenként felteszi szavazásra az ajánlott személyek nevét. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(5) Titkos szavazás lefolytatására az (1) bekezdés szerinti résztvevők háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot hoznak létre, akik maguk közül elnököt választanak. Az elnök a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv alapján hirdeti ki a jelöltekre leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát.

(6) A (5) bekezdésben rögzített szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik, az általános képviselőválasztásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

53. § (1) A jelöltekről a jelölőgyűlés vezetője jegyzéket készít, amely tartalmazza:

• a) a jelölt nevét, lakcímét, születési idejét;
• b) a kapott szavazatok számát.

(2) A jegyzéket a kapott szavazatok számának csökkenő sorrendjében kell összeállítani.

(3) A jegyzéket és a jelölőgyűlés jegyzőkönyvét a jelölőgyűlés vezetője öt naptári napon belül megküldi a polgármesternek.

(4) A jegyző törvényességi véleményével a polgármester előterjesztést nyújt be a soron következő Képviselő-testület ülésére a településrészi önkormányzat testülete tagjainak megválasztása érdekében.

54. § (1) A településrészi önkormányzat testületének tagjait a Képviselő-testület választja meg a jelölőgyűlés által javasolt jelöltek közül, akik a Képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(2) Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

55. § (1) A településrészi önkormányzat testülete tagjának megbízatása megszűnik:

56. § (1) A településrészi önkormányzat testülete ülését a településrészi önkormányzat elnöke hívja össze.

(2) A településrészi önkormányzat testületének ülését tizenöt napon belül össze kell hívni:

57. § (1) A Képviselő-testület költségvetési támogatást nyújt a településrészi önkormányzatnak, amelyről a Hivatal külön nyilvántartást vezet.

(2) A Képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározott célokra biztosít támogatást, melynek felhasználásáról a településrészi önkormányzat testülete dönt, és negyedévente beszámol a Képviselő-testületnek.

58. § A települési nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

59. § A települési nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját a Jegyző által kijelölt titkár segíti.

60. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Ntv.) meghatározottak szerint gyakorolja. A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testület ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

(2) A Képviselő-testület külön jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

(3) Az éves költségvetési rendeletben meghatározott nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiségekhez tartozók képzésére is kiterjedő Képviselő-testületi döntésekhez a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat a külön jogszabályban, illetve a (1)-(3) bekezdésben meghatározott egyetértési és véleményezési jogát az ilyen irányú közléstől, illetve a kézhezvételtől számított harminc napon belül gyakorolhatja. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni.

(6) Az (1) – (5) bekezdésben foglaltakon túl a Képviselő-testület soron következő ülésén szereplő napirendi pontok közül azokat, amelyek a települési nemzetiségi önkormányzatok működését is érintik, a települési nemzetiségi önkormányzatok részére is meg kell küldeni, lehetővé téve azáltal a települési nemzetiségi önkormányzat számára az adott napirend előzetes megtárgyalását, és az azzal kapcsolatban kialakult vélemények közvetítését.

(7) A települési nemzetiségi önkormányzat az (6) bekezdés szerinti előterjesztéseket a Képviselő-testület ülésének időpontját megelőző 3 nappal korábban tárgyalja.

61. § (1) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a települési nemzetiségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat az Önkormányzat számlavezető pénzintézeténél önálló számlát vezet, bevételeivel és kiadásaival szabadon gazdálkodik.

(3) Az Önkormányzat az Ntv.-ben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket és a Hivatal segítségével gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásáról, valamint szakmai segítséget nyújt.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont, a települési nemzetiségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. A települési nemzetiségi önkormányzatok használatába átadott vagyontárgyak felsorolását e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(5) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogait az Ntv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. Feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja.

(6) A Hivatal gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Segítséget nyújt a települési nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladataiban. A költségvetés előkészítése és a törzskönyvi nyilvántartás során a Hivatal részéről a kapcsolattartással megbízott személy a Hivatal Költségvetési és Pénzügyi Osztály vezetője (a továbbiakban: költségvetési megbízott).

(7) Az Önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködés részletes szabályait a közöttük létrejött együttműködési megállapodás rögzíti.

62. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati testület képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(2) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy rendeleteinek kihirdetése, hirdetményének közzététele a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék.

63. § (1) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) Főbb feladatai:

• a) a település fejlődésének elősegítése;

65. § (1) A Jegyző:

• a) vezeti a Hivatalt, a polgármester irányításával elkészíti annak ügyrendjét, munkaköri leírásait, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;
• b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét;
• c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról;
• d) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak, a településrészi önkormányzatnak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
• e) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok és a településrészi önkormányzatok elé kerülő előterjesztéseket;
• f) a Képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról;
• g) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről;
• h) gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról;
• i) szervezi a jogi felvilágosító munkát;
• j) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről;
• k) ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásokat.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 9. melléklete tartalmazza.

(4) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy jegyző és a helyettesítésére kijelölt aljegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 havi időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jogszabályban előírt képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bízhat meg a polgármester.

66. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, illetve az általa meghatározott feladatok ellátására.

(2) Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, és meghatározza feladatait.

67. § A Képviselő-testület egységes Hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.

68. § (1) A Hivatal szervezeti egységei:

• a) Titkársági Osztály
• b) Költségvetési és Pénzügyi Osztály
• c) Vagyongazdálkodási és Műszaki Osztály
  • ca) Közfoglalkoztatási Iroda
• d) Közigazgatási Osztály
• e) Városi Főépítész

(2) (Hatályon kívül helyezve)

70. § (1) A Hivatal dolgozói munkaköri leírásuknak, a jogszabályoknak, a belső szabályzatoknak és a kapott utasításoknak megfelelően látják el feladataikat.

(2) A Hivatal dolgozói munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Az osztályvezetőt - a jegyző egyetértésével - az osztályvezető által munkaköri leírásban megbízott dolgozó helyettesíti.

71. § (1) A tisztségviselők ügyfélfogadási rendje:

73. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.

74. § (1)

(2)

(3) A költségvetési rendelet tervezetet a 73. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beterjeszteni.

(4) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet valamennyi bizottság és településrészi önkormányzat testülete megtárgyalja.

75. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2011. (III.25.) önkormányzati rendelete állapítja meg.

76. § (1) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

(2) A Képviselő-testület vállalkozásokban a Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság előzetes véleményének kikérésével vehet részt.

77. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók.

78. § Az önkormányzat által fenntartott intézmények pénzügyi ellenőrzését a Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság irányításával a Hivatal látja el.

79. § A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.

80. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.

81. § Ez a rendelet 2020. május 30-án lép hatályba.

(1) E rendelet 2011. február 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (IV.30.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 15/2003. (VIII. 19.), 4/2004. (III. 5.), 16/2004. (III. 30.), 29/2004. (V. 5.), 47/2004. (XII. 22.), 12/2005. (VI. 29.), 22/2005. (X. 27.), 10/2006. (V. 10.), 22/2006. (X. 16.), 27/2006. (XII. 01.), 32/2006. (XII. 15.), 5/2007. (III. 02.), 8/2007. (III. 02.), 13/2007. (III. 30.), 18/2007. (VII. 06.), 21/2007. (VII. 06.), 22/2007. (VII. 31.), 28/2007. (XI. 30.), 5/2008. (II. 01.), 14/2008. (III. 28.), 17/2008. (V. 16.), 22/2008. (VI. 27.), 29/2008. (X.31.), 21/2009. (V.04.), 1/2010. (I.19.), 18/2010. (X.14), 19/2010. (X.22.), 22/2010. (XI.26.) önkormányzati rendeletek.