Szigetvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011. (I. 21.) önkormányzati rendelete
Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 05. 30- 2024. 10. 08 14:55Szigetvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011. (I. 21.) önkormányzati rendelete
Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 53. §-a alapján a következő rendeletet alkotja:
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Hivatalos megnevezés
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(3) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Szigetvári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(4) Az Önkormányzat azonosító adatai:
1.Megnevezés: Szigetvár Város Önkormányzat
2.Székhely: 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1.
3.Törzskönyvi azonosító szám: 724199
4.Adószám: 15724193-2-02
5.KSH statisztikai számjel: 15724193-8411-321-02
6.Költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla: 11731094-15332233
7.Állami hozzájárulás számla: 11731094-15332233-05120000
(5) Az Önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a rendelet 5. sz. függeléke tartalmazza.
Jelképek
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat címeréről, zászlajáról és ezek használatáról a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzat kör alakú pecsétjének, szárazbélyegzőjének, valamint viaszpecsétjének lenyomatán középen az önkormányzat címere, a köríven pedig Szigetvár Város Önkormányzata felirat található.
Az önkormányzat kör alakú pecsétjét kell használni a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére. Ezen túlmenően a kör alakú pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi lehetővé.
(4) Az önkormányzat szárazbélyegzőjét vagy viaszpecsétjét kell használni:
a) a Képviselő-testület által adományozott okleveleken és egyéb ünnepélyes jellegű dokumentumokon,
b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon
(5) A Képviselő-testület üléstermében el kell helyezni a Magyar Köztársaság címerét és a település jelképeit.
(6) Szigetvár Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) és Szigetvár Város Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a)Szigetvár Város Polgármestere;
b)Szigetvár Város Jegyzője.
A település ünnepei
3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(2) A település ünnepei:
- a) Február 13-a, a török uralom alóli felszabadulás évfordulója;
- b) Április 21-e, emléknap a „Civitas Invicta” a „Leghősiesebb Város” cím átadása alkalmából;
- c) Április 27-e, a szigetvári zsidóság emléknapja;
- d) Szeptember 7-ét követő hétvége a Zrínyi Emlékünnepség, amely Zrínyi Miklós és vitézei hősies küzdelméről és a vár elestéről való megemlékezés;
- e) Október 1-je, Szigetvár várossá történő avatásának napja.
Bélyegző használat
4. § A polgármesteri, alpolgármesteri, jegyzői, aljegyzői, valamint a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni.
II. FEJEZET AZ ALAKULÓ ÜLÉS
A Képviselő-testület megalakulása
5. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
6. § (1) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(2) A polgármester, továbbá az önkormányzati képviselők esküt tesznek, az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
7. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 116. §-a szerinti gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.
A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása
8. § (1) A Képviselő-testület dönt:
- a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri;
- b) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb a soron következő ülésén, bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről.
(2) Az alpolgármester választás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.
(3) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, illetve tanácsnok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.
(4) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A bizottságok tagjainak megválasztása
9. § (1) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.
(2) A bizottság nem önkormányzati képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén dönt. A bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.
Jegyzőkönyv hitelesítők
10. § A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a jelenlévő két legfiatalabb képviselő hitelesíti.
Juttatások meghatározása
11. § A Képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a polgármester, vagy alpolgármester megválasztását követő első ülésen dönt a polgármester, alpolgármester részére nyújtott juttatásokról.
III. FEJEZET A KÉPVISELŐ
A képviselő jogai és kötelezettségei
12. § A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv-[1]ben meghatározottakon túl a képviselő:
- a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
- b) a Képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
- c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
- d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.
- e) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet, ezen tevékenységéről a soron következő testületi ülésen beszámol.
A kizárás szabályai
13. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott szabályok irányadóak.
(2) A Képviselő-testület tagja köteles a Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi alapdíja 25 %-kal csökken.
Képviselői juttatások
14. § A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíját és természetbeni juttatásait külön önkormányzati rendelet szabályozza.
14/A. §
A tiszteletdíj csökkentése, megvonása
(1) Amennyiben az önkormányzati képviselő 6 hónap alatt igazolatlanul, előzetes bejelentés nélkül a rendes képviselő-testületi ülések 30 %-áról, a rendkívüli képviselő-testületi ülések 50 %-ról távol van, abban az esetben 1 havi képviselői alapdíját 25 %-kal csökkentett összegben kell kifizetni.
Igazolt távollétnek számít, ha az önkormányzati képviselő betegség, vagy kórházi kezelés miatt nem tud részt venni az üléseken, és ezt a tényt előzetesen bejelenti, valamint a távollét igazolására szolgáló orvosi dokumentumokat a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül a jegyzőnek benyújtja.
(2) Ha a képviselő a testületi üléseken részt vesz ugyan, azonban 3 hónapon belül a határozathozatalok 25 %-ából kimarad, a polgármester jegyzőkönyvi figyelmeztetésben részesíti.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt mulasztás 1 éven belül ismételten előfordul, a képviselő a következő 3 hónapra képviselői tiszteletdíjának csak a 75 %-ára jogosult.
(4) Bizottsági ülés esetén a távolmaradást a bizottság elnökének kell előzetesen bejelenteni, valamint a távollét igazolására szolgáló orvosi dokumentumokat a bizottsági ülést követő 15 napon belül a bizottság elnökének kell benyújtani.
(5) Nem tekinthető sem képviselő-testületi, sem bizottsági hiányzásnak, ha a képviselő a képviselő-testület megbízásából teljesített kiküldetés miatt van távol.
(6) A bizottsági, részönkormányzati tag hiányzásai esetén a szankcionálásra e § előírásai vonatkoznak.
(7) A Képviselő-testület az e §-ban foglaltak érvényesítésével, a szankciók megállapításával kapcsolatos hatáskört a Jogi és Ügyrendi Bizottságra ruházza át.
Képviselői csoportok
15. § (1) Képviselőcsoport alakításához legalább három képviselő szükséges. A képviselőcsoport megalakulását, megszűnését a polgármester útján írásban kell a Képviselőt-testületnek bejelenteni.
(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport névsorát, vezetőjének és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét.
(3) Egy párthoz, szervezethez tartozó képviselők egy képviselőcsoportot hozhatnak létre.
(4) A Képviselő-testületi ülésen a képviselő csoport vezetője tanácskozási szünetet kérhet. A javaslat alapján az ülést vezető elnök szünetet rendel el.
(5) A Frakcióigazgató és stratégiai tanácsadó a frakcióvezető megbízása alapján képviselheti a frakciót a döntések előkészítésében.
IV. FEJEZET Az összeférhetetlenségi eljárás
16. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Jogi és Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.
(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek a (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Jogi és Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen a (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
V. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Az ülések éves munkaterve
17. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott féléves munkatervnek megfelelően, évente 11 alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. A rendes ülések időpontja: január, február, március, április, május, június, július, szeptember, október, november hónapok utolsó csütörtöki munkanapja, december hónap harmadik csütörtöki munkanapja. Az ülés legfeljebb két, nyolc munkanapon belüli ülésnapra hívható össze, vagy a megkezdett ülés nyolc napon belül egy alkalommal másik ülésnapon folytatható.
(2) A Képviselő-testület évente augusztus 1-től augusztus 31-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a)a Képviselő-testület tagjától;
b)a Képviselő-testület bizottságától;
c)a településrészi önkormányzatok testületétől;
d)a települési nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testületétől;
e)a jegyzőtől.
(4) A munkaterv összeállításánál minden beérkezett javaslatot figyelembe kell venni. A polgármesteri előterjesztést követőn a Képviselő-testület dönt az előterjesztés végleges tartalmáról.
(5)
18. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a)a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét;
b)az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét;
c)az előterjesztő, közreműködő megnevezését;
d)az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését.
(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a város polgárai számára megismerhető legyen.
Az ülés összehívása
19. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt tájékoztatja.
(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon, valamint a város honlapján közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatás eljárási szabályait e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
20. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
(2) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni a Mötv.-ben meghatározott esetekben, az ott meghatározott időn belül.
(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
A meghívó
21. § (1) A képviselők és a meghívottak részére az ülés előterjesztéseit a Képviselő-testület ülése előtt 5 munkanappal – a bizottság elé nem kerülő előterjesztéseket és a meghívót 3 munkanappal – hozzáférhetővé kell tenni.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (távbeszélő, távmásoló, távirat, stb.) is összehívható.
(3) A Képviselő-testület elé kerülő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni. Indokolt esetben a Képviselő-testület döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.
(4) E §-ban foglaltak alapján az írásos előterjesztéseket és meghívókat a képviselők elektronikus úton kapják meg. A képviselők, illetve a bizottsági tagok kérésére ezen anyagokat részükre nyomtatott formátumban is rendelkezésre kell bocsátani.
22. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.
(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett:
a)a város országgyűlési képviselőjét;
b)a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét;
c)a jegyzőt, aljegyzőt
d)a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét;
e)a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit;
f)a könyvvizsgálót;
g)valamint akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
a) díszpolgárok,
b) intézményvezetők,
c) önkormányzati cégek vezetői,
d) kamara és érdekképviseletek,
e) bizottságok tagjai,
f) részönkormányzat tagjai,
g) nemzetiségi önkormányzatok tagjai.
Az ülés vezetése
23. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti. Amennyiben a felsoroltak közül egyik sincs jelen, illetve akadályoztatva van, úgy az ülést a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.
(2) A Képviselő-testületi ülést vezető személy:
a)megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze;
b)megállapítja az ülés határozatképességét;
c)előterjeszti az ülés napirendjét;
d)a testületi ülésen tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(3) A Képviselő-testület a napirendről és a napirenden kívüli felszólalás lehetőségéről vita nélkül határoz. A polgármester a napirend előtt írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet a legutóbbi ülés óta történtekről.
24. § (1) Napirenden kívüli (napirend előtti) felszólalás a napirenden nem szereplő, interpelláció, kérdés tárgykörébe nem tartozó, a város egészét érintő, halaszthatatlan ügyben tehető. A felszólalási szándékot, az ülést megelőző munkanapon 12.00 óráig írásban kell eljuttatni a polgármesternek, egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A napirenden kívüli felszólaláshoz csak a polgármester, illetve a személyében érintett szólhat hozzá legfeljebb három percben.
(2) A napirendi pontok tárgyalása előtt a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy az általa megbízott személy egy alkalommal, három percben szólalhat fel.
(3) Napirendi pontok tárgyalása után a Képviselő-testület bármely tagja egy alkalommal, három percben szólalhat fel.
(4) Képviselő-testületi napirendi pont - kivéve a 40. § és 42. § (1) bekezdésében foglalt témákat - előterjesztője lehet:
- a) a Képviselő-testület tagja;
- b) a Képviselő-testület bizottsága;
- c) a jegyző;
- d) a településrészi önkormányzat testülete;
- e) a települési nemzetiségi önkormányzat testülete;
- f) a bejelentett képviselőcsoport;
- g) a Képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.
A vita
25. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. A vita időtartamra előterjesztésenként 30 perc lehet. A napirend kapcsán a bizottság elnöke a bizottsági állásfoglalást a Képviselő-testülettel ismerteti, valamint tájékoztatja a képviselőket a bizottsági ülésen elhangzott kisebbségi véleményekről is. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak legfeljebb 2 perc időtartamban kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A kérdésre nyújtott válaszra 2 perc áll rendelkezésre. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az ügyrendi javaslat időpontjáig hozzászólásra jelentkezettek felszólalását követően a napirend előadója válaszol, további vitára nincs lehetőség.
(2) Napirendi pontonként a hozzászólásra két alkalommal van lehetőség: első alkalommal legfeljebb három perc időtartamban, melyet a Képviselő-testület a képviselő kérésére két perccel meghosszabbíthat; második alkalommal legfeljebb egy perc időtartamban, amennyiben a képviselő a két percet nem vette igénybe.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az éves költségvetés elfogadásakor egy alkalommal, legfeljebb öt perc időtartamban van lehetőség hozzászólásra.
(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
(5) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
26. § A Képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve ha adott érdekközösség, lakókörzet megbízottja, vagy az érdekelt személy azt kéri. A tanácskozási jog megadása felől ilyen esetben a Képviselő-testület dönt.
27. § (1) A polgármester saját véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
Az előterjesztés
28. § Az előterjesztés két részből áll:
- a) Első rész:
1) a tárgy pontos meghatározása;
2) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén, a korábbi döntés;
3) az előkészítés során felmerülő vélemények;
4) az előterjesztést készítők megnevezése.
b) Második rész:
1) határozati javaslat;
2) a végrehajtásért felelős személy megnevezése;
3) a határidő megjelölése.
29. § A munkatervben az előterjesztés elkészítésére kötelezett a bizottsági ülések előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.
Az ülés rendje
30. § (1) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.
(2) Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.
(3) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
- a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
- b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
- c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
- d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;
- e) a c) és d) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
31. § (1) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
- a) a Képviselő-testület tagjainak,
- b) a jegyzőnek,
- c) az aljegyzőnek,
- d) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak és titkárának,
- e) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívottaknak,
- f) a Kormányhivatal vezetőjének, vagy meghatalmazottjának
- g) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek.
(2) A zárt ülés anyaga csak annyi példányban sokszorosítható, hogy az (1) bekezdésben felsorolt személyek egy példányt kaphassanak.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagjai, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Kormányhivatal vezetője, és annak megbízottja, továbbá a jegyző, aljegyző tekinthet be.
32. § (1) A külön jogszabályban meghatározott körben az ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozó adatokat a város honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(2)
Döntéshozatal
33. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testület ülését nyolc napon belül újra össze kell hívni.
(3) A Mötv-ben meghatározottakon túl minősített többség szükséges a következő döntésekhez:
- a) fegyelmi eljárás során hozott határozathoz;
- b) alapítványi támogatáshoz;
- c) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához;
- d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;
- e) zárt ülés elrendelése esetén;
- f) a 10.000.000,- Ft-ot (azaz tízmillió forint) meghaladó döntéshez,
- g) hitelfelvételhez;
- h) garancia-és kezességvállaláshoz;
- i) kötvénykibocsátáshoz;
- j) 10.000.000,- Ft (azaz tízmillió forint) értéket meghaladó kötelezettségvállaláshoz, szerződéskötéshez;
- k) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átadásához, átvételéhez;
- l) a 10.000.000,- Ft-ot (azaz tízmillió forint) meghaladó értékű önkormányzati tulajdonnal való rendelkezéshez (eladás, megterhelés, apportálás);
- m) kereset benyújtásához a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén,
- n) településrészi önkormányzat létrehozásához,
- o) titkos szavazás elrendeléséhez;
- p) a kötelezett által elismert, illetve jogerős bírósági határozat alapján járó követelés kamattartozásáról történő lemondáshoz;
- q) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről,
- r) helyi népszavazás elrendeléséről,
- s) az önkormányzati tulajdonban lévő, illetve önkormányzati tulajdonrészekkel rendelkező gazdasági szervezeteket, cégeket érintő személyi döntéseknél.
(4) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban kettőnél több jelölt szerepel, a Képviselő-testület dönt oly módon, hogy mindegyik képviselő mindegyik jelöltre szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.
34. § (1) A Képviselő-testület ülésein a szavazás szavazatszámláló számítógépes rendszer alkalmazásával, vagy kézfelemeléssel történik.
(2) A képviselők kizárólag saját szavazógépüket használhatják.
(3) A szavazatok képviselőnkénti megoszlása két választási cikluson át a Hivatalban visszakereshető és arról információ szolgáltatható.
Szavazás
35. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2) A Képviselő-testület, az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt.
(3) A Képviselő-testület ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását a Mötv. által lehetővé tett esetekben, amelyről a Képviselő-testület dönt.
(4) A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. Amennyiben az ülésen a bizottsági tagok száma nem éri el a hármat, a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel három főre egészíti ki azt. A lebonyolítás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(5) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A szavazólapon „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel lehet szavazni.
(6) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá.
Név szerinti szavazás
36. § (1) A polgármester, bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A képviselők egynegyedének indítványára a Képviselő-testület név szerint szavaz.
(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak.
Az interpelláció
37. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.
(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. A Képviselő-testület azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig a jegyzőhöz írásban benyújtottak.
(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha az interpelláló képviselő az interpellációk elhangzásának időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, úgy számára a választ – a többi képviselő számára az interpellációt és a választ – írásban kell megküldeni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.
(4) Az interpelláció három perc időtartamban terjeszthető elő. A válaszra három perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Ha a (3) bekezdés alapján írásban kiküldött választ a képviselő nem fogadja el, ezt a (2) bekezdésben megjelölt időpontig írásban kell jeleznie. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület következő ülésén vita nélkül dönt.
(5) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.
38. § (1) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
(2) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az illetékes bizottság végez.
(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
A kérdés
39. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.
(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 37. és 38. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
- a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12.00 óráig a jegyzőhöz írásban benyújtottak,
- b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre,
- c) kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai
40. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a)a Képviselő-testület tagja;
b)a Képviselő-testület bizottsága;
c)a jegyző;
d)a településrészi önkormányzat testülete;
e)a települési nemzetiségi önkormányzat testülete;
f)a bejelentett képviselőcsoport.
(2) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél irányelveket állapít meg.
(3) Rendelet-tervezetet a Jogi és Ügyrendi Bizottság, költségvetési rendelet-tervezetet, végrehajtásról szóló beszámoló tervezetét a Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság véleményével, valamint a jegyző törvényességi ellenőrzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.
(4) Rendelet-tervezettel kapcsolatos érdemi módosító indítvány írásban, szövegszerű javaslattal tehető úgy, hogy azt a Jogi és Ügyrendi Bizottság, költségvetést érintő kérdésben – a határozati javaslatban szereplő kötelezettségvállalások esetét is beleértve – a Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság véleményével ellátva lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.
41. § (1) A rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni.
(2) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsát. Az éves költségvetési tervezetet közmeghallgatás tárgyává kell tenni.
41/A. § (1) A rendeletalkotás előkészítése során a társadalmi egyeztetés érdekében a Képviselő-testületi ülést megelőző 14. nap 16 órától a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel biztosítani kell a rendelet-tervezetek véleményezését az Önkormányzat hivatalos honlapján.
(2) A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jegyző döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.
(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
- a) a költségvetésről, annak módosításáról, végrehajtásáról,
- b) a helyi adóról, annak módosításáról szóló önkormányzati rendeletek tervezeteit,
- c) fizetési kötelezettségekről szóló rendelet-tervezetet,
- d) annak a rendeletnek a tervezetét, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
- e) annak a rendeletnek a tervezetét, amelynek esetében a rendelet megalkotására magasabb szintű jogszabály határidőt határoz meg, és a társadalmi egyeztetés lefolytatása mellett a határidő betartása nem biztosítható.
(4)
(5) Az egyeztetésben részt vevők javaslatot (a továbbiakban: előzetes javaslat) fogalmazhatnak meg.
(6) Az előzetes javaslatot a tervezetről szóló előterjesztés bizottsági tárgyalásakor ismertetni kell. Az ismertetésben szerepel az előzetes javaslat rövid összefoglalása, elfogadásának vagy elvetésének indoka.
41/B. § (1) A rendelet előkészítője azon szervezetekkel, amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg, vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek közvetlen egyeztetést folytat le.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más személyeket, szervezeteket is bevonhat a közvetlen egyeztetésbe, valamint kérelemre lehetőséget biztosíthat meghatározott jogszabály véleményezésében való részvételre.
42. § (1) A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi építési szabályzat és szabályozási tervről szóló rendelet tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet tervezeteket a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A rendelet tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
(3) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
A közzététel
43. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(2) Az önkormányzati rendeletek és határozatok, valamint a bizottságok és a polgármester átruházott hatáskörben hozott határozatait a város honlapján kell közzétenni.
(3) A Hivatalban a rendelet egy-egy példányát el kell helyezni, továbbá Szigetvár város honlapján is közzé kell tenni.
A JEGYZŐKÖNYV
44. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent Képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A Képviselő-testület tagjának az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.
(2) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel és a gyorsírók jegyzetei alapján kell elkészíteni.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
(4) A jegyzőkönyv hitelesítését a 10. §-ban meghatározott, a testület ülésén jelenlévő két legfiatalabb képviselő hitelesíti.
45. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenként beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.
(2) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet a hitelesítést követő 3 munkanapon belül a város honlapján folytatólagosan, bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.
(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
VI. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
46. § (1) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
- a) Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság
- b) Jogi és Ügyrendi Bizottság
- c) Kulturális, Ifjúsági, Civil, Sport, Oktatási és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága
- d) Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság.
(2) A bizottságok feladat és hatáskörét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, amely feladatkört érintő Képviselő-testületi előterjesztések véleményezését lehetővé kell tenni. A benyújtott előterjesztésekről történő bizottsági állásfoglalás elmaradása – a 40. § (3) - (4) és 76. § (2) bekezdés kivételével – a Képviselő-testületi döntéshozatalt nem akadályozza.
47. § (1) A bizottság részletes működési szabályzatát e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
(3) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követően 30 napon belül készít el.
(4) A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt bizottsági titkár segíti. A titkár feladatai:
- a) elkészíti a Képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság üléstervét;
- b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;
- c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;
- d) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett;
- e) az együttes bizottsági ülések megszervezésében az érintett bizottságok titkárai egymással együttműködnek.
48. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés munkatervben szereplő előterjesztéseit az ülés előtt hét naptári nappal, a munkatervben nem szereplő előterjesztéseket az ülés előtt legalább négy naptári nappal a bizottság tagjainak hozzáférhetővé kell tenni. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Bizottság dönt.
(2) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
(3) A Képviselő-testület albizottságot hozhat létre, az albizottság működésének szabályaira - a Képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
VII. FEJEZET TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT
49. § (1) Településrészi önkormányzat települési képviselőből és más választópolgárokból áll. A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő.
(2) A településrészi önkormányzat testülete megválasztásakor Zsibóton 4 tagú, Becefán 2 tagú, a települési képviselőn kívül.
(3) A településrészi önkormányzatok testületét véleményezési jog illeti meg, a településrészt érintő, a következő felsorolt Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügyekben:
a)településfejlesztés, településrendezés;
b)épített és természeti környezet védelme;
c)vízrendezés és csapadékvíz elvezetés;
d)csatornázás;
e)köztemető fenntartása;
f)helyi tömegközlekedés;
g)településrész köztisztaságával kapcsolatos ügyek;
h)a helyi tűzvédelem;
i)helyi közbiztonság;
j)helyi energiaszolgáltatás;
k)óvodai, oktatási, egészségügyi és szociális ügyek;
l)közművelődési tevékenység;
m)közösségi tér biztosítása;
n)közvilágítás;
o)nemzetiségek jogai érvényesítése;
p)egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése;
q)helyi sportélet;
r)rendeletek alkotása;
a) a részönkormányzat területén működő intézmények vezetőnek kinevezése, felmentése,
b) a részönkormányzat területén működő intézmények alapítása, megszüntetése.
(4) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése településrészi önkormányzat ügykörébe tartozik az előterjesztés az érintett településrészi önkormányzat véleményével ellátva terjeszthető a Képviselő-testület elé.
(5) A (3) – (4) bekezdésben foglaltakon túl a Képviselő-testület soron következő ülésén szereplő napirendi pontok közül azokat, amelyek a településrészi önkormányzatok működését is érintik, a településrészi önkormányzatok részére meg kell küldeni, lehetővé téve ezáltal a településrészi önkormányzat számára az adott napirend előzetes megtárgyalását, és az azzal kapcsolatban kialakult vélemények közvetítését.
(6) A településrészi önkormányzat az (5) bekezdés szerinti előterjesztéseket a Képviselő-testület ülésének időpontját megelőző öt nappal korábban tárgyalja.
50. § (1) A településrészi önkormányzatok testületét egyetértési jog illeti meg a következő ügyekben:
- a) a településrészen közterület elnevezés;
- b) emlékműállítás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Képviselő-testület döntést a településrészi önkormányzat testületének egyetértése esetén hozhat.
Településrészi önkormányzat testületének megválasztása
51. § (1) A részönkormányzat vezetője a településrész mindenkori képviselője. A településrészi önkormányzat nem képviselő tagjait az érintett településrész választópolgárainak jelölése alapján, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Képviselő-testület választja meg.
(2) A településrészi jelölőgyűlést a településrészi önkormányzat elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A jegyző a jelölőgyűlést megelőző tizenöt nappal a jelölőgyűlés helyét és idejét a helyben szokásos módon közzéteszi. A jelölőgyűlés törvényességi felügyeletét a jegyző látja el.
52. § (1) A jelölőgyűlésen minden a településrészen lakó - vagy tartózkodási hellyel rendelkező - választópolgár ajánlhat jelöltet, illetve jelöltként állítható. A helyben lakás tényének igazolására az általános képviselőválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A jelölőgyűlésen az (1) bekezdés szerinti résztvevők a jelöltek személyére ajánlásokat tesznek, amelyet a jelölt személy elfogadó nyilatkozatát követően a jelölőgyűlés vezetője egyenként megszavaztat. Jelölt az lesz, akit a jelenlévők több mint egyötöde támogat.
(3) A (2) bekezdés alapján összeállított betűrendes névsorban szereplő személyekre a jelölőgyűlésen az (1) bekezdésben résztvevők nyílt vagy titkos szavazással szavaznak, titkos szavazás tartásához a jelenlévők több mint felének támogatása szükséges.
(4) Nyílt szavazás lefolytatásakor a jelölőgyűlés vezetője egyenként felteszi szavazásra az ajánlott személyek nevét. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(5) Titkos szavazás lefolytatására az (1) bekezdés szerinti résztvevők háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot hoznak létre, akik maguk közül elnököt választanak. Az elnök a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv alapján hirdeti ki a jelöltekre leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát.
(6) A (5) bekezdésben rögzített szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik, az általános képviselőválasztásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
53. § (1) A jelöltekről a jelölőgyűlés vezetője jegyzéket készít, amely tartalmazza:
- a) a jelölt nevét, lakcímét, születési idejét;
- b) a kapott szavazatok számát.
(2) A jegyzéket a kapott szavazatok számának csökkenő sorrendjében kell összeállítani.
(3) A jegyzéket és a jelölőgyűlés jegyzőkönyvét a jelölőgyűlés vezetője öt naptári napon belül megküldi a polgármesternek.
(4) A jegyző törvényességi véleményével a polgármester előterjesztést nyújt be a soron következő Képviselő-testület ülésére a településrészi önkormányzat testülete tagjainak megválasztása érdekében.
54. § (1) A településrészi önkormányzat testületének tagjait a Képviselő-testület választja meg a jelölőgyűlés által javasolt jelöltek közül, akik a Képviselő-testület előtt esküt tesznek.
(2) Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.
55. § (1) A településrészi önkormányzat testülete tagjának megbízatása megszűnik:
a)Képviselő-testület megbízatásának megszűnésével;
b)halálával;
c)lemondással;
d)ha a lakó- vagy tartózkodási helye az érintett településen megszűnik;
(2) Ha a településrészi önkormányzat testület tagjának megbízatása megszűnik, a polgármester előterjesztést nyújt be a Képviselő-testület elé a 53. § (2) bekezdés szerinti jegyzéken szereplő jelölt megválasztása érdekében.
(3) A településrészi önkormányzat esetében időközi jelölőgyűlést kell tartani, ha a településrészi önkormányzat testületének létszáma 3 alá csökken és a 53. § (2) bekezdés szerinti jegyzéken nincs további jelölt.
(4) Az időközi jelölőgyűlés megtartásának rendjére a 51-54. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A településrészi önkormányzat működése
56. § (1) A településrészi önkormányzat testülete ülését a településrészi önkormányzat elnöke hívja össze.
(2) A településrészi önkormányzat testületének ülését tizenöt napon belül össze kell hívni:
a)a Képviselő-testület határozatára;
b)a polgármester indítványára;
c)a településrészi önkormányzat testülete tagjának írásban a településrészi önkormányzat elnökéhez benyújtott indítványára.
(3) A településrészi önkormányzat részletes működési szabályzatát e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(4) Településrészi önkormányzat feladat- és hatáskörét e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
(5) A településrészi önkormányzat testülete döntését a jegyző törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek, felfüggesztési jogának gyakorlása végett.
57. § (1) A Képviselő-testület költségvetési támogatást nyújt a településrészi önkormányzatnak, amelyről a Hivatal külön nyilvántartást vezet.
(2) A Képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározott célokra biztosít támogatást, melynek felhasználásáról a településrészi önkormányzat testülete dönt, és negyedévente beszámol a Képviselő-testületnek.
VIII. FEJEZET TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
58. § A települési nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
59. § A települési nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját a Jegyző által kijelölt titkár segíti.
60. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Ntv.) meghatározottak szerint gyakorolja. A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testület ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.
(2) A Képviselő-testület külön jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.
(3) Az éves költségvetési rendeletben meghatározott nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiségekhez tartozók képzésére is kiterjedő Képviselő-testületi döntésekhez a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.
(4) A települési nemzetiségi önkormányzat a külön jogszabályban, illetve a (1)-(3) bekezdésben meghatározott egyetértési és véleményezési jogát az ilyen irányú közléstől, illetve a kézhezvételtől számított harminc napon belül gyakorolhatja. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(5) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni.
(6) Az (1) – (5) bekezdésben foglaltakon túl a Képviselő-testület soron következő ülésén szereplő napirendi pontok közül azokat, amelyek a települési nemzetiségi önkormányzatok működését is érintik, a települési nemzetiségi önkormányzatok részére is meg kell küldeni, lehetővé téve azáltal a települési nemzetiségi önkormányzat számára az adott napirend előzetes megtárgyalását, és az azzal kapcsolatban kialakult vélemények közvetítését.
(7) A települési nemzetiségi önkormányzat az (6) bekezdés szerinti előterjesztéseket a Képviselő-testület ülésének időpontját megelőző 3 nappal korábban tárgyalja.
61. § (1) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a települési nemzetiségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat az Önkormányzat számlavezető pénzintézeténél önálló számlát vezet, bevételeivel és kiadásaival szabadon gazdálkodik.
(3) Az Önkormányzat az Ntv.-ben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket és a Hivatal segítségével gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásáról, valamint szakmai segítséget nyújt.
(4) A települési nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont, a települési nemzetiségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. A települési nemzetiségi önkormányzatok használatába átadott vagyontárgyak felsorolását e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(5) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogait az Ntv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. Feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja.
(6) A Hivatal gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Segítséget nyújt a települési nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladataiban. A költségvetés előkészítése és a törzskönyvi nyilvántartás során a Hivatal részéről a kapcsolattartással megbízott személy a Hivatal Költségvetési és Pénzügyi Osztály vezetője (a továbbiakban: költségvetési megbízott).
(7) Az Önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködés részletes szabályait a közöttük létrejött együttműködési megállapodás rögzíti.
62. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati testület képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
(2) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy rendeleteinek kihirdetése, hirdetményének közzététele a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék.
IX. FEJEZET A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
ÉS AZ ALJEGYZŐ
A polgármester
63. § (1) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) Főbb feladatai:
- a) a település fejlődésének elősegítése;
b )a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
b) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
c) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;
e) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;
f) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
g) kapcsolattartás a pártok és társadalmi szervezetek helyi vezetőivel;
h) az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése;
i) az alpolgármester munkájának irányítása;
j) a Hivatal irányítása;
k) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,
l) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a Képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban a külön rendeletben meghatározottak szerint;
m) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
n) a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
o) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
p) a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(3) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
64. §
Alpolgármester
(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.
(4) A Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökét a polgármester, valamint a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a polgármester jogosultságai illetik meg.
A jegyző
65. § (1) A Jegyző:
- a) vezeti a Hivatalt, a polgármester irányításával elkészíti annak ügyrendjét, munkaköri leírásait, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;
- b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét;
- c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról;
- d) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak, a településrészi önkormányzatnak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
- e) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok és a településrészi önkormányzatok elé kerülő előterjesztéseket;
- f) a Képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról;
- g) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről;
- h) gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról;
- i) szervezi a jogi felvilágosító munkát;
- j) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről;
- k) ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásokat.
(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
(3) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 9. melléklete tartalmazza.
(4) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy jegyző és a helyettesítésére kijelölt aljegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 havi időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jogszabályban előírt képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bízhat meg a polgármester.
Aljegyző
66. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, illetve az általa meghatározott feladatok ellátására.
(2) Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, és meghatározza feladatait.
X. FEJEZET A HIVATAL
67. § A Képviselő-testület egységes Hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.
A Hivatal szervezeti felépítése
68. § (1) A Hivatal szervezeti egységei:
- a) Titkársági Osztály
- b) Költségvetési és Pénzügyi Osztály
- c) Vagyongazdálkodási és Műszaki Osztály
- ca) Közfoglalkoztatási Iroda
- d) Közigazgatási Osztály
- e) Városi Főépítész
(2) (Hatályon kívül helyezve)
68/A. §
68/B. §
A tanyagondnoki szolgálat
(1) A képviselő-testület a település lakói számára, annak érdekében, hogy a településen és a településrészen hiányzó, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást elősegítse, a rászorult személyek szállítási problémáját megoldja, a lakosságot érintő információk gyűjtését biztosítsa, valamint az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítését segítse, tanyagondnoki szolgálatot működtet.
(2) A tanyagondnoki szolgálat működését, létszámát, szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(3) A tanyagondnok a polgármesternek közvetlen alárendelten, a polgármester irányítása szerint végzi tevékenységét.
(4) A tanyagondnoki szolgáltatás folyamatos biztosítása nem szüneteltethető, ennek érdekében a polgármester a tanyagondnok szabadsága, betegsége, egyéb törvényes távolmaradása esetén helyettesítéséről – más településsel kötött külön megállapodás alapján, az ott foglalkoztatott, megfelelő képesítéssel rendelkező személy útján – gondoskodik.
Képviselet
69. §
a) a Képviselő-testületet a polgármester, illetve felhatalmazása alapján az alpolgármester jogosult képviselni;
b) a Hivatalt a jegyző, illetve felhatalmazása alapján az aljegyző vagy a belső szervezeti egység vezetője jogosult képviselni;
c) a Hivatal belső működése során az osztályokat az osztályvezetők, illetve az általuk - a jegyző egyetértésével - megbízott dolgozó jogosult képviselni
d)
A Hivatal munkarendje
70. § (1) A Hivatal dolgozói munkaköri leírásuknak, a jogszabályoknak, a belső szabályzatoknak és a kapott utasításoknak megfelelően látják el feladataikat.
(2) A Hivatal dolgozói munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Az osztályvezetőt - a jegyző egyetértésével - az osztályvezető által munkaköri leírásban megbízott dolgozó helyettesíti.
71. § (1) A tisztségviselők ügyfélfogadási rendje:
a)polgármester: - minden hónap második csütörtöki napja, előzetes bejelentkezés alapján 08.00 - 11.00 óráig;
b)jegyző: - minden hónap negyedik csütörtöki napja, előzetes bejelentkezés alapján 09.00 - 12.00 óráig.
c)aljegyző: minden hónap első csütörtöki napja, előzetes bejelentkezés alapján 09.00-12.00 óráig
d)osztályvezető: minden hónap harmadik csütörtöki napja, előzetes bejelentkezés alapján 09.00 – 12.00 óráig.
(2) A Hivatal ügyfélfogadási rendje:
a) Általános ügyfélfogadási rend:
Hétfő: 8.00.-12.00 óráig
Csütörtök: 8.00-12.00 óráig 13.00-16.00 óráig (Közigazgatási Osztály esetében: 8.00-12.00, 13.00-17.00 óráig)
Péntek: 8.00-12.00 óráig
b) Zsibóti kihelyezett ügyfélszolgálat ügyfélfogadási rendje:
kedd: 13.00-15.30
c) A Közterület-felügyelet ügyfélfogadási rendje:
Hétfő, Szerda, Péntek: 8.00-12.00 óráig
Kedd, Csütörtök: 13.00-16.00 óráig
(3) Az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők, a települési nemzetiségi önkormányzat képviselői és a bizottságok tagjai, valamint a településrészi önkormányzati testületi tagok munkaidőben korlátozás nélkül jogosultak a Polgármesteri Hivatalt felkeresni.
(4) Amennyiben a Hivatal intézkedésének késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ügyfeleket munkaidőben, időbeni korlátozás nélkül fogadni kell.
(5) A házasságkötések, bejegyzett élettársi kapcsolat és egyéb családi események megünneplését helyi rendelet szabályozza.
Elektronikus ügyintézés
72. §
XI. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzat költségvetése
73. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.
74. § (1)
(2)
(3) A költségvetési rendelet tervezetet a 73. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beterjeszteni.
(4) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet valamennyi bizottság és településrészi önkormányzat testülete megtárgyalja.
Az önkormányzat vagyona
75. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2011. (III.25.) önkormányzati rendelete állapítja meg.
76. § (1) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
(2) A Képviselő-testület vállalkozásokban a Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság előzetes véleményének kikérésével vehet részt.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
77. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók.
Önkormányzati intézmények gazdálkodásának ellenőrzése
78. § Az önkormányzat által fenntartott intézmények pénzügyi ellenőrzését a Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság irányításával a Hivatal látja el.
XII. FEJEZET HELYI NÉPSZAVAZÁS
79. § A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.
80. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
81. § Ez a rendelet 2020. május 30-án lép hatályba.
(1) E rendelet 2011. február 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (IV.30.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 15/2003. (VIII. 19.), 4/2004. (III. 5.), 16/2004. (III. 30.), 29/2004. (V. 5.), 47/2004. (XII. 22.), 12/2005. (VI. 29.), 22/2005. (X. 27.), 10/2006. (V. 10.), 22/2006. (X. 16.), 27/2006. (XII. 01.), 32/2006. (XII. 15.), 5/2007. (III. 02.), 8/2007. (III. 02.), 13/2007. (III. 30.), 18/2007. (VII. 06.), 21/2007. (VII. 06.), 22/2007. (VII. 31.), 28/2007. (XI. 30.), 5/2008. (II. 01.), 14/2008. (III. 28.), 17/2008. (V. 16.), 22/2008. (VI. 27.), 29/2008. (X.31.), 21/2009. (V.04.), 1/2010. (I.19.), 18/2010. (X.14), 19/2010. (X.22.), 22/2010. (XI.26.) önkormányzati rendeletek.
Szigetvár, 2011. január 20.
Kolovics János Horváth Krisztián
polgármester jegyző
Az 1/2011. (I.21.) Ör. sz. rendeletet
2011. január 21. napjával kihirdetem.
Horváth Krisztián
jegyző
1. melléklet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
Az SZMSZ 1. számú melléklete
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
Megköti a Baranya Megyei Kormányhivatal Szigetvári Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztállyal1 a közösségi munkavégzésre vonatkozó megállapodást.
Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve következményeinek elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a Képviselő-testület soron következő ülésén kötelező beszámolni.
Szigetvár Város Polgármestere gyakorol minden munkáltatói jogot az önkormányzat közfoglalkoztatott munkavállalói felett.
2Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete alapján dönt:
a lakhatási támogatásra való jogosultság megállapításáról,
a gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításáról,
az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultság megállapításáról,
a rendkívüli települési támogatás megállapításáról,
a természetben nyújtott ellátásokról,
a szociális tűzifa támogatás megállapításáról,
a mezőgazdasági terménysegélyre való jogosultság megállapításáról,
a köztemetésről,
3a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítéséről.
Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről illetve elidegenítéséről szóló 20/2011. (IV.22.) számú önkormányzati rendelete alapján:
dönt szociális bérlakások bérbeadására irányuló pályázat kiírásáról;
hozzájárul a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 21. § (2) bekezdésben fel nem sorolt hozzátartozók bérlő általi befogadásához.
4Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat 2019. évi költségvetéséről szóló 9/2019. (II.28.) önkormányzati rendelete alapján 3.000.000, - Ft-ig dönt a forrásfelhasználásról.
(7)5 Engedélyezi a közterület használatát.
2. melléklet
SZIGETVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETEBIZOTTSÁGAINAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Az SZMSZ 2. számú melléklete
SZIGETVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BIZOTTSÁGAINAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. FEJEZET
A BIZOTTSÁGI ÜLÉS
A bizottsági ülésezés rendje
1.§1
(1) A bizottság szükség szerint, de évente legalább tíz ülést tart.
(2) A bizottság évente augusztus 1-től 2augusztus 31-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.
A bizottság ülésének összehívása
2. §
(1)3 A bizottsági ülést a bizottság elnöke vagy akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja hívja össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjének és a napirend előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásos meghívó útján úgy, hogy azt a bizottság tagjai és az érintettek az ülés előtt legalább öt naptári nappal előbb megkapják.
(2) A meghívót a bizottság elnöke írja alá, amelyhez csatolni kell az előterjesztéseket.
(3) Az állandó meghívottak köre:
a.) a bizottság tagjai,
b.) a polgármester,
c.) az alpolgármesterek,
d.) a jegyző,
e.) az aljegyző,
f.) A Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes osztályvezetője4.
g.)5 A Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság6 ülése tekintetében az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetői, akik kötelesek részt venni a bizottság ülésén.
Az állandó meghívottak körét a bizottság elnökének javaslatára a bizottság határozza meg.
(4) Tanácskozási joggal vesz részt:
a.) Képviselő-testület tagjai,
b.) a polgármester,
c.) az alpolgármester,
d.) a jegyző,
e.) az aljegyző,
f.) osztályvezető
g.) akit erre a bizottság elnöke feljogosít.
(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés telefonon is összehívható.
(6) Kötelező a bizottság összehívása:
a Képviselő-testület döntése értelmében;
a polgármester indítványára;
a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője indítványára;
a bizottsági tagok legalább egynegyedének indítványára;
a részönkormányzat kezdeményezésére.
(7)7 A bizottság elnöke köteles a bizottsági ülés időpontját a többi bizottsági elnökkel egyeztetni az alábbi szempontok figyelembevételével:
8A bizottsági ülések kezdésének időpontja között legalább harminc perc különbségnek kell lennie.
ugyanazon a napon, ugyanabban az időben egyszerre két bizottsági ülés nem tartható;
9A bizottsági üléseket a bizottsági tagokkal történt előzetes egyeztetés után a bizottság elnöke határozza meg, és hívja össze.
(8) Szükség esetén a bizottságok megállapodhatnak együttes bizottsági ülés tartásában (pl. ha ugyanazt a napirendet több bizottság is tárgyalja.)
A bizottság munkaterve
3.§
(1) A bizottság a munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság elnöke nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság előzetes állásfoglalásával nyújthatók be.
(2) A munkaterv elkészítéséért a bizottsági elnök felel.
(3) A bizottság által jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:
a.) a bizottsági tagoknak,
b.) a polgármesternek,
c.) a jegyzőnek,
d.) az aljegyzőnek,
e.) a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes osztályvezetőjének.
f)10 Képviselő-testület tagjainak.
A bizottsági ülés
4.§
(1) A bizottsági ülés nyilvános.
(2)11 A zárt ülés tekintetében a Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A zárt ülésen jelen lehet:
a.) a bizottság tagja,
b.) a polgármester,
c.) a települési képviselő,
d.) a jegyző,
e.) az aljegyző,
f.) az előterjesztő,
g.) meghívása esetén az érintett és a szakértő.
4/A. §12
(1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvre a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a (2) és (3) bekezdésben rögzített eltérésekkel.
(2) A bizottsági jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát és a jelenléti ívet.
(3) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a titkár írja alá.
5. §
(1) A bizottság ülése határozatképes, ha azon a bizottsági tagok több mint fele jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott számú bizottsági tag nincs jelen és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó bizottsági tagok megérkeznek, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben a bizottság elnöke dönt az ismételt ülés megtartásának időpontjáról.
(3) Az együttes ülésen a határozatképesség megállapítása bizottságonként külön-külön történik.
Az ülés vezetése
6. §
A bizottság ülését az elnök vezeti, akadályoztatása esetén a települési képviselő bizottsági tag, akit a bizottsági elnök előzetesen írásban erre felkért és kijelölt.
13Az ülés vezetőjének jogköre megegyezik az SZMSZ 30. §-ában foglalt ülésvezetői jogosítványokkal.
Az előterjesztések
7. §
(1) A bizottságnak a Képviselő-testületi ülésre készített előterjesztéseit olyan időpontban kell tárgyalnia, hogy a határozatok és a rendeletek tervezetei a települési képviselőknek és az érintetteknek még a testületi ülés előtt postázhatók legyenek.
(2) A bizottsági előterjesztés elkészítéséhez a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes osztályvezetője14 vagy ügyintézője segítséget nyújt.
(3) Az előterjesztések, javaslatok sokszorosításáról a Hivatal gondoskodik.
(4) A jegyző vizsgálja, hogy a bizottsági előterjesztés megfelel-e a tartalmi, formai, törvényességi követelményeknek és záradékkel látja el.
Döntéshozatal
8. §
(1) A bizottság az állásfoglalását, döntését nyílt szavazással hozza.
(2) A határozathozatalhoz a jelenlévő bizottsági tagok több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.
(3) Együttes ülésen a döntéshozatal bizottságonként külön-külön történik.
II. FEJEZET
A bizottság határozatai
9. §
(1) A bizottság Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatait törvényességi szempontból a jegyző vagy az általa megbízott osztályvezető15 felülvizsgálja.
(2) 16Vita esetén a bizottság elnöke a határozat végrehajtása előtt köteles jegyzői állásfoglalást kikérni.
(3) A bizottság határozatait a döntésben érintetteknek és a végrehajtásért felelősöknek meg kell küldeni.
(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozat részei:
a.) határozat száma,
b.) rendelkező része,
c.) végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezése,
d.) határidő megjelölése,
(5) A határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és a meghozatalának időpontjának megjelölésével, valamint a határozatot hozó bizottság nevére utaló rövidítéssel kell ellátni.
(6) A bizottságok által alkalmazott rövidítések:
a) Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság: GPVTB
b) Jogi és Ügyrendi Bizottság: JÜB
c) Kulturális, Ifjúsági, Civil, Sport, Oktatási és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága: Kult.Biz.
d) Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság: SZEL.
(8) A bizottság által hozott határozatot a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.
III. FEJEZET
A bizottság ellenőrzési joga
10. §
A bizottságoknak csak az SZMSZ-ben megjelölt feladatkör tekintetében van ellenőrzési jogköre, a Képviselő-testület hivatala munkájának egészére az ellenőrzés nem terjed ki. A bizottság az ellenőrzési jogkörében intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat, nem irányíthatja azt, csak intézkedést kezdeményezhet. A bizottság nem vonhatja el a polgármestertől a hivatal irányításának jogát és nem korlátozhatja a jegyző hivatalvezetői jogosítványait.
IV. FEJEZET
Hatásköri összeütközés
11. §
(1)
(2) Két bizottság közötti hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület foglal állást.
(3) 17A Képviselő-testület jogosult arra, hogy bármely bizottsági ügyet elbírálásra magához vonjon vagy módosítson.
1 Módosította a 17/2014. (XI.28.) Ör. 32. §-a. Hatályos: 2014. november 28-tól.
2 Módosította a 20/2018. (X.25.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2018. október 26-tól.
3 Módosította a 21/2019. (XI.28.) Ör. 16. §-a. Hatályos: 2019. november 29-től.
4 Módosította a 6/2011. (II.18.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2011. február 18-tól.
5 Beépítette a 17/2014. (XI.28.) Ör. 34. §-a. Hatályos: 2014. november 28-tól.
6 Az elnevezést módosította a 20/2019. (X.31.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2019. november 01-től.
7 Módosította a 6/2011. (II.18.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2011. február 18-tól.
8 Módosította a 17/2014. (XI.28.) Ör. 35 . §-a. Hatályos: 2014. november 28-tól.
9 Módosította a 17/2014. (XI.28.) Ör. 36 . §-a. Hatályos: 2014. november 28-tól.
10 Beépítette a 17/2014. (XI.28.) Ör. 37 . §-a. Hatályos: 2014. november 28-tól.
11 Módosította a 4/2013. (III.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2013. március 2-től.
3. melléklet
SZIGETVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETEBIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
Az SZMSZ 3. sz. melléklete
SZIGETVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
Közös feladat- és hatáskörök:
A bizottságok elkészítik szakterületük stratégiáját.
A bizottságok előzetesen állást foglalnak és véleményeznek:
a Szervezeti és Működési Szabályzatról (SZMSZ-ről);
a költségvetésről és a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet-tervezetről;
a bizottságok feladatkörét érintő területen működő intézmények vezetőinek kinevezése, béremelése, jutalmazása tárgyában;
a Képviselő-testület megbízatási idejére szóló programjáról;
a bizottságok feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezetről.
A bizottságok döntenek:
a munkatervük elfogadásáról;
a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben;
a Képviselő-testület által a bizottságnak adott pénzkeret felhasználásáról és a felhasználás ellenőrzéséről.
A bizottságok javaslatot tehetnek:
önkormányzati díjak, valamint önkormányzati kitüntetések odaítélésére;
a Képviselő-testület munkatervére.
A bizottságok ellenőrzik:
a határozataiknak, és a feladatkörüket érintő képviselő-testületi határozatoknak a végrehajtását;
jogszabályi előírások betartását.
A bizottságok kapcsolatot tarthatnak fenn:
állami szervekkel, civil szervezetekkel;
önkormányzatokkal, részönkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal;
a feladatkörét érintő területen működő intézményekkel;
szakemberekkel;
a lakosság önszerveződő közösségeivel;
más bizottságokkal és tisztségviselőkkel.
Az egyes bizottságok feladatkörei:
II/1. Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság feladatai:
A bizottság az önkormányzatnál és az önkormányzati intézményeknél:
véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás (pl. hitelfelvétel, kötvény, váltó kibocsátás, pénzügyi lízing, stb.) indokait és gazdasági megalapozottságát;
ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
A bizottság előzetesen állást foglal a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek közül:
önkormányzati költségvetés megállapításáról, módosításáról, költségvetési koncepcióról, zárszámadás elfogadásáról;
hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról;
helyi adó megállapításáról, mértékének módosításáról;
önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapításáról, abba történő belépésről, kiválásról, összeolvadásról, a megszűnésének indokoltságáról;
önkormányzati intézmény alapításáról, összevonásáról, megszűnésének indokoltságáról;
pénzügyi szempontból az önkormányzatot érintő vállalkozási ügyekről; önkormányzati feladatok vállalkozásba adásáról;
önkormányzati vagyon megterhelésének, vagy elidegenítésének szükségességéről;
hatósági ár, vagy díj megállapításáról szóló rendelet-tervezetről;
önkormányzati pályázatok benyújtásáról;
alapítvány létrehozásáról;
közterület-felügyelettel kapcsolatban felmerülő pénzügyi kérdésekről;
az önkormányzat gazdasági programjáról; az önkormányzat vállalkozásélénkítő, munkahelyteremtő, foglalkozáspolitikai programjáról;
önkormányzati vállalkozás indításáról vagy abban való részvételről;
kommunális, közüzemi, közterület-használati szolgáltatások kérdésében, bérleti, hasznosítási díjak mértékében;
önkormányzati tulajdon (vagyon) elidegenítéséről, cseréjéről, megterheléséről, vállalkozásba viteléről;
volt tanácsi, közüzemi vállalatok átalakításáról, az átvett vagyon hasznosításáról;
koncesszióba adás lehetőségéről;
társasági alapító okiratokról, társasági szerződésekről;
városrendezési tervekről (készítés, felülvizsgálat esetén);
építési tilalmak elrendeléséről;
a városi közmű és közúthálózat fejlesztéséről;
térképészeti határvonal módosításáról;
az idegenforgalom fejlesztéséről;
a település tisztaságáról, a hulladékkezelésről, állategészségügyi kérdésekről;
a hegyközségi szervekkel való együttműködésről.
A bizottságnak véleményezési jogköre van:
önkormányzati szerződésekkel kapcsolatosan;
a Szigetvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Szigetvári Horvát Önkormányzat és a Szigetvári Német Önkormányzat ügyrendjének véleményezése körében;
az intézményi SZMSZ-ek felülvizsgálatát illetően.
A bizottság véleményez és javaslatot tesz:
városrendezési tervek elkészítésére, módosítására;
város rehabilitációjára, különösen a műemlékvédelemre, környezetvédelemre;
közműfejlesztési ügyekben;
a város vízellátására, csatornázására, szennyvízelvezetésére és kezelésére, vízrendezés és csapadékvíz elvezetésére, a belvízkár elhárítására, szennyvíztisztításra;
a város kommunális ellátására, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, idegenforgalmi szolgáltatására;
a közterületek, az utcanevek megállapítására; az utcanevek megváltoztatására, emléktáblák elhelyezésére, közterületek elnevezésére;
emlékművek, köztéri szobrok létesítésére, karbantartására, áthelyezésére;
a gyógyvízhasznosítás ügyében;
a város és térsége idegenforgalmi fejlesztési programjára;
környezetvédelmi, természetvédelmi pályázatok kidolgozására;
a közterületek tisztán tartására és a lomtalanítási akciók végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására;
a környezet védelmét szolgáló jogszabályok helyi végrehajtására;
a környezetvédelmi program kidolgozására, összhangban a város településrendezési tervével és a programot kétévente felülvizsgálja;
a környezetvédelmi feladatok megoldása érdekében az állami szervekkel, más önkormányzatokkal, civil szervezetekkel történő együttműködésre;
elemzi, értékeli a környezet állapotának alakulását, arról tájékoztatja a lakosságot és az önkormányzatot;
a környezeti ismeretek terjesztésében való közreműködésre;
környezetvédelmi társulások létrehozására;
csendes övezet kialakítására a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmények körül;
közterület-használattal kapcsolatos díjmentesség kérdésében;
a Közterület-felügyelet működésével, a közterület-felügyelők tevékenységével kapcsolatos kérdésekben.
A bizottság ellenőrzi:
a költségvetés elkészítését és végrehajtását;
a költségvetési beszámolókat;
az intézmények költségvetésében szereplő pénzösszeg elosztását, felhasználását, a finanszírozás rendjét;
az önkormányzat vagyonával való gazdálkodást;
a Polgármesteri Hivatal költségvetési tevékenységét, a szabályszerű pénzgazdálkodást;
a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletek hatályosulását, a bevételi tervek teljesítését;
a központi adótörvények helyi végrehajtását;
az önkormányzatnak átengedett bevételek felhasználását;
az önkormányzati intézmények bevételi tervének teljesítését, a szolgáltatások árképzésének helyességét;
a szabad pénzeszközök lekötését;
a cél- és célzott támogatások felhasználását;
az önkormányzati ingatlanok hasznosításából eredő bevételek teljesítését;
a közterület-használatból, piaci és vásári tevékenységből, vadászati jog hasznosításából eredő bevételek alakulását;
a város környezetvédelmi programjának végrehajtását, a végrehajtás feltételeinek biztosítását;
a város idegenforgalmi fejlesztési programjának végrehajtását, feltételeinek biztosítását;
a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartását, természeti állapotának fejlesztését, őrzését.
a Környezetvédelmi Alapból nyújtott támogatás megvalósítását, teljesítését.
II/2. Jogi és Ügyrendi Bizottság feladatai:
Előzetesen állást foglal:
önkormányzati rendelet-tervezetek tekintetében;
az önkormányzati és önkormányzati intézményi SZMSZ megalkotása, hatályosulása, módosítása kérdésében;
a bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén;
a bizottság által átruházott hatáskörben hozott határozattal kapcsolatos jegyzői törvényességi észrevételről;
a polgármester, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők és bizottsági tagok javadalmazására, egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztésekről;
1helyi népszavazás kezdeményezésekor;
társulások létrehozásának kezdeményezésekor;
önkormányzati kitüntetések, díjak odaítélése előtt;
külföldi önkormányzattal való együttműködés kialakításáról;
nemzetközi szervezethez való csatlakozás kérdésében;
a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyrendi, összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi eljárással kapcsolatos ügyekben;
A bizottság javaslatot tesz:
a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására;
a Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására;
zárt ülés elrendelésére.
A bizottság ellátja:
a titkos szavazás lebonyolítását, a szavazatszámláló bizottság szerepét;
a testületi döntések végrehajtásának figyelemmel kísérését;
az összeférhetetlenségi ügyek előkészítését;
a fegyelmi ügyek előkészítését;
méltatlansági ügyek előkészítését;
a hatályos jogszabályok értelmezését vitás kérdésekben;
önkormányzati szerződések véleményezését;
a Szigetvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Szigetvári Német Önkormányzat, a Szigetvári Horvát Önkormányzat és a részönkormányzatok SZMSZ-ének jogi felülvizsgálatát;
a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;
a testület jogalkotási programjának figyelemmel kísérését;
az Európai Uniós jogharmonizációs feladatok figyelemmel kísérését.
Kapcsolattartás:
Kapcsolatot tart a bizottság a közigazgatási illetékességi területén működő rendőrkapitányság vezetőjével, megállapodást köthet helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátására, a rendőrség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolására, a közbiztonsággal összefüggő feladatok társadalmi segítésére.
II/3. 2
II/4.3 Kulturális, Ifjúsági, Civil, Sport, Oktatási és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának feladatai:
A bizottság előzetesen állást foglal a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyek közül:
múzeumi anyag elhelyezéséről;
közterületi műalkotások előzetes terveiről, vázlatairól;
helyi médiával kapcsolatos ügyekről, önkormányzati lap indításáról, megszüntetéséről, átszervezéséről;
javaslatot tesz a város internetes honlapjának frissítésével, tartalmi és formai megjelenésével kapcsolatban;
a közművelődési feladatellátó éves munkatervéről;
sportlétesítményekről, sportintézmények alapításáról, átszervezéséről vagy megszüntetéséről;
a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás nevelés, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények szervezésében való közreműködésről;
a sporttevékenység támogatási rendszeréről, a helyi testnevelési és sportfeladatok meghatározásáról, illetve fejlesztések célkitűzéseiről;
az éves önkormányzati sport, tömegsport rendezvényekről;
önkormányzati kitüntetések, díjak odaítélése előtt;
külföldi önkormányzattal való együttműködés kialakításáról;
nemzetközi szervezethez való csatlakozás kérdésében;
városi sportlétesítmények fenntartásáról, működtetéséről.
köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézmények létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, gazdasági jogkörének meghatározásáról;
köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézmények vezetőinek kinevezéséről, bérezéséről, jutalmazásáról, minősítéséről;
köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézmények költségvetéséről;
köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézmények finanszírozását érintő, illetve vagyonjogi kérdésekről;
önkormányzati nevelési, közművelődési intézmények elnevezéséről, névváltoztatásáról.
A bizottság ellenőrzi:
a sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból, együttműködve a rendőrséggel, a tűzoltósággal, a mentőszolgálattal.
a törvényesség biztosítása keretében a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét;
a köznevelési intézmények nevelési és pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, értékeli a pedagógiai munka eredményességét (külső szakértők bevonásával);
a közművelődéssel, közgyűjteményekkel, és művészeti tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását, a finanszírozás mértékét és ennek felhasználását;
a vállalkozásba kiadott közművelődési intézményekkel kötött szerződésben foglaltak megvalósulását.
A bizottság javaslatot tesz:
a területét érintő önkormányzati pályázatok benyújtására;
az ágazatát érintő költségvetési előirányzatokra, átcsoportosításokra;
az utcanevek megváltoztatására, emléktáblák elhelyezésére, közterületek elnevezésére;
emlékművek, köztéri szobrok elhelyezésére, karbantartására, áthelyezésére;
a kulturális rendezvények megtartására, évfordulók megünneplésére;
az intézmények, valamint a polgármesteri hivatal informatikai feladatainak ellátásához szükséges eszközök fejlesztésére;
az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztésére;
a szabadidősport feltételeinek fejlesztésére
a területét érintő önkormányzati pályázatok benyújtására;
az ágazatát érintő költségvetési előirányzatokra, átcsoportosításokra;
az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számának meghatározására, a maximális csoportlétszámtól való eltérés engedélyezésére;
az óvodák működési (felvételi) körzetének meghatározására, majd közzétételére;
az óvodákba történő jelentkezés módjára, az óvoda nyitvatartási rendjére.
A bizottság véleményezi:
a helyi civil szervezetekkel történő együttműködési megállapodásokat;
a város éves kulturális rendezvénytervét;
az intézmények kollektív szerződéseinek megkötését; a módosítást megelőzően előzetesen állást foglalt.
A bizottság kapcsolatot tart fenn:
megyei ifjúsági szervekkel;
érdekvédelmi szervezetekkel.
Kapcsolattartás:
A bizottság kialakíthat eseti és rendszeres kapcsolatot
más képviselő-testületekkel, közös rendezvényeket szervezhetnek feladatkörükben egymással,
más jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb ellátása, valamint
a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társulási- és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.
II/5. Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság feladatai:
A bizottság előzetesen állást foglal a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek közül:
az ifjúság egészségmegőrzésének és nevelésének várospolitikai koncepciójáról, az ezzel kapcsolatos intézmények alapításáról, átszervezéséről vagy megszüntetéséről;
az egészséges életmód közösségi feltételeinek biztosításáról;
szociális és egészségügyi alapellátással, annak koncepciójával, feltételrendszerével kapcsolatos előterjesztésekben;
szociális és egészségügyi ellátást érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi ügyekben;
a szociális segélyezés feltételrendszerének kialakításában;
a szolgáltatás-tervezési koncepció kialakításával és felülvizsgálatával kapcsolatban;
egészségügyi ágazat költségvetési előirányzatával kapcsolatban;
egészségügyi intézmény alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos ügyekben;
az alapellátási körzetek számának, körzethatárainak megváltoztatásában;
a településtisztasági szabályozási kérdéseiben.
A bizottság ellenőrzi:
az önkormányzati ingatlankezelő lakásfenntartási és értékesítési tevékenységét (beszámoltatás útján);
a város egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző egészségügyi alapellátást végző háziorvosok, gyermekorvosok, védőnők, iskolaegészségügyi és munkaegészségügyi szolgálat, a fogorvosi szolgálat és a közegészségügy helyzetét;
a mozgáskorlátozottak helyzetét.
A bizottság javaslatot tesz:
a területét érintő önkormányzati pályázatok benyújtására;
az ágazatát érintő költségvetési előirányzatokra, átcsoportosításokra;
indokolási kötelezettség terhe mellett javaslatot tesz nem szociális jellegű lakáshoz jutásra illetve önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadására vonatkozóan.
A bizottság véleményezi:
A bizottság kapcsolatot tart fenn:
a tisztiorvosi szolgálattal;
az egészségügyi szolgáltatást végző gazdasági társasággal és a szociális intézmények vezetőivel;
a Mozgáskorlátozottak Egyesületével;
rehabilitációs bizottsággal;
érdekvédelmi szervezetekkel.
Az egyes bizottságokra átruházott hatáskörök:
III/1. Gazdasági, Pénzügyi, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottságra7 átruházott hatáskörök:
A bizottság átruházott hatáskörben:
dönt az önkormányzati intézmények éves gazdasági és számvételi ellenőrzési programjairól, az ellenőrzésről szóló beszámoló elfogadásáról;
dönt az önkormányzati vagyont vagy követelést érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről kétmillió forint8 értékig;
dönt az önkormányzat forgalomképes vagyonának elidegenítéséről és hasznosításáról, amennyiben az elidegenítésre szánt vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke, hasznosítás esetén a pályázati felhívásban vagy a szerződésben foglalt összeg a kétmillió forintot9 nem éri el;
dönt az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, részvényvagyon hasznosításáról, amennyiben annak névértéke nem éri el a kétmillió forintot10;
dönt az önkormányzat számláin lévő átmenetileg szabad pénzeszközök elkülönített (lekötött) betétként történő elhelyezéséről vagy államilag garantált értékpapír vásárlásáról a Költségvetési és Pénzügyi Osztály vezetőjének javaslata alapján;
dönt az öt millió Ft-ot meghaladó felhalmozási célú kötelezettségvállalás jóváhagyásáról;
dönt a köztemetők fenntartásáról, a temetkezési tevékenység ellátásának ellenőrzéséről;
dönt a közvilágítási berendezések létesítéséről és üzemeltetéséről;
dönt a helyi közutak és közterületek fenntartásáról, a közlekedési rend megállapításáról;
dönt a parkolók kialakításáról;
dönt a tulajdonosi jognyilatkozatok kérdésében (pl. elővásárlási jog, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár kiigazítás, szolgalmi jog, jelzálogjog bejegyeztetés és törlés);
dönt egyes területek zajvédelmi és környezetvédelmi szempontból fokozottan védetté történő nyilvánításáról;
dönt a Környezetvédelmi Alap pénzeszközeinek felosztásáról; jóváhagyja a Környezetvédelmi Alap éves tervét;
dönt a város területén egyes növényvédelmi feladatok ellátásáról;
dönt a beépítetlen területek bérbeadásáról;
dönt a város közútjait érintő forgalomelterelésről, forgalomkorlátozásról;
dönt az önkormányzati tulajdonú közterületeken, azok alatt vagy felett elhelyezkedő közművek, közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről és az ellenérték megállapításáról;
felügyeli, ellenőrzi, beszámoltatja a Kisváros Nonprofit Kft-t;
dönt a fiatal házasok részére önkormányzati rendeletben biztosított visszatérítendő lakásvásárlási vagy építési támogatás odaítéléséről;
kiadja a parkolók üzemeltetési engedélyét;
dönt a rekultivált, állami tulajdonban lévő föld önkormányzati tulajdonba való ingyenes átvételéről;
Beszámoltathatja az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetőit.
A város gazdasági, pénzügyi és városfejlesztési feladataihoz kapcsolódó szolgáltatásokat és beszerzéseket 3.000.000 forint értékhatárig megrendelhet.
III/2. A Jogi és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:
A bizottság átruházott hatáskörben:
dönt a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetében az ajánlattételre felkért szervezetek megnevezéséről.
12vizsgálja a képviselői (bizottsági elnöki, tagi, részönkormányzati tagi) tiszteletdíj megvonásának, csökkentésének e rendeletben meghatározott feltételei fennállását, szükség esetén intézkedik a szankciók érvényesítése iránt.
III/3.13
III/4.14 A Kulturális, Ifjúsági, Civil, Sport, Oktatási és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságára átruházott hatáskörök:
A bizottság átruházott hatáskörben:
dönt a Városi Könyvtár által ellátandó feladatokról, a szolgáltatások díjairól;
dönt a sport, illetve a kulturális célú civil szervezetek önkormányzati támogatásának módjáról, összegéről, a támogatottak köréről;
dönt az „Év sportolója, edzője, csapata” és a „Jó tanuló, jó sportoló” díjak odaítéléséről;
ellátja a tevékenységi körével összefüggő fórumokon, rendezvényeken való képviseletet;
dönt a Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról;
engedélyezi a városi címer használatát az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint;
dönt a Szigetvári Vár nyitva tartási rendjéről, valamint a különböző ajánlatcsomagok bevezetéséről, módosításáról;
dönt a köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatainak, házirendjének és minőségirányítási programjának jóváhagyásáról;
dönt az oktatási intézményekben működő iskolaszékekbe képviselő delegálásáról;
dönt az oktatási, nevelési, közművelődési önkormányzati intézmények vezetőinek szakmai kitüntetésre való felterjesztéséről;
dönt az általa fenntartott köznevelési intézmények nevelési és pedagógiai programjának jóváhagyásáról;
dönt az önkormányzat által finanszírozott ösztöndíjak odaítéléséről.
III/5. A Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságra átruházott hatáskörök:
A bizottság átruházott hatáskörben:
19 Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről illetve elidegenítéséről szóló 20/2011. (IV.22.) számú önkormányzati rendelete alapján:
szociális helyzet alapján a bérlakások bérlőinek kijelölése pályázati eljárás során,
szociális bérlakáshoz való juttatás esetén az elhelyezést a határozott idő lejárta előtt beérkezett kérelemre, újabb két évre meghosszabbíthatja,
költségelven megállapított lakbérű lakások bérlőinek kijelölése pályázati eljárás során,
hozzájárul a költségelven megállapított házastársi bérlőtársi szerződés megkötéséhez
szolgálati lakáshoz juttatásról döntés,
szolgálati lakáshoz juttatás esetén az elhelyezést a határozott idő lejárta előtt beérkezett kérelemre, újabb, határozott időre meghosszabbíthatja
szolgálati jogviszony megszűnése után, különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb egy évig továbbengedélyezheti a lakáshasználatot;
vis maior esetén kijelöli a bérlő személyét,
hozzájárul a rendeletben meghatározott feltételek mellett az Ltv. 22. § (1) bekezdés szerinti tartási szerződés megkötéséhez,
különös méltánylást érdemlő esetben, a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezheti a házastárs, élettárs vagy gyermek részére a bérleti jogviszony folytatását,
amennyiben a késedelem a nem lakáscélú helyiségek hasznosítását veszélyeztetné, dönt ezen helyiségek hasznosításáról, mely döntésről a képviselő-testületet következő ülésén tájékoztatja,
hozzájárul részletre vétel esetén az ingatlan vevő általi megterheléséhez
cserelakás biztosítására illetve az ehhez kapcsolódó bérbeadói hozzájárulás megadására jogosult,
dönt érvényes lakásbérleti szerződés módosításáról,
o)20 dönt lakásbérleti szerződés felbontásáról.
4. melléklet
BECEFA, ZSIBÓT TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATOKMŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BECEFA RÉSZÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Az SZMSZ 4. sz. melléklete
BECEFA, ZSIBÓT TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATOK
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
BECEFA RÉSZÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. Szervezete
A részönkormányzat vezetője a településrész mindenkori képviselője.
A részönkormányzat két tagját a Képviselő-testület a képviselői ciklus idejére választja a településrészi gyűlés ajánlásának megfelelően az önkormányzati választásokat követő 60 napon belül.
II. Működése
A részönkormányzat szükség szerint, de évente legalább tíz ülést tart, összhangban a Képviselő-testületi ülések rendjével.
A részönkormányzat ülését a vezetője hívja össze, tartós akadályoztatása esetén az általa megbízott részönkormányzat tagja.
Az ülést úgy kell összehívni, hogy arról az érintettek legalább 10 naptári nappal korábban tudomást szerezzenek. A meghívás történhet írásban és más módon is, de a meghívással egy időben közölni kell a tárgyalandó napirendeket is. Pénzügyi tárgyú előterjesztés csak írásos formában terjeszthető elő.
A részönkormányzat határozatképes, ha ülésén a tagok több mint fele jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza.
A részönkormányzat üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, és egy példányát le kell fűzni, egy példányát pedig a jegyzőhöz kell továbbítani.
A döntéseket évente kezdődő sorszámmal, külön kell nyilvántartani, és lefűzve megőrizni. Az anyagok eredeti példányát a részönkormányzat vezetője köteles haladéktalanul a Polgármesteri Hivatal irattárába őrzésre leadni.
A részönkormányzat köteles évente legalább egy alkalommal települési gyűlést tartani, és tájékoztatni a településrész lakóit az önkormányzat lényegesebb döntéseiről, a településrészt érintő határozatairól, illetve a részönkormányzat munkájáról.
A településrészi gyűlésen kell meghatározni azokat a feladatokat, amelyekre a településrészi önkormányzat részére átengedett önkormányzati pénzeszközök felhasználásra kerülhetnek.
A településrész számára átengedett önkormányzati pénzeszközök felhasználásáról a részönkormányzat a lakosság véleményének kikérése után minősített többséggel dönt. A döntés alapján felhasználható pénzeszközök tekintetében a részönkormányzat vezetője utalványozási joggal rendelkezik.
Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 49-57. §-ában a településrészi önkormányzatok létrehozása, működése részletesen szabályozva van.
A részönkormányzat működésére alkalmazandók az önkormányzati bizottságok működési szabályzatai.
A részönkormányzatok feladatköréről és hatásköréről az önkormányzat SZMSZ-ének 5. sz. melléklete rendelkezik.
A fenti szabályok együttesen alkalmazva adják a településrészi önkormányzat SZMSZ-ét.
ZSIBÓT RÉSZÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. Szervezete
A részönkormányzat vezetője a településrész mindenkori képviselője.
A részönkormányzat négy tagját a Képviselő-testület a képviselői ciklus idejére választja a településrészi gyűlés ajánlásának megfelelően az önkormányzati választásokat követő 60 napon belül.
II. Működése
A részönkormányzat szükség szerint, de évente legalább tíz ülést tart, összhangban a Képviselő-testületi ülések rendjével.
A részönkormányzat ülését a vezetője hívja össze, tartós akadályoztatása esetén az általa megbízott részönkormányzat tagja.
Az ülést úgy kell összehívni, hogy arról az érintettek legalább 10 naptári nappal korábban tudomást szerezzenek. A meghívás történhet írásban és más módon is, de a meghívással egy időben közölni kell a tárgyalandó napirendeket is. Pénzügyi tárgyú előterjesztés csak írásos formában terjeszthető elő.
A részönkormányzat határozatképes, ha ülésén a tagok több mint fele jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza.
A részönkormányzat üléseiről feljegyzést kell készíteni, és egy példányát le kell fűzni, egy példányát pedig a jegyzőhöz kell továbbítani.
A döntéseket évente kezdődő sorszámmal, külön kell nyilvántartani, és lefűzve megőrizni. Az anyagok eredeti példányát a részönkormányzat vezetője köteles haladéktalanul a Polgármesteri Hivatal irattárába őrzésre leadni.
A részönkormányzat köteles évente legalább egy alkalommal települési gyűlést tartani, és tájékoztatni a településrész lakóit az önkormányzat lényegesebb döntéseiről, a településrészt érintő határozatairól, illetve a részönkormányzat munkájáról.
A településrészi gyűlésen kell meghatározni azokat a feladatokat, amelyekre a településrészi önkormányzat részére átengedett önkormányzati pénzeszközök felhasználásra kerülhetnek.
A településrész számára átengedett önkormányzati pénzeszközök felhasználásáról a részönkormányzat a lakosság véleményének kikérése után minősített többséggel dönt. A döntés alapján felhasználható pénzeszközök tekintetében a részönkormányzat vezetője utalványozási joggal rendelkezik.
Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 49-57. §-ában a településrészi önkormányzatok létrehozása, működése részletesen szabályozva van.
A részönkormányzat működésére alkalmazandók az önkormányzati bizottságok működési szabályzatai.
A részönkormányzatok feladatköréről és hatásköréről az önkormányzat SZMSZ-ének 5. sz. melléklete rendelkezik.
Fenti szabályok együttesen alkalmazva adják a településrészi önkormányzat SZMSZ-ét.
5. melléklet
A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATOKFELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Az SZMSZ 5. számú melléklete
A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATOK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
I. A részönkormányzatok általános feladat- és hatásköre
Képviselik és védik a városrészben lakók érdekeit.
Megvitathatnak minden olyan önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdést, amely a településrészeket érinti.
Kezdeményezhetik bármely ügynek a Képviselő-testület vagy bizottság általi megtárgyalását. (A bizottságok kötelesek a kezdeményezést megtárgyalni.)
Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetnek.
Tanácskozási joggal részt vehetnek a Képviselő-testület és az önkormányzati bizottságok ülésein a részönkormányzatokat érintő napirendek tárgyalásánál.
Helyi népszavazást kezdeményezhetnek a polgármesternél.
A részönkormányzatok átruházott hatásköre
Megvitatják az éves költségvetés településrészt érintő tervezetét.
Közreműködnek azoknak a városrészi fórumoknak a megszervezésében, amelyek megtartását az önkormányzat kezdeményezte.
Döntenek a költségvetésben a részönkormányzatok számára jóváhagyott pénzösszeg felhasználásáról.
A részönkormányzatok területén közcélú munkát szervezhetnek.
Kijelölik a részönkormányzatok területén a szemétgyűjtő helyeket, a szemétszállító konténerek helyét és figyelemmel kísérik a környezetvédelmi szabályok betartását.
III. A részönkormányzatok javaslattételi joga
Javaslatot tehetnek városi kitüntetés vagy díj adományozására.
Minden év december 31-ig tételes javaslatot dolgoznak ki és terjesztenek a Képviselő-testület elé a részönkormányzat számára biztosított költségvetési összeg következő évi felhasználására.
IV. A településrészi önkormányzat vezetőjének feladatai
A részönkormányzatok munkájának szervezése, irányítása, az ülések levezetése.
A részönkormányzat ügyrendjének kidolgozása.
Beszámoló elkészítése a költségvetési zárszámadással egyidőben a részönkormányzatoknak átengedett pénzeszközök felhasználásáról.
Kapcsolattartás az önkormányzati, állami, társadalmi szervekkel, az érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel, önkormányzati intézményekkel, a Polgármesteri Hivatallal.
Évente legalább egy alkalommal lakossági fórumon számol be a részönkormányzatok munkájáról.
Tájékoztatja a részönkormányzat tagjait és rajtuk keresztül a lakosságot a településrészeket érintő önkormányzati döntésekről.
Az önkormányzat munkatervében foglaltak szerint beszámol a Képviselő-testület előtt a részönkormányzatok munkájáról.
A részönkormányzatok döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
10. A Polgármesteri Hivatal Titkárságával elkészítteti a részönkormányzati ülések jegyzőkönyveit. A jegyzőkönyveket aláírásával hitelesíti és 2 (kettő) példányát a jegyzőnek átadja, 1 (egy) példányát pedig lefűzve megőrzi.
A jegyzőkönyv 1 (egy) példányát a jegyző útján a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz felterjeszti.
Az alábbi ügyekben véleményezési joga van a részönkormányzatoknak
Településrendezés, településfejlesztés;
Az épített és természeti környezet védelme;
Vízvezetés, csatornázás, csapadékvíz elvezetése;
Helyi közutak és műtárgyaik, a közterületek fenntartása;
Helyi tömegközlekedés (menetrend kialakítása, megállók létesítése, önkormányzati támogatás, járatok indítása, megszüntetése);
Helyi közbiztonság, közrendvédelem;
Településtisztaság, szemétszállítás, helyi tűzvédelem;
Közvilágítás;
Helyi sportélet, kulturális rendezvények;
Önkormányzati tulajdonban álló, a részönkormányzatok területén lévő épületek, ingatlanok megterhelése, elidegenítése;
10. Önkormányzati hatósági ügyek esetén a szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások megállapítása, módosítása, megszüntetése, méltányosság gyakorlása, jogosulatlanul felvett szociális ellátások visszafizetése esetén a részletfizetés engedélyezése;
11. Önkormányzati rendelet-tervezetek;
12. A részönkormányzat területén levő közutakon jelzőtáblák és útburkolati jelek elhelyezése;
13. A városrészben utcák, terek elnevezése, emlékmű vagy közterületi szobor állítása;
14. Helyi adó bevezetése, helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítása.;
15. A részönkormányzatok területén lévő köztemető létesítése, fenntartása, bővítése, bezárása;
16. Helyben történő orvosi rendelés esetén.
17. A településrészeken az önkormányzati ingatlanok hasznosítása esetén.
A részönkormányzatokat megillető véleményezési jogkörben a részönkormányzat írásbeli véleményét köteles kikérni:
a.) a Polgármesteri Hivatal eljáró ügyintézője (hatósági ügyek esetén);
b.) az önkormányzati bizottság elnöke (átruházott hatásköre esetén);
c.) az előterjesztő (a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések esetén).
1 Hatályon kívül helyezte a 17/2014. (XI.28.) Ör 41. §-a. Hatálytalan: 2014. november 28-tól.
6. melléklet
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízatások
Az SZMSZ 6. sz. melléklete
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízatások
Képviselő-testület tagja;
Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja;
Településrészi önkormányzat testületének nem képviselő tagja;
Önkormányzati intézmény vezetője;
Önkormányzat többségi tulajdonában lévő – külön jogszabályban meghatározott – gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelő-bizottsági tagja;
Önkormányzati alapítású alapítvány, közalapítvány kuratóriumának, felügyelő bizottságának vagy szervezetének tagja;
Önkormányzat könyvvizsgálója.
7. melléklet
A LAKOSSÁGI FÓRUM, KÖZMEGHALLGATÁS RENDJE
Az SZMSZ 7. számú melléklet
A LAKOSSÁGI FÓRUM, KÖZMEGHALLGATÁS RENDJE
1./ Lakossági fórum
A polgármester várospolitikai fórumot vagy városrészi tanácskozást hívhat össze olyan, a helyi közösség szempontjából nagyobb jelentőségű kérdésekben, amelyekben az Önkormányzat testületének döntési és felterjesztési, felszólalási joga van. A településfejlesztési és településrendezési dokumentumok tervezetével kapcsolatos partnerségi egyeztetési eljárásban tartott lakossági fórum kivételével a várospolitikai fórumra meg kell hívni a tárgy szerint érintett civil és szakmai szervezeteket és az érintett képviselőket. A várospolitikai fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai.
2./ Közmeghallgatás
A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Hivatal harminc napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosságot helyben szokásos módon, valamint a város honlapján keresztül értesíteni kell.
Az éves költségvetési tervezetet közmeghallgatás tárgyává kell tenni.
A rendelet tervezetet a közmeghallgatás előtt legalább tíz nappal a Hivatalban, a Városi Könyvtárban kell elhelyezni. Erről a lakosságot a Hivatal helyben szokásos módon tájékoztatja.
A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
8. melléklet
SZIGETVÁR VÁROS NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATAINAK HASZNÁLATÁRA ÁTADOTT VAGYON
Az SZMSZ 8 . számú melléklet
SZIGETVÁR VÁROS NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATAINAK
HASZNÁLATÁRA ÁTADOTT VAGYON
1. Szigetvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére:
Kötelező elhelyezés kapcsán a Szigetvár, Deák F. tér 16. sz. alatti Bérlők Házában 2 db összesen: 24,6 m2 alapterületű irodahelyiség biztosítása.
2. Szigetvári Horvát Önkormányzat részére:
Kötelező elhelyezés kapcsán a Szigetvár, Deák F. tér 16. sz. alatti Bérlők Házában 1 db összesen: 17,9 m2 alapterületű (Szigetvári Német Önkormányzattal közösen használt) irodahelyiség biztosítása.
3. Szigetvári Német Önkormányzat részére:
Kötelező elhelyezés kapcsán a Szigetvár, Deák F. tér 16. sz. alatti Bérlők Házában 1 db összesen: 17,9 m2 alapterületű (Szigetvári Horvát Önkormányzattal közösen használt) irodahelyiség biztosítása.
A települési nemzetiségi önkormányzatok az átadott vagyont testületi tevékenységükhöz szabadon használhatják.
A települési nemzetiségi önkormányzatok kötelesek az átadott vagyon állagát megőrizni, annak romlásáról a Hivatalt haladéktalanul értesíteni.
A települési nemzetiségi önkormányzatok felelnek az átadott vagyonban bekövetkezett minden kárért, amelyet a települési nemzetiségi önkormányzat tagjai vagy hozzájárulásukkal a helyszínen tartózkodó személyek okoztak.
9. melléklet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL A JEGYZŐRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
10. melléklet
Szigetvár Város Önkormányzata szervezeti ábra
SZMSZ 10. melléklete
11. melléklet
A Szigetvár Város Önkormányzata az alábbi következő társulások tagja
Az SZMSZ 11. melléklete
A Szigetvár Város Önkormányzata az alábbi következő társulások tagja:
Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás
Önkormányzattól átvállalt feladatai:
együttműködés az Álhubál Nonprofit Kft.-vel (7673 Kővágószőlős, 0222/46. hrsz.), melynek feladata a kővágószőlősi állati hulladék begyűjtő állomás működtetése, biztosítva ezzel a kistérségi önkormányzatok, a lakosság, az állattartók számára az állati hulladékok környezetterhelést mérséklő, korszerű elhelyezését,
óvodai nevelés és bölcsődei ellátás, főzőkonyha működtetés.
Szigetvár – Hobol Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás
Pannon Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás