Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2012. (III. 23.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról
Hatályos: 2012. 03. 23- 2024. 12. 20Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2012. (III. 23.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról
Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy Szigetvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jogszabályokban előírt rendelkezések figyelembe vételével a távhőszolgáltató engedélyes útján történő üzemeltetéssel biztosítsa a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek, külön kezelt intézmények és vegyes célra használt épületek távhőellátását, valamint szabályozza a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony általános szabályait.
2. A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya kiterjed Szigetvár Város közigazgatási területén távhőszolgáltatási engedéllyel rendelkező távhőszolgáltatóra, valamint a távhőszolgáltatást igénybevevő felhasználókra és díjfizetőkre.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) Elszámoló mérő: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. Törvény (a továbbiakban: mérésügyi törvény), továbbá a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: mérésügyi Vhr.) rendelkezéseinek megfelelően az illetékes és arra felhatalmazott mérésügyi szervek által hitelesített, sértetlen, törvényes tanúsító jellel és a szolgáltató sértetlen plombájával rendelkező:
a) a kazánházakban (Radován tér, Zrínyi tér, Kórházi kazánház), hőközpontokban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett fűtési hőmennyiségmérő;
b) a használati melegvíz felhasználás épületenkénti elszámolására elhelyezett vízmérő;
c) az épületrészekben (lakások, irodák, üzletek, stb.), a vételezett használati melegvíz mérésére szolgáló vízmérő(k).
(2) Fűtött légtérfogat: azon helységek légtérfogatának összessége, amelyekben hőleadó, vagy a szomszédos helységekből átáramló hő biztosítja az előírás szerinti hőmérsékletet. A helységek légtérfogatának szolgáltató által történő meghatározásánál:
a) alapterületenként a vakolt falsíkok közötti, valamint a beépített szekrények által elfoglalt területet kell figyelembe venni,
b) nem vehető figyelembe a falsíkon kívül eső területek. Nem vehetők figyelembe továbbá a falsíkból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok alapterülete 0,5 m²-nél kisebb,
c) nem vehető figyelembe az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helység) légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része,
d) a fürdőszoba légterének csak 60 %-a vehető figyelembe, ha ez előírt hőmérsékletet műszaki tervek alapján kiegészítő fűtés (pl: villamos vagy gáz hősugárzó) biztosítja.
(3) Fűtött alapterület: a (2) bekezdés a-d) pontok szerinti helységek alapterületeinek összessége.
(4) Méretlen időszak: elszámoló mérő nélkül, valamint a mérésügyi Vhr. 13. § (2) bekezdése szerint érvényét vesztett hitelességű, továbbá szolgáltatói plombával nem rendelkező mérőn igénybevett szolgáltatás időtartama.
4. Távhőellátó berendezések létesítése, átalakítása és üzemeltetése
4. § Annak érdekében, hogy a szolgáltató a szolgáltatást egész évben megfelelő minőségben biztosítani tudja, szükséges, hogy a szolgáltatói és felhasználói berendezések a szolgáltató Üzletszabályzatában foglaltaknak megfeleljenek.
5. § A távhőellátó rendszerre jelen rendelet hatálybalépése előtt csatlakozott felhasználói berendezések továbbra is üzemben tarthatók.
6. § A felhasználó tulajdonába kerülő berendezéseket létesíteni, valamint azokon a felhasználó tulajdonában lévő és szolgáltatói rendszerről ellátott eszközökön (dolgokon) átalakítási, bővítési munkálatokat végezni – ide értve az eszközök áthelyezését, leszerelését is – továbbá szolgáltatói berendezések rendeltetésszerű működtetését biztosító tartozékok eredeti állapotát megváltoztatni csak szolgáltató előzetes hozzájárulásával és szakmai feltételeinek betartásával lehet.
7. § A távhővételezés ügyében előzetes tájékoztatást kérő érdekelt kérelmének tartalmaznia kell a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt, a fűteni kívánt légtérfogatot, a tervezett éves hőigényt, valamint a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.
8. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a szolgáltató csatlakozási díjat kér. A csatlakozási díj nem foglalja magában a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 34. § (2) bekezdés szerinti vezetékhálózat fejlesztésének, és a hőközpont létesítésének és bővítésének költségeit.
(2) A csatlakozási díjon felül a szolgáltató kér az (1) bekezdés szerinti távhőigénylőtől a Tszt. 34. § (2) bekezdés szerinti vezetékhálózat fejlesztési költségnek a távhő teljesítményigénnyel arányos részét is.
(3) A bejelentett új, vagy növekvő távhő teljesítményigény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj és a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség megfizetésére az igénybejelenőnek és a szolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.
(5) A csatlakozási díj mértékét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
9. § Felhasználó távhőrendszerre való csatlakozására, vagy többlet hőigényének biztosítására csak a csatlakozási díj megfizetése után kerülhet sor.
10. § Több telephellyel rendelkező felhasználó egyik telephelyén fenntartott teljesítményének másik telephelyre való átcsoportosítására szolgáltató csak akkor kötelezhető, ha az nem igényel hálózatfejlesztést, illetve bővítést, továbbá nem veszélyezteti a meglévő felhasználók biztonságos távhőellátását.
11. § Ha a felhasználó a közüzemi szerződést felmondja, és az általa lekötött teljesítményre a felmondás időpontjáig, vagy az általa fenntartott teljesítményről, illetve annak egy részéről lemond, és a lemondás időpontjáig arra más felhasználó nem tart(ott) igényt, a felhasználót csatlakozási díj visszatérítés nem illeti meg.
12. § A felhasználói rendszer átalakításának következtében szükségessé váló szolgáltató tulajdonában lévő berendezések átalakítási költségei a felhasználót terhelik.
13. § (1) A szolgáltató jogosult a felhasználó tulajdonában lévő szolgáltató berendezéseket ellenőrizni, hogy azok az üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelnek-e.
(2) Felhasználó köteles szolgáltató részére a szolgáltató tulajdonában, vagy üzemeltetésében lévő berendezésekhez való hozzáférést biztosítani, amennyiben azok felhasználó tulajdonában vagy birtokában lévő ingatlanon találhatók.
(3) Szolgáltató jogosult a felhasználó vételezését, valamint a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenőrizni.
14. § (1) A felhasználó számára fűtési célra szolgáltatott hőenergia mérésére szolgáló hőmennyiségmérő elhelyezhető a:
a) kazánházakban (Radován tér, Zrínyi tér, Kórházi kazánház);
b) felhasználó, szolgáltatói hőközpontokban;
c) hőfogadó állomáson.
(2) Felhasználói hőközpontokban, illetve hőfogadó állomáson történő mérésekor a használati melegvíz mérésére szolgáló vízmérő elhelyezését a felhasználó hőközpontban, illetve hőfogadó állomáson a felmelegítés előtti vezetékszakaszban (a tároló és cirkulációs vezeték csatlakozás előtt) kell megvalósítani.
(3) Az elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérők és a felhasználó hőközpontban lévő vízmérők hiteles állapotban tartásáról a szolgáltató gondoskodik.
15. § Felhasználó köteles az épületrészben elhelyezett elszámoló vízmérő(ke)t hitelesíttetni. A szolgáltató köteles erről jegyzőkönyvet (felülvizsgálati adatlapot) kiállítani, és abban feltüntetni a mérő(k) adatait és állapotát.
16. § A felhasználó és a szolgáltató köteles a tulajdonában, illetve üzemeltetésében lévő berendezéseket folyamatosan ellenőrizni és karbantartani.
17. § (1) A felhasználó köteles a hővételezés bármely okból történő jelentős megváltoztatásáról, vagy szüneteltetéséről a szolgáltatót előzetesen írásban értesíteni.
(2) Szolgáltató köteles a felhasználót hőátadás bármely okból történő korlátozásáról, vagy szüneteltetéséről – az Üzletszabályzatban rögzített módon – előzetesen értesíteni.
5. Közüzemi szerződés
18. § (1) Az általános közüzemi szerződés a Tszt. 43. § (6) bekezdés szerinti megállapodás aláírásával jön létre. Amennyiben a felhasználó és a szolgáltató a megállapodás feltételeiben nem tud megállapodni, felek jogviszonyára az általános közüzemi szerződés érvényes, továbbá a szolgáltatás díjának elszámolására és a díjfizetésre ezen rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a közüzemi szerződés megkötéséig, ha a felhasználó és a szolgáltató között a közüzemi jogviszony a Tszt. 37. § (5) bekezdése szerint a szolgáltatás igénybevételével jött létre.
(3) Az általános közüzemi szerződést a lakóépület, a vegyes célra használt épület tulajdonosa vagy a tulajdonos jogszerű felhatalmazással rendelkező képviselője, tulajdonosi közösség (Tszt. 3. § g)) esetén a felhasználó képviselője köti meg a szolgáltatóval.
(4) A tulajdonos vagy a felhasználó képviselője köteles beszerezni a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség felhatalmazását az általános közüzemi szerződés megkötéséhez, módosításához vagy felmondásához.
(5) Ha a felhasználó képviselője helyett vagy mellett más személy is jogosult a közüzemi szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésére, és a közüzemi szerződésben rögzített üzemviteli kérdésben eljárni, akkor a közüzemi szerződésnek tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, a címét, elérhetőségeit és jogkörét, akivel a szolgáltató köteles együttműködni.
19. § (1) A közüzemi szerződésben meghatározott távhő teljesítmény csökkentését, vagy növelését a felhasználó, legkorábban a szerződés létrejöttét követő évben, minden év január 10-ig kezdeményezheti. A csökkentett hőteljesítmény legkorábban július 1-től érvényes.
(2) Az épület hőfizikai állapotát érintő beavatkozás következményeképpen a lekötött hőteljesítményt megváltoztatni a fűtési időszak befejezése után annak adataira alapozott hőteljesítmény-igénybevételi vizsgálat alapján lehetséges, a vizsgálat eredményeinek megfelelő mértékben és az (1) bekezdésben foglaltak szerint.
(3) Amennyiben a felhasználó a korábban lekötött teljesítményét csökkenti, vagy növeli a szolgáltató jogosult a felhasználó mérőhelyén a hőhordozó közeg térfogatáramát legfeljebb annak arányában csökkenteni, csúcsnövelés esetén pedig köteles azt arányosan növelni.
20. § Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, távhőszolgáltató – ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – a fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti, vagy kazánházi fűtésszabályozó(k) működtetésével folyamatosan teljesíti.
21. § (1) A távhőszolgáltatás megszüntetésére a közüzemi szerződés – a Tszt. 38. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései szerinti- felmondásával kerülhet sor. A közüzemi szerződést a felhasználási hely egészére kiterjedően lehet felmondani.
(2) A Tszt. 38. § (2) bekezdés a-d) pontjaiban előírt feltételek az egyedi közüzemi szerződés felmondására is irányadóak.
(3) A felhasználó a közüzemi szerződés felmondására irányuló szándékát a szolgáltatónak írásban köteles bejelenteni. Szolgáltató a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles tájékozatni a felhasználót a felmondás feltételeiről. A közüzemi szerződés felmondása esetén a szolgáltató köteles vizsgálni a Tszt. 38. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítését.
(4) A közüzemi szerződés felmondása esetén a felhasználási helyen a távhő igénybevételének megszüntetésével egyidejűleg a távhőszolgáltatással azonos komfortfokozatú (összkomfortos), más hőellátást kell megvalósítani.
(5) A Tszt. 38. (2) bekezdés c) pontjában foglaltak a szolgáltató tulajdonát, vagy üzemeltetését képező felhasználói hőközpont megszüntetésének, átalakításának költségeire is vonatkozik, ide nem értve az eszközök selejtezési költségeit.
(6) Ha a fogyasztási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van, a felhasználó köteles beszerezni a tulajdonosok Tszt. 38. § (2) bekezdés a) rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatokat, és ezek meglétéről felelős nyilatkozatot tenni a szolgáltatónak, valamint a szolgáltató kérésére azok rendelkezésre állását igazolni.
(7) A tulajdonosi közösség, mint felhasználó nevében a közüzemi szerződés felmondásának, illetőleg módosításának közlésére az jogosult, aki a hatályos jogszabályok alapján annak képviselője, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt meghatalmazással rendelkezik.
(8) A (4) bekezdésben meghatározott munkák elvégzését a felhasználó köteles írásban bejelenteni a szolgáltatónak. A közüzemi szerződés felmondása miatt szükséges munkálatokat a tulajdonát vagy az üzemeltetését képező hőközpontban vagy hőfogadó állomáson a távhőszolgáltató végzi.
22. § (1) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, ahhoz a közüzemi szerződés módosítása szükséges. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közüzemi szerződés módosítására is irányadóak.
(2) A közüzemi szerződés módosítása iránti igényt a felhasználó, illetőleg a felhasználó képviselője írásban köteles a szolgáltatónak bejelenteni. A szolgáltató a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a felhasználót a szerződésmódosítás feltételeiről. Felhasználó képviselője köteles beszerezni a Tszt. 38. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tulajdonosi hozzájárulásokat és ezek meglétéről szolgáltatónak felelős nyilatkozatot tenni, továbbá amennyiben szolgáltató kéri, ezeket rendelkezésre bocsátani.
(3) A szolgáltató a Tszt. 38. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítését, köteles vizsgálni.
(4) Épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helység) távhőellátásának megszüntetése esetén a hőleadó berendezéseket le kell választani a távhőellátó rendszerről, és az átmenő vezetékeket hőszigetelni kell. Ezzel egyidejűleg az épület továbbra is üzemelő fűtési rendszerén (távhővezeték, hőközpont, hőfogadó, stb.) a rendeltetésszerű működéséhez a leválasztás miatt a szükséges átalakításokat, beszabályozásokat el kell végezni.
(5) Felhasználó képviselője köteles az épületrész kiválása miatt szükséges közüzemi szerződés módosítása esetén a (4) bekezdésben meghatározott munkákról az arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást a szolgáltatónak benyújtani. A tervnek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület továbbra is működtetett fűtési rendszerére vonatkozóan a tervnek a megváltozott hőszükséglet mértékét, annak számítását, valamint a leválás miatt szükséges átalakításokat és beszabályozási tervet is tartalmaznia kell. A szolgáltató köteles 15 napon belül a tervet felülvizsgálni. Amennyiben a tervezett átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy a többi felhasználó részére történő szolgáltatást akadályozza, erről a szolgáltatónak a felhasználót írásban tájékozatnia kell. A szolgáltató közlése alapján történő tervmódosításról a felhasználó köteles gondoskodni.
(6) A Tszt. 38. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltak a szolgáltató tulajdonát, vagy üzemeltetését képező felhasználói hőközpont átalakításának költségeire is vonatkoznak, ide nem értve az eszközök selejtezési költségeit.
23. § (1) A közüzemi szerződés, illetve a felhasználó díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor – a jogszabályi és műszaki előírások szerint – a távhőellátás igénybevételének lehetősége véglegesen megszűnik. Amennyiben épületrész kiválása miatt a közüzemi szerződés módosítása szükséges, az érintett díjfizetési kötelezettsége a szerződés módosításának megtörténtéig fennáll.
(2) A távhőszolgáltatás megszüntetése, illetőleg az épületrész kiválása miatt szükséges közüzemi szerződés módosítása előtt, a megszüntetés, illetőleg módosítás időpontjáig igénybevett szolgáltatási díját, ideértve a díjhátralékot is, egy összegben kell rendezni, valamint az alapdíj még meg nem fizetett hányadát a szolgáltató számlája alapján kell megfizetni.
6. Felhasználó, díjfizető személyében bekövetkező változás
24. § (1) Szolgáltató, felhasználó és a díjfizető a távhőszolgáltatás minden területén – a tőle elvárható mértékig – köteles együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni a szolgáltatás ellenértékének elszámolásával kapcsolatos kérdésekben.
(2) A szolgáltató jogosult a tulajdonossal vagy a felhasználási hely általa ismert tulajdonosával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját, ha
a) a felhasználó vagy a díjfizető változás bejelentése nem történt meg, vagy az ingatlant jogcím nélkül használják;
b) a változás bejelentésből nem állapítható meg egyértelműen az új felhasználó vagy díjfizető személye, vagy hiányoznak a változás időpontjáig igénybevett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatok, továbbá ha a hiánypótlásra – a szolgáltató felszólítását követően, az abban foglalt határidőig – nem kerül sor.
(3) A változásban érintett felek egyetemlegesen felelősek a változás időpontjáig a felhasználási helyen lévő elszámoló mérők állapotáért.
(4) Felhasználó és díjfizető köteles a Tszt. 45. (1) bekezdés a) pont szerinti adataiban bekövetkezett változást - a változást követő 8 napon belül – bejelenteni a szolgáltatónak.
(5) Az új felhasználóval történő közüzemi szerződés aláírásának, illetőleg hatályba lépésének napjáig az új felhasználó az előző felhasználóval létrejött szerződésben foglaltak szerint veszi igénybe a szolgáltatást, és köteles a díjat annak megfelelően fizetni.
7. A szolgáltatás teljesítése
25. § (1) A szolgáltatás akkor számít teljesítettnek, ha:
a) hőátalakítás nélküli szolgáltatás esetén a szolgáltató a fűtési időszakban a -11°C méretezési külső léghőmérséklethez tartozó szerződött hőteljesítménnyel, ennél magasabb léghőmérsékletnél a szerződött teljesítménynek a tényleges külső hőmérséklethez tartozó arányos részével a felhasználó rendelkezésére áll. Fűtési időszakon kívül pedig a szerződött hőteljesítmény legalább akkora hányadával kell rendelkezésre állnia a távhőszolgáltatónak, hogy a felhasználó csapjainál - cirkulációs rendszer esetén - legalább 40 °C hőmérsékletű használati melegvíz biztosítható legyen.
b) hőátalakítással megvalósuló távhőszolgáltatás esetén a szolgáltató a fűtési időszakban a -11°C méretezési külső léghőmérsékletéhez tartozó szerződött hőteljesítménnyel, ennél magasabb léghőmérsékletnél a szerződött hőteljesítménynek a tényleges külső hőmérséklethez tartozó arányos részével a távhőszolgáltató felhasználó rendelkezésére áll.
c) Használati melegvíz szolgáltatás esetén: ha a használati melegvíz hőmérséklete cirkulációs rendszer esetén - a csapoknál mérve - elérje a 40°C-ot.
(2) A szolgáltatást akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha az (1) bekezdésben foglaltak a felhasználó tulajdonában lévő berendezések hibájából vagy alkalmatlanságából, illetve elégtelen hőteljesítmény lekötésből adódóan nem teljesülhetnek.
(3) Fűtési időszakban a primer és szekunder előremenő víz hőmérsékletét a szolgáltató a rendszerre jellemző szabályozási görbe, a meteorológiai viszonyok és előrejelzések figyelembevételével az üzletszabályzatban rögzítettek betartása mellett jogosult változtatni, leállítani és újraindítani.
(4) A primer előremenő hőmérséklet a szekunder és a primer rendszerben is a külső hőmérséklet függvényében változik, növekvő hőmérsékleteknél csökken.
8. Korlátozás
26. § (1) Országos tüzelőhiány miatt, valamint környezet- és levegőtisztaság védelmi okokból, továbbá tartós hőtermelés kiesés miatt szolgáltató jogosult a Vhr. 16. §-ban foglaltak figyelembevételével a távhőellátást korlátozni az e rendelet 4. mellékletében foglaltak szerint.
(2) A korlátozást – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre – a hőhordozó közeg arányos csökkentésével kell biztosítani.
(3) A korlátozás bevezetésének szükségességéről, okairól és mértékéről a szolgáltató haladéktalanul köteles tájékozatni Szigetvár Város Önkormányzatát.
(4) Korlátozás esetén a szolgáltató köteles a hírközlő eszközökön keresztül a felhasználókat tájékozatni a korlátozás várható idejéről és tartalmáról, kérve a fogyasztókat a távhőszolgáltatás önkéntes további csökkentésére.
(5) A korlátozás jelen rendeletben előírt maximális mértékét a Közüzemi Szerződésben rögzíteni kell.
9. Szolgáltatás és a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetése
27. § (1) Ha díjfizető a távhővel ellátott épületrészben a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetését kéri, az erre irányuló kérelmét a tulajdonosi közösséghez és a szolgáltatóhoz kell benyújtania. Az igénybevétel szüneteltetésének feltételeiről a tulajdonosi közösség és a szolgáltató határoz.
(2) A tulajdonosi közösség elvi hozzájárulását adja a szüneteltetéshez, míg a szolgáltató a részletes műszaki feltételeket és egyéb, elsősorban a hőnyereségre vonatkozó előírások teljesítését írhatja elő.
(3) A tulajdonosi közösség elvi hozzájáruló nyilatkozata esetén, ha a kérelem nem egyenértékű a távhőszolgáltatás 21–23. §-ai szerinti megszüntetésével és tartalmazza a közüzemi szerződés módosításához szükséges adatokat, a szolgáltató köteles a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltak szerint eljárni. A tulajdonosi közösség és a szolgáltató együttes hozzájáruló nyilatkozata nélkül a szüneteltetésre nincs lehetőség.
(4) A szolgáltatás igénybevételének szüneteltetése egy fűtési idény időtartam lehet.
(5) A tulajdonosi közösség elvi hozzájárulása a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján, illetve a Társasház alapító okiratában, vagy Szervezeti Működési Szabályzatában rögzített szavazati arányok teljesülése esetén adható meg, de minimum 51 %-os szavazati többséggel.
(6) Azon Társasházak esetében, ahol az épület hőfelhasználást egynél több mérőkör biztosítja, az adott mérőkörhöz tartozó tulajdonostársak (3) pont szerinti nyilatkozata is elégséges a szüneteltetéshez.
(7) Abban az esetben, amikor egy mérőkörön belül egynél több Társasház hőfelhasználása kerül elszámolásra, a szüneteltetésre való hozzájárulást a többi Társasháztól is be kell szerezni.
(8) A szüneteltetés alá kerülő épületrész, (lakás) egyéb helyiséggel közvetlenül érintett falszomszédos tulajdonostársak egyöntetű hozzájárulása a (3) pontban foglaltak teljesülésén kívül további feltétel.
(9) A szüneteltetés és újraindítás költségei a kérelmezőt terhelik. A szüneteltetés megkezdés előtt a díjhátralékot díjfizetőnek egy összegben kell megfizetnie.
(10) A szüneteltetésbe bevont épületrész, (lakás) egyéb helyiség igazoltan lakatlan és használaton kívüli rendeletetésű lehet. Amennyiben a szüneteltetési időszak alatt részben, vagy egészben az épületrészt (lakást), egyéb helyiséget használatba veszik, a szüneteltetést a használatba vétel kezdetekor meg kell szüntetni.
(11) Szolgáltató jogosult előzetes bejelentés nélkül a szüneteltetés alatt lévő épületrész, (lakás) egyéb helyiség ellenőrzésére. Az ebben érintett tulajdonos a hozzájárulást nem tagadhatja meg, az ellenőrzést tűrni köteles.
10. Távhőszolgáltatás díjai és azok megállapításai
28. § (1) A távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági árait a Magyar Energia Hivatal állapítja meg. A hatósági árváltozás közzétételéről az önkormányzat gondoskodik. A hatályos felhasználói díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Jelen rendelet 2. melléklete az Árképzési Előírást tartalmazza.
(3) A hődíjak esetében a felhasznált tüzelőanyag költsége, valamint annak járulékai, (rendszerhasználati díjak, az általános forgalmi adót kivéve minden más adó) kerülhet elszámolásra.
(4) Felhasználó a távhőszolgáltatás igénybevételéért a következő díjakat köteles fizetni:
a) Fűtési alapdíj
b) Melegvíz alapdíj
c) Fűtési hődíj
d) Vízfelmelegítési díj
e) Közműves ivóvíz díj
(5) Árszabályozás: a mindenkori hatályos törvények és egyéb rendeletek előírásai alapján.
29. § Melegvíz szolgáltatás esetén szolgáltató jogosult a 28. § (4) bekezdés e) pontja szerinti közműves ivóvízdíjat (víz- és csatornadíj, valamint környezetterhelési díj együttes összege) külön árjóváhagyás nélkül érvényesíteni a felhasználók és díjfizetők felé.
11. A díjalkalmazás általános szabályai
30. § (1) A felhasználót a szolgáltatóval kötött közüzemi szerződésben (a továbbiakban: szerződés) részletesen szabályozott távhőszolgáltatás igénybevételéért díjfizetési kötelezettség terheli a (2) bekezdésben részletezettek szerint.
(2) Hőenergia- és fűtési célú hőszolgáltatás esetén:
a) A felhasználó a szerződésben lekötött és az általa a szerződéses feltételek szerint fennálló fűtött légtérfogat után éves alapdíjat fizet. Az éves alapdíjat – szerződő felek eltérő megállapodásának hiányában – a felhasználónak az év minden hónapjában előre az éves díj 1/12-ed része után kell fizetnie, függetlenül attól, hogy vételez-e távhőt, vagy sem, beleértve a 27. § (1) bekezdésében foglaltakat.
aa) Ha a felhasználó a közüzemi szerződést felmondja, az éves alapdíj még meg nem fizetett hányadát, a tényleges leválasztás előtt, köteles egy összegben megfizetni a szolgáltatónak.
ab) Ha a közüzemi szerződést a szolgáltató mondja fel – kivéve a Tszt. 49. § (2) bekezdés szerinti szerződésszegést – a felhasználónak a felmondási idő után alapdíjat nem kell fizetnie.
ab) A szerződés felmondása miatt alapdíj hányad meg, illetve visszafizetése nem mentesíti a szerződő feleket a szerződésben meghatározott kötbér megfizetése és az okozott kár megtérítése alól.
ab) Ha a felhasználó év közben köt közüzemi szerződést, az éves alapdíj időarányos részét az igénybevétel időpontjától kell megfizetnie.
b) A mérőhelyeken elhelyezett elszámoló mérő által ténylegesen mért hőmennyiség után a felhasználó, a szerződésben rögzített feltételek szerint, hődíjat köteles fizetni a szolgáltató számláján feltüntetett fizetési határidőig.
c) Felhasználó jogosult fűtési hődíjat előre is megfizetni, amelyet a szolgáltató köteles a felhasználóval történt írásos megállapodás alapján kötni, azt a megállapodásban foglaltak szerint jóváírni, az általa kibocsátott számlán szerepeltetni.
d) Felhasználó vagy díjfizető változás esetén az esedékes díjakat, függetlenül attól, hogy részszámláról vagy elszámoló számláról van szó, az érintettek között időarányosan kell megosztani.
(3) Ha közüzemi szerződés másképp nem rendelkezik, a (2) bekezdés a) és b) pontok szerinti díjakat a felhasználó vagy a díjfizető akkor is köteles megfizetni, ha a felhasználási helyet huzamosabb ideig nem használja.
31. § Ha a felhasználó vagy díjfizető a szolgáltató megkerülésével a Tszt. és a közüzemi szerződés megszegésével a távhőszolgáltatást (vételezési lehetőség) megszünteti, a fűtött légtérfogatnak megfelelő alapdíjat vagy ennek díjfizetőre jutó részhányadát kell megfizetnie, mindaddig, amíg a közüzemi szerződés módosítása nem történik meg.
32. § (1) Használati melegvíz szolgáltatás esetén:
a) A felhasználó vagy díjfizető az elszámoló mérő(k) által ténylegesen mért melegvíz mennyiség (m³) után vízfelmelegítési díjat, melegvíz alapdíjat és közműves ivóvíz díjat, illetve a Szent István ltp. esetében termálvíz alapú hő és vízdíjat fizet.
b) Épületrész egyedi használati melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználójának (díjfizetőjének), a mérés szerinti elszámolás feltételeinek megteremtéséig, a rendelet 3. mellékletében foglaltak szerint kell a használati melegvíz mennyiséget megfizetni.
c) Az a) és b) pontokban szereplő közműves ivóvízdíjat nem kell a felhasználónak vagy a díjfizetőnek megfizetnie, abban az esetben, ha a használati melegvíz készítéséhez a közműves ivóvízet a felhasználó bocsátja a szolgáltató rendelkezésére.
d) A mérőhelyen ténylegesen mért melegvíz mennyiség alapján történő elszámolás esetén a szolgáltató az éves leolvasást követően 30 napon belül köteles elszámolni a felhasználóval vagy díjfizetővel. Két elszámolási időszak között felhasználó vagy díjfizető havonként – az előző elszámolási időszak fogyasztásából megállapított havi átlagfogyasztás alapján, amely nem lehet kevesebb 1 m³-nél – fizeti a melegvíz díjat. Az így megállapított mennyiség csökkentésére csak írásban bejelentett és indokolt esetben van lehetőség.
e) Ha felhasználó (díjfizető) melegvíz felhasználását egy melegvíz-mérő méri és annak meghibásodását a szolgáltatónak bejelenti, a szolgáltató jogosult a méretlen időszak melegvíz felhasználását a meghibásodást megelőző 12 hónap fogyasztásából meghatározni. A méretlen időszak a meghibásodás bejelentésétől azon időpontig tart, míg a joghatályos mérés feltételei rendelkezésre nem állnak.
f) Ha a felhasználó vagy díjfizető melegvíz felhasználását több mérő méri és ezek közül valamelyik meghibásodik és a meghibásodást a szolgáltatónak bejelenti, a szolgáltató jogosult a méretlen időszakra jutó részarányt a következők szerint meghatározni:
a) Konyhai felhasználás esetén a mért fürdőszobai fogyasztás 1/3-ad része
b) Fürdőszobai felhasználás esetén a mért konyhai fogyasztás háromszorosa.
g) Ha a felhasználó vagy díjfizető a szolgáltató értesítése ellenére nem biztosítja a d) pont szerinti éves leolvasás lehetőségét, akkor az utolsó leolvasást követő 30 nap múlva szolgáltató jogosult a b) pont szerinti mennyiséget számlázni.
h) A d) pont szerinti elszámoláson kívül a szolgáltató köteles különdíj felszámolása nélkül elkészíteni az elszámolást a következő esetekben:
ha) Felhasználó vagy díjfizető változás bejelentése
ha) Mérő meghibásodás
ha) Mérő csere
ha) Mérő illetékes mérésügyi szerv általi felülvizsgálata
ha) Téves leolvasás
ha) Adatrögzítési hiba
(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben az időszakon kívüli elszámolás költségeit a felhasználónak vagy díjfizetőnek meg kell fizetnie.
33. § (1) A szolgáltató jogosult a távhőszolgáltatás időarányos ellenértékét egy vagy külön számlán, díjtételenként részletezve érvényesíteni. Lakossági felhasználók esetében – ha a Közüzemi szerződés másképp nem rendelkezik – a szolgáltató jogosult havonta egy számlát kibocsátani az igénybe vett szolgáltatások tárgyhóban esedékes díjáról.
(2) Épületrész, és ide értve a közösségi célra használt, valamint osztatlan közös tulajdonban lévő épületrészeket is, tulajdonosai, bérlői, használói között az épületrész fűtési díjának vagy számláinak megosztására a szolgáltató kötelezhető.
12. A díjfizetés általános szabályai
34. § (1) Szolgáltató – lakossági felhasználók esetében általában havonta egyszer – számlaadási, felhasználót a számlán feltüntetett fizetési határidőig – lakossági felhasználó esetében +/- a tárgyhó 22. napjáig – díjfizetési kötelezettség terheli.
(2) Szolgáltató köteles a távhőszolgáltatás számláit, minimum 8 nappal a fizetési határidő előtt kézbesíteni a felhasználónak vagy a díjfizetőnek. A kézbesítés helye – egyéb megállapodás hiányában – a felhasználási hely postaládája.
(3) A felhasználó vagy díjfizető díjfizetési kötelezettségének eleget tehet:
a) pénztári befizetéssel;
b) szolgáltató bankszámlájára történő átutalással;
c) postai befizetéssel.
(4) A számla csak a befizetést igazoló bizonylattal együtt tekinthető kiegyenlítettnek.
35. § (1) Késedelmes fizetésnek minősül, ha a felhasználó vagy díjfizető a szolgáltatás ellenértékét nem a közüzemi szerződésben, vagy nem a számlán feltüntetett határidőig fizeti meg, továbbá a fizetési határidőig csak részben egyenlíti ki.
(2) Késedelmes fizetés esetén felhasználó vagy díjfizető köteles a Ptk. 301/A. (2) bekezdés szerinti késedelmi kamatot, valamint a szolgáltatónak emiatt felmerült és igazolt költségeit megfizetni.
(3) Késedelmes fizetés esetén a szolgáltató jogosult a felszólítást követően megindítani a behajtási eljárást.
(4) Felhasználó vagy díjfizető szolgáltató hozzájárulása nélkül is törlesztheti tartozását. A részteljesítés nem mentesíti a díjfizetésre kötelezettet a késedelmes fizetés következményei alól.
36. § (1) Szolgáltató jogosult – a közüzemi szerződés hatályba lépésétől a közüzemi szerződés megszűnése után a követelések elévülési idejéig – a felhasználók és a díjfizetők személyes adatai közül azokat kezelni, amelyek a díjfizetésre kötelezettek azonosításához, és a közüzemi szerződés teljesítéséhez, valamint a teljesített és igénybe vett szolgáltatás elszámolásához szükségesek. Ennek keretében jogosult a díjfizetésre kötelezettek lakcímét, természetes személyazonosító adatait, a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közüzemi szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni. Az érintett kérelmére vagy hozzájárulása esetén az adatkezelő, a külön törvényben meghatározottak szerint, ad tájékoztatást az általa nyilvántartott adatokról.
(2) Amennyiben a Tszt. 44. § (3) bekezdésének megfelelően a számlázás közvetlenül a bérlő vagy használó, mint díjfizető részére történik, 30 napos fizetési késedelem esetén szolgáltató jogosult értesíteni az épület, építmény, épületrész tulajdonosát.
13. A szerződésszegés és következményei
37. § (1) A Tszt. 49. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén, ha a szolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan három napot meghaladóan, neki felróható okból vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, a nem teljesítés kezdő időpontjától kezdve a szolgáltató:
a) fűtési célú szolgáltatás esetén a közüzemi szerződésben meghatározott éves alapdíj hányad kétszeresét;
b) használati melegvíz-szolgáltatási célú szolgáltatás esetén a használati melegvíz mennyisége után megfizetett vízfelmelegítési díj kétszeresét fizeti vissza, vagy írja jóvá a felhasználó, vagy a díjfizető számlájára.
(2) A Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén a szolgáltató pótdíjat számíthat fel, ha a felhasználó a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt 1-1 naptári napon folyamatosan, 60 percnél hosszabb időtartalmon keresztül túllépi (Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pont). A lekötött teljesítmény túllépésével vételezett hőmennyiség után a mindenkori érvényes hődíj másfélszerese fizetendő. Ismételt túllépés esetén a pótdíjat a szolgáltató annyiszor számíthatja fel, ahány napon a jogosulatlan igénybevétel megtörtént. Nem kell pótdíjat fizetni a felhasználónak, ha a csúcs lekötését a szolgáltató állapította meg.
(3) Használati melegvíz szolgáltatási célú távhőszolgáltatás esetén, ha a felhasználó vagy a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy a Tszt. 3. § n) pontja szerinti szabálytalan vételezést valósít meg a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a méretlen időszakban a szerződésszegést megelőző időszak – legalább 3 hónap – mért felhasználásból számított átlagmennyiség, ennek hiányában a 32. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mennyiség díjának kétszerese, a szerződésszegés, illetőleg a más módon történő szabálytalan vételezés időtartalmára számítva.
(4) A szolgáltató a pótdíj mértékét mérsékelheti üzletszabályzatában rögzített esetekben és feltételek betartása mellett.
38. § (1) A szolgáltató jogosult a Tszt. 49. § (2) bekezdése b)-e) pontjaiban meghatározott szerződésszegés miatt a távhőszolgáltatás felfüggesztésére, valamint a Tszt. 51. § (3) bekezdése b)-c) pontjaiban és a (4) bekezdésében meghatározott esetekben a közüzemi szerződés felmondására.
(2) A 41. §-ban foglalt pótdíj megfizetése, továbbá a távhőszolgáltatás felfüggesztése nem mentesíti a felhasználót a szerződésszegés egyéb következményei alól, és köteles megtéríteni az általa okozott kárt.
(3) Amennyiben a szolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken jogosult elvégezni a felhasználó, illetve az ingatlan tulajdonos ennek tűrésére köteles.
39. § (1) A Tszt. 6 § h) pontja alapján a Tszt. 38. § (2), (4) és (5) bekezdésekben meghatározott esetben az épület, épületrész tulajdonosa a távhőszolgáltatási közüzemi szerződés megszűnését követő ötödik naptári év utolsó napjáig a más hőellátás igénybevétele és a távhőszolgáltatás igénybevétele közötti, pozitív előjelű, széndioxidkibocsátás-különbözet után 15 Ft/kg pótdíjat kell, megfizessen.
(2) A pótdíjat az önkormányzati adóhatóság veti ki, az a helyi önkormányzat bevételét képezi. A díjfizetési kötelezettségre egyebekben az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
14. Vegyes és záró rendelkezések
40. § (1) Üresen álló épület (épületrész) esetén a szolgáltató jogosult a távhőszolgáltatás díját az általa ismert tulajdonossal szemben érvényesíteni.
(2) Az épület (épületrész) felhasználónak minősülő bérlője (használója), addig az időpontig köteles a távhőszolgáltatás díját megfizetni, amíg a tulajdonos a jogviszony-változásról, megszűnésről a szolgáltatót írásban nem értesíti. A tulajdonos és a bérlő közötti vita esetén felek közös nyilatkozatáig, vagy a bíróság jogerős ítéletéig szolgáltató jogosult a távhőszolgáltatás díját az általa ismert tulajdonossal szemben érvényesíteni.
(3) A közüzemi szerződés megkötésekor és módosításkor, valamint a szolgáltató kérésére a díjfizetők személyét és adatait a felhasználó írásban közli a szolgáltatóval.
(4) Szigetvár Város területén a környezet- és levegőtisztaság védelme érdekében az energiatermelő berendezést úgy kell megtervezni, kiválasztani, kialakítani és üzemeltetni, hogy a környezet egészének magas szintű védelme érdekében az a lehető legkisebb levegőterhelést okozza. A már működő energiatermelő, energiaellátó rendszerek megváltoztatása (különösen a berendezések cseréje és az energiahordozó váltás) az elérhető legjobb technikát figyelembe véve nem járhat a levegőterhelés növelésével, azaz a helyileg kibocsátott légszennyező anyagok fajlagos mutatószámai a teljesítményre, a megtermelt energiára vonatkozóan egyetlen szennyezőanyag tekintetében sem növekedhet. Új létesítmények kialakításkor vagy a meglévő rendszerek átalakításkor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, helyi emisszióval nem járó rendszerek, vagy – ennek hiányában – a lehető legkisebb emisszióval járó energiatermelő, energiaellátó rendszereket kell alkalmazni.
41. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 20/2006. (IX.05.) önkormányzati rendelet, valamint a módosításáról szóló 8/2009. (III.06.), 26/2009. (VI.26.), 30/2009. (VII.31.), 33/2009. (IX.18.) önkormányzati rendeletek.
(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.