Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról az alábbi rendeletet alkotja:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya Szigetvár város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a Szigetvár városban élő és ott lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

2.Értelmező rendelkezések

2. §

1. Környezettanulmány: a kérelmező családi és vagyoni viszonyainak esetenkénti helyszíni ellenőrzése.

2. Rendkívüli méltánylást érdemlő eset a 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás esetén: közeli hozzátartozó halálesete, elemi kár bekövetkezése.

3. Eljárási szabályok

3. §

(1) A pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatások iránti kérelmet a Szigetvári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Közigazgatási Osztályának szociális ügyintézőjénél kell benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványokon és az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára az Sz.-ben meghatározottakat kell figyelembe venni.

(3) A kérelem benyújtásakor – amennyiben a jogosultság megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges – a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról is. A nem forintban szerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani és a jogosultságot az így számított jövedelem figyelembevételével kell elbírálni.

(4) A jövedelem igazolható:

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolással. Amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni.

b) munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

c) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával,

d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, vagy a kifizető szerv igazolásával.

e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,

g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény, stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a Gyámhivatal határozatával,

h) ösztöndíjról a felsőoktatási intézmény igazolásával,

i) munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül,

j) az a)-i) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással,

k) amennyiben a c), d) és a h) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem bankszámlakivonattal is igazolható.

(5) Eljárási cselekmények elektronikus úton nem végezhetők.

4. Környezettanulmány

4. §

(1) A Hivatal ügyintézője szükség esetén a szociális ellátásra irányuló kérelem elbírálásához, valamint a jogosultság fennállásának ellenőrzéséhez környezettanulmányt készít.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal ügyintézője bármely más ügy kapcsán részletes információkkal rendelkezik, és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta az ügyfél javára lényeges változás nem következett be.

5. Az ellátások folyósítása

5. §

(1) A települési támogatást utólag, minden hónap 5. napjáig kell kifizetni banki átutalással.

(2) A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a Hivatal pénztárából, banki átutalással vagy postai utalással történik.

6. Az ellátások felülvizsgálata

6. §

(1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát évente egyszer felül kell vizsgálni. Ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti.

(2) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a készpénz települési támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a házi szociális gondozó vagy a családsegítő szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénz települési támogatáson a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni és kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni a Hivatal felé.

(3) Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.

7.Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

7. §

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes megfizetésére.

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított 3 hónapon belül rendelheti el a hatáskör gyakorlója. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől 1 év már eltelt.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás és annak kamatai megtérítése elrendelése esetén a hatáskör gyakorlója az Szt. 17.§ (5) bekezdésében foglaltak alapján méltányossági jogkört gyakorolhat.

(4) A Képviselő-testület a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságra ruházza át.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

8. §

A Képviselő-testület az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:

1. települési támogatás

1. lakhatási támogatás,
2. gyógyszertámogatás,
3. adósságcsökkentési támogatás.

2. rendkívüli települési támogatás.

8. Lakhatási támogatás

9.§

(1) Lakhatási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott települési támogatás.

(2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell megállapítani és a támogatás összegét a szolgáltató részére kell utalni.

(3) Lakhatási támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár családos és egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, kiskorú gyermeket nevelő család esetében annak 120%-a.

(4) A lakhatási támogatás havi összege 3.000, Ft, azaz háromezer forint.

(5) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, a már fennálló jogosultság utolsó hónapjában benyújtott kérelmek esetén, a korábbi jogosultság lejártát követő hónap első napjától, egy év időtartamra kell megállapítani

(6) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet, továbbá a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(7) A (6) bekezdés szerinti külön lakás esetében a bérleti szerződés, vagy bírói határozat csatolása kötelezően csatolandó melléklet.

(8) A lakhatási támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

9. Gyógyszertámogatás

10.§

(1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorulók részére nyújtott támogatás a gyógyszerköltségek viseléséhez.

(2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni a gyógyszertámogatásra való jogosultság szempontjából azt a személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a) azt a családban élő személyt, ahol az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetén 200 %-át nem haladja meg, továbbá

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(3) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell a havi rendszeresességgel szedett gyógyszerköltségekről a 1. melléklet szerinti igazolást, továbbá a háziorvos számítógépes igazolását a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok egy havi költségéről. A kérelemhez csatolni kell a közgyógyellátás elutasításáról szóló 30 napnál nem régebbi határozatot.

(4) A gyógyszertámogatás havi mértéke a (3) bekezdés szerinti igazolt költség, de legfeljebb havi 5.000,-Ft összegben állapítható meg.

(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásban részesül.

(6) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselőt-testület a polgármesterre ruházza át.

(7) A támogatott kötelezhető arra, hogy a támogatás felhasználásáról a nevére vagy TAJ számára kiállított gyógyszertári számlával, vagy igazolással elszámoljon.

(8) Azon kérelmező részére, aki a (7) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, egy éven belül újabb támogatás nem állapítható meg.

10. Adósságcsökkentési támogatás

11.§

(1) Az adósságcsökkentési támogatás a szociálisan rászorult, lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás.

(2) Adósságcsökkentési támogatásban részesül az a személy vagy család,

a) akinek

aa)   az adóssága meghaladja az 50 000,- Ft-ot (azaz ötvenezer forintot) és

ab) akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok közül a tartozása legalább 6 havi, vagy

ac) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 120 %-át, valamint

c) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, amely

ca) 1-3 fős háztartás esetén legfeljebb 2 szoba,

cb) 4-5 fős háztartás esetén legfeljebb 3 szoba,

cc) 5 fő felett a jogosulttal együtt lakó személyek esetében személyenként plusz fél szoba, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága,

feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(3) Adósságcsökkentési támogatás az alábbi adósságtípusokra adható:

a) vezetékes gázdíj-tartozás,

b) áramszolgáltatás díjtartozás,

c) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

d) távhő- és melegvíz szolgáltatási díjtartozás,

e) önkormányzati lakás lakbértartozás,

f) szemétszállítási díjtartozás.

(4) Az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

12. §

(1) Adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 50 %-át, és összege legfeljebb 100 000,- Ft (azaz egyszázezer forint) lehet. A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.

(2) A 11.§ (4) bekezdésben meghatározott adósságtípusokból keletkezett adósságok maximális összege az eljárás megindításának időpontjában nem haladhatja meg a 400 000,- Ft-ot (azaz négyszázezer forintot).

(3) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből eredő hátralék 12 havi elmaradásnak minősül.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás legfeljebb 18 hónapra állapítható meg. 

13. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatásra jogosult köteles adósságkezelési tanácsadást (a továbbiakban: tanácsadás) igénybe venni. A tanácsadás formáját az adósságkezelési tanácsadó határozza meg.

(2) Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a SZOCEG Nonprofit Kft. által fenntartott Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) útján biztosítja.

(3) A tanácsadás során a jogosult köteles a tanácsadóval előzetesen együttműködni, melynek időtartama legfeljebb 4 hónap.

(4) Az előzetes együttműködés tartalmát a jogosult és a tanácsadó között létrejövő írásbeli megállapodás (a továbbiakban: előzetes együttműködési megállapodás) határozza meg.

(5) Abban az esetben, ha a jogosult az előzetes együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, a tanácsadó legalább egy esetben felszólítja a vállalt kötelezettség teljesítésére.

(6) A tanácsadó feladata vizsgálni a jogosult háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, az adósság teljes körű és típusonkénti összegét, az adósság felhalmozásának okát, időtartamát.

14.§

(1) A tanácsadóval folytatott előzetes együttműködés lejártát követően a jogosult a tanácsadónál kérelmet nyújt be adósságkezelési tanácsadáson való részvétel iránt. A kérelem benyújtását követő 10 napon belül a tanácsadó a kérelmet, valamint az előzetes együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésének értékelését, az adósságcsökkentési támogatásra vagy az arra irányuló kérelem elutasítására tett javaslattal együtt megküldi a Szigetvári Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályának.

(2) A tanácsadó (1) bekezdés szerinti javaslatának tartalmaznia kell:

a) az előzetes együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésének értékelését,

b) a kezelendő adósság típusát és összegét,

c) a javasolt adósságcsökkentési támogatás összegét,

e) a jogosult által vállalt önrész összegét, megfizetésének módját és időtartamát,

f) jogosult számára a hitelező által biztosított egyéni kedvezmények körét és mértékét.

(3) A kérelemhez csatolni kell a szolgáltatók által kiállított igazolásokat a tartozások összegéről és keletkezésük időszakáról, továbbá a lakásban tartózkodás jogcíméről szóló igazolást.

15.§

(1) A Költségvetési és Pénzügyi Osztály az önrész vagy az önrész első részlete befizetésének adósságkövetelés jogosultja általi igazolása után az adósságcsökkentési támogatást az adós vállalásától függően egy összegben vagy havi részletekben utalja az adósságkövetelés jogosultjának.

(2) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egy összegű befizetése esetén kerülhet sor. Az önrész részletekben történő megfizetése esetén a jogosult részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni, melyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki. A Költségvetési és Pénzügyi Osztály az adósságcsökkentési támogatást ezt követően utólag, a következő hónap 5. napjáig utalja az adósságkövetelés jogosultjának.

16.§

(1) Az adósságcsökkentési támogatást meg kell szüntetni, ha a jogosult

a) a tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) a tanácsadásról egy alkalommal igazolatlanul távol marad, vagy

c) a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, vagy

d) vállalt adósságtörlesztési kötelezettségének három egymást követő alkalommal nem tesz eleget, vagy

e) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét követően a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságcsökkentési támogatás lejártát követő 24 hónapon belül nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban.

11. Rendkívüli települési támogatás

17.§

(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg

a) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő gyermektelen személynek, vagy

b) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő gyermeket nevelő családnak,

c) rendkívüli méltánylást érdemlő esetben létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek.

(2) Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat meg. A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 17. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, a 17. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben formanyomtatványon, a rendkívüli méltánylást érdemlő eset igazolására szolgáló dokumentummal együtt kell benyújtani a Hivatalban. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolást. A hivatalból indult eljárás esetén a Hivatal szociális ügyintézője gondoskodik arról, hogy a jogosult a saját és a hozzátartozójának jövedelemnyilatkozatát becsatolja.

(3) A rendkívüli települési támogatás esetén a támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár

a) a 17. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének 100 %-a, egyedülélő esetén annak 120 %-a,

b) a 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-a,

c) a 17. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az öregségi nyugdíj 150 %-a, egyedül élő esetén 200 %-a.

(4) Rendkívüli települési támogatás adható alkalmanként és havi rendszerességgel is.

(5) Rendkívüli települési támogatás

a) a 17. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg,

b) a 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.

c) a 17. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.

(6) Rendkívüli települési támogatás összege

a) A 17. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 5.000,- Ft (azaz ötezer forint)

b) a 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 10.000,- Ft (azaz tízezer forint),

c) a 17. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a rendkívüli körülmény figyelembevételével, egyedi mérlegelés alapján, a Közigazgatási Osztály vezetője véleményének figyelembe vételével kerül megállapításra, de nem haladhatja meg a 30.000,- Ft-ot (azaz harmincezer forintot).

(7) A 17. § (1) bekezdés c) pontja szerint rendkívüli települési támogatás visszatérítendő és vissza nem térítendő formában is megállapítható.

(8) A 17. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatásban részesített személy részére ugyanazon évben a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg.

(9) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatásban részesített személy részére ugyanazon évben a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg.

(10) A 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás megállapítását nem zárja ki, ha az arra jogosult az adott évben már részesült a 17. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatásban.

(11) A 17. § (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselőt-testület a polgármesterre ruházza át.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

18.§

(1) Az alábbi, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetben is nyújthatók:

a)  rendkívüli települési támogatás.

(2) Természetben nyújtott szociális ellátás:

a) szociális tűzifa támogatás.

b) mezőgazdasági terménysegély.

(3) Természetbeni szociális ellátás:

a) élelmiszercsomag formájában, vagy

b) a jogosult költségeinek közvetlen átvállalásával nyújtható.

c) a gyermekintézmények étkezési térítési díjának, vagy egyéb, a gyermek szükségletéhez igazodó ellátások költségeinek részben vagy egészben való átvállalása (kifizetése).

(4) A Képviselő-testület a természetben nyújtott ellátásokkal kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

12. Szociális tűzifa támogatás

19.§

(1) Kérelemre, egyedi elbírálás alapján, térítésmentesen, természetbeni juttatásként szociális tűzifa támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló személyek részére, ahol az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg

a) családos esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) egyedülélő esetén annak 120 %-át, továbbá

2014/2015-ös fűtési időszakban szociális tűzifa támogatásban nem részesült.

(2) A kérelemhez csatolni kell a család jövedelméről szóló igazolást.

(3) Az indokolással ellátott kérelmet a Közigazgatási Osztály szociális ügyintézőjénél lehet benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon. A kérelem elbírálásának határideje tárgyév március 15.

(4) A kérelem elbírálásánál – a jogosultsági feltételek megléte esetén – az alábbi családi körülményeket kiemelten kell kezelni, előnyben kell részesíteni:

a) 3 vagy több gyermeket nevelő személy,

b) gyermekét egyedül nevelő személy,

c) egy vagy két gyermeket nevelő személy,

d) egyedül élő nyugdíjas,

e) nyugdíjas házaspár,

f) gyermek nélküli család.

(5) Szociális tűzifa támogatás fűtési időszakonként egy alkalommal, a rendelkezésre álló tűzifa mennyiség erejéig állapítható meg.

(6) Szociális tűzifa támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ezen feltétel teljesülésre érdekében környezettanulmányt kell készíteni.

(7) A szociális tűzifa támogatás jogosultanként legfeljebb 1 m³ mennyiségben nyújtható.

(8) A megállapított szociális tűzifa támogatást megállapítását követő 30 napon belül kell a jogosult rendelkezésére bocsátani.

(9) A megállapított mennyiségű tűzifának a Kisváros Nonprofit Kft. (7900 Szigetvár, Deák F. tér 16.) telephelyéről házhoz történő elszállításáról a kérelmező gondoskodik. A tűzifa átvételét a Kisváros Nonprofit Kft. igazolja.

(10) A szociális tűzifa támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

13. Mezőgazdasági terménysegély

20.§ 

(1) A Startmunka program keretében megtermelt mezőgazdasági terményfeleslegből azon személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg

a) családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) egyedül élő esetén annak 150 %-át.

(2) Egy alkalommal minimum 5 kg vegyes terményekből összeállított csomagban nyújtható terménysegély, melynek értéke nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 10 %-ánál.

(3) A mezőgazdasági terménysegély szociális ellátást biztosító intézmény részére is átadható, azzal, hogy ezen intézmény tételes átadás-átvételi jegyzéket készít a segélyből részesült rászorulókkal.

(4) A mezőgazdasági terménysegélyre való jogosultság megállapítása vonatkozásában a Képviselő-testület hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

14. Köztemetés

21.§

(1) A köztemetéssel kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben az eltemettetésre köteles személyt, a terhére megállapítható köztemetés költségeinek megfizetése alól részben vagy egészben mentesítheti.

(3) Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 100 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 120 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(4) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

(5) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége közötti összeg tekintetében lehet a (3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén mentesíteni.

IV. Fejezet

Szociális ellátások

15. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

22. §

(1) Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az alábbi ellátási formákat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés

d) támogató szolgáltatás,

e) nappali ellátások:

ea) időskorúak klubja,

eb) nappali melegedő.

(2) Az Önkormányzat a szakosított ellátási formák közül az alábbiakat biztosítja:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások:

aa) hajléktalanok átmeneti otthona

ab) családok átmeneti otthona

b) ápolást-gondozást nyújtó ellátás:

ba) idősek otthona.

(3) A szociális ellátások közül az Önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását (idősek klubja) a Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulással kötött ellátási szerződés alapján a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működtetett Szociális Alapszolgáltatási Központ (7900 Szigetvár, József A. u. 69.) útján biztosítja.

(4) A szociális ellátások közül az Önkormányzat az ápoló otthont (idősek otthonát, az idősek otthonában az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezést), a hajléktalanok átmeneti szállását és a nappali melegedőt a Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulással kötött ellátási szerződés alapján a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működtetett Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény (7900 Szigetvár, József A. u. 69.) útján biztosítja.

(5) A szociális ellátások közül az Önkormányzat a családsegítést és a gyermekjóléti szolgálatot a SZOCEG Nonprofit Kft-vel kötött ellátási szerződés alapján a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működtetett Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény (7900 Szigetvár, József A. u. 69.) útján biztosítja.

(6) A támogató szolgáltatást az Önkormányzat a Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás útján kötött ellátási szerződés alapján a KOLPING Támogató Szolgálat útján biztosítja. 

16. Térítési díj és a térítési díj megfizetésére kötelezett

23. §

(1) Az intézményi térítési díj megállapítása a külön jogszabályban meghatározottak alapján a fenntartó SZOCEG Nonprofit Kft. hatáskörébe tartozik.

(2) A személyi térítési díj megállapítása a külön jogszabályban meghatározottak alapján az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

(3) A térítésmentesen igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó ellátások köréről a fenntartó dönt a külön jogszabályban meghatározottak alapján.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

24. §

(1) A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet alkalmazásában a 2015. március 1-je előtt megállapított lakásfenntartási támogatást lakhatási támogatásnak, önkormányzati segélyt települési támogatásnak kell tekinteni.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról szóló 36/2013. (X.28.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 2/2014. I.17.), 12/2014. (VII.25.), 13/2014. (IX.10.), 22/2014. (XII.18.), 23/2014. (XII.18.) önkormányzati rendeletek, továbbá Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 33/2013. (IX.20.) önkormányzati rendelete.

Szigetvár, 2015. február 26.

            Dr. Vass Péter                                                                       Csökliné dr. Valler Mária

             polgármester                                                                                       aljegyző

A 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendeletet 2015. február 26-án kihirdetem.

                                   Csökliné dr. Valler Mária

                                                 aljegyző