Szigetvár Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek, valamint a város partnerségi rendeletében szereplők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.  A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya Szigetvár város közigazgatási területére terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

​2.§

Ezen rendelet alkalmazásában:

1. Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület.

2. Építési hely: oldalhatáron álló beépítési mód esetén

a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapad, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodik, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapad, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

3. Épületmagasság (Ém): az épület valamennyi külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülte összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

4. Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak ‐ kupola, saroktorony ‐ valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.

5. Homlokzatmagasság (Hm): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, ahol „F” a külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felület mérete, „L” az adott felület vízszintesen mért hossza.

           A számítás során figyelmen kívül kell hagyni

a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12,0 m‐nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,0 m magasságú

ca) tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak,

cb) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá

d) a magastető és oromfalainak 6,0 m‐t meg nem haladó magasságú részét.

A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a 12,0 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,0 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,0 m‐rel csökkentett értékében kell meghatározni.

6. Főépítmény: az övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a telületfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény (OTÉK 2016).

7. Főépület: az építési telken, építési területen, ill. földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület (OÉSZ 1992).

8. Kialakult állapot: a helyi építési szabályzat elfogadásának időpontjában az építési övezet előírásaitól eltérő építménymagasság, beépítettség, építési hely, mely a korábbi építési szabályoknak, környezetnek megfelelően alakult ki.

9. Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek útteste szabályosan lerakott kő, műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik.

3. Közterület alakításra vonatkozó előírások

3. §   

(1)     A település közterületein felszín felett elhelyezhető:

1. közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények, várakozóhelyek és tartozékaik, hulladékgyűjtő edényzet,
2. közmű műtárgyak,
3. köztisztasággal kapcsolatos építmények,
4. szobor, díszkút, szakrális emlék,
5. távbeszélő fülke,
6. növényzet,
7. közparkolók.

(2)     A település közterületein felszín alatt nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.

4. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

4. §   

(1)     a) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

b)  A terepszint alatti építmény feletti zöldfelület az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) szabályainak megfelelően számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületbe.

c) A város beépítésre nem szánt övezeteiben további szabály, hogy a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépíthető területének 10%-át.

(2)     Házi szélkerék vagy szélerőmű lakóterületen nem helyezhető el.

5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5. §   

(1)     A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen (Tkv) történő építés esetén a tájképet jelentősen megváltoztató építmények engedélyezési tervéhez látványtervet kell csatolni. A látványtervben igazolni kell, hogy a tervezett építmény a táj karakterét és a történelmileg kialakult tájképi értékek látványát nem rontja.

(2)     A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során a természetvédelmi kezelés szempontjait kielégítő módon egyaránt biztosítani kell.

(3)     A Tkv területén lévő véderdők megőrzésének és a természetvédelmi kezelésnek megfelelően honos fajokkal kell kiegészíteni.

6. A környezet védelmének általános előírásai

6. §   

(1)     Az építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításról a külön jogszabályok előírásainak megfelelően kell gondoskodni.

(2)     A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(3)     Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(4)     Telken szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, az esetleges talajszennyezés kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetése után szabad.

(5)     A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, ahol az övezeti előírás ezt lehetővé teszi.

(6)     A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt övezetekben a terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt övezetekben az azokat feltáró úthálózat részeként, a vonatkozó műszaki és természetvédelmi előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően kell megvalósítani.

(7)     Új légszennyező környezeti emisszióval járó szagos-bűzös létesítmények a védendő területek jó környezetminőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával helyezhető el.

(8)     Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, ill. üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására, vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.

(9)     A hulladékudvar csak a védendő területek használatának zavarása nélkül létesíthető.

7. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

7. §   

(1)     A belvízzel veszélyeztetett területeken a közterületek felszíni vízelvezetési rendszerét új közterület esetében annak kialakításakor létre kell hozni.

                  (2)A belvízzel veszélyeztetett területeken – a vízkár-elhárítási terv alapján - a földszinti padlószint magassága az                     eredeti terepszinthez képest legalább 0,6 méter magasra kerüljön.

8. Tilalmak, védőtávolságok és korlátozások

8. §    (1)     Közlekedési létesítmények védőtávolságai:

a)  az országos úthálózat részét képező összekötő és bekötő utak külterületi szakaszának mindkét oldalán 50,0 – 50,0 méter védőtávolság tartandó. Épület, kerítés a védőtávolságon belül csak külön jogszabályok betartásával létesíthető.

b) egyéb külterületi utak védőtávolsága az úttengelytől számítottan 10,0 – 10,0 méter. Kerítés a védőtávolságon belül nem létesíthető. Épület a védőtávolság határától 5 méternél közelebb nem építhető.

9. Közművekre vonatkozó általános előírások

9. §    (1)     Önálló, 6,0 métert meghaladó antennatartó szerkezet nem helyezhető el a beépítésre szánt építési övezetek területén.

(2)     Beépítésre nem szánt övezeten belüli birtokközpont telkén, valamint a mezőgazdasági övezetek mezőgazdasági üzemeiben hiányos közműellátás biztosítandó. A villamos energia, az ivóvíz ellátás, a csapadékvíz elvezetés, a szennyvíztisztítás és elhelyezés együttesen, korszerű és szakszerű közműpótló alkalmazásával, talajszennyezés nélkül, környezetkímélő módon valósítandó meg.

10. Telekalakítás általános szabályai

10. §  (1)     Új kiszolgáló közutak és közhasználat elől el nem zárt magánutak telekszélessége legalább 6,0 méter kell, hogy legyen. Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új közhasználat elől el nem zárt magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára végforduló létesítendő.

(2)     Telekhatár rendezés révén kialakuló építési telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb lakótelek esetében 10,0 méternél, a telekosztás után kialakult telek legkisebb szélessége minimálisan 12,0 méter lehet.

(3)     Az új saroktelek – legalább az egyik utca felőli - szélességi méretének legalább 3,0 méterrel nagyobbnak kell lennie az övezetben, illetve építési övezetben a kialakítható telek előírt legkisebb szélességénél.

(4)     A meglévő építési telek akkor is beépíthetőnek minősül, ha a méretei a hatályos előírásoknak nem felelnek meg, de az övezeti előírások ezen kívül betarthatók.

11. Építés általános szabályai

11. §  (1)     A kialakult telek, ill. építési telek beépíthető, kivéve:

a) a köz- vagy magánúti közvetlen gépjármű kapcsolattal nem rendelkező, telket,

b) valamint a telek, ill. építési telek, amelyeken az épület körül a telepítési távolság nem biztosítható, azaz nem áll rendelkezésre a tényleges épületmagasságnak megfelelő oldalkert vagy hátsókert.

(2)     A telken, illetve építési telken csak az egyes rá vonatkozó övezetben, illetve építési övezetben megállapított rendeltetésű építmények és épületek helyezhetők el.

(3)     Oldalhatáron álló beépítési módnál: 18,0 méter alatti kialakult telekszélességnél új épületet az oldalhatártól legfeljebb 2,0 méterre lehet elhelyezni.

(4)     Oldalhatáron álló beépítési módnál: 18,0 métert meghaladó telekszélességnél az új épületet az építési helyen belül szabadon lehet elhelyezni.

(5)     Építési tevékenység (vagy telekalakítás) az érintett övezetben vagy építési övezetben megállapított rendeltetésűtől eltérő építmény, ill. telek esetében akkor is végezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.

12. § A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő a  következők figyelembevételével:

a) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően szabad.

b) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:

ba) A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható.

bb) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.

bc) Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani.

13. §  (1)     Építési övezetben épületet építeni csak építési helyen belül lehet. Ha az építési telken meglévő épület egy része építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.

(2)     A védett természeti területen lévő építési telek esetében az építési helyen a környezet használatát biztosító rendeltetés valósítható meg, elsősorban a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területen természetvédelmi, bemutatási, kezelési, ill. erdészeti célból szabad építményt elhelyezni.

(3)     Építési övezetben az építési hely – amennyiben a szabályozási terv, ill. az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembe vételével a következő:

a) az előkert mérete:

az építési tevékenységgel érintett építési telek helye szerinti utcaszakaszon (azaz legfeljebb 3-3 azonos oldali szomszédos telket tekintve) a meglévő legkisebb méret, vagy legalább 5,0 méter,de legfeljebb 7,0 méterre lehet a beépítés vonalát az építési helyen belül hátrahúzni.

b) az oldalkert szélessége:

ba) szabadon álló beépítési módnál: - a vonatkozó építési övezeti előírás eltérő rendelkezésének hiányában - az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter,

bb) 18,0 méter alatti kialakult telekszélességnél új épület építésénél legalább 5,0 méter, kialakult állapotnál legalább 3,5 méter, oldalkert felőli tűzfalképzés esetén 3,0 méternél kisebb nem lehet,

bc) 18,0 métert meghaladó telekszélességnél új épület építésénél legalább 6,0 méter, kialakult helyzetben, oldalkert felőli tűzfalképzés esetén 4,5 méternél kisebb nem lehet.

c) a hátsókert mélysége:

ca) a 40,0 méter telekmélységet elérő és meghaladó telek esetén legalább 6,0 méter,

cb) a 60,0 métert meghaladó telekmélység esetén legalább 15,0 méter,

cc) a 80,0 métert meghaladó telekmélység esetén az építési hely mélysége legfeljebb 65 méter. Az építési hely határa és a hátsó telekhatár közötti telekrész hátsókertnek tekintendő.

(4)     Beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telken épület - a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában - legalább 10,0 méteres elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezhető el.

14. §  (1)     A kialakult állapot esetén alkalmazandó szabályok:

a) Ha a telken és az építési telken meglévő épület(ek) jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési tevékenységet végezni:

aa) Ha a telek vagy az építési telek jelenlegi beépítettsége meghaladja a rá vonatkozóövezetben, ill. építési övezetben megállapított mértéket, a meglévő épület felújítható, a telek vagy az építési telek beépítettsége nem növelhető.

ab) Ha a meglévő épület épületmagassága meghaladja a rá vonatkozó övezetben, ill. építési övezetben megállapított mértéket, az építési tevékenység során a meglévő épületmagasság nem növelhető, kivéve

ac) ha a szomszédos épületek épületmagassága és az utcában kialakult utcakép indokolja, és ha az esetleges épületmagasság növekedése nem korlátozza a szomszédos épületek használatát (pl. benapozás biztosítása). Az építési tevékenységgel érintett épület épületmagassága ebben az esetben sem lehet magasabb a már meglévő, közvetlenül szomszédos épület(ek) épületmagasságánál.

b) Ha a meglévő épület megsemmisül, azaz tartófalai a terepszinttől mért 1,0 méternél alacsonyabbakká válnak, a telket vagy építési telket beépítetlennek kell tekinteni, és a rá vonatkozóövezeti, ill. építési övezeti előírásokat kell alkalmazni.

(2)     A földmunkával járó beruházások esetében érvényre kell juttatni a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseit.

15. § (1) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni.

         (2)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek            vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető.

          (3)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az                építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások            betarthatósága esetén beépíthető

(4) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

(5) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható. Bővítés nem engedélyezhető, bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

(6) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

12. Tájképvédelmi követelmények

16. §  (1)     Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

                   a) a tájképet jelentősen megváltoztató (250 m² beépített alapterületet, vagy 7,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságot meghaladó) építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet. (OTrT 14/A 4.)

13. Zöldfelületek kialakításának általános szabályai

17. §  Az egyes ingatlanokon az építési övezetenként, övezetenként meghatározott zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

14. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

18. §  Szigetvár a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményeit külön jogszabály szerint kell biztosítani.

15. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

19. §  (1)     Az építési övezetek általános előírásai:

a) Tömbfeltárás esetén alkalmazandó szabályok

     A kialakult – általában szabálytalan alakú – tömbök racionális feltárása, az azokban történő telekalakítás lehetősége indokolja a tömbökre vonatkozó övezeti előírások kiegészítését az alábbiak szerint:

     aa) a kialakítandó legkisebb telekterület nagysága 30%-kal

ab) a kialakítandó legkisebb telekszélesség 20 %-kal csökkenthető.

16. Ln jelű Nagyvárosias lakóövezetek

20. §  (1)        Az építési övezetben elhelyezhető rendeltetések elsősorban lakó, másodsorban – a lakó rendeltetésen kívül –:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

a) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) sport.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott rendeltetéseken kívül:

a) szállás,

b) kulturális, közösségi szórakoztató, igazgatási, iroda.

(3)     Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4) Az épületeket - a korábban úszótelek kontúrján belül - lehet bővíteni (pl. loggia kialakítása).

     (5) Az épületeket körülvevő jelenlegi közterületekből telekalakítási terv készítésével az épülethez telek alakítható.

     (5) az övezetben kerékpár tároló elhelyezhető a közterületekből telekalakítási terv készítésével

17. Lk jelű Kisvárosias lakóövezetek

21. §  (1)     Az építési övezetekben elhelyezhető rendeltetések:

a) lakó

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató

d) sport,

e) szállás maximum 6 egységig,

f) igazgatási, iroda

(2)     Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3)     Az építési övezetben a telken maximum 2 főépület helyezhető el.

(4)       Az épületek homlokzatainak magassága az utcai homlokzatnál az illeszkedés szabályai szerint az utcaképhez kell, hogy igazodjon.

(5)     Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők.

a) az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert,

b) az oldalkert szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód esetében egyenlő az magassággal (telepítési távolság)

(6)     Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.

(7)     Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,2 m²/m²

18. Lke jelű Kertvárosias lakó övezetek

22. §  (1)     Az építési övezetekben elhelyezhető rendeltetések:

a) lakó (egy telken max. 4 lakás építhető),

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, egészségügyi, szolgáltató

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészség

d) sport

e) szállás

f) melléképítmények közül elhelyezhető:

fa) közműcsatlakozási műtárgy,

fb) kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

fc) kerti épített tűzrakóhely,

fd) kerti lugas, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

(2)     Az övezetekben a telken maximum 2 főépület létesíthető.

(3)       Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4)     Az oldalhatáron lévő építési helyen belül az épület szabadon álló módon is elhelyezhető.

(5)     Kialakult építési övezetben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m lehet.

(6)     Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők. Ha az építési hely és határvonal nincs jelölve a Szabályozási Terven, akkor a következőképpen kell eljárni:

a) az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert,

b) Az oldalkert szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód esetében egyenlő az beépítési magassággal (telepítési távolság), csökkentve a szomszédos épületnek a felé eső oldaltávolságával, de négy méternél nem lehet kevesebb, meglévő épületek esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de szintén négy méternél nem lehet kevesebb.  Szabadon álló és ikres beépítési mód esetén: beépítési magasság (telepítési távolság) fele.

(7)     Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 0,6 m²/m² ​

19. Lf jelű Falusias lakó övezetek

23. §  (1)     A falusias lakó építési övezetben elhelyezhető:

a) telkenként 1 db lakóépületben legfeljebb 2 lakás vagy 2 rendeltetési egység, telkenként 2 db lakóépület csak átmenő telken, vagy saroktelken létesíthető (átmenő telek: két egymással ellentétes utcafronttal rendelkező ingatlan, nem saroktelek)

     b) a 800,0 m²-t meghaladó telken:

ba) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató

bb) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató

bc) szállás jellegű épület, épületrész építhető

bd) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület létesíthető

be) igazgatási, iroda

bf) sport

(2)     A falusias lakó építési övezetben nem létesíthető:

       a) üzemanyag töltő állomás.

(3)     A telekbehajtó közterületi műszaki megoldása csak tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulással valósítható meg, és csak olyan lehet, ami nem lehetetleníti el a közterületen kiépített csapadékvíz elvezető rendszert.

24. §  (1)     Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen belül helyezhetők el.

a) Amennyiben a meglévő épület az építési hely területén kívülre kiterjed, az épület esetleges bővítését már az építési helyen belül kell megoldani.

(2)     Az építési övezeti előírásnál magasabb meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az épület magassága nem nőhet, a bővítmény épületmagassága az övezeti előírás szerinti mértéket nem haladhatja meg.

(3)     A terület építési övezetei, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4)     A Zsibót – Becefai kertövezetből lakóterületté váló ingatlanokra vonatkozó előírások:

1. az ingatlanon lakóépület csak akkor létesíthető, ha az

aa) vezetékes ivóvízzel,

ab) elektromos energiával,

ac)  vezetékes szennyvízcsatornával, vagy szakszerűen kialakított szennyvíz-tárolóval,

ad)  a megkülönböztetett járművek (tűzoltóság, mentő) és településüzemeltetést végző gépkocsik (szemétszállítás) számára megfelelő burkolat rendelkezésre áll (3,0 m szélességű szilárd burkolatú út).

(5)     Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhető.

(6)     Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m.

(7)     Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők:

a)  az építési hely hátsókert felé eső vonala a közterület, ill. magánút felől maximum 40 m lehet, de a hátsókert mélysége nem lehet kisebb az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.

(8)     Az utcai homlokzatmagasság K – kialakult állapot szerint állapítandó meg az utcaszakaszra jellemző értékek alapján.

                   A beépítési magasság meghatározásánál alkalmazandó előírások:

1. ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 méter lehet,
2. ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,5 méter lehet.

(9)     Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 0,5 m²/m²

20. Vt jelű Városközpont építési övezetek

25. §  (1)     Az építési övezetekben az OTÉK 16. § (2) bekezdésében részletesen megnevezett rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2)     Az építési övezetekbe a városközpont, valamint a város egyéb helyein kialakult kereskedelmi és vendéglátóhelyek környezetének területe

(3)     Az építési övezet általános előírásai:

1. új építési telek – kivéve a saroktelkeket - csak a terv szerinti minimális telekterület, illetve szélességi- és mélységi mérettel alakítható ki, saroktelkek megosztása esetén az előírt telekterület és telekmélység felének megléte elegendő.
2. a telkeken kialakult beépítettség esetén a hátsókert mérete 25 m-es telekmélységig 0,00 m is lehet
3. maximum 2 telek összevonása (de legfeljebb az előírt telekszélesség minimumának két és félszeresével azonos telekszélesség mellett) lehetséges

(4)     Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

ag) Az építési övezet a város szempontjából kiemelkedően fontos, hagyományosan az adott települési helyhez kötődő, önálló létesítmények területeit foglalja magában (piac, oktatás, múzeum).

ah) Az építési övezet területein csak a tervben meghatározott rendeltetésű létesítmény épületei helyezhetők el – az adott övezeti és egyéb tervi előírások keretei között, az adott létesítményre vonatkozó sajátos követelményeknek megfelelően.

ai)   A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 0/0/0 m.

aj) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m²/m²

bg) Az építési övezet a városközpont olyan területei, amelyeken - helyzetüknél fogva - ellátási létesítmények, ill. személygépjármű tárolók helyezhetők el. Az övezetben kivételesen lakás is elhelyezhető, de csak a telek max. 50%-os beépítettségének feltételével (pavilonok, garázsok).

bh) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 0/0/0 m.

bi) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m²/m².

cg) Az építési övezet a városközpont központi magját alkotó, legfeljebb háromszintes, zártsorú beépítésű területeket foglalja magában.

ch) Az építési övezetben az OTÉK 16. § (2) bek. 1-5 pontja szerinti, alábbi épületek helyezhetők el: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

ci) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 2,4 m²/m²

dg) Az építési övezet a karaktervédelmet igénylő, jellemzően kisvárosias, legfeljebb egyemeletes, zártsorú beépítésű területeket foglalja magában. Az építési övezetben az OTÉK 16. § (2) bek. 1-3 pontja szerinti, alábbi épületek helyezhetők el: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.

dh) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 0/0/0 m.

di)   Az építési övezetben az utcai épületeket kötelezően az utcavonalra kell helyezni.

dj)   Az építési telken az 1 lakásra jutó minimális zöldfelület 15 m².

dk) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m²/m²

eg) Az építési övezet a jellemzően oldalhatáron álló épülettípusokkal beépített, legfeljebb egyemeletes, zártsorúsodó területeket foglalja magában.

eh) Az építési övezetben az OTÉK 16.§ (2) bek. 1-3 pontja szerinti, alábbi épületek helyezhetők el: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.

ei) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m²/m²

fg)   Az építési övezet a Vár utcai tömbbelsőben, az Almás patak mentén újonnan kialakuló jellemzően földszintes, zártsorú épülettípusokkal beépített területeket foglalja magában.

fh)   Az építési övezetben az OTÉK 16. § (2) bek. 1-3 pontja szerinti, alábbi épületek helyezhetők el: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.

fi)    Az építési telken az 1 lakásra jutó minimális zöldfelület 15,0 m².

fj) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,0 m²/m²

gh) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,0 m²/m²

21. Vi jelű Intézményi építési övezet

26. §  (1)     Az építési övezetben az OTÉK 17. §-ában részletesen megnevezett rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2)     Az építési övezetbe a városközponton kívüli városi és regionális intézmények területe tartozik.

(3)     A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4)     Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m²/m².

22. Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet

27. §    (1)     Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ában megnevezett épületek helyezhetők el.

(2)     Az építési övezetbe a meglévő, ill. tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek tartoznak.

                        (3)     A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

ag) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 5/6/6 m.

bg) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 5/6/6 m.

cg) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 5/6/6 m.

dg) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 5/6/6 m.

(4)     Az építési övezet területe olyan gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezését teszi lehetővé, amely a meglévő lakásfunkciókra nincsenek zavaró hatással.

(5)     Új lakás csak az OTÉK 19.§ (2) bek. 2-ben előírt ún. „szolgálati lakásként” építhető a területen.

(6)     Az építési telkek mindkét oldali oldalhatára, valamint a hátsó telekhatára mentén legalább egy sor védőfásítást kell telepíteni, ill. fenntartani.

(7)     Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m²/m²

23. Gip jelű Ipari övezet

28. §  (1)     Az építési övezetben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás céljára szolgáló építmények, tevékenységek helyezhetők el.

(2)     Az építési övezet területen nem helyezhető el:

1. egészségügyi, szociális épület
2. roncsautó tároló és bontó telepek

(3)     A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4)     Az építési övezetben – a kialakult helyzet kivételével - az előkert minimális szélessége 5,0 m, az oldalkert minimális szélessége 5,0 m, a hátsókert minimális szélessége 10,0 m, valamint az OTÉK 35. § 1-4 bekezdése szerinti értékek.

(5)     Az építési övezetben bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.

(6)     Az építési telkek mindkét oldali oldalhatára, valamint a hátsó telekhatára mentén legalább egy sor védőfásítást kell telepíteni, ill. fenntartani.

(7)     Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m²/m²

24. Az Üü jelű Üdülőházas üdülőövezet

29. §  (1)     Az építési övezetben olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságok alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek a túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak (OTÉK 22. §).

(2)     A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3)     Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,0 m²/m²

25. Az Üh jelű Hétvégiházas üdülőövezet

30. §  (1)     Az építési övezetben az OTÉK 23. §-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.

(2)     Egy építési telken legfeljebb kettő épület létesíthető, az üdülőegységek száma maximum kettő lehet.

(3)     Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

                   Az Üh-2 övezet kizárólag földszintes, ill. lábakra (cölöpökre) állított, legfeljebb 3,0 m (lejtős terep, ill. cölöpös építés esetén 4,5 m) homlokzatmagasságú horgásztanyák elhelyezésére szolgál szabadonálló beépítési móddal.

(4)     Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 0,2 m²/m²

26. A K jelű Különleges építési övezetek

31. §  (1)     A különleges építési övezetbe a város azon területei tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más építési övezetben nem helyezhetők el.

(2)     Az építési övezetbe tartozó tömbök helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli.

(3)     Az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(4)     A terület építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások

^*Megj: a területen kijelölt bányatelken belül nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület is kijelölésre került

kg)    A pincesorok területére vonatkozó részletes előírások

1. A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő.

2. Gazdasági épület (pince és présház) a történetileg kialakult présházsoron kívül a szabályozási terv által meghatározott területen létesíthető.

3. Az újonnan létesülő présházas területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 8 m, legkisebb mélysége 20,0 m, legkisebb területe 200 m² lehet. A területen az utak szabályozási szélessége 5,0 m.

 A K-kö jelű övezet - garázsépítési felhasználási egység:

a) Az építési övezetben gépkocsitárolás, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltató építmények helyezhetők el.

b) Az övezetben gépkocsi tároláson kívül egyéb szolgáltató tevékenység is folytatható, ha ezzel a telek parkolási mérlege nem romlik.

c) A gépjárműtárolók kialakítására vonatkozó előírások: kialakítható homlokzatmagasság (a bejárat felől) max. 3,00 m

(5)     Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5m²/m²

27. KÖu jelű Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési övezetek

32. §  (1)     Az övezet az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2)     A közutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

(3)     A város kialakult közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - általában a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak. A szabályozási szélesség növelésének helyeit a szabályozási terv ábrázolja.

(4)     Közlekedési övezetek:

a) a közlekedési területek megoszlanak a közúti közlekedés, a gyalogút-hálózat és a közforgalmi közlekedés területeire.

b) A település belterületén az utakat a szabályozási tervben feltüntetett szabályozási szélességgel kell kialakítani a meglévő adottságok figyelembevételével.

(5)     Antennatorony, adótorony a természetvédelmi területen nem helyezhető el. A település külterületén egyedi megoldású, a tájképvédelmi elvárásoknak megfelelő műszaki megoldás, és megjelenés mellett, az államigazgatási szervek egyetértésével lehetséges.

(6)     10,0 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen nem telepíthető.

28. Z jelű Zöldterület övezet

33. §  (1)     E terület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark): Zkp

(2)     A közparkokban az OTÉK 27. § szerinti épületek, építmények helyezhetők el.

(3)     A szabályozási terven - a telkeken - jelölt összefüggő zöldfelületek a város karakterének hangsúlyos részei. E felületeken a meglévő növényállomány részbeni megszüntetése, módosítása, áttelepítése csak kertépítészeti tervek alapján lehetséges.

(4)     A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű telkeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

(5)     A zöldterületen épületek legfeljebb 3,0%-os beépítettséggel helyezhetők el. A legnagyobb beépítési magasság: 3,5 m. A zöldterület telke tovább nem osztható.

29. E jelű Erdő övezetek

34. §  (1)     Általános előírások:

a)  az övezetekben kerítést létesíteni csak természetvédelmi,vadgazdálkodási, ill. erdőgazdálkodási célból szabad.

b) a 10,0 hektárnál nagyobb telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel lehet építeni.

                    (2)     Az Eg jelű (gazdasági erdő) övezetben:

a)  legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el

(3)     Az Ev jelű (védelmi erdő) övezetben:

a)  az erdei kilátó, magasles kivételével épületet elhelyezni nem lehet

(4)     Az Ek jelű (közjóléti erdő) övezetben:

a) az övezetben legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő földszintes építmények – kivétel: kilátó -  helyezhetők el

30. V jelű Vízgazdálkodási övezetek

35. §  (1)     Az övezetbe tartoznak a külterületen lévő vízmedrek, vízgazdálkodási területek:

a)  a vízmedrek területe az Almás-patak vízmedre. A kezelésükhöz szükséges sávot szabadon kell hagyni, ill. csak a vízügyi jogszabályokban megengedett építmények helyezhetők el,

(2)     Az övezet a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).

(3)     Természetes állapotú vízfolyások mellett külterületen 50 m-en belül nem helyezhető el építmény.

(4)     Az övezetben az OTÉK 30. § szerinti, ill. a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.

31. M jelű Mezőgazdasági övezetek

36. §  (1)     Az övezetek az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálják.

(2)     Az övezetek tagolódása:

(3)     Általános mezőgazdasági (Má-1) terület:

a) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt szántó, gyep, valamint gyümölcsös, szőlő művelési ágak területei.

b) Az övezet területén erdő is létesíthető.

c) A gyep művelési ágú földrészlet nem beépíthető.

d) Gyümölcs, szőlő művelési ágú földrészleten építmény csak 10 000 m²-nél nagyobb (minimum 30 m szélességű) telekterületen helyezhető el.

e) Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 30 000 m²-nél nagyobb (minimum 100 m szélességű) telekterületen helyezhető el.

f) Az övezetben a d.) és e.) pontban jelölt földrészleteken építhető épület, a maximális beépítettség 3,0%. A területen megvalósítandó létesítmény környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell.

fa) A telken létesítendő épületek legnagyobb beépítési magassága 6,0 m lehet. A legnagyobb beépítési magasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.), legmagasabb pontja 12,00 m.

fb) A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

7. Épület a dűlőút tengelyétől minimum 20,0 m-re helyezhető el.

(4)     Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

a) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint.

b)  A birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető.

(5)     A kertes övezetbe a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület tartozik. Az övezetbe a volt becefai és zsibóti zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak.

Az övezetre vonatkozó előírások:

a) Telekalakítás, beépítés szabályai:

aa) Az övezetben a legkisebb beépíthető földrészlet nagysága 720 m².

ab) A kertövezetben 800 m²-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 14,0 m.

ac) A földrészleteken egy, az 5,0% beépítettséget meg nem haladó (maximum 300 m²) alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.

ad) A kertes mezőgazdasági övezetben az OTÉK 29. §-ban rögzített előírások figyelembevételével lakás azon a telken helyezhető el, ahol a vezetékes ivóvíz, elektromos energia és burkolt út biztosított.

ae) Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási, stb. adottságoknak megfelelően a telken szabadon elhelyezhető.

af)   A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Egymáshoz közeli épület elhelyezés esetén az OTÉK-ban előírt tűztávolságot kell megtartani.

ag) Az előkert mélysége minimálisan 5 méter.

ah) A telken garázs nem létesíthető.

b) Pince, kerítés, támfal:

ba)  meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg.

(6)     Mezőgazdasági területen lakóépület, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban 3.000 m², egyéb művelési ág esetén 6.000 m² telekfelület felett helyezhető el úgy, hogy a 3,0%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.

(7)     Belterületi kertterület a szabályozási terven (Mk-0) jellel jelölt terület.

A területen csak a kertgazdálkodáshoz szükséges pince, présház, gyümölcstároló épülhet maximum 30 m²nagyságban,

(8)     Szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termőföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével.

32. K jelű Különleges beépítésre nem szánt övezet

37. §  (1)     Az övezetben a szabadidő eltöltését szolgáló (pihenő, játszó, sport, egészségügyi funkciójú) épületek helyezhetők el.

33. Kulturális örökségek védelme

38. §    Az országos műemléki védelem alatt álló épületek és a műemléki környezetbe tartozó ingatlanok listáját a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

39. § (1) A régészeti lelőhelyeket a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az örökségvédelem körébe tartozó jogszabályokban meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni bármely földmunkával járó építési tevékenység esetében.

34. A természeti értékek védelme

40. §  A helyi természeti értékek védelméről külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.

(1) Ezen rendelet 2018. január 20. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2005. (VI.1.) rendelete és a mellékleteit képező szabályozási tervek.

Szigetvár, 2017. december 21.

Dr. Vass Péter                                                      Csökliné dr. Valler Mária

polgármester                                                                       jegyző

A 29/2017. (XII.21.) önkormányzati rendeletet

2017. december 21. napján kihirdetem.

             Csökliné dr. Valler Mária

                                                                                              jegyző