Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete módosításáról

Hatályos: 2017. 02. 23- 2017. 02. 23

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:


  1. §


Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Alaprendelet) 3. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„k) amennyiben a d), g), vagy a h) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem bankszámlakivonattal is igazolható.”


2. §


Az Alaprendelet 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„ 9. §

(6) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lakó személyek számától. E rendelet alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, továbbá egy ingatlanon belül az összefüggő helyiségcsoportot, ha ahhoz külön mérőóra tartozik, és azt az eljáró hatóság által készített környezettanulmány alátámasztja.”


3. §


Az Alaprendelet 17.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„17. §

  1. Rendkívüli települési támogatás állapítható meg az alábbi három esetben:


  1. időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személynek, ha nem jogosult a b) pont szerinti támogatásra.


  1. a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kiskorú gyermeket nevelő személynek, vagy olyan személynek, akinek e támogatásra a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartáshoz van szüksége, vagy  válsághelyzetben lévő várandós anyának (gyermekének megtartásához).


  1. 2. § 2. pontjában megjelölt rendkívüli méltánylást érdemlő esetben létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek.


  1. Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat meg. A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 17. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, a 17. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben formanyomtatványon, a rendkívüli méltánylást érdemlő eset igazolására szolgáló dokumentummal együtt kell benyújtani a Hivatalban. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolást. A hivatalból indult eljárás esetén a Hivatal szociális ügyintézője gondoskodik arról, hogy a jogosult a saját és a hozzátartozójának jövedelemnyilatkozatát becsatolja.


  1. A 17. § - 17/C. §-ban foglalt egyéb feltételeknek, előírásoknak való megfelelést követően vizsgálja a hatóság a jövedelmi feltételnek való megfelelést. 


  1. A 17. § (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselőt-testület a polgármesterre ruházza át.”


4. §


Az Alaprendelet 3. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:


„Azokban az esetekben, mikor az eljáró hatóság ezen rendelet szerinti települési támogatás megállapításának feltételeként a háztartás jövedelmét vizsgálja, akkor a háztartás tagjainak jövedelméről szóló igazolást is csatolni kell. Az eljáró hatóság a tényállás tisztázásához további igazolások, iratok csatolását is kérheti.”


5. §


Az Alaprendelet a következő 17/A. § - 17/C. §-al egészül ki:


„17/A. §

  1. A 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás állapítható meg azon kérelmező részére, ahol a családban az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülélő vagy családos kérelmezőnek nem minősülő személy esetén annak 120 %-át nem haladja meg.
  2. A 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás  évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.


  1. A rendkívüli települési támogatás összege a 17. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 5.000,- Ft (azaz ötezer forint).


  1. A 17. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatásban részesített személy részére ugyanazon évben a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmezőnek a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás megállapítását követően a tárgyévben gyermeke születik. Egyéb esetben a 17. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatásban részesített személy részére ugyanazon évben a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg.


  1. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás célja elsősorban azon személyek segítése, akiknek az alábbi okok miatt többletkiadásai keletkeznek: betegség, haláleset, elemi kár. A haláleset és elemi kár, mint támogatásra javasolt ok az (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli támogatás esetén is megfogalmazásra került, azonban egy évben többször előfordulhat, hogy ezen indokok alapján kerül rendkívüli élethelyzetbe a kérelmező, vagy a 17/C. § (6) bekezdésében foglaltak miatt nem jogosult az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatásra.


17/B. §


  1. A 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás állapítható meg azon kérelmező részére, ahol a családban az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg.


  1. A 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg, kivéve azt az esetet, ha a 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatásban részesített személynek vagy házastársának/élettársának a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás megállapítását követően a tárgyévben gyermeke születik.


  1. A rendkívüli települési támogatás összege a 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 10.000,- Ft (azaz tízezer forint).


  1. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatásban részesített személy részére ugyanazon évben a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg.


  1. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatásban nem részesíthető az a személy, aki azon családban nevelkedő, vagy nevelésbe vett kiskorú gyermekre tekintettel kérelmezi a rendkívüli települési támogatást, akire nézve a másik törvényes kérelmező már részesült a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásban.


  1. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás célja elsősorban azon személyek segítése, akiknek az alábbi okok miatt többletkiadásai keletkeznek: a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, a gyermek hátrányos helyzete, betegség, haláleset, elemi kár. A haláleset és elemi kár, mint támogatásra javasolt ok az (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli támogatás esetén is megfogalmazásra került, azonban egy évben többször előfordulhat, hogy ezen indokok alapján kerül rendkívüli élethelyzetbe a kérelmező, vagy a 17. § (12) bekezdésében foglaltak miatt nem jogosult az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatásra.


17/C. §


  1. A 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás állapítható meg azon kérelmező részére, ahol a családban az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedülélő vagy családos kérelmezőnek nem minősülő személy esetén annak 200 %-át nem haladja meg.


  1. A 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti települési támogatás évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.


  1. Rendkívüli települési támogatás összege a rendkívüli körülmény figyelembevételével, egyedi mérlegelés alapján, a Közigazgatási Osztály vezetője véleményének figyelembe vételével kerül megállapításra, de nem haladhatja meg a 30.000,- Ft-ot (azaz harmincezer forintot).


  1. A 17. § (1) bekezdés c) pontja szerint rendkívüli települési támogatás visszatérítendő és vissza nem térítendő formában is megállapítható.


  1. A 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás megállapítását nem zárja ki, ha az arra jogosult az adott évben már részesült a 17. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatásban.


  1. A 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás ugyanazon közeli hozzátartozó halála esetén csak azon személy részére állapítható meg, akinek a nevére a temetési számlák szólnak, vagy ugyanazon elemi kár esetén annak a személynek állapítható meg, aki az ingatlan tulajdonosa. Több tulajdonostárs esetén is csak egy személy részére állapítható meg a támogatás.”


6. §


Az Alaprendelet 10. § (2) bekezdés a) pontjában, a 16/A. § (2) bekezdés b) pontjában és a 19. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyedülélő” szövegrész helyébe az „egyedülélő vagy családos kérelmezőnek nem minősülő személy” szöveg lép.


7. §


Az Alaprendelet az „és egyedül élő” szövegrész helyébe az „egyedülélő, vagy családos kérelmezőnek nem minősülő személy” szöveg lép.


8. §


Hatályát veszti az Alaprendelet 3. § (4) bekezdés c) pontjában a „vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával” szövegrész.


9. §


(1) A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


(2) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.



Szigetvár, 2017. február 23.


           

Dr. Vass Péter                                                             Csökliné dr. Valler Mária

polgármester                                                                 jegyző




Az 5/2017. (II.23.) önkormányzati rendeletet 2017. február 23-án kihirdetem.



Csökliné dr. Valler Mária

                                                                                   jegyző