1. § (1) E rendelet hatálya Bükkösd község közigazgatási területén folytatott:

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) Nem minősül állattartásnak a családi szükséglet vagy feldolgozás céljára vásárolt állat legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása.

(3) Személyi szükségletnek megfelelő saját ellátást szolgáló vagy jövedelem kiegészítést, árutermelést is biztosító haszonállat tartás esetén lakásonként legfeljebb

4 db ló vagy szarvasmarha

20 db sertés

20 db juh vagy kecske

egyéb kisállatokból legfeljebb:

100 db baromfi

50 db nyúl (szaporulattal együtt)

50 db galamb

tartható.

3. § (1) A község közigazgatási területe állattartási szempontból 3 övezetre oszlik.

(2) Az egyes övezetekhez tartozó területeket, és az ott folytatható állattartás mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Bükkösd község közigazgatási területén gazdasági haszonállatokat csak e rendeletben meghatározott keretek között és a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet tartani.

(4) Gazdasági haszonállat birtokban tartása, szerzése, elidegenítése során az állattartó állat(ok) tulajdonjogának, valamint elidegenítés esetén állategészségügyi forgalomképességének igazolására külön jogszabály előírásai szerint állatkísérő lapot (állatútlevelet) köteles kiváltani.

4. § (1) Az I. számú övezetben a település belterületén a személyi szükségletnek illetve jövedelem kiegészítésére a 2. § (3) bekezdésében meghatározott számú állat tartható az e rendeletben foglalt eltéréssekkel.

(2) Az II. övezetben lévő külterületi ingatlanokon korlátozás nélküli állattartás lehetséges.

(3) A III. övezetbe tartozó zártkerti ingatlanokon csak kisállatok tartása engedhető meg.

5. § Az állattartási övezetektől függetlenül tilos minden haszonállat tartása, óvoda, napközi iskola, orvosi rendelő, egyéb egészségügyi intézmények, élelmiszer üzletek, üzemi konyhák, középületek, látogatott egyházi és műemléki létesítmények területén, ivóvízbázis védőövezetében.

6. § (1) Az állattartás célját szolgáló építmények és kiszolgáló létesítményeik építési engedély kötelesek, elhelyezésükre, építésükre, karbantartásukra az építésügyi, az állategészségügyi, a környezet és természetvédelmi valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezéseit kell betartani. Szabadon tartás esetén az állattartó köteles biztosítani, hogy a haszonállatok a tartásra kijelölt ingatlant ne hagyhassák el. (felügyelet, épített kerítés vagy vilanypásztor)

(2) Minden állattartó köteles az állattartás úgy folytatni, hogy az állattartásával érintett környezete jogosultságait ne sértse, azok nyugalmát (zajjal, bűzzel, stb.) szükségtelenül ne zavarja. Az állatok tartása során az állattartásra vonatkozó külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell betartani.

(3) Az állatok tartását szolgáló létesítményeket rendszeresen legalább naponta egyszer ki kell takarítani, valamint gondoskodni kell a trágya, valamint trágyalé folyamatos elszállításáról.

(4) Az állatok tartási helyén szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni. A káros rovarok és rágcsálók irtásáról, elterjedésük megakadályozásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(5) Az állati szilárd trágyát az állatok tartási helyéről naponta legalább egyszer ki kell hordani a trágyatárolóba, vagy trágyatelepre. Trágyatelep ott létesíthető, ahol e rendelet a haszonállat tartást korlátozás nélkül megengedi és az érintett telek mérték 2000 m²-nél nagyobb és a szomszédos lakóingatlanoktól legalább 50 m távolság biztosítható. A trágyatelep helyét úgy kell kijelölni, hogy oda sem víz, vagy onnan szennyező lé tovább ne folyhasson.

(6) Trágyatárolót résmentes fedéllel kell ellátni, a trágyalégyűjtőt zárt, szivárgásmentesre kell kiképezni. Hígított trágya vagy trágyalé szabadon nem folyhat, azt zárt vezetéken keresztül kell a gyűjtőbe juttatni. Az ólakban és a trágyatárolóban szagtalanító anyagokat kell alkalmazni.

(7) Trágyatároló és /vagy trágyalégyűjtő előkertben nem csak hátsó kertben helyezhető el. A trágyalé gyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. Az eltávolított híg, vagy hígított állati trágyát öntözésre, locsolásra felhasználni nem szabad.

(8) Személyi szükségletre történő állattartás esetében a szilárd állati trágya más módon, de zárt vagy zárható fedéllel ellátott szivárgásmentes edényzetben is gyűjthető.

7. § (1) Közös használatú udvarokban – ahol e rendelet állattartásra lehetőséget ad – haszonállatot szabadon engedni csak az érintett lakók beleegyezésével lehet.

(2) Ha az ellenőrzésre jogosult a gazdasági haszonállat tartás e fejezetében foglalt szabályok megsértését állapítja meg és mulasztását az állattartó előzetes írásos figyelmeztetés ellenére sem pótolja, vagy azokat továbbra sem tartja be, ott a polgármester a haszonállat tartását korlátozhatja, illetve megtilthatja és/vagy a mulasztóval szemben szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

8. § (1) A község közterületein az állatkihajtás és a legeltetés tilos.

(2) Az állatok áthajtása során keletkező állati hulladékot, és az áthajtással összefüggésben keletkezett egyéb szennyeződést az állatok tulajdonosa köteles haladéktalanul eltakarítani.

9. § A gazdasági haszonállatok és az egyéb állatokkal való kíméletes bánásmód, valamint az állatok védelmének alapvető szabályainak tekintetében a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

10. § (1) Az 5 §-ban felsorolt területeken méhészetet létesíteni, és fenntartani nem lehet.

(2) Méhészetet (vándorméhészetet) közös használatú épülettől és a szomszédos ingatlanoktól 4 m, használatban lévő úttól (közút, saját használatú út) és vasúttól az út menti árok külső szélétől számított 10 m távolságon kívül szabad elhelyezni.

(3) Ha a szomszédos ingatlanoktól való 4 m távolságot megtartani nem lehet a méheknek ellenkező irányban legalább 2 m magas tömör (deszka stb.) kerítés, vagy élő sövény létesítésével a magasban való kirepülésüket kell biztosítani.

(4) A méhészkedést úgy szabad gyakorolni, hogy az állattartó az állat tartásával a környezetében élők nyugalmát ne zavarja, egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, jogos érdekeit ne sértse.

(5) Az (5) bekezdésben foglaltak megsértése miatt a polgármester előzetes írásbeli figyelmeztetés után a méhtartást korlátozhatja vagy megtilthatja és a mulasztóval szemben szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

(6) A méhészkedést a polgármester megtilthatja abban az esetben is, ha a szomszédos ingatlanon lakók valamelyike orvosi szakvéleménnyel igazoltan túlzottan allergiás a méhcsípésre, az közvetlen életveszélyt okozhat.

11. § (1) Kedvtelésből tartott éneklő és díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (aranyhörcsög, tengeri malac stb.) hüllők, kétéltűek lakásban a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel e rendelet alapján tarthatók.

(2) A veszélyes állatok körébe tartozó vagy egyedi tulajdonságuk alapján veszélyesnek minősített állatok lakásban történő tartására a külön jogszabály rendelkezéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

12. § (1) A foglalkozásszerű ebtenyésztés működési engedélyhez kötött tevékenység, melyre külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A község belterületén lévő egyedi beépítésű lakótelkeken 3 db 3 hónaposnál idősebb eb tartható.

(3) A (2) bek. szerinti létszám feletti ebek tartásához a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulása szükséges. Hozzájárulás hiányában csak a (2) bekezdés szerinti eb létszám tartható.

13. § A község közigazgatási területén harci vagy küzdő ebet tartani, tenyészteni, kiképezni, forgalmazni, elidegeníteni, állatviadalt szervezni, vagy erre a célra építményt, földterületet, anyagi eszközt rendelkezésre bocsátani tilos.

14. § Minden ebtartó köteles felelősséggel nevelni, idomítani és tartani az ebét.

15. § (1) Az ebtartásban bekövetkezett változásokat (eladás, vétel, ajándékozás, elhullás, tartási hely megváltozása stb.) az ebtartó köteles 15 napon belül az önkormányzati nyilvántartásba bejelenteni, valamint a 3 hónapos kort elért ebét nyilvántartásba vetetni.

(2) Az ebtartó köteles a 3 hónapos kort elért ebét 30 napon belül, továbbá az első oltást követően 6 hónapon belül, ezt követően pedig évenként veszettség ellen beoltatni.

(3) Az ebtartó köteles minden 3 hónaposnál idősebb ebet évenként veszettség ellen beoltatni. Az ebet szervezett védőoltás keretében, vagy oltási engedéllyel rendelkező állatorvos rendelőjében, vagy az állat tartási helyén lehet.

(4) Az ebek veszettség elleni védőoltása kötelező, ennek megszerzése nélkül ebet tartani nem lehet. Az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebet kártalanítás nélkül ki kell irtani.

16. § (1) Az ebtartó az ebet a tartással érintett környezete (szomszédok, szomszédos lakások, szomszédos lakótelken élők stb.) nyugalmának tartós, vagy rendszeres zavarása nélkül tarthatja úgy, hogy az másnak anyagi kárt ne okozzon, ember testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse.

(2) Az ebtartással érintettek az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása miatt a zavarás megszüntetését is kérhetik, melyre külön jogszabály előírásai az irányadók.

(3) Az ebtartásra, valamint a harapós illetve a veszélyes eb tartására utaló figyelmeztető táblát a telek, lakás, lakóház bejáratán szembe tűnő módon el kell helyezni. Harapós eb esetén a kaput (bejáratot) kulcsra zártan kell tartani.

(4) Ebmarás esetén az eb tartó köteles az ebet állatorvossal megvizsgáltatni és az arról kiadott igazolást a sérülést szenvedett személynek vagy képviselőjének átadni.

(5) Ha az állatorvos a sérülést okozó ebre vagy ebre fertőző állatbetegség megelőzése, felszámolása miatt megfigyelési vagy ebzárlatot rendel el, az ebtartó köteles az ebet az állatorvos utasítása szerint elzárva tartani.

17. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos!

(2) Bekerített ingatlanon az eb szabadon tartható, ha olyan módon van bekerítve, hogy onnan az eb a szomszédos ingatlan területére vagy közterületre nem juthat ki. Ha onnan kijuthat, vagy a kerítésen keresztül kiharapni képes, az esetben az ingatlan határain belül is megkötve kel tartani. Az ebet úgy kell megkötni, hogy mozgásigénye ezalatt is biztosítva legyen (pl. 4 m hosszú huzalhoz csatlakozó futóláncon)

(3) A szabadon, valamint a megkötve tartott eb számára a testméretének megfelelő, csapadéktól védő tetőt, vagy ólat kell építeni.

(4) Az ebet tilos közterületre kiengedni, elkóborlását hagyni, vagy egyéb módon lehetővé tenni, hogy az póráz és felügyelet nélkül közterületen tartózkodjon.

(5) Ebet közterületre, valamint lakóházak közös használatú helyiségeiben és közös használatú területére biztonságos vezetésre alkalmas pórázon, továbbá e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt fajták esetében szájkosár alkalmazásával lehet kivinni, vagy felügyelet nélkül hagyni.

18. § (1) Tilos az ebet beengedni, bevinni, és tartani a vakvezető kutya, valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

19. § (1) Harapós, támadó természetű ebet valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt fajtákat csak nagykorú személy felügyelete mellett lehet sétáltatni, az eb felügyeletét ez alatt másnak átengedni nem lehet.

(2) Az ebtartó, vagy az eb felügyeletével meghatalmazott személy köteles az eb vezetése és sétáltatása során keletkezett szennyeződést a közterületről eltávolítani. A szilárd szennyeződést az e célra rendszeresített és erre alkalmas eszközök használatával (zacskó, lapát) össze kell szedni, az összeszedett szennyeződést hulladéktárolóba kell üríteni. E rendelkezést kell alkalmazni lakóházak közös használatú helyiségeire és területére is.

20. §¹ (1) Ha az ebtartó az ebét nem kívánja tovább tartani, és azt eladás, ajándékozás stb. útján sem akarja máshoz elhelyezni, az eb gyepmesteri telepre történő szállítását kell kérnie, melynek költségeit köteles viselni.

(2) A közterületen tartózkodó, gazdátlan vagy kóbor ebet az önkormányzat által megbízott személy köteles és jogosult befogni, és az önkormányzat által kijelölt helyre szállítani.

(3) A befogott ebek adatait a (2) bek. szerinti befogásra jogosult az illetékes állatorvosi ebnyilvántartás felé közölni köteles. Az így azonosított eb tulajdonosát (tartóját) az eb befogásáról 8 napon belül értesíteni kell.

(4) A (3) bekezdés alapján értesített ebtartó az ebét az értesítéstől számított 8 napon belül kiválthatja, ha annak tartási, élelmezési és ápolási költségeit megtéríti.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kiváltási határidő után az eb további sorsáról az önkormányzat rendelkezik.

(6) Ha a nap valamely időszakában (kora reggel, alkonyatban stb.) rendszeresen közterületen tartózkodó eb gazdája ismert azzal szemben szabálysértési bírságot kell alkalmazni az ebtartás betartatása érdekében.

22. § (1) Macskák tartására az ebek tartását szabályzó VII. fejezet rendelkezéseit – a 12. §., a 13. §., a 15. §., a 16. §. (3), a 17. §., a 19. §., a 20. §. kivételével – kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Macskák veszettség elleni védőoltását az állat tartójának kérelmére az ebek szervezett védőoltása alkalmával az oltásra engedéllyel rendelkező állatorvos elvégzi.

23. § Vadászható vadfajok, továbbá a természetes élőhelyeiken élő nem vadászható vadfajok egyedeit befogni és a község belterületén tartani csak az engedélyre jogosult szerv igazolásával lehet.

24. § A külön jogszabályban meghatározott veszélyes állatok körébe tartozó állatokat a község belterületén tartani nem lehet.

25. § (1) Állati hullák és hulladékok ártalmatlanítása a község belterületén tilos!

(2) Az elhullott haszon és egyéb állatokat, állati hulladékot az állattartó köteles az arra engedéllyel rendelkező vállalkozóval elszállíttatni.A vállalkozó neve és pontos címe a Bükkösdi Polgármesteri Hivatalban (7682 Bükkösd, Kossuth u. 48.) megtalálható.²

(3) A közterületen fellelt bármely állati tetemet a (2) bekezdés szerinti személy vagy ha annak kiléte nem állapítható meg az önkormányzat köteles haladéktalanul az arra engedéllyel rendelkező vállalkozóval elszállíttatni.

(4) Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A kedvtelésből tartott, elhullott állatot a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében is eltemetheti a tulajdonos.

(5)³ Az elszállított állati hulladék után fizetendő díjat megállapodás alapján az Önkormányzat kiegyenlíti, majd 3 napon belül tovább számlázza az érintett állattartónak, melyet az köteles 8 napon belül befizetni az Önkormányzat 11731135-15332367-10090002 számú bankszámlájára.

(6) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az állattartót terhelő díjhátralék adók módjára behajtható.

26. § Amennyiben a cselekmény vagy mulasztás súlyosabb megítélés alá nem esik szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az aki e rendelet 4. §., 5. §.,6. §. (2), (5)-től (8)., 7. §. (1)., 8. §. (1)-(2)., 10. §. (1) (2) (4) (5), 12. §. (2) (3)., 13. §., 15. §. (1)-től (3). 17. § (1), (4), (5)., 18. §., 19. §. (1), (2)., 25. §. (1), (2). bekezdésében foglaltakat megsérti.

27. § (1) E rendelet 2008. január 1. napján lét hatályba.

(2) Mindazon állattartóknak, akik e rendelet hatályba lépésekor e rendelet előírásaiba ütköző helyen, módon, vagy mértékben tartanak állatot a rendelet hatályba lépését követően legkésőbb 2008. Április 30. napjáig kell megszüntetni , vagy az előirt mértékre csökkenteni az állattartást, illetve az állattartás e rendelet szerinti feltételeit megteremteni.

(3) Az e rendelet által nem szabályozott kérdésekben a vad védelméről és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és végrehajtási rendeletei, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM. rendelet, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény, a 41/1997.(V.28.)FM. rendelettel kiadott állategészségügyi szabályzat, a veszélyes állatok tartásáról és engedélyezéséről szóló 8/1999.(XIII.13.) KöM.-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet, a veszélyes ebek tartásáról és engedélyezéséről szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, az állam és közbiztonságról szóló 1996. évi CVIII. törvény végrehajtási rendeletei, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, szomszédjogot érintő kérdésekben pedig az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.