Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének

14/2015.(VIII.7.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 13/2007. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 13/2007. (VI.29.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: alaprendelet) az alábbiak szerint módosítja:

1.§

Az alaprendelet 1. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Az önkormányzat részéről a bérbeadói jogokat a képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester, továbbá a Szentlőrinci Közüzemi Nonprofit Kft. útján gyakorolja az Ltv és e rendeletben szabályozottak szerint.

2.§

Az alaprendelet 1. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezve.

3. §

Az alaprendelet 2. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1.  A lakások és helyiségek feletti bérbeadói jogokat és kötelezettségeket

1. a képviselő-testület (a továbbiakban: KT.)
2. a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ( a továbbiakban: PGB.),
3. a Humán Bizottság ( a továbbiakban: HUB.),
4. a polgármester,
5. a Szentlőrinci Közüzemi Nonprofit Kht.(a továbbiakban:  kezelő)

   gyakorolja.

   
   

   4. §

   
   

   Az alaprendelet 3. § (2) bekezdésében a Pénzügyi Bizottság helyébe a PGB kifejezés lép, a TVB kifejezés hatályon kívül helyezve.

   
   

   5. §

   
   

   Az alaprendelet 4. § (1) bekezdésében  a SZEB kifejezés helyébe a HUB kifejezés lép, a TVB kifejezés hatályon kívül helyezve, a Pénzügyi Bizottság helyébe a PGB kifejezés lép.

   
   

   6. §

   
   

   Az alaprendelet 4. § (3) bekezdésében  a TVB  kifejezés hatályon kívül helyezve,  a Pénzügyi Gazdasági Bizottság kifejezés helyébe a PGB kifejezés lép.

   
   

   7. §

   
   

   Az alaprendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezve.

   
   

   8. §

   
   

   Az alaprendelet 5. § (9) bekezdésében az utolsó mondat az alábbi rendelkezésre módosul:

   
   

   A kérelemről a Humán Bizottság dönt.

   
   

   9. §

   
   

   Az alaprendelet 45. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

   
   

                                                             A pénzbeli térítés szabályai

   45. §

   
   

(1) A bérbeadó és a bérlő írásbeli megállapodással a bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlő részére:

a) másik önkormányzati bérlakást ad bérbe vagy

b) másik önkormányzati lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet vagy

c) másik önkormányzati lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést is fizet.

1. A rendelet 45. § (1) bek a) pontja esetében azonos komfortfokozatú és azonos szobaszámú lakást kell bérlőnek bérbeadni, a lakás lakbérét a korábbival azonos kategória szerint kell megállapítani.

   
   

2. A rendelet 45. § (1) bek.  b) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszüntetésre, a pénzbeli térítés fizetésére az önkormányzat (bérbeadó) kezdeményezése alapján, önkormányzati érdekből (pl. városrehabilitáció, lakásértékesítés, városfejlesztés, szanálás) kerülhet sor.

   
   

3. A pénzbeli térítés mértékét a képviselő-testület határozattal állapítja meg, legfeljebb 1.500.000,-(Egymillió-ötszázezer) Ft értékben. 

   
   

4. A rendelet 45. § (1) bek. c) pontja szerinti kivéve a (10) bekezdés esetét, lakásbérleti jogviszony megszüntetése esetén a bérlő a másik lakás bérbeadása mellett akkor kaphat pénzbeli térítést, ha a cserelakás az előzőhöz képest kevesebb szobaszámú, legalább 30%-kal kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú, illetve ha egyéb lényeges adottságai a másik felajánlott lakásnak kedvezőtlenebbek. A pénzbeli térítés maximálisan megállapítható összegét a két lakás beköltözhető forgalmi értékének különbözete alapján kell megállapítani.

   
   

5. A felek közötti megállapodásban írásban rendelkezni kell a pénzbeli térítés pontos összegéről, a kifizetés módjáról (utalással bérlő nevére szóló számlára), részletekben történő fizetés esetén az utalások határidejéről, egyösszegű utalás esetén az utalás végső határidejéről, a bérleti jogviszony pontos megszűnésének időpontjáról, az ingatlan bérbeadó számára történő átadásáról.

   
   

6. A pénzbeli térítésből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait és a bérlőt terhelő, általa nem teljesített kötelezettségek pótlásával kapcsolatban felmerült költségeket.

   
   

7. A bérlő a pénzbeli megtérítésre abban az esetben jogosult, ha a megállapodásban vállalja, hogy a megállapodásban meghatározott határidő leteltekor a lakást kiüríti és a vele lakó személyekkel együtt elhagyja.

1. Ha a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződését a bérlő kezdeményezésére a felek közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérlő másik önkormányzati lakásra bérleti jogviszonyt nem kíván létesíteni, összkomfortos, vagy komfortos lakásának három hónapon belül – tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas, beköltözhető állapotban - a bérbeadó részére történő átadása esetén pénzbeli térítés illeti meg. Ennek mértékét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.  Ebben az esetben a térítés mértékének 50 %-a a lakásbérleti jogviszony megszüntetésére kötött megállapodást követő nyolc napon belül, míg a további 50 %-a a lakás beköltözhető állapotban történő tényleges átadását követő nyolc napon belül kerül kifizetésre.

   
   

2. Ha a bérlő a közös megegyezéssel történő megszüntetést azért kezdeményezi, mert a lakással kapcsolatosan tartozása áll fenn (pl. közüzemi számla, lakbér) és ezért kisebb önkormányzati lakásban történő elhelyezését kéri, feltéve, hogy valószínűsíthető, hogy a kisebb lakás fenntartásának költségeit ki tudja fizetni, akkor ennek a lehetőségét meg kell vizsgálni.

   
   

3. Nem jár pénzbeli térítés, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időtartamra elhagyta és ezt bérbeadónak írásban nem jelentette be előzetesen vagy a lakást a bérlő a visszatérés szándéka nélkül elhagyta.

   
   

   
   

10. §

Az alaprendelet 54. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezve.

Önkormányzati lakás elidegenítése

11. §

Az alaprendelet 56. § helyébe az alábbi rendelkezések lépnek

(1) Önkormányzati tulajdonú lakás elidegenítéséről a képviselő-testület határozattal dönt. 

(2) A lakás vételárát a vevőnek az adásvételi szerződésben foglaltak szerint kell az önkormányzat részére megfizetni. A vételár meghatározásakor az önkormányzat által felkért értékbecslő által készült szakvéleményben meghatározott ár alatt az ingatlan nem értékesíthető.

(3)  Amennyiben az értékesíteni kívánt lakás lakott, és a bérlő az elővásárlási jogával élni kíván vagy az ingatlan elővásárlási joggal terhelt, ezt a tényt szerepeltetni kell az adásvételi szerződésben. Az elővásárlási jog jogosultjának ebben az esetben meg kell küldeni az adásvételi szerződés tervezetet, és írásban tájékoztatni kell az őt megillető jogokról. Az elővásárlási jog jogosultjának küldött ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás vételárát,  a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét, a részlefizetés lehetőségét és annak időtartamát, a szerződéses kamat mértékét,  a kamatmentesség lehetőségét, a törlesztőrészlet mértékét, az egyösszegű kifizetés esetén adott árengedményt, a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét, a szociális rászorultság feltételeit és  ennek elbírálásához szükséges nyilatkozat tartalmát, az ajánlati kötöttség idejét, ennek elmulasztása következményeit, különös tekintettel a bérleti jogviszony további alakulásáról, valamint a további tájékoztatás-, jogorvoslat lehetőségét és módját.

(4)  Amennyiben az értékesíteni kívánt lakás lakott, és a bérlő az elővásárlási jogával nem kíván élni, részére nem kell az adásvételi szerződés tervezetet megküldeni. Az adásvételi szerződésben ebben az esetben szerepeltetni kell, hogy a bérlő írásban lemondott elővásárlási jogáról.

12. §

Az alaprendelet 60.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Az elidegenítésből származó bevételek

 felhasználása

60. §

(1) Az önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 62. § (3) bekezdésének előírásai értelmében az elidegenítésből származó bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen

a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,

b) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére,

c) városrehabilitációra,

d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,

f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,

g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezektől átvállalt önrészt is,

h) a Lakástv. 62. § (3) bekezdés h) pontja szerinti önkormányzati lakbértámogatás nyújtására,

i) a Lakástv. 62. § (3) bekezdés i) pontja szerinti kényszerbérlet felszámolására

használhatja fel.

(2) A felhasználásról a képviselő-testület határozattal dönt. A határozat tartalmazza, hogy a bevételt Lakástv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott célok közül melyekre kívánja fordítani.

Átmeneti rendelkezések

13. §

A rendelet előírásait a folyamatban levő (adásvételi szerződéssel még le nem zárt) lakásértékesítésekre is alkalmazni kell.

Záró rendelkezések

14. §

A rendelet 2015. augusztus 8-án lép hatályba.

Koltai Péter                                                                           dr. Faragó Ágnes

polgármester                                                                                    jegyző

Záradék:

Elfogadva: 2015. augusztus 6.

Kihirdetve: 2015. augusztus 8.

                                                                                               dr. Faragó Ágnes

                                                                                                  jegyző