Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

a város vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról, valamint a kulturális célú támogatás nyújtásáról

Hatályos: 2023. 01. 01

Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

a város vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról, valamint a kulturális célú támogatás nyújtásáról

2023.01.01.

Szentlőrinc Város Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014. június 26., 1. o.) 14. és 53. cikkének, valamint a Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24., 1. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalom figyelembe vételével Szentlőrinc Város vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.  § E rendelet célja, hogy a helyi gazdaság fejlesztése, a városban lakók életminőségének javítása és a foglalkoztatás elősegítése érdekében ösztönözze a vállalkozások Szentlőrinc Város (továbbiakban: Szentlőrinc) közigazgatási területén való letelepedését vagy fejlesztését, befektetések megvalósítását. Ennek érdekében Szentlőrinc Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) befektetés-támogató szolgáltatások létrehozásával és nyújtásával közvetlen és közvetett előnyöket kíván biztosítani ezen vállalkozások számára, hogy hozzájáruljon üzleti tevékenységük elindítási vagy beruházási költségeinek csökkentéséhez.

A rendelet hatálya

2.  § (1) A rendelet hatálya az újonnan létrehozásra kerülő és a működő jogi személy, egyéni vállalkozó és adószámmal rendelkező magánszemély (továbbiakban: vállalkozás) jelen rendeletben meghatározottak szerinti támogatására terjed ki, amennyiben a létrehozására Szentlőrincen székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Szentlőrincen telephellyel vagy fiókteleppel kerül sor, illetve a működő vállalkozás székhelye, telephelye vagy fiókteleppel Szentlőrinc bel- vagy külterületén, illetve a város által preferált egyéb területen van.

(2) Nem nyújtható támogatás azon vállalkozás részére, amely a szerződés megkötésekor nem igazolja, hogy köztartozásait maradéktalanul megfizette vagy hatóság a köztartozásának átütemezését határozatban engedélyezte.

(3) Az e rendeletben megjelenő euróban meghatározott összegek forintra való átszámolásakor a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedesjegy pontossággal meghatározott deviza középárfolyam alkalmazandó.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak a 12. § (3) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott kulturális célú támogatások igénylőire nem vonatkoznak.

Értelmező rendelkezések

3.  § E rendelet alkalmazásában:

1. acélipar: a következő termékek közül egy vagy több termeléséhez kapcsolódó tevékenységek:
a) nyersvas és ferroötvözet: acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb ferroötvözeteket;
b) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers- és félkész termékek: tuskóöntéssel vagy más öntési eljárással feldolgozott folyékony acél, többek között félkész termékek - négyzetes bugák, blokkbugák és lemezbugák, blokkbugák, bugák és laposbugák; hengerhuzalok, széles melegen hengerelt termékek, kivéve a kis és közepes öntödékben előállított acélöntvényt;
c) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek: 80 mm-es vagy ezt meghaladó átmérőjű sínek, sínaljzatok, csatlakozó- és alátétlemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, acéldrótok, kör- és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevonatos vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb lemezek, 150 mm-es vagy ezt meghaladó szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények;
d) hidegen előállított termékek: fehérlemezek, ólmozott acéllemezek, feketelemezek, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek, mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban;
e) csövek: valamennyi varratmentes acélcső, a 406,4 mm-t meghaladó átmérőjű hegesztett acélcsövek
2. azonos vagy hasonló tevékenység: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt NACE Rev.2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába sorolt tevékenység,
3. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás vagy csekély összegű támogatásként
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke;
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) 2. cikke (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.),
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) 3. cikke vagy
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke
a) alapján nyújtott támogatás,
4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,
5. bérköltség: az érintett munkahely vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely egy meghatározott időszakban magában foglalja az adózás előtti bruttó bért, a kötelező járulékokat, mint például a társadalombiztosítási járulékot, valamint a gyermekgondozás és a szülőgondozás költségét,
6. bruttó támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a projekt elszámolható költségeinek aránya százalékos formában kifejezve,
7. diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,
8. egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben meghatározott vállalkozás,
9. egy és ugyanazon vállalkozás: valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:
a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;
b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;
c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;
d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.
Az a)-d) pontban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.
10. elsődleges mezőgazdasági termelés: a termőföld és az állattenyésztés az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül,
11. elszámolható költség: az egyes támogatási kategóriákra az uniós állami támogatási szabályokban e címen meghatározott költségek köre,
12. ésszerű nyereség: az érintett ágazatra vonatkozóan olyan tőkemegtérülési ráta, amely nem haladja meg a releváns swapkamatláb 100 bázisponttal növelt összegét,
13. foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 16/a. pontja szerint,
14. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: az érintett létesítmény álláshelyeinek számában egy adott időszak átlagához viszonyítva - a szóban forgó időszakban megszüntetett álláshelyeket levonva, valamint a teljes munkaidőben alkalmazott személyek, a részmunkaidősök és az idénymunkások számát az éves munkaerőegység törtrészeként számolva - bekövetkezett nettó növekedés,
15. immateriális javak: fizikai vagy pénzügyi formában nem megjelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon,
16. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna,
17. kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll
18. kis- és középvállalkozás (kkv): a csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozás,
19. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,
20. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy - ha nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és - annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg - a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,
20a.1 lignitipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által létrehozott, szénre vonatkozó nemzetközi kodifikációs rendszer meghatározása szerinti gyenge minőségű, C. csoportba sorolt szén vagy ortholignit, továbbá gyenge minőségű, B. csoportba sorolt szén vagy metalignit kitermelése.
21. mezőgazdasági termék: az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a 2013. december 11-i 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékeket,
22. mezőgazdasági termék feldolgozása: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet,
23. mezőgazdasági termék forgalmazása: a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső fogyasztóknak történő értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik,
24. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek (pl. személyi jellegű ráfordítás, anyagköltség, szerződéses szolgáltatás, a távközlés, az energia és a karbantartás költsége, bérleti díj, adminisztrációs költség, kivéve az olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek) közötti pozitív előjelű különbség,
24a. megújuló energia: csak megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek által termelt energia, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes erőművekben a fűtőérték szempontjából megújuló energiaforrásokból nyert energiarész. Ide értendő a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energia, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével,
25. nagyberuházás: regionális beruházási támogatás esetében nagyberuházásnak az olyan induló beruházás minősül, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
26. nagyvállalkozás: kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás,
27. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: valamely vállalkozás akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha
a) részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a vállalkozás névértéken felüli befizetést is magában foglaló jegyzett tőkéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, különösen ha a felhalmozott veszteségeknek saját forrásnak minősülő elemből történő levonásakor a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik,
b) közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés, egyéni cég esetében, ha a vállalkozás a saját tőkéjének több mint felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette,
c) olyan vállalkozás, amely ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ellene a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás indítható,
d) kis- és középvállalkozások kivételével olyan vállalkozás, amely esetében az előző két évben a könyv szerinti idegen tőke és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-et és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél.
e) A kevesebb, mint három éve létező kis- és középvállalkozást csak a c) pont szerinti feltétel fennállása esetén kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni,
28. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást, a 10. § (12) bekezdés a) pontjában foglalt esetben csak azok a háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül, ugyanazon megyében megkezdett beruházások veendők figyelembe, amelyek a kedvezményezett vagy független harmadik félnek nem minősülő személy azonos vagy hasonló tevékenységét szolgálják,
29. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás,
30. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,
31. szinten tartást szolgáló eszközök: azok az eszközök, amelyek a beruházó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, vagy a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását, vagy bővülését eredményezné,
32. szintetikusszál-ipar:
a) végső felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása; vagy
b) polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott berendezés szempontjából extrudálással együtt zajlik; vagy
c) a leendő kedvezményezett, vagy ugyanazon a csoporton belüli más vállalkozás által egyidejűleg felállított extrudálási/texturálási kapacitáshoz kapcsolódó bármely kiegészítő eljárás, amely az érintett üzleti tevékenységben az alkalmazott berendezés szempontjából rendszerint e kapacitás részét képezi;
33. támogatási időszak: a támogatási szerződés megkötésétől kezdődően a szerződésben a vállalkozás elszámolási kötelezettségeként meghatározott legvégső határidő lejártáig terjedő időszak.
34. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa százalékos formában kifejezve,
35. támogatástartalom: a beruházó részére ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában, akár több forrásból odaítélt állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított összege,
36. tárgyi eszköz: olyan eszközök, amelyek felölelik a földterületet, épületeket, üzemeket, gépeket és berendezéseket,
37. vissza nem térítendő támogatás: a jelen rendelet alapján Magyarország hivatalos pénznemében megállapítandó és folyósítandó visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás.
38. áttelepítés: ha
a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg.
39. munkaerő-kölcsönzés: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214. §-a szerint.
II. Fejezet

A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program tartalma

A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató szolgáltatások

4.  § (1) A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programba tartozó szolgáltatások a következőket tartalmazzák:

a) Befektetési honlap üzemeltetése: Szentlőrinc Város honlapjához kapcsolódóan Szentlőrinc Város KÖHIa befektetési aloldalt üzemeltet, ahol a befektetők a részükre releváns adatokat, információkat megtalálhatják Szentlőrincről, illetve a potenciális ingatlanokról.

b) Ügyvédek és közjegyzők ajánlása: Az önkormányzat közzé tesz egy listát a befektetői honlapon, a városban működő ügyvédekről, ügyvédi irodákról és közjegyzőkről, elérhetőségi adatokkal.

c) Telekhez kapcsolódó közműtérképbe betekintés biztosítása, rendelkezésre bocsátás: Az önkormányzat helyrajzi szám alapján biztosítja a telek közműellátásának térképébe történő betekintést, illetve rendelkezésre bocsátja a vállalkozás részére.

d) Tervező irodák ajánlása: Az önkormányzat közzé tesz egy listát a befektetői honlapon a városban működő tervezőirodákról, elérhetőségi adatokkal.

e) Kivitelezők ajánlása: Az önkormányzat közzé tesz egy listát a befektetői honlapon városban működő kivitelező cégekről, elérhetőségi adatokkal.

f) Munkaerő közvetítők ajánlása: Az önkormányzat a befektetői honlapon jelzi a Somogy Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának elérhetőségeit.

g) „Egyablakos rendszerű támogatás” (az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyek intézésének segítése): A KÖHI kijelölt munkatársa a vállalkozás rendelkezésére áll egyes ügyek hivatali intézésének segítésében, illetve közvetítő szerepet lát el a hatóságokkal kapcsolatban.

h) Hatósági tájékoztató fórum szervezése: Az önkormányzat igény és szükség szerint, de legalább évente szervez egy fórumot, ahova meghívja a hatóságok képviselőit, akik tájékoztatást adnak a vállalkozások számára a legfontosabb előírásokról, jogszabályi változásokról.

i) Buszjáratok menetrendjének igazítása: Az önkormányzat az igények alapján felveszi a kapcsolatot a Szentlőrinci Közlekedési Zrt.-vel, valamint a Kapos Volán Zrt-vel és kezdeményezi a vállalkozás dolgozói munkarendjének megfelelő menetrend kialakítását.

j) Vállalkozási referens: A KÖHI szervezetén belül a Szentlőrincen működő vállalkozásokkal és a szakterületi partnerekkel történő kapcsolattartásért felelős személy.

k) Munkahelyteremtő támogatás: Az önkormányzat egyszeri, meghatározott mértékű támogatást biztosít a beruházás során létrehozott álláshelyek alapján.

l) Telekár támogatás: Az Önkormányzat a tulajdonában lévő építési terület, ingatlan megvásárlásához kapcsolódó beruházás során létrehozott új álláshelyek alapján egyszeri, meghatározott mértékű támogatást ad.

m) Bérleti díj kedvezmény: Az önkormányzat kedvezményt ad a székhely/telephely céljára felkínált önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló ingatlan piaci bérleti díjából.

n) Kulturális támogatás: Az önkormányzat támogatást biztosít a város kiemelt városi rendezvénystruktúrájába illeszkedő kulturális és művészeti tevékenységre.

(2) A szolgáltatásokat az önkormányzat Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalán (továbbiakban: KÖHI) keresztül nyújtja.

A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program keretében nyújtott, anyagi támogatásnak minősülő szolgáltatások

5.  § (1) E rendelet alapján nyújtott támogatások pénzügyi forrását Szentlőrinc Város Önkormányzatának mindenkori éves költségvetésében erre a célra elkülönített keretösszeg (előirányzat) terhére és annak erejéig biztosítja. A jelen rendelet alapján nyújtott vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program visszafizetett összegeit, a támogatási szerződések megszegése miatt visszakövetelésekből származó összegeket, valamint az önkormányzati tulajdonú építési területek értékesítéséből befolyt nettó bevételt mindenkor az erre a célra elkülönített keretbe kell helyezni, amely összeg a Képviselő-testület döntése alapján ismételten felhasználható jelen rendelet alapján nyújtott vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program forrásaként.

(2) A támogatás formái: E rendelet alapján természetbeni, vagy vissza nem térítendő pénzbeli támogatás (ideértve a piaci árhoz képest biztosított kedvezményt is) formájában nyújtható támogatás.

(3) A 6-9. § szerinti szolgáltatások céljára jelen rendelet alapján

a) a 6-8. § szerinti célra nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13-14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás szabályai, vagy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás szabályai alapján,

b) a 9. § szerinti célra nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás szabályai, vagy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás szabályai alapján

a) nyújtható.

Az egyes támogatások igénybevétele, jogosultsági feltételek

Munkahelyteremtő támogatás

6.  § (1) A vállalkozás munkahelyteremtő támogatást igényelhet minden általa megvalósított új beruházási projekt után, amellyel újonnan létesített munkahelyeket teremt. A munkahelyteremtő támogatás összege teljes idejű (napi 8 órás) foglalkoztatást biztosító új álláshelyenként egyszeri legfeljebb 100.000,- Ft/fő.

(2) A támogatás akkor vehető igénybe, ha az új munkavállalót a vállalkozás legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 120%-nak megfelelő bérrel alkalmazza.

(3) A munkahelyteremtő támogatás odaítélésére akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás vállalja, hogy a támogatási szerződés aláírásától az általa vállalt létszámnövekedést legalább 5, kkv-k esetében 3 éven keresztül fenntartja. Vállalt létszámnövekedés alatt a vállalkozás beruházási projektjét megelőző üzleti évben érvényes átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszámának, valamint a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszám közötti különbözetet kell érteni.

(4) A munkahelyteremtő támogatás kizárólag a pályázat benyújtását követően létrehozott új álláshelyek után igényelhető. Új álláshelynek minősül a támogatási pályázat benyújtását követően létesített új álláshely, melyet a munkavállaló kizárólagos munkaviszonyban lát el. A kizárólagos munkaviszony az a munkaviszony, mely esetén a foglalkoztatott nem rendelkezik egyéb, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó, teljes- vagy részmunkaidősnek minősülő munkaviszonnyal.

(5) A lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetében havi átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszámot kell figyelembe venni.

(6) a támogatás folyósítására

a) a beruházás megvalósulását,

b) vagy amennyiben az álláshely létesítésére a tervezett beruházás befejezését megelőzően kerülne sor, az új álláshely létesítésétől számított 6. hónapot követően kerülhet sor.

(7) Szentlőrinc Város közigazgatási területén működő vállalkozás esetében támogatás akkor nyújtható, ha a jelen rendelet hatályba lépését megelőző 5 éven belül a vállalkozás vagy jogelődje székhelyét vagy telephelyét Szentlőrinc város közigazgatási területén nem szüntette meg, vidéki telephellyel is rendelkező vállalkozás pedig a Szentlőrinc város közigazgatási területén foglalkoztatottak létszámát (amely magában foglalja a kölcsönzött munkaerő számát is) nem csökkentette oly módon, hogy ugyanakkor a vidéki telephely vonatkozásában a statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszámot növelte.

(8) A támogatott a statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló foglalkoztatotti létszámra vonatkozóan nyilvántartást köteles készíteni. A támogatott köteles írásbeli felhívás esetén a foglalkoztatotti adatokról azonnali tájékoztatást nyújtani Szentlőrinc Város Önkormányzata részére.

(9) A támogatási időszak alatt a támogatott köteles a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak a járulékokról szólóan benyújtott havi bevallását, valamint a munkaerő-kölcsönzést megalapozó dokumentumokat az Önkormányzat részére megküldeni.

(10) A támogatás alapjául szolgáló beruházás fizikai megvalósulásáról köteles a vállalkozás beszámolni a pályázatában meghatározott befejezési időpontig.

Telekár támogatás

7.  § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanok vállalkozások részére történő értékesítése kapcsán jelen támogatási programban a vevő vállalkozásnál létrejövő új álláshelyek alapján egyszeri 100.000 Ft/fő támogatást nyújthat.

(2) Támogatást igénylőnek a támogatás nyújtása iránti kérelmét az ingatlan megvásárlására vonatkozó pályázatával egyidejűleg kell benyújtania.

(3) A telekár támogatás nyújtására akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás vállalja, hogy a támogatási szerződés aláírásától az általa vállalt létszámnövekedést legalább 5, kkv-k esetében 3 éven keresztül fenntartja. Vállalt létszámnövekedés alatt az önkormányzati ingatlan megvásárlását megelőző üzleti évben érvényes átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszámának, valamint a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszám közötti különbözetet kell érteni.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha az új munkavállalót a vállalkozás legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 120%-nak megfelelő bérrel alkalmazza.

(5) Telekár támogatás kizárólag a pályázat benyújtását követően létrehozott új álláshelyek után igényelhető. Új álláshelynek minősül a támogatási pályázat benyújtását követően létesített új álláshely, melyet a munkavállaló kizárólagos munkaviszonyban lát el. A kizárólagos munkaviszony az a munkaviszony, mely esetén a foglalkoztatott nem rendelkezik egyéb, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó, teljes- vagy részmunkaidősnek minősülő munkaviszonnyal.

(6) A lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetében havi átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszámot kell figyelembe venni.

(7) A támogatás nyújtására az ingatlan megvásárlásával egyidejűleg kerülhet sor azzal, hogy a vállalkozás köteles igazolni a vállalt munkaerő felvételét.

(8) Szentlőrinc Város közigazgatási területén működő vállalkozás esetében a telekár támogatás akkor nyújtható, ha a jelen rendelet hatályba lépését megelőző 5 éven belül a vállalkozás vagy jogelődje székhelyét vagy telephelyét Szentlőrinc város közigazgatási területén nem szüntette meg, vidéki telephellyel is rendelkező vállalkozás pedig a Szentlőrinc város közigazgatási területén foglalkoztatottak létszámát (amely magában foglalja a kölcsönzött munkaerő számát is) nem csökkentette oly módon, hogy ugyanakkor a vidéki telephely vonatkozásában a statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszámot növelte.

(9) A vállalkozás a statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló foglalkoztatotti létszámra vonatkozóan nyilvántartást köteles készíteni. Köteles írásbeli felhívás esetén a foglalkoztatotti adatokról azonnali tájékoztatást nyújtani a KÖHI részére.

(10) A vállalt létszám fenntartási időszaka alatt a vállalkozó köteles a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak a járulékokról szólóan benyújtott havi bevallását, valamint a munkaerő-kölcsönzést megalapozó dokumentumokat a KÖHI részére megküldeni.

Bérleti díj kedvezmény

8.  § (1) Önkormányzati tulajdonú nem lakás céljáró szolgáló helyiség bérleti díj csökkentése iránt benyújtott pályázat elbírálására a jelen rendelet előírásai vonatkoznak azzal, hogy pályázó a benyújtott pályázathoz a 14. § (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokon felül az alábbi dokumentumokat köteles becsatolni:

(2) 3 évre visszamenőlegesen a nem lakás céljára szolgáló helyiség bevételeinek-költségeinek alakulására vonatkozó kimutatást;

a) 3 évre visszamenőlegesen a vállalkozás főkönyvi kivonatait, beszámolóit;

b) jövőre vonatkozó elképzeléseket, fejlesztési terveket tartalmazó nyilatkozatát;

c) nemleges adóigazolást és folyószámla kivonatot;

d) a bruttó támogatási intenzitás megállapításához szükséges adatokat.

(3) A bérleti díj csökkentés mértékéről egyedi vizsgálatot követően Szentlőrinc Város Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága dönt.

Kulturális támogatás

9.  § (1) Az Önkormányzat támogatást biztosít művészeti vagy kulturális esemény és előadás, fesztivál és hasonló kulturális tevékenységre egyedi elbírálás alapján a rendelkezésre álló keret erejéig. Elsődleges cél a város kiemelt városi rendezvénystruktúrájába illeszkedő, egyéni arculatú, kulturális turizmust elősegítő programok, rendezvények, fesztiválok támogatása.

(2) A támogatáshoz egyedi pályázat benyújtása szükséges, amelyben a kérelmező részletesen ismerteti a tervezett programokat, elkészíti azok teljes költségvetését, megjelöli a rendelkezésre álló forrásokat.

A 6-9. §-ok szerinti támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok

10.  § (1) A jelen rendelet 4. § (1) bekezdés 11-14. pont hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) A telekár támogatás és bérleti díj kedvezmény formájában nyújtott támogatás átlátható támogatásnak minősül, amennyiben az értéket az ügylet előtt független értékbecslői értékelés állapította meg, vagy nyilvánosan hozzáférhető, rendszeresen frissített és általánosan elfogadott referenciaérték alapján határozták meg.

(3) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

(4) Nem ítélhető meg támogatás

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez,

b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

e) támogatás, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

f) támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

g) csekély összegű támogatásban részesülő vállalkozás kivételével azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozatának nem tett eleget,

h) csekély összegű támogatásban részesülő vállalkozás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére.

(5) A 13. § alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a vállalkozás a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a beruházás vagy tevékenység megkezdése előtt írásban benyújtotta. A támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségeket a beruházás részeként nem lehet elszámolni. A 13. § szerinti támogatás esetén a kedvezményezett vállalkozás a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

(6) A beruházás megkezdésének napja:

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy

d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

e) azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

(7) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(8) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(9) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(10) Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(11) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. Amennyiben a támogatás az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása alapján vehető igénybe, az elszámolható költség és a támogatás jelenértékét az Európai Bizottság felé történő bejelentés időpontjában érvényes diszkont kamatláb alkalmazásával és árfolyamon kell figyelembe venni.

(12) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatás az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően fizethető ki.

(13) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege:

a) a 13. § hatálya alá tartozó támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - meghaladja azt az összeget, amelyet egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,

b) a 12. § hatálya alá tartozó beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, c) a 12. § hatálya alá tartozó működési támogatás esetén vállalkozásonként és évente meghaladja a 75 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(14) A (12) bekezdés a) pontja szerinti esetben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladhatja meg

a) azt a minimális összeget, amellyel a beruházás kellően nyereségessé válik ahhoz, hogy azt a beruházó megvalósítsa, vagy

b) azt a többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív - más, a beruházás megvalósításának helyszínéhez képest fejlettebb régióban található - helyszínhez viszonyítva azzal, hogy a fejlettség szintjét a regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás alapján kell meghatározni.

(15) A támogatás intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során felhasznált valamennyi számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani.

A csekély összegű támogatás

11.  § (1) Amennyiben a 6-9. § szerinti támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti szabályokkal összhangban nyújtható.

(2) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(3) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(4) A kedvezményezett vállalkozás a támogatást - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével - nem használhatja a 10. § (3) bekezdés a) – e) pontjaiban meghatározott célokra, továbbá - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően - közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(6) A csekély összegű támogatás azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással nem halmozható, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatában az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat formanyomtatvány jelen rendelet 2. mellékletét képezi.

(8) A támogatást nyújtó - a jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott tartalmú igazolás útján - írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül.

(9) A kedvezményezett vállalkozásnak a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

A pályázat benyújtása és elbírálása

12.  § (1) A támogatási keretből támogatás az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően pályázat benyújtásával igényelhető. A pályázati felhívást az Önkormányzat az adott évre vonatkozó költségvetés elfogadását követően a honlapján teszi közzé. A pályázati keret kimerüléséről az Önkormányzat a honlapján ad tájékoztatást.

(2) Pályázat benyújtása a pályázati felhívás közzétételét követően folyamatosan lehetséges, adott évben október 31. napját követően pályázat nem nyújtható be. A pályázatot a pályázati kiírásban meghatározott formai és tartalmi előírásoknak megfelelően a Polgármesterhez kell benyújtani. A pályázati részét képezi az 1. melléklet szerinti kérelem formanyomtatvány.

(3) A pályázathoz csatolni kell:

a) a támogatással megvalósítani kívánt beruházás részletes bemutatását, leírását,

b) a beruházással létrehozandó új álláshelyeket,

c) a vállalkozás beszámolóját, üzleti tervét,

ca) az utolsó összevont (konszolidált) beszámolót, ennek hiányában éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót (a átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszámot, a nettó árbevétel és a mérleg főösszeg meghatározásához), vagy

cb) egyéni vállalkozás esetében az utolsó éves adóbevallást, vagy

cc) éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet,

d) a pályázatban előírt feltételek vállalására irányuló nyilatkozatot (4. számú melléklet),

e) munkahelyteremtő támogatás iránti pályázat benyújtásakor a vállalt átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszámot, valamint a beruházás előtti, lezárt üzleti év átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszám értékét,

f) a beruházásnak a kötelező fenntartási időszakra vonatkozó üzleti tervét,

g) csekély összegű támogatás esetén írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot a vállalkozás által a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatások támogatástartalmáról a 2. melléklet szerint,

h) nyilatkozatot a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény alapján vele szemben esetlegesen fennálló összeférhetetlenségről vagy kizáró okról, vagy azok hiányáról az 5. melléklet szerint,

i) a 6. § (1)-(3) bekezdésében foglalt vállalás teljesítésére irányuló nyilatkozatot,

j) a 7. § (3) bekezdésében foglalt vállalás teljesítésére irányuló nyilatkozatot,

k) az uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelést biztosító nyilatkozatok,

l) felhatalmazást hatósági átutalási megbízás benyújtására a támogatott valamennyi jelenlegi és jövőbeli bankszámlájára, arra az esetre, ha a vállalkozást visszatérítési kötelezettség terhelné, továbbá a pénzintézeti jelzőszám változásának bejelentési kötelezettségére vonatkozó nyilatkozatot,

m) A 13. § hatálya alá tartozó támogatás esetén, a 10. § (4) bekezdésben rögzített, áttelepítés kizárásáról szóló kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot az 5. melléklet szerint,

n) a 13. § hatálya alá tartozó támogatás esetén amennyiben az induló beruházás a termelési folyamat lényegi változását eredményező beruházás fogalmi eleme teljesül arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az elszámolható költségek meghaladják-e az érintett tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három adóévben realizált értékcsökkenését,

o) a 13. § hatálya alá tartozó támogatás esetén amennyiben az induló beruházás meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás fogalmi eleme teljesül arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az elszámolható költségek összege legalább 200 százalékkal meghaladja-e a korábban használatba vett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott együttes könyv szerinti értékét.

(4) A benyújtott, tartalmilag elbírálható pályázatokat Szentlőrinc Város Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) bírálja el a pályázat benyújtását követő 90 napon belül. Ha a pályázat hiányos, akkor egy alkalommal van lehetőség a hiányosságok pótlására, a hiánypótlásra történő felszólításnak az igénylő vállalkozás a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles eleget tenni. Ha a vállalkozás a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőre nem tett eleget, a Bizottság elutasítja a pályázatot. A Bizottság döntése alapján a szerződést a Polgármester köti meg. A támogatott köteles igazolni a szerződés megkötésével egyidejűleg, hogy köztartozásait maradéktalanul megfizette vagy hatóság a köztartozásának átütemezését határozatban engedélyezte.

(5) Az önkormányzat által támogatott vállalkozással a döntést követő 30 napon belül támogatási szerződést kell kötni.

(6) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a támogató megnevezését, székhelyét, képviselője nevét, adószámát, és a szervezet statisztikai kódját;

b) a támogatott vállalkozás megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát, képviselője nevét és bankszámlaszámát;

c) a támogatás nyújtásáról szóló határozat számát;

d) a támogatási összeg fedezetét biztosító költségvetési rendelet számát;

e) az egyes igényelt támogatás tartalmát és a támogatás nyújtásának feltételeit;

f) a támogatási cél megnevezését;

g) a bruttó támogatástartalom összegét;

h) a támogatás formáját;

i) a támogatás kategóriáját és a támogatás támogatástartalmát;

j) a támogatás intenzitását;

k) az elszámolható költségek körét;

l) a saját forrás mértékét;

m) a támogatott vállalkozás nyilatkozatát támogatási előleg igényléséről;

n) a támogatott vállalkozás adatszolgáltatási és elszámolási (szakmai és pénzügyi) kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat, az elszámolás határidejét;

o) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit (visszafizetési kötelezettség);

p) a nyilatkozat valótlanság esetére irányadó jogkövetkezményeit;

q) a támogató és a támogatott vállalkozás részéről kijelölt kapcsolattartó nevét, beosztását, telefonszámát (lehetőség szerint fax számát, e-mail címét);

r) a támogatott vállalkozás adatváltozásaira vonatkozó bejelentési kötelezettségének kikötését;

s) a támogatás folyósításának rendjét;

t) a támogatott vállalkozás felhatalmazó jognyilatkozatát hatósági átutalási megbízás benyújtására;

u) a támogatott vállalkozás számára előírt kötelezettségek teljesítésének biztosítékait,

v) a jelen rendelet 16. § (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásról szóló tájékoztatást,

w) a támogatott vállalkozás részére előírt kötelezettségként, hogy a támogatáshoz kapcsolódó minden iratot a támogatás nyújtását követő 10 évig köteles megőrizni, és az Önkormányzat vagy az Európai Bizottság ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,

x) a fenntartási kötelezettség végéig éves szakmai és pénzügyi számadási kötelezettséget a juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról,

y) a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 651/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, valamint a tárgyhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

z) a támogatott vállalkozás 10. § (4) bekezdésben rögzített, áttelepítés kizárásáról szóló kötelezettségvállalását.

(7) A támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről a Polgármester gondoskodik.

A támogatás felhasználásának elszámolása és elszámoltatása

15.  § (1) A támogatott vállalkozás köteles a támogatási szerződésben meghatározott módon és tartalommal a támogatott program megvalósulását, a szerződésben meghatározott határidőn belül, külön felszólítás nélkül igazolni.

(2) Az önkormányzat a támogatás feltételeként vállalt kötelezettségek teljesítését (a támogatással létrehozott új álláshelyek, a megvalósított beruházás folyamatos fenntartását, ideértve a támogatás elszámolásának, a beszerzett tárgyak és eszközök meglétének helyszíni ellenőrzését is) a támogatás folyósítását követően a támogatási szerződésben meghatározott fenntartási kötelezettség fennállásáig évente - ide értve a támogatás folyósításának évét is - december 31-ig ellenőrizheti.

(3) Amennyiben a helyszíni vizsgálat az elszámolás során közölt adatoktól érdemben eltérő adatokat tár fel, a támogatott vállalkozás a támogatás teljes összegét köteles - az annak folyósításától a visszafizetés időpontjáig terjedő időszakra az érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének alapulvételével számított késedelmi kamattal növelten - visszafizetni.

(4) A támogatásban részesülő köteles biztosítani az ellenőrzésre jogosultak részére az ellenőrzés lehetőségét, annak elvégzéséhez köteles adatot szolgáltatni, és az ellenőrzésben minden egyéb módon közreműködni.

(5) A szerződésben megállapított határidőig a támogatás felhasználásáról el kell számolni, ellenkező esetben a támogatásnak a mindenkori törvényes késedelmi kamattal növelt összegét az elszámolásra előírt határidőt követő 15 napon belül az önkormányzat bankszámlájára vissza kell fizetni. Az elszámolások végső határideje a támogatás utolsó részletének folyósítását követő hónap 30. napja. Az elszámolás elmulasztása szerződésszegésnek minősül.

(6) A támogatottnak a támogatási szerződésben meghatározott elszámolási határidő lejártát megelőzően benyújtott írásbeli kérelmére a Bizottság határozata alapján az elszámolási határidő egy alkalommal, 90 nappal meghosszabbítható. Az elszámolási határidő meghosszabbításának ideje alatt a támogatott részére újabb támogatás nem nyújtható.

(7) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások részére újabb támogatás nem folyósítható. Ettől eltérően, amennyiben az elszámolási kötelezettségének a vállalkozó az elszámolási határidőt követő 6 hónapon belül eleget tett, úgy részére az elszámolást követő év december 31-ig nem folyósítható újabb támogatás.

(8) Amennyiben a támogatott vállalkozás a támogatást vagy egy részét jogosulatlanul vette igénybe, azt jogszabálysértően vagy nem rendeltetésszerűen használta fel, továbbá a támogatási szerződéstől történő elállás, annak felmondása, súlyos szerződésszegése, a támogatói határozat visszavonása esetén a támogatás teljes összegét az érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.

(9) Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha a vállalkozás:

a) a támogatási szerződésben vállalt új álláshelyek számát nem, illetve nem a vállalásnak megfelelő mértékben tartja fenn a 6. § (3) bekezdés, illetve a 7. § (3) bekezdés szerinti határidőig;

b) a (4) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget;

c) a (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati ellenőrzést felszólítás ellenére meghiúsítja vagy ismételten akadályozza;

d) a 10. § (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megszegi.

(10) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a támogatott vállalkozás köteles a visszatérítendő támogatások támogatási szerződésben meghatározott összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten visszafizetni.

Egyéb rendelkezések

16.  § (1) A támogatást nyújtó adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából e rendelet hatálya alá tartozó, 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról.

(2) Az adatszolgáltatást a támogatást nyújtó az Atr. 18/A-18/D. §-ai szerint teljesíti

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17.  § (1) E rendelet 2023 január 1. napján lép hatályba.

(2) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás és csekély összegű támogatás esetén 2024. június 30-ig, lehet támogatási döntést hozni.

(3) E rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24.) hatálya alá tartozó, és a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel (HL L 156., 2017.6.20., 1.o.) módosított, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.