1. § (1) A rendelet hatálya Szentlőrinc Város Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú bérlakásra, krízishelyzet alapján kiadott átmeneti lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére.

2. § A rendelet hatálybalépése előtt létrejött bérleti szerződések esetén a bérbeadó által a szerződés keretében a bérlőnek nyújtott szolgáltatásokra – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéséket kell alkalmazni.

3. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakásokat az alábbi jogcímek szerint hasznosíthatja:

(2) A Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokról nyilvántartást vezet. A bérbeadható lakások felsorolását – jogcím szerint bérleti díjjal – a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat tulajdonát képező lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

4. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogosítványok közül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogosítványok közül a Humán Bizottság hatáskörébe tartozik

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogosítványok közül a polgármester hatáskörébe tartozik:

(4) A képviselő-testület felhatalmazza a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal bérlakások kezelésével foglalkozó köztisztviselőjét, hogy a közszolgáltatókkal (víz, gáz, áram, hulladék, távhő) kapcsolatos ügyintézés során jognyilatkozatot tegyen.

5. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai az irányadók azzal, hogy ahol az Ltv. a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó a törvény és e rendelet keretei között állapítja meg és a bérleti szerződés tartalmazza.

(2) Ha a lakásban, illetve az épületben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása, vagy mulasztása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(3) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – köteles ellenőrizni.

(4) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlő tűrési kötelezettségének nem teljesítése esetén a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja arra való hivatkozással, hogy a bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti.

(5) A piaci alapú és a költségelven bérbeadott lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek viselésére a bérlő, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó köteles.

(6) A szociális alapon bérbeadott lakások esetén az (5) bekezdésben meghatározott munkák elvégzése a bérlőt terheli az Ltv. 13. § (2) bekezdésben foglaltak szerint eljárva.

(7) A lakást jogcím nélkül használó köteles a bérbeadó részére lakáshasználati díjat fizetni. A lakáshasználati díj mértéke az első két hónapban a bérleti díjjal megegyező összegű, a további hónapokban a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű díj.

(8) A jogcím nélküli lakáshasználó az Önkormányzattól másik lakásra nem tarthat igényt.

6. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, azzal a kikötéssel, hogy bérlő a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Amennyiben bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztás lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

(2) A két hónapot meghaladó, indokolt távollét esetei: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása és egyéb méltányolható indokolt családi ok. A bérlő által bejelentett távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a bérleti szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.

(3) Önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrész bérbeadására a bérbeadó nem biztosít lehetőséget. Az Önkormányzat a rendelet hatálybalépésekor nem rendelkezik társbérleti lakrésszel érintett lakással.

7. § (1) A bérlő a bérlakásba kizárólag a házastársát, a gyermekét, a befogadott gyermekének a gyermekét, valamint a szülőjét fogadhatja be. Ezen személyek befogadására a bérlő az Ltv. 21. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat hozzájárulása nélkül jogosult.

(2) Házastársak részére írásbeli kérelmükre bérlőtársi jogviszony keretében kell a lakást bérbeadni.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki a bérlő gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője, és a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

(4) A Polgármester hozzájárulásával a bérlő a lakásba élettársát, testvérét, gyermeke és unokája házastársát befogadhatja. A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(5) A bérlő a lakást, vagy annak egy részét, sem lakás, sem egyéb célra vagy bármely más jogcímen harmadik személynek albérletbe nem adhatja.

(6) A lakásbérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.

(7) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az Ltv. 26. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségen kívül az Önkormányzatot elhelyezési kötelezettség nem terheli, térítési díjat nem köteles fizetni.

8. § (1) A lakbér mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg, amelyet e rendelet 1. melléklete tartalmaz.

(2) A lakbér mértékét minden évben egy alkalommal felül kell vizsgálni. A rendelet hatálya alá tartozó lakások lakbérének mértéke az Ltv. 34. § (1) bekezdése alapján

9. § (1) A bérlő a lakbért havonta, előre, egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó számlájára, a kiállított számla alapján. A közüzemi szolgáltatások – víz- és csatorna, gáz, villany, távfűtés, hulladékszállítás – igénybevételére a bérleti szerződésben meghatározottak szerint

(2) Társasházi lakás esetén a bérlők kötelesek viselni a közös költség (szemétszállítás, közös helyiségek-, lépcsők-, előterek takarítása, ezek víz-, villany- és fűtés használati díja) összegét is, amelyet bérbeadó a bérleti díjjal együtt számláz ki.

(3) Ha a lakás bérlőjének két hónapot meghaladó lakbérhátraléka vagy közüzemi díj hátraléka van, és a bérbeadó írásos felszólítására 8 napon belül a hátralékot nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérleti szerződést felmondani.

(4) A lakbér késedelmes teljesítése esetén a bérlő, a hátralék után a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat megfizetésére köteles.

(5) Nem lehet a bérleti szerződést pályázati felhívás nélkül meghosszabbítani, ha a bérlőnek:

10. § (1) Bérbeadó kérésére bérlő köteles írásban igazolni, hogy közüzemi díj hátraléka nincs.

(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a szerződés megszűnésekor a lakás visszaadásakor kötelezően elvégzendő munkákat a bérlő végzi el saját költségén, vagy a bérlő költségtérítése ellenében bérbeadó végzi el. A lakás visszaadásakor kötelezően elvégzendő munkák:

11. § (1) E rendelet 1. mellékletében felsorolt, és szociális alapú bérlakás kategóriába sorolt lakásokat szociális alapon, pályázat útján kell bérbe adni, legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamra.

(2) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lehet jogosult az a nagykorú személy, aki együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

(3) Kivételes méltánylást érdemlő helyzet a kérelmező és a vele együtt költöző személy vagy személyek egészségi állapota, illetve lakhatási körülményeiben, önhibáján kívül bekövetkezett vis maior állapot.

(4) A szociális alapon nyilvántartott bérlakás megüresedését követő 15 napon belül az önkormányzat pályázatot hirdet a lakás hasznosítására. A pályázatot a polgármester írja ki. A pályázati felhívást az Önkormányzati Hivatal aljegyzői referatúrája készíti elő. A pályázati felhívást közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján legalább 15 napon keresztül.

(5) A pályázati kiírás tartalmazza

(6) A pályázatokat a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

12. § (1) A szociális bérlakásra pályázók közül a bérlő személyét a Humán Bizottság választja ki különösen a következő szempontok mérlegelésével:

(2) A bizottságnak a bérlő kiválasztásáról szóló döntését követő 5 munkanapon belül a jegyző felhívja a kiválasztott bérlőt a bérleti szerződés megkötésére.

(3) Ha a bizottsági döntéssel kiválasztott bérlő a jegyzői értesítést követő 10 napon belül neki felróható okból nem köti meg a bérleti szerződést, a bizottság - a már benyújtott pályázatok alapján - a soron következő bizottsági ülésen újabb bérlőt választ ki.

13. § (1) A határozott időre kötött lakásbérleti szerződés megszűnésének napját megelőző hónap legkésőbb 5. napjáig a bérlő a rendelet 3. melléklete szerinti kérelmet nyújthat be az önkormányzathoz az új bérleti szerződés megkötése érdekében.

(2) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az adott lakás vonatkozásában lakbérhátraléka és közüzemi díjtartozása nem áll fenn, továbbá megfelel a 11. § (2) bekezdésben foglalt feltételnek.

(3) Amennyiben a kérelmező a 11. § (2) bekezdésben foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg, a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés nem újítható meg.

(4) A kérelmet a Humán Bizottság bírálja el a kérelem benyújtását követő, soron következő bizottsági ülésén.

(5) A határozott idejű bérleti szerződést annak lejártát követően ugyanazon bérlővel legfeljebb két alkalommal lehet ismételten megkötni.

14. § (1) E rendelet 1. mellékletében felsorolt, piaci alapon besorolt lakásokat piaci alapon, pályázat útján kell bérbe adni, legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamra.

(2) A pályázatot a polgármester a lakás megüresedését követő 15 napon belül írja ki. A pályázati felhívást az Önkormányzati Hivatal aljegyzői referatúrája készíti elő. A pályázati felhívást közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján legalább 15 napon keresztül, továbbá szükség szerint más hirdetési forrásban.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázatokat a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

15. § (1) A piaci alapon besorolt bérlakásra pályázók közül a bérlő személyét a Humán Bizottság választja ki különösen a következő szempontok mérlegelésével:

(2) A bizottságnak a bérlő kiválasztásáról szóló döntését követő 5 munkanapon belül a jegyző felhívja a kiválasztott bérlőt a bérleti szerződés megkötésére.

(3) Ha a bizottsági döntéssel kiválasztott bérlő a jegyzői értesítést követő 10 napon belül neki felróható okból nem köti meg a bérleti szerződést, a bizottság - a már benyújtott pályázatok alapján – a soron következő bizottsági ülésen újabb bérlőt választ ki.

16. § (1) A határozott időre kötött lakásbérleti szerződés megszűnésének napját megelőző hónap legkésőbb 5. napjáig a bérlő a rendelet 3. melléklete szerinti kérelmet nyújthat be az önkormányzathoz az új bérleti szerződés megkötése érdekében.

(2) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az adott lakás vonatkozásában lakbérhátraléka és közüzemi díjtartozása nem áll fenn.

(3) A kérelmet a Humán Bizottság bírálja el a kérelem benyújtását követő, soron következő bizottsági ülésén.

(4) A határozott idejű bérleti szerződést annak lejártát követően ugyanazon bérlővel legfeljebb két alkalommal lehet ismételten megkötni.

17. § (1) E rendelet 1. mellékletében költségelven besorolt lakásokat költségelven, pályázat útján kell bérbeadni. Költségelven besorolt önkormányzati bérlakásra az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, hontalan, a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személy pályázhat, aki és a vele együttköltöző hozzátartozója

(2) Előnyben részesítendőek azon személyek, akik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lakóhely vagy munkahely tekintetében hosszabb időtartammal rendelkeznek.

(3) A pályázati felhívás tartalma alapján a bérleti szerződést határozott időre, de legfeljebb 5 évre lehet megkötni. A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.

(4) A határozott időre kötött lakásbérleti szerződés megszűnésének napját megelőző hónap legkésőbb 5. napjáig a bérlő a rendelet 3. melléklete szerinti kérelmet nyújthat be az önkormányzathoz az új bérleti szerződés megkötése érdekében.

(5) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az adott lakás vonatkozásában lakbérhátraléka és közüzemi díjtartozása nem áll fenn.

(6) A kérelmet a Humán Bizottság bírálja el a kérelem benyújtását követő, soron következő bizottsági ülésén.

(7) A határozott idejű bérleti szerződést annak lejártát követően ugyanazon bérlővel legfeljebb két alkalommal lehet ismételten megkötni.

18. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

(2) Érvénytelen a pályázat, ha

19. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit az Ltv. 23. §-a alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) A lakásbérleti jog folytatása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az Önkormányzathoz.

(3) A lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről a Humán Bizottság dönt a kérelem beérkezését követő soron következő bizottsági ülésén.

20. § (1) A polgármester azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet bekövetkezése esetén, kivételesen, az eset összes körülményeinek figyelembevételével, egyedi mérlegelés alapján – pályázaton kívül - dönthet önkormányzati lakás – maximum 1 évre történő - bérbeadásáról átmeneti elhelyezés céljából. Ezen esetben a lakást a rendeletben meghatározott bérleti díj alkalmazásával lehet bérbe adni.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéséről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.

(3) A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.

(4) A krízishelyzet alapján megkötött szerződés lejárta előtt minimum 30 nappal bérlő kérelmezheti a szerződés legfeljebb 6 hónap időtartamra történő meghosszabbítását, az erre irányuló kérelmet a polgármesternek kell benyújtani.

21. § (1) Ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést az Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján írásban rendes felmondással megszünteti, a bérlő cserelakás biztosítására tarthat igényt, kivéve, ha a bérlőnek a város területén megfelelő és beköltözhető lakása van. Amennyiben a bérlő jogosult rá, de a bérbeadó nem tud cserelakást biztosítani, a bérlő pénzbeli térítésre jogosult, ha a bérbeadóval kötendő megállapodásban vállalja, hogy a megállapodásban meghatározott határidő leteltekor a lakást kiüríti és a lakást a vele lakó személyekkel együtt elhagyja.

(2) A pénzbeli térítés mértékét a képviselő-testület határozattal állapítja meg, annak összege legfeljebb 1.500.000,- Ft lehet.

(3) A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait és a bérlőt terhelő, általa nem teljesített kötelezettségek pótlásával kapcsolatban felmerült költségeket.

(4) Nem jár pénzbeli térítés, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időtartamra elhagyta és ezt bérbeadónak írásban nem jelentette be előzetesen vagy a lakást a bérlő a visszatérés szándéka nélkül elhagyta.

(5) A lakásbérleti szerződés jelen szakaszban szabályozott megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

22. § (1) Lakbértámogatás kérelemre adható annak az önkormányzati szociális bérlakásban lakó bérlőnek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át, és vagyonának mértéke nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértéket.

(2) A támogatás maximális összege a bérlő részére megállapított havi lakbér 20 %-a, de legfeljebb 8.000,- Ft. A támogatás összegével csökkenteni kell a lakásbérleti díjról kiállított számla összegét.

(3) A kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskört a Humán Bizottság gyakorolja, a jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(4) A támogatás iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon, a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyekért felelős irodáján lehet benyújtani. A jövedelemigazolás módjára, eljárására, a támogatás folyósítására az Önkormányzat helyi szociális rendeletének lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

23. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező, bérbeadható helyiségek felsorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek pályázati eljárás alapján adhatók bérbe.

(3) Önkormányzati helyiség pályázati felhívásáról, bérbeadásáról és bérlő kiválasztásáról, bérlet időtartamának meghosszabbításáról:

(4) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén a pályázatot az az ajánlattevő nyeri el, aki

(5) Amennyiben a pályázat nyertese a szerződést nem köti meg, akkor az utána legmagasabb ajánlatot tevő pályázót kell nyertesnek tekinteni.

(6) Eredménytelen a pályázat, ha nincs érvényes ajánlat vagy a pályázaton nyertes személy a helyiségbérleti szerződést a pályázati tárgyalást követő 8 napon belül nem kötötte meg.

(7) Ha a pályázat eredménytelen, akkor a pályázati kiírást követő 1 éven belül a helyiséget pályázati eljárás nélkül lehet bérbe adni.

(8) Az eredménytelen pályázati eljárást követően a helyiség annak adható bérbe, aki a legmagasabb összegű bérbevételi ajánlatot tette, és vállalja a pályázati kiírásban szereplő kötelezettségek teljesítését.

(9) A pályázat kiírója fenntartja magának azt a jogot, hogy a kiírt pályázatot visszavonhatja vagy a pályázati eljárást érvénytelennek minősítheti.

24. § (1) Helyiség határozatlan vagy határozott időtartamra adható bérbe.

(2) A határozott idejű bérleti szerződés határidejének lejárta előtt legkésőbb 30 nappal a helyiség bérlője a bérleti jogviszony folytatását kérheti az önkormányzattól. Az Önkormányzat a bérleti szerződés időtartamának meghosszabbításáról - egy alkalommal az eredeti időtartamnak megfelelő időtartamra, de semmiképpen sem több mint maximum 10 évre – dönt, amennyiben a bérlővel a szemben a (6) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn. Az önkormányzat a kérelem alapján dönthet annak elutasításáról, részleges vagy teljes elfogadásáról.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - eltérő megállapodás hiányában - az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(4) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett:

(5) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni:

(6) Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak a természetes, vagy jogi személynek, akinek:

25. § (1) A helyiséget a bérlő a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja.

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy a bérleti szerződésben megjelölt célra kívánja használni, úgy ehhez az új használati cél megjelölésével hozzájárulást kell kérni. A hozzájárulást a polgármester adja meg. A polgármester a hozzájárulás megadását megtagadhatja.

(3) A bérlő a helyiségben átalakítási, vagy korszerűsítési munkákat csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével végezhet.

(4) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését legalább évente egyszer - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi.

(5) A bérlő – a bérleti jogviszony bármely okból történő megszüntetése esetén – csereingatlanra, vagy egyéb kártalanításra nem jogosult.

(6) A helyiség bérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.

(7) A bérlő előzetes írásbeli kérelme alapján a helyiség bérleti jogát a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával harmadik személyre átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A szerződés legfeljebb az önkormányzat és a bérlő között megkötött alap szerződés szerinti időre köthető azzal, hogy az albérlő köteles tűrni, hogy az önkormányzat bérbeadó a helyiséget az albérlő szükségtelen zavarása nélkül rendszeresen ellenőrizze. Bérbeadó önkormányzat ellenőrizni jogosult, hogy az albérlő a közüzemi számlákat megfizette, a helyiség vonatkozásában elmaradása nincs. Amennyiben az albérlő díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, bérbeadó önkormányzat ezt a szerződés súlyos megszegésének tekinti, amely a szerződés azonnali hatályú felmondására ad jogalapot.

26. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület az értékesítésre történő kijelölésről a bérlő kérelmére vagy az önkormányzat, mint bérbeadó kezdeményezésére dönt. Önkormányzati bérlakás harmadik személy részére csak pályázat útján értékesíthető. A pályázati eljárás során a lakás tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a mindenkori forgalmi érték 100%-át elérő, vagy azt meghaladó legmagasabb összegű vételár megfizetésére tesz ajánlatot.

(3) Önkormányzati bérlakás megvásárlására az önkormányzati bérlakásban élő személy elővásárlási joggal rendelkezik.

27. § (1) A lakások az elővásárlási joggal rendelkezők részére a vételárnak egyösszegben történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében idegeníthetők el. Részletfizetés esetén vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár 50 %-át köteles egyösszegben megfizetni.

(2) Az elővásárlási joggal rendelkező személy – kérelmére - a lakás vételárát a szerződés megkötésétől számított legfeljebb 1 éves időtartam alatt fizetheti meg az önkormányzatnak.

(3) Az értékesíteni kívánt bérlakás bérlője részére az elidegenítésről ajánlatot kell küldeni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás vételárát. A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván. Amennyiben elővásárlási jogával nem kíván élni, úgy a bérlakás az Ltv. 50. §-ában foglalt megkötésekkel – harmadik személy részére is – értékesíthető.

(4) A bérlő az általa lakott lakást csak akkor vásárolhatja meg (elővásárlási jogával csak akkor élhet), ha a szerződéskötés időpontjában a bérbeadó felé bérleti-, szolgáltatási-, tovább számlázott közüzemi díj tartozása nincs, a korábbi, esetleges tartozása folytán felmerült végrehajtási költségeket és kamatokat is megfizette.

28. § (1) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, Szentlőrinc Város Önkormányzata az ingatlant tulajdonjog fenntartásával értékesíti. Az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni a tulajdonjog fenntartásának tényét.

(2) Az önkormányzat, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni, és ezen bevételt az Ltv. 62. §-ban meghatározott célokra használhatja fel.

29. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről a bérlő kérelmére vagy az önkormányzat, mint bérbeadó kezdeményezésére alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség csak pályázat útján értékesíthető. A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati ajánlatában a mindenkori forgalmi érték 100%-át elérő, vagy azt meghaladó, legmagasabb összeg megfizetésére tesz ajánlatot.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően amennyiben az önkormányzat a pályázati felhívásban a jelenlegi bérlőnek elővásárlási jogot biztosított, úgy a (2) bekezdés szerinti legjobb ajánlat alapján 30 napos határidővel van lehetősége ezen jogával élni.

30. § (1) Elővásárlási jog gyakorlása esetén az eladó ajánlati kötöttségének ideje, az ajánlatnak a jogosult általi kézhezvételtől számított 60 nap.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Önkormányzati tulajdonú helyiség vételárát egy összegben kell megfizetni.

31. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.