Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

Hatályos: 2025. 04. 01

Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

2025.04.01.

[1] Szentlőrinc Város Önkormányzat képviselő-testülete fontos feladatának, céljának tartja, hogy a szociálisan rászoruló felnőtt és gyermek lakosság részére segítséget nyújtson. A szociális jogok minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, a település lakosságáért, a szociális segítségre szorulókért érzett felelősségtől vezérelve a képviselő-testület új önkormányzati rendelet megalkotásáról döntött. A szabályozás célja, hogy a képviselő-testület kiterjessze a települési támogatásra jogosultak körét.

[2] Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32. § (1) bekezdése b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, továbbá a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hatásköri szabályok

1. § Az e rendeletben meghatározott hatásköröket az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben:

a) a Humán Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy

b) a polgármester vagy

c) a jegyző gyakorolja.

Eljárási rendelkezések

2. § (1) A települési támogatásra való jogosultság megállapítása kérelemre vagy hivatalból indul. A települési támogatások iránti kérelmet a rendelet 1-16. számú függeléke szerinti nyomtatványon, a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(2) A kérelemre indult eljárásban az igénylő a saját és családja jövedelmi viszonyait a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme alapján köteles igazolni, valamint a vagyoni helyzetéről a rendelet melléklete alapján nyilatkozni. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor be kell mutatnia a személyi iratait (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya).

(3) A kérelemhez elő kell adni mindazokat a tényeket és körülményeket, amelyek a szociális ellátásra jogosultság alapjául, indokként szolgálnak. Az előadott tényekről és körülményekről a Hivatal ügyintézője, az intézmény közalkalmazottja vagy megbízottja környezettanulmány során tájékozódhat, megállapításait írásban rögzíti.

(4) A Hivatal külön megkeresés útján köteles beszerezni a kérelmező kereseti igazolását, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a becsatolt igazolás, ill. nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz.

(5) Ha a települési támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatott anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, azt a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles a Hivatalhoz bejelenteni.

(6) Amennyiben kérelmező jogtalan haszonszerzés végett a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, úgy a hatáskört gyakorló szerv (polgármester, bizottság, jegyző) jogosult elutasítani a kérelmet.

Környezettanulmány

3. § (1) A szociális ellátást igénylő család vagy háztartás szociális helyzetéről indokolt esetben, a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthető az önkormányzati intézmények (pl. óvoda, Szociális Szolgáltató Központ) bevonásával.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán vagy korábban megállapított ellátás miatt részletes információkkal rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

(3) Amennyiben kérelmező nem működik együtt a környezettanulmány készítésekor és magatartásával hátráltatja annak felvételét (pl. nem engedi be a környezettanulmányt készítő személyt a lakásába, nem tartózkodik otthon), úgy a kérelmet el kell utasítani.

Az ellátások folyósítása

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 10-ig, a nem rendszeres ellátások kifizetése az egyedi határozatban meghatározott időpontig történik.

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(4) A természetbeni települési támogatás juttatásának helyéről és annak időpontjáról az egyedi határozat rendelkezik.

(5) Valamennyi pénzbeni ellátást és természetbeni juttatást kizárólag akkor lehet megállapítani, ha arra a költségvetésben fedezet van biztosítva.

Fellebbezés

5. § A bizottságra, a polgármesterre és a jegyzőre átruházott döntések ellen a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a képviselő-testület a soron következő rendes testületi ülésén bírálja el. A képviselő-testület köteles napirendre tűzni és elbírálni a fellebbezést.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS

Települési létfenntartási támogatás

6. § (1) Települési létfenntartási támogatás nyújtható annak, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyonnal.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát. A létfenntartását veszélyeztető élethelyzet kapcsolódhat a gyermekneveléshez is (pl. a gyermek iskoláztatásához, óvodáztatásához vagy válsághelyzetben lévő várandós anya részére vagy a gyermek fogadásának előkészítéséhez).

(3) A települési létfenntartási támogatás eseti települési támogatás formájában nyújtható, évente legfeljebb három alkalommal.

(4) Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról a Bizottság dönt.

(5) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás legkisebb összege 2.000,- (kétezer) Ft, legmagasabb összege 40.000,- (negyvenezer) Ft lehet.

(6) Ugyanazon kérelmező részére nem állapítható meg ugyanazon évben egyszerre települési létfenntartási támogatás és települési lakásfenntartási támogatás.

Települési temetési támogatás

7. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatás állapítható meg az eltemettető részére, amennyiben a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 600 %-át nem haladja meg.

(3) A települési temetési támogatást a temetési költségek utólagos megtérítéséhez való hozzájárulásként, a temetés napját követő 6 hónapon belül lehet kérelmezni.

(4) A temetési támogatás maximális összege 80.000,- (nyolcvanezer) Ft.

(5) A kérelemhez csatolnia kell a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonatot és a kérelmező családjának jövedelmét bizonyító jövedelemigazolásokat. A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az eredeti temetési számlára rá kell vezetni a visszaélések elkerülése érdekében.

(6) A települési temetési támogatás tárgyában benyújtott kérelmet a Bizottság bírálja el.

Rendkívüli települési támogatás

8. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350 %-át, egyedül élő esetében a 400 %-át és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, mert:

a) tartós betegsége vagy rokkantsága miatt jelentős jövedelem-kiesés következett be vagy

b) elemi kár (tűz, robbanás, vihar, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz) sújtotta vagy

c) a sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

d) önhibáján kívül legalább 3 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel vagy

e) nagyobb összegű, a szociális vetítési alap összegének 300 %-át meghaladó mértékű váratlan kiadása keletkezett, amelyet önerőből nem tud megfizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét, de legfeljebb 150.000,- (egyszázötvenezer) Ft lehet.

(3) A rendkívüli települési támogatás visszatérítendő és nem visszatérítendő formában is megállapítható.

(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat el.

(5) A rendkívüli települési támogatás tárgyában benyújtott kérelmet a polgármester bírálja el.

Szociális kölcsön

9. § (1) A Humán Bizottság rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente egy alkalommal rendkívüli települési támogatásként szociális kölcsönt adhat.

(2) A szociális kölcsön abban az esetben állapítható meg, ha a háztartás a kérelem benyújtásakor havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik és az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 400 %-át nem haladja meg.

(3) A kölcsön összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény ismeretében. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (súlyos betegség, elemi kár, bűncselekmény áldozata, haláleset stb.) kell mérlegelni. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke lehet a kiadás 100%-a is, de legfeljebb 200 000 Ft.

(4) A szociális kölcsön kamatmentes, és azt legfeljebb egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, a jogosultság megállapítását követő második hónap 1. napjától.

(5) A döntésben meg kell határozni a kölcsön visszafizetésének ütemezését, futamidejét és a havi visszafizetendő összeget. A határozatnak az alábbi rendelkezéseket is tartalmaznia kell:

a) ha a támogatásban részesített személy a részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, köteles a tartozását egy összegben visszafizetni az önkormányzat részére és

b) a támogatásban részesülő személy köteles a támogatás teljes összegét visszafizetni, ha a támogatás összegét nem a határozatban szereplő célra használta fel.

(6) A szociális kölcsön egy lakóhelyen belül egy személynek állapítható meg.

(7) A döntés előkészítés során minden esetben környezettanulmányt kell készíteni.

(8) A szociális kölcsön iránti kérelmet e rendelet függeléke szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Települési lakásfenntartási támogatás

10. § (1) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló személyek részére a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászoruló az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyona.

(3) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege maximum 10.000,- (tízezer) Ft, legkisebb összege 1.000,- (egyezer) Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolva számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait. A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a távhő díja, a villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, a lakásbérleti díj és a tüzelőanyag ára.

(5) A rendszeresen nyújtott települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(6) A települési lakásfenntartási támogatást havi rendszerességgel egy évben egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapra lehet megállapítani.

(7) Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) Amennyiben kérelmező önkormányzati bérlakásban vagy olyan lakásban lakik, ahol távhőszolgáltatás van, úgy elsősorban a települési lakásfenntartási támogatást a bérlakást kezelő szervezetnek vagy a távhőszolgáltatást végző szervezetnek kell utalni. Egyéb esetben a kérelem formanyomtatványon kell megjelölni azt a szolgáltatót, amelynek kéri utalni a kérelmező a támogatást.

(9) A települési lakásfenntartási támogatás tárgyában benyújtott kérelmet a Bizottság bírálja el.

(10) Nem jogosult a települési lakásfenntartási támogatásra, aki a (11) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságot meghaladó nagyságú lakásban lakik.

(11) Az elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 60 m2,

b) ha a háztartásban két személy lakik 70 m2,

c) ha a háztartásban három személy lakik 80 m2,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 90 m2,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2.

Települési adósságkezelési támogatás

11. § (1) A Bizottság a Szentlőrinc Város Önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokban élő, jogcímmel rendelkező bérlő részére, aki önhibáján kívül az általa lakott lakásra a lakhatással kapcsolatos kiadásaival összefüggő adósságot halmozott fel, és megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, adósságkezelési támogatást nyújthat.

(2) Az adósságkezelési támogatásra jogosult lehet:

a) akinek a lakhatással kapcsolatos költségeiből származó hátraléka meghaladja az 50.000 (ötvenezer) Ft-ot és

b) akinél a lakásban együtt élő személyek összes jövedelméből számított, egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alapösszegének 120 %-át és

c) akinél a lakásban együtt élő személyek egyike sem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal

(3) Az (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi tartozás bármelyike (önkormányzati bérlakás bérleti díja, távhőszolgáltatás díja, vezetékes gáz, áram, víz – és csatornahasználat, szemétszállítás) és a lakbérhátralék.

(4) Amennyiben a kérelmező lakbérhátralékkal és más közüzemi hátralékkal egyaránt rendelkezik, kérelme kizárólag a lakbérhátralék kiegyenlítése érdekében nyújtható be.

(5) Az adósságkezelési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról szóló 30 napnál nem régebbi hitelezői igazolást,

b) az adósság keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, dokumentumot,

c) a lakásban élők jövedelemigazolását

(6) Az adósságkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától.

(7) Nem állapítható meg adósságkezelési támogatás ugyanazon bérlő vagy bérlőtárs kérelmére az adósságkezelés sikeres lezárását követő 1 éven belül.

(8) Az adósságkezelési támogatás mértéke legfeljebb 200.000 (kettőszázezer) Ft lehet.

Települési gyógyszertámogatás

12. § (1) A gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra válhat jogosulttá az a személy, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik és a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás eseti települési támogatás formájában nyújtható.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos vagy szakorvos és a gyógyszertár igazolását az igénylő havi rendszeres, illetve akut megbetegedésének kezeléséhez szükséges gyógyszerszükségletéről és annak költségéről, vagy a gyógyászati segédeszköz szükségességéről és annak várható költségéről.

(4) Eseti települési gyógyszertámogatást gyógyszerre egy naptári évben maximum két alkalommal, gyógyászati segédeszközre egy naptári évben maximum egy alkalommal lehet megállapítani.

(5) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor válhat jogosulttá, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 5.000 Ft-ot.

(6) Az eseti települési gyógyszertámogatás felhasználását számlával kell igazolni.

(7) Az eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 20.000,- (húszezer) Ft. Gyógyászati segédeszköz esetén a támogatás összege a segédeszköz számlával igazolt árának 50 %-a, de maximum 100.000,- (százezer) Ft lehet.

(8) A települési gyógyszertámogatás tárgyában benyújtott kérelmet a Bizottság bírálja el.

Köztemetés

13. § (1) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap 100%-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(3) A köztemetésről a polgármester dönt.

Települési tűzifa támogatás

14. § (1) A Bizottság kivételes méltányosságból évente legfeljebb három alkalommal, háztartásonként maximum 1,5 m3 tűzifát biztosíthat annak a szentlőrinci lakóhellyel rendelkező rászoruló személynek, aki rendkívüli élethelyzetére tekintettel a téli tüzelővásárlást saját erőből nem tudja megoldani és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 160 %-át, feltéve, hogy a lakását fával fűti és az Szt. 4. § (1) bekezdés szerinti vagyona nincs.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát.

(3) A tűzifa támogatásban részesülő háztartások, személyek a tűzifa elszállításáról maguk kötelesek gondoskodni az egyedi határozatban megjelölt helyszínen és időpontban.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás lakóingatlanonként egy személy számára állapítható meg.

(5) Települési tűzifa kérelmet szeptember 15. és április 1. közötti időszakban lehet benyújtani.

Nyári táborozási támogatás

15. § (1) Szentlőrinc Város Önkormányzat nyári táborozási támogatásban részesítheti azt a szentlőrinci lakcímmel rendelkező gyermekeket, akinek a családjában az egy főre az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800 %-át.

(2) A nyári táborozási támogatás iránti kérelem benyújtására a gyermek törvényes képviselője jogosult. A kérelemhez mellékelni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, valamint a gyermek nyári tábori jelentkezési lapját, ennek hiányában a tábor szervezőjének igazolását a jelentkezésről.

(3) A nyári táborozási támogatás összege gyermekenként évente legfeljebb 10.000 (tízezer) Ft, amely közvetlenül a tábor szervezőjéhez kerül átutalásra az igazolt igénybevétel alapján.

(4) A nyári táborozási támogatás iránti kérelmet a polgármester bírálja el.

Születési támogatás

16. § (1) Szentlőrinc Város Önkormányzat születési támogatásban részesíti a szentlőrinci lakcímmel rendelkező gyermeket megszületése alkalmából.

(2) A születési támogatás összege gyermekenként 40.000 (negyvenezer) Ft.

(3) A születési támogatás iránti kérelmet a szülést követő 180 napon belül lehet benyújtani.

(4) Nem állapítható meg születési támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően a hatóság előtt lemondtak a születendő gyermekről és hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához.

(5) A születési támogatás iránti kérelmet a polgármester bírálja el.

Időskorúak települési támogatása

17. § (1) A Humán Bizottság a 80. életévüket betöltött és az annál idősebb szentlőrinci lakosok részére, amennyiben az egy háztartásban élő személyek esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alapminimum tízszeresét, természetbeni vagy pénzbeli támogatásként – hivatalból - évente egy alkalommal élelmiszercsomagot vagy egyszeri pénzbeli ellátást biztosít, az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott keretösszeg alapján.

(2) Az időkorúak települési támogatása a tárgyévre vonatkozóan akkor kerül megállapításra, ha arról a Humán Bizottság tárgyév október 31. napjáig – az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében – döntést hozott.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

18. § (1) Az Szt. 17. §-ában szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybe vevőnek vissza kell fizetni. A visszafizetésről szóló határozatot a polgármester kiadmányozza.

(2) Indokolt és méltányolható esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti, a Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból elengedheti vagy részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

Záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet 2025. április 1-jén lép hatályba.

20. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 6/2018. (IV.6.) önkormányzati rendelet.