Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 23.) önkormányzati rendeletének indokolása

az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság államháztartási törvény szerinti megszüntetéséről, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság önkormányzati feladatellátásának önkormányzati költségvetési szerv által történő átvételéről

Hatályos: 2024. 03. 14

Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 23.) önkormányzati rendeletének indokolása

2024.03.14.
az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság államháztartási törvény szerinti megszüntetéséről, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság önkormányzati feladatellátásának önkormányzati költségvetési szerv által történő átvételéről
Végső előterjesztői indokolás
2023. szeptember 28-án a jegyző tájékoztatta a T. Képviselő-testületet, hogy a 2023. évi LIII. törvény 40. §-a egy új rendelkezést iktatott be az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénybe (a továbbiakban: Eütv). Ez a 244/K. § volt, amely az alábbiak szerint rendelkezik:
244/K. § (1) A települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább.
(2) A 152. § (4) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben foglaltakat, továbbá az Ebtv. 30. § (1a) bekezdését nem kell alkalmazni a 2023. május 1. napján nem 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társasági formában működő önkormányzati járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézményekre, ide nem értve a több önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő önkormányzati járóbeteg szakellátó egészségügyi intézményeket.
A módosító törvényt a 2023. július 7-i Közlönyben hirdették ki, és ez a rendelkezés már a kihirdetést követő napon hatályba lépett.
A LŐRINC-MED Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságként látja el a járóbeteg-szakellátást. Fontos kiemelni, hogy a járóbeteg szakellátás nem kötelező, hanem az érintett önkormányzatok részéről önként vállalt feladat, azaz nem tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §-ában megállapított kötelező közszolgáltatási feladatai körébe.
Az Mötv. 10. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 30. § (1a) bekezdés szerint:
(1a) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat által biztosított járóbeteg-szakellátás nyújtására az egészségbiztosítás keretében csak költségvetési szervként működő egészségügyi intézménnyel köthető finanszírozási szerződés.
Előzmények:
Szentlőrinc Város Önkormányzatának képviselő-testülete a tavalyi (2023.) évben, a jogszabályi háttérre is aprólékosan kiterjedő, részletes előterjesztések mellett három alkalommal is foglalkozott a fenti problémakörrel, amelynek eredményeképpen három határozat született.
Az első, a LŐRINC‐MED Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság költségvetési szervvé alakításának előkészítéséről és az üzletrészekre vonatkozó vételi ajánlattételről szóló 199/2023.( IX.28.) számú KT. határozat volt, amely az alábbiakat tartalmazta:
1. Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete a LŐRINC-MED Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság költségvetési szervvé történő átalakı́tásának előkészı́tése érdekében felhatalmazza a polgármestert, hogy az átalakı́tás kapcsán egyeztetéseket folytasson a hatóságokkal.
2. Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a LŐRINC-MED Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság üzletrészeinek 100%-át meg kívánja vásárolni.
3. Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy az átalakı́tás kapcsán egyeztetéseket folytasson a Kft. taggyűlését alkotó önkormányzatokkal és
4. a tagönkormányzati üzletrészek megvásárlására a törzstőke szerinti névértéken egyenként azonos módon, 100.080, -Ft vételi ajánlatokat tegyen.
5. Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete, az önkormányzat 2023. évi költségvetéséből az üzletrészek megvásárlására 2.101.680, -Ft - t, valamint az ügyvédi és a bejegyzési költségeket biztosítja.
Ezt követően, októberben született meg az ügyben hozott második releváns határozat, a LŐRINC‐MED Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak intézményi keretek közé való szervezéséről szóló 216/2023.( X.5.) KT határozattal az alábbi tartalommal.
1. Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban. Eütv.) 244/K. § (1) bekezdése alapján, hogy a tulajdonában álló LŐRINC-MED Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járóbeteg-szakellátó feladatainak átalakı́tásáról mely szerint, társaság feladatait a 152. § (4) bekezdésének megfelelően költségvetési szervként működő egészségügyi intézmény lássa el, 2024. július 1. napjától.
2. Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testülete felkéri a jegyzőt, hogy az ütemtervet eszerint módosı́tsa és a képviselő-testület soron következő ülésére beterjessze.
3. Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete tudomásul veszi a Szentlőrinci Közös
4. Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének azon jelzését, mely szerint a 2024. évi önkormányzati, nemzetiségi és Európa Parlamenti választások miatt, részben a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal kapacitásainak jelentős kötöttsége és a választások utáni időszak bizonytalanságai, valamint a költségvetés és az intézményi működés, feladat ellátás tervezhetőségéhez, stabilitásához fűződő önkormányzati érdek miatt a döntést célszerűségi okok miatt aggályosnak tartja.
A harmadik, egyben utolsó döntés a tárgyban az illetékes bizottság véleményének figyelembevételével a 307/2023.( XI.30.) számú Kt. határozat volt, amely lényegében a 199/2023.( IX.28.) számú határozat végrehajtására vonatkozott, és a tulajdonos-önkormányzatok üzletrész értékesítésére vonatkozó, addig rendelkezésre álló információkat tartalmazta.
A jelenlegi helyzet azonban sajnos az, hogy a Nkft. tulajdonos önkormányzatok egy része nem járult hozzá az üzletrészének eladásához így az üzletrész értékesítésére vonatkozóan pozitív, azaz az értékesítést támogató önkormányzatok üzletrészének átruházási folyamata sem mehetett végbe, T. Képviselő-testület 199/2023.( IX.28.) számú KT. határozat alapján.
A fent leírt jogszabályi rendelkezések és törvényi határidők miatt a LŐRINC-MED Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi körét alkotó önkormányzatok részéről mára elodázhatatlan a döntés a Nkft. által ellátott járóbeteg szakellátási feladatok jövőbeli sorsára, az átalakulás ütemtervére és határidejére vonatkozóan, mivel a 216/203.(X.5.) számú KT határozat 1. pontjában megállapított 2024. július 1-i feladatátvételi határidő, figyelemmel az ugyanezen határozat 3. pontjában szereplő jegyzői figyelmeztetésre is, nem kivitelezhető.
A jelenlegi helyzetben a megoldás két alternatíva mentén alakulhat, melyek különböző döntéseket igényelnek. Mindezeket a jelen előterjesztésben foglaltunk össze.
1. A gazdasági társaság megszűnik, feladatait az erre vonatkozó törvényi előírások alapján új költségvetési szerv veszi át (ez azonban csak az itt megjelölt határidők elfogadásával lehetséges)
1. A gazdasági társaság feladatellátását nem veszi át költségvetési szerv – nemleges döntés/döntés elhúzódása
Részletes előterjesztés
Előzetes döntés
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:166. §-a szerint: (1) Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. (2) Ha a tagok a társasági szerződésben egymás javára az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházása esetére az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jogot biztosítanak, arra az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. E jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg. A társaság törzstőkéje, jelenleg 55.600.000 Ft, amely alapján, a társönkormányzatok üzletrészének értéke 100.080, -Ft, vagyis Szentlőrinc Város Önkormányzat 2.101.680, -Ft-ért szerezheti meg törzstőke arányosan a társaság 100%-os tulajdonát. Az üzletrész átruházás szabályait a Ptk. 3:168. §-a tartalmazza, amely alapján a szerződések elkészítését és a cégbírósági bejegyzést célszerű (kell) társaság ügyvédjének bevonásával végezni.
A T. Képviselő-testület előzetes döntse alapján, kiküldött vételi ajánlatra, Nagypeterd község, Nagyváty község, Nyugotszenterzsébet község, Csonkamindszent község és Kacsóta község önkormányzat egyértelműen elfogadta a vételi ajánlatott, míg több önkormányzat feltételesen fogadta el, mások mint Helesfa nem fogadták el, míg több település nem hozott érdemi döntést az ügyben, vagyis van lehetőség a tagönkormányzatok tekintetében érintett önkormányzatok számának csökkentésére, amennyiben Szentlőrinc Város Önkormányzat a korábbi egyhangúsági döntését megváltoztatja, illetve a vételi szándékát fenntartja. A döntésnél figyelembe kell vanni, hogy a társaság és valószínűleg az intézmény működése sem finanszírozható (2024. évben) az állami támogatásokból és a saját bevételekből, vagyis szükséges lesz az önkormányzatok pénzbeli hozzájárulására a működéshez. az ügyvezető 2024. évi előre jelzése alapján, cca. 23 MFt hiányt prognosztizál, amely alapján, a jelenlegi tulajdonosi körrel, és lakosság számmal számolva, cca. 1592 Ft/év/lakos (Szentlőrinc esetében: 9 960 567 Ft) támogatással számolhatunk, amely abban az esetben, ha fenntartók száma csökken, természetesen arányosan növekedni fog. Másrészről lehetőség van, az intézményi átalakításból kilépő önkormányzatok tekintetében a működési területen lévő önkormányzatokkal olyan feladatellátási szerződést kötni, amely a költségek egy részének (arányos) áthárítását jelentené.
Ad I.) A gazdasági társaság megszűnik, feladatait az erre vonatkozó törvényi előírások alapján költségvetési szerv veszi át, amelynek további két módja képzelhető el:
1. vagy a jelenleginél kisebb tulajdonosi körrel megy végbe az átalakulás
1. vagy az átalakulás teljes egészében a jelenlegi tulajdonosi körrel megy végbe.
Az I. változatra vonatkozó legfontosabb jogszabályok:
Az átalakulásra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény – továbbiakban: Áht. – speciális fejezete vonatkozik.
Az Áht. 11/A. § - 11/F. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság által ellátott önkormányzati feladat költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, melynek eljárási rendje részletekbe menően szabályozott. Az Áht. 11/A. § (8a) bekezdése kizárja azon önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság Áht. szabályai szerinti megszüntetését, amely a gazdasági stabilitásról rendelkező 2011. évi CXCIV. törvény – Gst. - 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylettel rendelkezik. A Gst. 8. § (2) bekezdés f) pontja szerint adósságot keletkeztető ügylet a szerződésben kapott, legalább 365 nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés és a még ki nem fizetett ellenérték. A gazdasági társaság ügyvezetőjének erről a társaság törlése időpontjában nyilatkoznia kell.
Az Önkormányzat Képviselő-testülete részéről szükséges azon álláspont kialakítása, hogy az Eütv. 152. § (4) bekezdésében foglaltak alapján az Eütv. 224/K. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a jelenleg társasági formában működő egészségügyi szolgáltatást költségvetési szervként működő egészségügyi intézményként kívánja-e működtetni az Áht. szabályai szerinti feladat átadás alapján, mely a társaság egyidejű megszüntetését is eredményezi. Amennyiben a Képviselő-testület részéről ezen szándék fennáll, ez esetben az Áht. fenti szabályaiban foglalt eljárást haladéktalanul meg kell indítani.
Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének döntenie kell, hogy megvásárolja-e azon önkormányzatok üzletrészét, amelyek azt felajánlják, vagy kitart azon döntése mellett, hogy csak a 100%-os tulajdon megszerzése esetén vásáról, vagy figyelemmel arra hogy a vételi szándékában meghatározott határidőre figyelemmel visszalép a vásárlástól. A LŐRINC-MED Közhasznú Nonprofit Kft. valamennyi tag települési önkormányzatának szükséges arról döntenie, hogy értékesíti-e a társaságban meglévő üzletrészét, amennyiben nem, akkor vállalja-e a járóbeteg szakellátási feladat jövőbeli fenntartását, mint önként vállalt feladatot, mely döntés azzal is együtt jár, hogy az Eütv. módosítására figyelemmel gondoskodni kíván a járóbeteg szakellátó szolgáltató által ellátott feladat önkormányzati költségvetési szerv részére történő átadásáról az Áht. 11/A. § - 11/F. §-ában szabályozott eljárás lefolytatásával.
Az Áht. 11/A. §-a szerint a társaság Áht. alapján történő megszüntetéséről a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati feladat költségvetési szerv általi átvételéről önkormányzati rendelettel dönt. A 11/B. § (2) bekezdése alapján a feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon a törvény erejénél fogva ingyenesen az önkormányzatra száll át, mely vagyon tekintetében ugyanezen időpontban az önkormányzati költségvetési szervvel vagyonkezelési szerződést kell kötni, mely jogszabályi rendelkezések alapján a Nkft. tagi önkormányzatait fogja térítésmentesen illetni a feladat átvételének időpontjával a törzsbetéteiknek megfelelő tulajdoni hányadban a Társaság vagyona, melyre nézve az önkormányzati költségvetési szervvel térítésmentes vagyonkezelői szerződést szükséges kötni.
A folyamat jelenlegi pontján, mint a Nkft. 96,22%-ban üzletrész tulajdonnal rendelkező tag, Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szükséges az átalakulás elindításában és ütemezésének kérdésében. Bár a jogszabály által nevesített végső határidő a feladat átvételére 2024. július 1. – mivel itt az átvevő intézmény egy új alapítású költségvetési szerv - az átalakulás zökkenőmentes lebonyolítására csak jelen előterjesztésben megjelölt határidők maradéktalan betartása mellett van reális lehetőség.
Ennek vállalása esetén:
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/A. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati feladat költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság megszüntetéséről önkormányzati rendelettel dönt.
Az önkormányzati rendeletben meg kell határozni:
1. a társaságot cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, főtevékenysége, adószáma feltüntetésével,
2. azt a költségvetési szervet, amely az állami feladatot alaptevékenységként a továbbiakban ellátja, ideértve az e célból a kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet alapján vagy azzal összhangban alapításra kerülő költségvetési szervet is (a továbbiakban együtt: átvevő költségvetési szerv),
3. azt a személyt, aki a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államot, illetve az önkormányzatot képviseli,
4. azt a személyt, aki a szervezeti átalakítással, az átadás-átvétellel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős (a továbbiakban: átvételi felelős), vagy állami feladat átvétele esetén az átvételi felelős kijelölésére jogosult minisztert,
5. a feladat átvételének időpontját.
A Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal 2024. április 1-i dátumot javasol a feladatot átvevő, új költségvetési szerv megalapítására, tekintettel a 2024 júniusában lezajló önkormányzati, nemzetiségi és Európa Parlamenti választásokra, és az átvétellel együtt járó sok egyéb adminisztratív feladatra (pl. jogviszonyváltás, működési engedély, átadás-átvételi jegyzőkönyv, folyamatos feladatellátás, pénzeszközök átvétele stb.).
Későbbi alapítással a feladatátvétel lebonyolítása nagyon kockázatos, a végrehajtás-működtetés biztonsága pedig a Hivatal részéről nem garantálható! Ezzel a feladat átvételének tervezett időpontja 2024. július 1. napja lehet, ahol még elegendő idő állhat rendelkezésre az átvételt követő, előírt teendők, átvezetések, bejelentések, tájékoztatások stb. elvégzésére.
Az Áht. 11/B. § (2) bekezdése alapján a feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon a törvény erejénél fogva ingyenesen az önkormányzatra száll át, mely vagyon tekintetében ugyanezen időpontban az önkormányzati költségvetési szervvel vagyonkezelési szerződést kell kötni, mely jogszabályi rendelkezések alapján a Nonprofit Kft. tagi önkormányzatait fogja térítésmentesen illetni a feladat átvételének időpontjával a törzsbetéteiknek megfelelő tulajdoni hányadban a Társaság vagyona, melyre nézve az önkormányzati költségvetési szervvel térítésmentes vagyonkezelői szerződést szükséges kötni.
Bár korábban már elindult a kistelepülések társasági üzletrészeinek megvásárlási folyamata, ez még nem zárult le, egyelőre több önkormányzat is elutasító határozatot hozott a tárgyban. Figyelemmel arra, hogy a jelenlegi állapot szerint mindegyik önkormányzat alapítótagja lesz az intézménynek, -e folyamat végső eredményétől függ- a megszűnő Nonprofit Kft. vagyonának sorsára, célszerű kitérni a rendeletben.
A képviselő-testület mostani feladata a költségvetési intézmény alapítási időpontjának meghatározását követően döntés az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság államháztartási törvény szerinti megszüntetéséről, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság önkormányzati feladatellátásának önkormányzati költségvetési szerv által történő átvételéről szóló rendeletalkotás.
Ad. II. A gazdasági társaság megszűnik, feladatait az erre vonatkozó törvényi előírások szerint jogi személyiségű társulás veszi át.
A Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal az előterjesztés előkészítése során az új intézmény létrehozásának módjáról egyeztetett a Magyar Államkincstár illetékes munkatársával is, akitől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy sajnos előfordulhat, vagyis bizonytalan (újra bizonytalanná vált) hogy a MÁK rendszerében az intézmény közös alapítására csak jogi személyiségű társulás létesítésének közbeiktatásával lesz mód. Ennek egyeztetése még a MÁK-on belül az előterjesztés készítésekor is zajlik, arra az esetre, ha a folyamat csak így tud végbemenni, az alábbi tájékoztatást adjuk:
Önkormányzati költségvetési szerv alapítására önkormányzati társulás is jogosult, melynek létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) – 87. § - 95. §-ai határozzák meg. Ebben az esetben a járóbeteg szakellátási feladatot I. pontban részletezettek szerint vállaló képviselő-testületek megállapodása szükséges a járóbeteg szakellátási feladat közös megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához. A társulási megállapodás alapvető szabályait az Mötv. 93. §-a állapítja meg, mely szerint a társulási megállapodás tartalmazza:
93. § A társulási megállapodás tartalmazza:
1. a társulás nevét, székhelyét;
2. a társulás tagjainak nevét, székhelyét, képviselőjét;
3. a társuláshoz tartozó települések lakosságszámát;
4. a társulás által ellátott feladat- és hatásköröket;
5. a társulás döntéshozó szervét, döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarányt;
6. a döntéshozatalának módját, a minősített döntéshozatal eseteit;
7. a közös fenntartású intézmények megnevezését;
8. a társulás fenntartásával, működtetésével kapcsolatosan az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának mértékét, teljesítésének módját;
9. a társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz);
10. a társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét;
11. intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;
12. a társulás általános rendjétől eltérő (nem minden tag részére, vagy a tag által saját intézménye útján más tagok részére történő) feladatellátás módját;
13. a társulás szolgáltatásai igénybevételének a társulás által meghatározott feltételeit;
14. a társulás működéséről évente legalább egy alkalommal történő beszámolás kötelezettségét;
15. a társulás működésének ellenőrzési rendjét;
16. a megállapodás módosításának feltételeit;
17. a társulásból történő kiválás és kizárás feltételeit;
18. a társulás megszűnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötelezettségét, módját;
19. azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.
A társulás döntéshozó szerve a társulási tanács, akinek tagjait a társult önkormányzatok képviselő-testületei delegálják, akik az 5. pont szerint meghatározott szavazatszámmal rendelkeznek.
Amennyiben a MÁK ragaszkodik ehhez a módozathoz, a társulás, mint jogi személy a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásába történő bejegyzéssel jön létre s a járóbeteg szolgáltatást végző intézmény alapító okiratát a társulási tanács adja ki, mely szintén törzskönyvi jogalany. A társulás munkaszervezeti és gazdálkodási feladatait a székhely önkormányzat polgármesteri hivatala (Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal látja el, a társulás költségvetésébe épül be az önkormányzati költségvetési szerv költségvetése. A társulás működtetéséhez a társulási tagok működési hozzájárulást biztosítanak. Figyelemmel arra, hogy a tulajdonosok három önkormányzat kivételével tagjai a Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásnak lehetőség van a társulás feladatainak gazdagításával és a társulási megállapodás módosításával a három önkormányzat felvétele mellett ellátni a feladatot.
Ebben az esetben a Rendelet elfogadását követően az előző helyett II. számmal jelölt határozati javaslat elfogadására van szükség.
Feladat:
Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete dönt, hogy elfogadja-e azoknak az önkormányzatoknak a döntését és megvásárolja az üzletrészét, akik a vételi ajánlatot elfogadták, fenntartják, abban az esetben is, ha az nem eredményezi a tulajdoni hányadának 100%-t, vagy sem, és ezen döntését közli az érintett önkormányzatokkal.
HA igen
a Közhasznú Nonprofit Kft-ben lévő, adásvétellel érintett üzletrészek átruházásáról szóló szerződéseket haladéktalanul elő kell készíteni, alá kell írni és a változásokat a cégjegyzéken át kell vezetni! A képviselő-testületnek fel kell kérnie az ügyvezetőt, hogy az adásvétellel érintett üzletrészek szerződéseit mielőbb készíttesse el praktikusan a cég ügyvédjével, majd a változást a cégbíróságon vezesse át. Ha ez korábban még nem történt meg, a témában taggyűlés összehívása is feltétlenül szükséges, sürgőséggel!
HA nem
akkor a jelenlegi tulajdonosi kör lesz az átalakulás alanya, melyről a tagokat értesíteni kell a képviselő-testületi ülést követően sürgőséggel.
Több önkormányzat még nem döntött a kérdésben, de a határozathozatal már sokáig nem odázható el. Aki még szeretné az üzletrészét értékesíteni, az erről szóló döntés kivonata legkésőbb 2024. március 5. napjáig be kell, hogy érkezzen a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalba. A legkésőbb ezen napig megküldött üzletrész értékesítésre vonatkozó döntésekkel az előzőekben részletezettek szerint kell eljárni, vagyis az adásvételi szerződések megkötése és Cégbírósági benyújtása haladéktalanul szükséges.
A T. Képviselő-testület döntése és a fentiek alapján, 2024. március 6-án már pontosan látható lesz az az önkormányzati kör, akik az átadás folyamatában érintettek lesznek, akiknek ebben együtt kell működni. Fontos tisztázni azt is, hogy aki nem adja el üzletrészét, ill. időben nem juttatja el erről szóló döntését a Hivatalba, annak az átalakulás folyamatában később a „kilépésre” már nem lesz lehetősége, mert ezzel a folyamat megvalósulását veszélyezteti.
Az új költségvetési szerv alapítására vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezések:
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény – továbbiakban: Áht. – 7/A. § szerint költségvetési szerv akkor alapítható, ha a közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként biztosítható, a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető és a költségvétési szerv működtetéséhez szükséges fedezet rendelkezésre áll.
Az Áht. 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján helyi önkormányzati költségvetési szerv alapítására a helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása jogosult. Az Áht. 8. § (2) bekezdése lehetővé teszi az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyi önkormányzat általi alapításnál a más ugyanilyen szervvel közösen történő alapítást, melynek részletszabályait az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet – továbbiakban: Ávr. - 4. § (1) bekezdése határozza meg.
Az Áht. 8. § (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell:
1. az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint,
2. a folyamatos működetetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját,
3. az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását, vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását,
4. a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait és
5. rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről.
A közös alapítás esetén az alapító okiratot a közös alapításban résztvevők s a fenti tartalmú megállapodás megkötésében résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg, mely tartalmazza:
1. a költségvetési szerv megnevezését magyar nyelven,
2. székhelyét, telephelyeit,
3. irányító szervének, vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét,
4. működési területét,
5. közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,
6. vezetőjének megbízási rendjét,
7. alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését,
8. vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában.
Az alapító okirat módosítására az alapítói jog gyakorlók közösen jogosultak. Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetése az irányító szervként kijelölt önkormányzat költségvetési rendeletébe épül be, gazdálkodási jogkörét az irányító szervként kijelölt önkormányzat polgármesteri hivatala látja el.
Akik tehát a Közhasznú Nonprofit Kft-ben 2024. március 6-án tulajdonosként bennmaradnak, kötelezettséget kell, hogy vállaljanak arra, hogy a feladatot átvevő költségvetési szervben közös alapítóként részt vesznek, az intézményalapítással és működtetéssel járó kötelezettségeiknek eleget tesznek, az intézmény működéséhez szükséges vagyont vagyonkezelésbe adják. Mindezek során szükség van arra is, hogy az alapítók irányító szervként Szentlőrinc Város Önkormányzatát jelöljék ki, az előírt törvényi kötelezettségek teljesíthetősége érdekében.
Mindezen jogokról és kötelezettségekről az előterjesztés 2. számú mellékletét képező Megállapodás-tervezetet is előkészítettük, amelynek elfogadására minden érintett önkormányzat részéről legkésőbb az Alapító okirat elfogadásával egyidejűleg, 2024. március 13-ig sort kell keríteni, mert a dokumentumok aláírása és benyújtása után a Kincstári ügyintézési határidő 10 nap, de számolni kell a húsvéti ünnepekkel is. Az új intézmény bejegyzése csak így történhet meg április 1. napjával.
A Rendelet elfogadása – és a folyamat elindítása esetén - az I. számú határozati javaslat elfogadása szükséges.
Ad III.) A gazdasági társaság feladatellátását nem veszi át költségvetési szerv
Megerősítve azt a tényt, hogy a tárgyi feladat nem minősül kötelező önkormányzati feladatnak, az is előfordulhat, hogy a feladatátvétel nem fog megtörténni.
Fontos, hogy a képviselő-testület tisztán lássa a tényt, hogy amennyiben a törvényi határidőig nem kerül sor a gazdasági társaság feladatainak költségvetési szerv általi átvételére, úgy az Ebtv. hivatkozott előírásai szerint a Nkft. 2024. június 30. napját követően már nem kap NEAK-finanszírozást. Vagyis a ház működtetéséhez szükséges forrás akkor már nem áll rendelkezésre. Ettől a pillanattól kezdve a szakellátó működtetésének személyi és tárgyi feltételei már nem biztosíthatók, a házat minden bizonnyal be kell zárni, szolgáltatásait a betegek a korábban megszokott formában és módon már nem fogják tudni igénybe venni.
Hogy ez esetben mi lesz a ház és az általa nyújtott járóbeteg-ellátás további sorsa, arra vonatkozóan a jelenleg nem áll rendelkezésünkre semmilyen biztos információ.
Amennyiben Szentlőrinc Város Önkormányzat képviselő-testülete az előző, I. pontban vázolt döntéseket - rendelet-tervezet és határozati javaslat - az előterjesztett formában, az ott megjelölt határidőkkel nem tudja elfogadni, úgy III. számú határozati javaslat elfogadása szükséges.
Döntési javaslat: A képviselő-testület Ad1) előzetes döntést hozz az tulajdonrészek megvásárlásával kapcsolatos álláspontjáról. Ad2) Döntést hozz az I-III. határozati javaslatok (I. többes alapítású önkormányzati intézmény, II. társulási intézmény, III. nem alakítja át és megszünteti a feladat ellátás biztosítását) szerint. Az I. esetben rendeletet hozz.
Rendeletalkotási javaslat
Kérem a T. képviselő-testületet, hogy az I. változat támogatása esetén az előterjesztéshez csatolt, hatásvizsgálattal előkészített rendelet-tervezetet az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadni szíveskedjenek! Ezzel jogilag elindul a feladat átvételének Áht. szerinti folyamata.
Az elfogadott rendelet kihirdetését követően az átvételi felelősként megjelölt személy haladéktalanul kezdeményezi az Áht. 11/D. § (2) bekezdésében meghatározott tényeket tartalmazó közzétételt a Cégközlönyben. Ezt az új költségvetési szerv létrehozását követően, annak megjelölésével egy második felhívásban is közzé kell majd tenni.
Következő lépésben az átadással érintett tulajdonosi kör pontos meghatározása szükséges, mert ettől függ az, hogy a folyamat mely önkormányzatok érintettségével fog folytatódni.
Már a korábban benyújtott előterjesztésekben is szerepelt az a tény, hogy a feladat-átvételnek nem akadálya az, ha a folyamatban a székhely önkormányzaton kívül további önkormányzatok is részt vesznek, de értelemszerűen minél több a szereplők száma, az eljárás annál nehezebb és lassabb.