Szentlőrinc Város Önkormányzat 2024. évi költségvetése a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján készült.

A település polgármestereként:

- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: hatásköri törvény) 139. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, valamint

- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 27. § (2) bekezdés alapján

a mellékelt költségvetési rendelet-tervezetet terjesztem az Önkormányzat képviselő-testülete elé.

A költségvetési rendelet-tervezet benyújtási határideje február 15, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadja el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő 45. nap.

A mellékelt rendelettervezet:

- a vonatkozó jogszabályok által előírt szerkezetben és tartalommal,

- a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet figyelembe-vételével,

- a jegyző irányításával került összeállításra.

Az Ávr. 27. §-a figyelembevételével - a rendelettervezet az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelete alapján megtárgyalták az önkormányzat bizottságai. A pénzügyi bizottság írásos véleménye pedig a rendelet-tervezethez csatolásra került.

Az önkormányzat képviselő-testülete a rendeletet, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva alkotja meg.

Az önkormányzatnak a költségvetési rendeletalkotási kötelezettségét előírja továbbá:

- az Áht. 5. § (1) és (2) bekezdése, mely kimondja, hogy a költségvetési bevételi és költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint a finanszírozási bevételi előirányzat és a finanszírozási kiadások előirányzatot az államháztartás önkormányzati alrendeszer esetében a költségvetési rendelet, határozat állapítja meg.

A költségvetési rendelet szerkezetének kialakításakor figyelembevételre került:

- az Áht. 4/A. § (1) bekezdése,

- az Áht. 6. § (3) - (6) bekezdése, amelyben a költségvetési kiemelt bevételek és kiadások találhatók,

- az Áht. 6. § (7) bekezdése, melyben a finanszírozási bevételek és kiadások kerülnek meghatározásra,

- az Áht. 23-24. §-a és az Ávr. rendelet 24., 27-28. §-a amely a költségvetési rendelet szerkezetére, elkészítésére vonatkozó előírásokat határozza meg.

A rendelet ezen része az önkormányzati szintű adatokat tartalmazza.

Az önkormányzat 2024. évi önkormányzati szintre összesített költségvetésének főösszege 3 428 044 ezer forint.

Az önkormányzati szinten összesített:

a) költségvetési bevételek összege: 2 089 283 ezer forint,

b) a költségvetési kiadások összege: 3 428 044 ezer forint,

A hiány fedezetére az előző évi várható pénzmaradvány szolgál.

A költségvetési bevételek vonatkozásában

- az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontja - a bevételek tekintetében - kimondja, hogy a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait működési bevételek, felhalmozási bevételek, kiemelt bevételi előirányzatok szerint, továbbá

kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

- az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat költségvetési bevételei között kell megtervezni:

- a helyi önkormányzat bevételeit, így különösen:

- a helyi adó bevételeket,

- az általános működéshez és az ágazati feladatokhoz kapcsolódó támogatásokat,

- a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat,

- elkülönítetten az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit;

- az Áht. 6. § (2) bekezdése adja meg azt, hogy a költségvetési bevételi előirányzatok két csoportba sorolandók: működési bevételi előirányzat csoportba vagy felhalmozási bevételi előirányzat csoportba,

- az Áht. 6. § (3) bekezdése meghatározza a Működési bevételek közé tartozó kiemelt bevételi előirányzatok körét,

- az Áht. 6. § (4) bekezdése rögzíti a Felhalmozási bevételek közé tartozó kiemelt bevételei előirányzatokat.

A költségvetési kiadások vonatkozásában:

- az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy - a kiadások tekintetében - a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési kiadási előirányzatait működési kiadások, felhalmozási kiadások, kiemelt kiadási előirányzatok szerint, továbbá

kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

- az Áht. 6. § (2) bekezdése adja meg azt, hogy a költségvetési kiadások két csoportba sorolandók: működési kiadási előirányzatra vagy felhalmozási kiadási előirányzatra,

- az Áht. 6. § (5) és (6) bekezdése rögzíti a kiemelt kiadási előirányzatokat.

Tartalékok (XIV.sz. melléklet)

Az Áht. 23. § (3) bekezdése, valamint az Ávr. 24. § (1) bekezdés bc) pontja rögzíti a tartalékkal kapcsolatos szabályokat. Ezek alapján a költségvetési rendeletben elkülönítetten kell szerepeltetni az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék összegét.

Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a bd) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat költségvetési kiadásai tekintetében a költségvetés tartalmazza elkülönítetten az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait. (XIV/A melléklet)

Létszám adatok

A létszám adatok szerepeltetése már nem kötelező eleme a költségvetési rendeletnek.

Az önkormányzat összesített létszámkeretét a II.sz. melléklet mutatja be.

A költségvetési egyenleg működési és felhalmozási cél szerint (VII.sz.melléklet)

Az Áht. 23. § (2) bekezdés c) pontja alapján a rendeletben meg kell határozni a költségvetési egyenleg összegét, illetve az egyenleg összegét:

- működési bevételek és működési kiadások egyenlege, és

- felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege

szerinti bontásban.

A rendelet már a költségvetési bevételi és kiadási főösszeg meghatározásánál megadja a költségvetési egyenleg összegét. A rendelet így a vonatkozó részben már csak utal erre az egyenlegre, és felosztja a költségvetési egyenleget:

- működési célú költségvetési egyenlegre, illetve

- felhalmozási célú költségvetési egyenlegre.

A költségvetési rendeletben az Mötv. 111. § (4) bekezdése, valamint az Áht. 23. § (4) bekezdése alapján külső finanszírozású működési hiány nem tervezhető.

Az Ávr. 24. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati hivatal költségvetési bevételi és költségvetési kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.

A Közös Önkormányzati Hivatal a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv.

A rendelettervezet tartalmazza a Közös Önkormányzati Hivatal:

- költségvetési bevételeit

- költségvetési kiadásait,

- és annak finanszírozását.

- létszám előirányzatát

A Szociális Szolgáltató Központ a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv.

A rendelettervezet tartalmazza a

- költségvetési bevételeit

- költségvetési kiadásait

- és annak finanszírozását,

- létszám előirányzatát.

A Művelődési Központ, Könyvtár és Konyha Szentlőrinc a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv.

A rendelettervezet tartalmazza a

- költségvetési bevételeit

- költségvetési kiadásait

- és annak finanszírozását

- létszám előirányzatát.

A rendelettervezet a teljesség érdekében tartalmazza az önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetésén kívüli, intézményekhez nem tartozó önkormányzati költségvetést. Az önkormányzat költségvetési szervekhez nem tartozó költségvetésének

- költségvetési bevételei

- költségvetési kiadásai,

- költségvetési egyenlege:.

.

Az Áht. 23. § (2) bekezdés f)-g) pontja kimondja, hogy a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell:

„f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és az önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst.45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit.

A rendelet 9. számú melléklete tartalmazza az ilyen jellegű ügyleteket.

Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzatnak a költségvetési rendeletében kell meghatároznia:

- az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt,

- a finanszírozási bevételekkel kapcsolatos hatásköröket,

- a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket.

- az Áht. 34. § (2) bekezdés szerinti esetleges felhatalmazást.

Az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatár meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a hivatkozott jogszabályhely kimondja, hogy a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos jogkörök a korábbi évek gyakorlata és tapasztalatai alapján került meghatározásra. Ezek a képviselő-testület által módosíthatóak.

A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos jogkörökkel kapcsolatos hatáskörök a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szervek tekintetében figyelembe vehető finanszírozási bevételek és kiadások alapján kerültek meghatározásra.

A költségvetési szervek finanszírozási bevételei tekintetében sajátos szabályok érvényesülnek: a betét megszüntetésre, az irányító szervi támogatásra, a pénzmaradvány igénybevételére.

A rendeletben a köztisztviselői illetményalap a költségvetési törvényben meghatározottak alapján kerül megállapítására, míg a cafetéria juttatás a hivatkozott törvényekben meghatározott maximális keret figyelembevételével került rögzítésre.