1. § A rendelet célja

2. § (1) A rendelet területi hatálya Kozármisleny Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a város közigazgatási területén tartózkodó természetes személyekre, jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá valamennyi ingatlantulajdonosra és használóra.

3. § E rendelet hatálya nem terjed ki:

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § Tilos a meglévő élővízfolyásokban (patakok és azok mellékágai, vízelvezető árkok) a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni, valamint a patakhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát, azok üzemelését veszélyeztetni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére.

6. § Amennyiben a víz által elsodort anyagnak (iszap, hordalék, stb.) az ingatlanon történő lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan használója – amennyiben a lerakodott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el - tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár.

7. § Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe, valamint ásott és fúrt kutakba hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, szennyvizet, motorolaj származékot juttatni. Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

8. § (1) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles az ingatlant érintő, vagy azon átfolyó patakmedret, az ingatlan előtti vagy mögötti árkot szükség szerint tisztítani és a víz szabad folyását biztosítani.

(2) Az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlana előtti vagy mögötti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladákok eltávolításáról.

(3) A csapadékvíznek a településen üzemeltetett szennyvízcsatorna-hálózatba juttatása tilos.

(4) Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot a patakba vagy vízelvezető árokba helyezni tilos.

(5) A csapadékvíz elvezető árokba olajjal, vegyszerrel szennyezett vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni nem lehet.

9. § Levegőterhelést okozó tevékenységet, technológiát és technológiai berendezést úgy kell megtervezni, kialakítani, működtetni és fenntartani, hogy a kibocsátott szennyező anyag mennyisége ne haladja meg a külön jogszabályban megszabott határértékeket, valamint ne okozzon lakosságot zavaró bűzhatást. Azon tevékenységeknél, technológiáknál vagy technológiai berendezéseknél, ahol a kibocsátási határértékeket légszennyező forrás sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, (ide tartozik különösen: nyílt égésű kandalló, kemence, húsfüstölő vagy kerti grillező, illetve szabadtüzű sütés, főzés), úgy a tervezésnél, kialakításnál, működtetésnél és fenntartásnál a cél a lehető legkevesebb szennyező anyag környezetbe juttatása.

10. § (1) Energiatermelő berendezést úgy kell megtervezni, kiválasztani, kialakítani és üzemeltetni, hogy a környezet egészének magas szintű védelme érdekében az a lehető legkisebb levegőterhelést okozza.

(2) A már működő energiatermelő, energiaellátó rendszerek megváltoztatása (különösen a berendezések cseréje és az energiahordozó váltás során) a már alkalmazott energiahordozót hasznosító berendezés által vagy ennél kedvezőbb kibocsátású megoldással elérhető legjobb technikát figyelembe véve nem járhat a levegőterhelés növelésével, azaz a helyileg kibocsátott légszennyező anyagok fajlagos mutatószámai a teljesítményre, a megtermelt energiára vonatkozóan egyetlen szennyezőanyag tekintetében sem növekedhetnek.

(3) Új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, elsősorban helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen villamos energia, napenergiát használó berendezések) kell alkalmazni.

11. § (1) Egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a szakszervíz által karbantartott tüzelőberendezésekben és csak erre a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) Hulladékok (különösen háztartási, ipari veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék) nyílttéri égetése, a tüzelőberendezésben történő égetése, valamint avar- és kerti hulladék égetése tilos.

(3) Háztartásokban a kismennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése engedély nélkül végezhető.

12. § Saját tulajdonú ingatlanon található tűzhely vagy grillsütő sütés csak a tűzrendészeti, tűzvédelmi előírások betartásával és csak arra kiépített vagy kijelölt helyen végezhető úgy, hogy az a szomszédos ingatlanok lakóit, használóit ne zavarja.

13. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, vagy nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál, és szolgáltatási tevékenység folytatásából keletkezett por, és annak terjedését meg kell akadályozni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

14. § (1) Természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon háztartási igényét kielégítő kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet, így különösen robbanó motoros fűnyírást, motoros fakivágást, motoros favágást, kerti traktor, kapálógép működtetését - a rendkívüli kárelhárítás esetét kivéve, így különösen veszélyesnek ítélt fa kivágását –, valamint építési munkálatokkal összefüggő zajt keltő tevékenységet hétköznap és szombaton 8.00 óra és 20.00 óra között, vasárnap 9.00 óra és 11.00 óra között időtartamban végezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamokon túl és ünnepnapokon tilos háztartási tevékenységet kielégítő zajt keltő tevékenységet folytatni.

(3) A magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek által okozott zaj a jegyző hatáskörébe tartozik.

15. § Állatot tartani az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.), valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet(a továbbiakban: Kr.) szabályai, valamint e rendelet előírásai szerint lehet. E rendelet alkalmazása során a fenti jogszabályok fogalom-meghatározásait kell alkalmazni.

16. § (1) Az állattartóknak az állatok tartásával kapcsolatos állategészségügyi és közegészségügyi, valamint egyéb hatályos jogszabályokat be kell tartani.

(2) Biztosítani kell a keletkezett trágya és trágyalé zárt, szivárgásmentes tárolását. A város területén a gazdasági nagy haszonállat tartása esetén csak zártrendszerű trágyakezelés alkalmazható. A trágyalé a központi szennyvízgyűjtő rendszerbe semmilyen módon nem kerülhet be.

(3) A trágyát, a trágyalét az istállóból, ólból folyamatosan ez előre elkészített trágya vagy trágyalétárolóban kell elhelyezni, úgy, hogy a trágya vagy a trágyalé a saját és a szomszédos ingatlanok, épületek, és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állapotát ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetre káros hatást, légszennyeződés, szivárgás ne fejtsen ki.

17. § Az állattartásra szolgáló létesítmények elhelyezése során be kell tartani a hatályos építési jogszabályokban foglaltakat.

18. § (1) Haszonállatokat közterületeken, játszótereken legeltetni tilos.

(2) Az állattartók kötelesek állataikat oly módon zárva tartani, hogy azok a közterületre, valamint más magánterületére ne tudjanak átjutni.

19. § (1) A közterületen elpusztult állat tetemének elszállításáról annak tulajdonosa köteles azonnal, de legkésőbb 8 órán belül gondoskodni. Amennyiben az állat tulajdonosa nem deríthető fel, úgy az elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.

(2) Az állat tulajdonosa az elhullott állatot, vetélt magzatot, magzatburkot annak elszállításáig köteles zárt helyen, zárható tárolóeszközben tárolni.

(3) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

20. § (1) Az eb tartója - a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek, a határőrség kivételével - köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha az állata

(2) A jegyzőnek a bejelentett ebekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyben az ebtartó adatain kívül (név, lakcím), az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, és elektronikus jelölési számát) és a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontját is fel kell tüntetni.

21. § (1) Kettő, vagy többlakásos épületben lakásonként kettő, máshol legfeljebb három eb vagy macska tartható. Az eb helyigényére, kikötésére, közterületen vezetésére a Kr. szabályai irányadóak.

(2) Kettő vagy több lakó elhelyezését szolgáló házingatlan osztatlan közös tulajdonú udvarában eb csak az összes lakó egyetértésével - írásos hozzájárulásával - tartható. Hozzájárulás hiányában az eb csak a lakásban tartható.

(3) Ebet - ide nem értve a közterületen sétáltatást - zárt helyiségben vagy zárt udvarban lehet tartani.

(4) Az állattartó az ürüléket a közterületről a Tv. rendelkezései szerint köteles eltávolítani, az ehhez szükséges eszközöket köteles magánál tartani.

22. § (1) Az eb- és macskatartás - amennyiben az állatok száma meghaladja a rendeletben meghatározott darabszámot - tenyészetnek minősül.

(2) Az eb- és macskatenyésztés az ingatlannal határos ingatlanok tulajdonosainak előzetes beleegyezésével folytatható.

(3) Kettő vagy többlakásos épületben eb- és macskatenyésztés nem folytatható.

23. § Tilos az ebet – vakvezető eb kivételével – bevinni:

24. § A korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak a vakvezető ebre, amennyiben szükségességét szakorvos igazolja.

25. § (1) A közterületen tartózkodó gazdátlan vagy kóbor ebet az önkormányzat által megbízott gyepmester, vagy mezőőr köteles és jogosúlt befogni és elszállítani az önkormányzattal szerződésben lévő állategészségügyi telepre, vagy menhelyre.

(2) A gyepmester, vagy mezőőr köteles a befogott eb nyilvántartási számát haladéktalanul a jegyzőnek jelenteni, melynek alapján a jegyző 8 napon belül értesi az eb tulajdonosát a befogásról.

(3) Az eb tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kiválthatja az ebet a befogási, tartási, ápolási költségek megtérítése után.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt kiváltási határidő letelte után az eb további sorsáról az állategészségügyi telep, vagy menhely szabadon rendelkezik a vonatkozó állatvédelmi jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel.

26. § (1) Közterületen fás szárú növényt, vagy cserjét ültetni, elhelyezni csak a jegyző hozzájárulásával lehet. Az erre vonatkozó szándékot a Polgármesteri Hivatalban kell bejelenteni.

(2) A hozzájárulás nélkül ültetett növényt, cserjét a Polgármesteri Hivatal az ültetést végző veszélyére és költségére jogosult eltávolíttatni és a közterületet és tartozékai eredeti állapotát helyreállíttatni.

(3) A közterületen lévő közlekedést akadályozó, vagy veszélyeztető fa, sövény és cserje ritkítását, kivágását a jegyző elrendelheti.

(4) A fásítások során az őshonos, termőhelyi viszonyoknak megfelelő fa és cserjefajok telepíthetők. Az invazívan terjedő idegenhonos fafajok telepítése tilos. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII.21.) FVM rendelet 2. és 3. számú melléklete rendelkezik az idegenhonos és őshonos fa és cserjefajokról.

(5) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

27. § (1) Minden közterületen lévő fás szárú növény kivágásához a jegyző engedélye szükséges. A fa kivágására vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(3) A kérelmező a kivágott fát csak a Polgármesteri Hivatal által jóváhagyott fajtával pótolhatja. Ugyanez vonatkozik az engedély nélküli fakivágásra. Az engedély nélkül kivágott fa esetében a jegyző a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2016. (V. 17.) önkormányzati rendelet alapján közigazgatási bírságot szab ki.

(4) A fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.

(5) A pótlási kötelezettséget pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a helyben történő és a fakivágással érintett ingatlan előtti közterületi zöldsávban történő pótlásra nincs lehetőség. A fapótlás pénzbeli megváltásának díja: 25.000.-Ft/fa.

(6) A pénzbeli megváltást az engedélyező határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára.

(7) Az ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles gondoskodni az ingatlanról a közterületre átnyúló, illetve az ingatlan előtti közterületen lévő fák és más növények gyalogos közlekedést akadályozó ágainak levágásáról.

28. § (1) E rendeletben foglalt szabályok megszegése esetén a jegyző a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2016. (V. 17.) önkormányzati rendeletet alapján közigazgatási bírságot szab ki.

29. § (1) E rendelet a kihirdetését követően napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselô-testületének az állattartás helyi szabályairól 9/2004.(III.19.) rendelete és mellékletei.

(3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet kihirdetésekor folyamatban lévő – még el nem bírált ügyekre is – alkalmazni kell.