1. § A rendelet célja

2. § (1) A rendelet területi hatálya Kozármisleny Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a város közigazgatási területén tartózkodó természetes személyekre, jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá valamennyi ingatlantulajdonosra és használóra.

3. §³ E rendelet hatálya nem terjed ki:

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § Tilos a meglévő élővízfolyásokban (patakok és azok mellékágai, vízelvezető árkok) a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni, valamint a patakhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát, azok üzemelését veszélyeztetni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére.

6. § Amennyiben a víz által elsodort anyagnak (iszap, hordalék, stb.) az ingatlanon történő lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan használója – amennyiben a lerakodott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el - tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár.

7. § Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe, valamint ásott és fúrt kutakba hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, szennyvizet, motorolaj származékot juttatni. Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

8. § (1) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles az ingatlant érintő, vagy azon átfolyó patakmedret, az ingatlan előtti vagy mögötti árkot szükség szerint tisztítani és a víz szabad folyását biztosítani.

(2) Az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlana előtti vagy mögötti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladákok eltávolításáról.

(3) A csapadékvíznek a településen üzemeltetett szennyvízcsatorna-hálózatba juttatása tilos.

(4) Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot a patakba vagy vízelvezető árokba helyezni tilos.

(5) A csapadékvíz elvezető árokba olajjal, vegyszerrel szennyezett vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni nem lehet.

9. § Levegőterhelést okozó tevékenységet, technológiát és technológiai berendezést úgy kell megtervezni, kialakítani, működtetni és fenntartani, hogy a kibocsátott szennyező anyag mennyisége ne haladja meg a külön jogszabályban megszabott határértékeket, valamint ne okozzon lakosságot zavaró bűzhatást. Azon tevékenységeknél, technológiáknál vagy technológiai berendezéseknél, ahol a kibocsátási határértékeket légszennyező forrás sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, (ide tartozik különösen: nyílt égésű kandalló, kemence, húsfüstölő vagy kerti grillező, illetve szabadtüzű sütés, főzés), úgy a tervezésnél, kialakításnál, működtetésnél és fenntartásnál a cél a lehető legkevesebb szennyező anyag környezetbe juttatása.

10. § (1) Energiatermelő berendezést úgy kell megtervezni, kiválasztani, kialakítani és üzemeltetni, hogy a környezet egészének magas szintű védelme érdekében az a lehető legkisebb levegőterhelést okozza.

(2) A már működő energiatermelő, energiaellátó rendszerek megváltoztatása (különösen a berendezések cseréje és az energiahordozó váltás során) a már alkalmazott energiahordozót hasznosító berendezés által vagy ennél kedvezőbb kibocsátású megoldással elérhető legjobb technikát figyelembe véve nem járhat a levegőterhelés növelésével, azaz a helyileg kibocsátott légszennyező anyagok fajlagos mutatószámai a teljesítményre, a megtermelt energiára vonatkozóan egyetlen szennyezőanyag tekintetében sem növekedhetnek.

(3) Új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, elsősorban helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen villamos energia, napenergiát használó berendezések) kell alkalmazni.

11. § (1) Egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a szakszervíz által karbantartott tüzelőberendezésekben és csak erre a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) Hulladékok (különösen háztartási, ipari veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék) nyílttéri égetése, a tüzelőberendezésben történő égetése, valamint avar- és kerti hulladék égetése tilos.

(3) Háztartásokban a kismennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése engedély nélkül végezhető.

12. § Saját tulajdonú ingatlanon található tűzhely vagy grillsütő sütés csak a tűzrendészeti, tűzvédelmi előírások betartásával és csak arra kiépített vagy kijelölt helyen végezhető úgy, hogy az a szomszédos ingatlanok lakóit, használóit ne zavarja.

13. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, vagy nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál, és szolgáltatási tevékenység folytatásából keletkezett por, és annak terjedését meg kell akadályozni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

14. § (1) Természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon háztartási igényét kielégítő kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet, így különösen robbanó motoros fűnyírást, motoros fakivágást, motoros favágást, kerti traktor, kapálógép működtetését - a rendkívüli kárelhárítás esetét kivéve, így különösen veszélyesnek ítélt fa kivágását –, valamint építési munkálatokkal összefüggő zajt keltő tevékenységet hétköznap és szombaton 8.00 óra és 20.00 óra között, vasárnap 9.00 óra és 11.00 óra között időtartamban végezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamokon túl és ünnepnapokon tilos háztartási tevékenységet kielégítő zajt keltő tevékenységet folytatni.

(3) A magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek által okozott zaj a jegyző hatáskörébe tartozik.

26. § (1)⁷ Közterületen fás szárú növényt, vagy cserjét ültetni, elhelyezni csak a jegyző hozzájárulásával lehet. Az erre vonatkozó szándékot Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: Hivatal) kell bejelenteni.

(2)⁸ A hozzájárulás nélkül ültetett növényt, cserjét a Hivatal az ültetést végző veszélyére és költségére jogosult eltávolíttatni és a közterületet és tartozékai eredeti állapotát helyreállíttatni.

(3) A közterületen lévő közlekedést akadályozó, vagy veszélyeztető fa, sövény és cserje ritkítását, kivágását a jegyző elrendelheti.

(4) A fásítások során az őshonos, termőhelyi viszonyoknak megfelelő fa és cserjefajok telepíthetők. Az invazívan terjedő idegenhonos fafajok telepítése tilos. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII.21.) FVM rendelet 2. és 3. számú melléklete rendelkezik az idegenhonos és őshonos fa és cserjefajokról.

(5)⁹ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

27. § (1)¹⁰ Minden közterületen lévő fás szárú növény kivágásához a jegyző engedélye szükséges. A fa kivágására vonatkozó kérelmet a Hivatalban kell benyújtani.

(2)¹¹ A kérelmet a Kormányrendelet 3. melléklete szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(3)¹² A kérelmező a kivágott fát a Hivatal által jóváhagyott fás szárú növénnyel köteles pótolni. Ugyanez vonatkozik az engedély nélküli fakivágásra. Az engedély nélkül kivágott fa esetében a jegyző a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2016. (V. 17.) önkormányzati rendelet alapján közigazgatási bírságot szab ki.

(4) A fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.

(5) A pótlási kötelezettséget pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a helyben történő és a fakivágással érintett ingatlan előtti közterületi zöldsávban történő pótlásra nincs lehetőség. A fapótlás pénzbeli megváltásának díja: 25.000.-Ft/fa.

(6) A pénzbeli megváltást az engedélyező határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára.

(7) Az ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles gondoskodni az ingatlanról a közterületre átnyúló, illetve az ingatlan előtti közterületen lévő fák és más növények gyalogos közlekedést akadályozó ágainak levágásáról.

28. § (1) E rendeletben foglalt szabályok megszegése esetén a jegyző a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2016. (V. 17.) önkormányzati rendeletet alapján közigazgatási bírságot szab ki.

29. § (1) E rendelet a kihirdetését követően napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselô-testületének az állattartás helyi szabályairól 9/2004.(III.19.) rendelete és mellékletei.

(3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet kihirdetésekor folyamatban lévő – még el nem bírált ügyekre is – alkalmazni kell.