1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Kozármisleny Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat szerveire, valamint az Önkormányzat gazdálkodó szervezeteire, az önkormányzati vagyonkezelőkre, az önkormányzati vagyont használókra, működtetőkre, üzemeltetőkre, és mindazokra, akik az Önkormányzat vagyonát érintően eljárásra jogosultak.

(2) A rendelet tárgyi hatálya az Önkormányzat tulajdonában, használatában, vagyonkezelésében lévő vagyonra, így ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, az Önkormányzatot megillető társasági részesedésre, értékpapírokra, követelésekre, valamint a vagyonnal kapcsolatos eljárásokra terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

2. § E rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) fogalom-meghatározásai az irányadók, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.

3. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.

(2) Az önkormányzati törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek, és közvetlenül kötelező önkormányzati közfeladat ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

(3) A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyontárgyakból tevődik össze. Ezen vagyontárgyakra vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlása során az Nvtv. 6. §-ában foglalt szabályok szerint kell eljárni.

(4) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak.

(5) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

(6) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítése addig áll fenn, amíg ezek közvetlen önkormányzati közfeladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását szolgálják.

(7) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait, úgymint a forgalomképtelen vagyontárgyakat a rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a 2. melléklete, az üzleti vagyontárgyakat a 3. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát az ingatlanvagyon kataszter tartalmazza, melyet a Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője vezet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.06.) Korm. rendelet előírásai szerint.

(2) Az ingatlanvagyon-katasztert folyamatosan kell vezetni. Az ingatlanvagyon-kataszter az önkormányzati vagyonhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a tényleges állapotnak megfelelően tartalmazza a vagyonkezelők és a vagyonkörbe tartozó összes vagyonelem főbb azonosító adatait, a kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket, valamint a számviteli adatokat. A vagyonkataszterben nyilvántartott vagyonelemek teljeskörű részletes adatait a vagyonkezelők főkönyvi könyvelése és analitikus nyilvántartása tartalmazza.

(3) Az önkormányzat intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

(4) A vagyontárgyak forgalomképességének megváltoztatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

5. § Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról külön jogszabályban meghatározott felépítésű és tartalmú vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás elkészítése a Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

6. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(3) Értékesítéskor a minimális eladási ár nem lehet alacsonyabb az (1) bekezdésben meghatározottak szerint megállapított értéknél, kivéve, ha a Képviselő-testület közérdekből vagy gazdasági érdekből ettől eltérően dönt.

7. § (1) Az önkormányzatot – a törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2) Kozármisleny Város Önkormányzata tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő 1. §(2) bekezdésében meghatározott vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kivéve, ha azok e rendelet szerint a polgármester, valamint a vagyonkezelő szervek hatáskörébe tartoznak.

(3) A tulajdonosi jogot gyakorló az önkormányzati vagyonnal e rendelet, más jogszabályok, valamint az erre vonatkozó szerződések keretei között önállóan gazdálkodik, köteles a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

(4) A polgármester hatáskörébe tartozik:

8. § (1) Az Önkormányzat elidegeníthető vagyonát átruházni, hasznosítani csak természetes személy vagy az Nvtv. szerinti átlátható szervezet részére lehet. Az átruházás, hasznosítás, vagyonkezelés, bérbe- vagy haszonbérbe adás feltétele, hogy a szerződő fél köztartozásmentes legyen.

(2) Törvényben meghatározott értékhatár felett az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(3) A bruttó 25 millió forintos értékhatárt el nem érő ingatlan esetén a képviselő-testület döntése szerint az ingatlan versenyeztetéssel is értékesíthető.

(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan értékesítése esetén az államot az Nvtv. 14. § (2)–(3) bekezdése szerinti elővásárlási jog illeti meg.

9. § Az Önkormányzatnak a bruttó 10 millió forint értéket meghaladó ingó vagyona tulajdonjogának átruházása versenyeztetéssel történik.

10. § (1) Az Önkormányzat vagyonának versenyeztetéssel történő elidegenítése, hasznosítása, illetve – amennyiben a vagyonkezelői jog átruházása érdekében a Képviselő-testület versenyeztetésről dönt – a vagyonkezelői jog átruházása a tulajdonosi jog gyakorlására jogosult által a (2) – (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghatározott versenyeztetési szabályok szerint történik.

(2) A versenyeztetési szabályoknak biztosítaniuk kell a pályázók számára az egyenlő és korrekt feltételek garantálását, a verseny tisztaságának védelmét, a versenyeztetés szabályozott és ellenőrizhető lefolytatását.

(3) A versenyeztetés nyílt vagy zártkörű lehet. A versenyeztetés nyílt vagy zártkörű voltáról a képviselő-testület dönt. A nyílt versenyeztetés lehet nyilvános árverés is. A versenyeztetés abban az esetben lehet zártkörű, amennyiben:

(4) A versenyeztetésre vonatkozó felhívásban, illetve - amennyiben dokumentáció is készül - a dokumentációban az ajánlattételhez szükséges részletezettséggel ismertetni kell a versenyeztetés tárgyát, meg kell határozni legalább az eljárási határidőket, a bírálat szempontját, az elbírálás módját, a hiánypótlás szabályait, az ajánlati kötöttség időtartamát, az ajánlat benyújtásával kapcsolatos formai és egyéb előírásokat, adott esetben az ajánlati biztosíték összegét, rendelkezésre bocsátásának módját, a tárgyalás szabályait, az eljárás indoklás nélkül történtő eredménytelenné nyilvánítására történő felhívást.

(5) Az ajánlattételre a versenyeztetésre szóló felhívás megjelentetésétől számított legalább 7 nap időtartamot kell biztosítani.

(6) A versenyeztetés előkészítése, lebonyolítása az Kozármislenyi Közös Önkormányzat Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzat Hivatala) közreműködésével történik.

11. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. Ingyenes átruházás esetén az Nvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az ingyenes tulajdon-átruházásról ötszázezer forintig a polgármester dönt. Ötszázezer forint felett az ingyenes tulajdon-átruházásról a képviselő-testület dönt. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

12. § (1) Ingó vagyon tulajdonjogának ingyenes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról a vagyontárgy értékét alapul véve, a 7. §-ban foglaltak szerinti hatáskör gyakorlója dönt.

(2) Ingatlan vagyon elfogadásáról a vagyontárgy értékére tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.

(4) A vagyon értékének meghatározására 6. § rendelkezései az irányadók.

13. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – ha azt más jogszabály nem tiltja - az alábbi esetekben mondhat le.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelés elengedéséről a 7. §-ban foglaltak szerinti hatáskör gyakorlója dönt. A hatáskör gyakorlója a követelés értékének meghatározása során az azonos kötelezettel szemben fennálló követeléseket, továbbá az azonos jogviszonyból, több kötelezettel szemben fennálló követeléseket - egy költségvetési éven belüli - egybe kell számítani.

14. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő - korlátozottan forgalomképes és az üzleti - vagyonára az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva ingyenesen vagy ellenérték fejében vagyonkezelői jogot létesíthet. A Képviselő-testület versenyeztetés nélkül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelői szerződést.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékét szakértői vélemény alapján az illetékekről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai szerint, az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell megállapítani, amelyről vagy az ingyenességről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt. A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértékét a Képviselő-testület a vagyonkezelésbe adott, értékcsökkenés elszámolásában érintett vagyonelemeket figyelembe véve egyedileg határozza meg.

(3) A Képviselő-testület vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel létesíthet, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseire.

(4) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:

(5) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon

(6) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására az ellenőrzésre jogosultak részére a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba a betekintést biztosítani.

15. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, és értékében bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésében meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha

(4) Az Önkormányzat megbízásából a belső ellenőr, vagy az ellenőrzésre feljogosított más személy jogosult

16. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveit megilleti a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.

(2) A költségvetési szervek kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani, gyarapítani és a közterheket viselni.

(3) A költségvetési szervek jogosultak és kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott ingó és ingatlan vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre, bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére.

(4) A költségvetési szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében foglaltak figyelembevételével ellátni.

(5) A költségvetési szervek beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretekben végezhetnek.

(6) Amennyiben a használó az alapító okiratában rögzített fő- vagy kiegészítő tevékenységi körének ellátásához az ingatlan, épület, épületrész, helyiség feleslegessé válik, köteles azt az Önkormányzatnak bejelenteni.

17. § (1) Az önkormányzati költségvetési szerv köteles a rendelkezésére bocsátott ingatlanok és helyiségek gazdaságos kihasználásáról folyamatosan gondoskodni.

(2) A költségvetési szervek jogosultak a használatukba adott ingatlanok és helyiségek bérbeadására. Az ebből származó bevétel a költségvetési szervet illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott bérbeadásra vonatkozó jogosultság kiterjed:

(4) Az intézmények a bérbeadásra vonatkozó jogosítványaikat az alábbiak szerint gyakorolhatják:

(5) 5 év után is nélkülözhető, vagy az intézmény szükségleteit meghaladó ingatlan a Képviselő-testület határozata alapján az intézmény kezeléséből vagy üzemeltetéséből kivonható, ingatlanrész esetében a hasznosítás joga elvonható, illetve a Képviselő-testület határozatában meghatározott feltételekkel bérbe adható.

(6) A bérbeadásra – ha azt a képviselő-testület határozatában megjelölte – a képviselő-testület döntésében meghatározott ellenérték fejében kerülhet sor.

(7) Ha a képviselő-testület az adott ingatlan, helyiség bérbeadására a (2) bekezdés szerinti díjat nem állapított meg, a bérleti díjat a költségvetési szerv vezetője állapítja azzal, hogy az nem lehet kevesebb, mint a bérbeadás során felmerülő önköltség.

(8) Az intézmény (1)–(3) bekezdés szerinti vagyonhasznosítása nem sértheti vagy veszélyeztetheti az intézmény, illetve az Önkormányzat feladatainak ellátását.

(9) Az intézmény az általa kezelt vagy üzemeltetett ingatlan bérbeadása során a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettséget nem vállalhat. Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, ahhoz a tulajdonosi jogok gyakorlójának előzetes hozzájárulását be kell szerezni. Tulajdonosi hozzájárulás hiányában a bérleti szerződésnek a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalásra vonatkozó rendelkezése érvénytelen.

18. § (1) A költségvetési szerv a használatában lévő, az alapfeladatok ellátásához nélkülözhető ingó vagyontárgyakat bérbe adhatja, elidegenítheti, illetve leselejtezheti és azt követően elidegenítheti.

(2) Az (1)–(2) bekezdésben szabályozott elidegenítéshez, valamint selejtezéshez és az azt követő elidegenítéshez

(3) A hasznosítás bevétele az Önkormányzat Hivatala esetében a költségvetést, egyéb esetben az önkormányzati intézményt illeti meg.

(4) Ha az egyéb eszköz átszervezés, vagy feladatváltozás miatt az intézményeknél feleslegessé válik, annak hasznosításáról (bérbeadásáról, elidegenítéséről), illetve selejtezéséről a Pénzügyi Iroda gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel a költségvetés bevétele.

19. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági ingatlanokat az Önkormányzati Hivatala kezeli.

(2) Az ingatlanok hasznosítása történhet: elidegenítés, haszonbérlet, csere vagy apport formájában.

(3) A hasznosítható mezőgazdasági ingatlanok jegyzékét az önkormányzat hirdetőtábláin folyamatosan közszemlére kell tenni.

(4) A haszonbérlet szempontjából a gazdasági év október 1. napjától a következő év szeptember 30. napjáig tart. A haszonbérlő a haszonbért a gazdasági év utolsó napjáig köteles megfizetni a haszonbérbe adó részére.

20. § (1) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét és kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti.

(2) A Képviselő-testület a gazdasági társaságokba határozattal delegálja az önkormányzat képviselőit a tulajdonosi jogok gyakorlására, valamint az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagságra.

(3) A gazdasági társaságokban az Önkormányzat tulajdonosi jog gyakorlására felhatalmazott képviselők kötelesek beszámolni a Képviselő-testületnek a tulajdonosi jogok gyakorlásáról, az önkormányzati képviselet eredményességéről a gazdasági évet lezáró mérleg jóváhagyását követően, minden év június 30-áig.

(4) Gazdasági társaságot, alapítványt alapítani, a vagyon, vagyonrész gazdasági társaságba, alapítványba való apportálására (bevitelére) kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A huszonötmillió forint névérték, illetve vagyonérték feletti önkormányzati vagyon vállalkozásba történő beviteléhez a Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

21. § (1) Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek terhére forgatási célú állampapír vásárlásról és értékesítésről, valamint ezen állampapíroknak a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlán történő elhelyezéséről – értékhatártól függetlenül - a polgármester dönt.

(2) Az (1) bekezdésben rögzítetteken kívül az önkormányzat minden értékpapír ügyletéről, az értékpapírszámlát vezető, valamint az ügyletet lebonyolító szervezet kiválasztásáról – értékhatártól függetlenül - a képviselő-testület dönt.

(3) A gazdasági társaságban való tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal, üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi döntéseket a Képviselő-testület jogosult meghozni.

22. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a polgármester a Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya közreműködésével nyilvántartást vezet.

(2) A szerződésekről készült nyilvántartás nyilvános, a szerződések tartalmáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint szolgáltatható ki adat.

(3) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó öt millió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, illetve vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését, típusát, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, a határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy gondoskodik a helyben szokásos módon , a település honlapján és a hivatalos hirdetőtáblán történik, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályok betartásával.

23. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 32/2020 (X.21.) önkormányzati rendelet.

24. § Ez a rendelet 2025. december 1-jén lép hatályba.