Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014 (X.15.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Hatályos: 2014. 10. 15- 2015. 02. 28Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014 (X.15.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Kővágószőlős Községi Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 25. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti feladatkörében a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
(1) Kővágószőlős községi önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
(2) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kővágószőlős község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
Eljárási rendelkezések
2. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Kővágószőlősi Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban Hivatal) 7673 Kővágószőlős, Rákóczi u. 34. szám alatt is elő lehet szóban, vagy írásban terjeszteni.
3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
4. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül házipénztári kifizetéssel történik. A házipénztárból történő azonnali kifizetés a döntést követően, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben 6 hónapon belül vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
6. § A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély, egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.
9. § (1) A szociális ellátások megállapításáról a jegyző, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester határozattal dönt.
(2)
a) A döntésre jogosult egyszerűsített határozatot hozhat, amennyiben döntése a Ket. 72. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel.
b) A képviselő-testület a szociális ellátásokkal kapcsolatos alábbiakban felsorolt hatáskörét a polgármesterre ruházta át:
ba) Méltányosságból megállapított ápolási díj
bb) Méltányossági közgyógyellátás.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint:
a) méltányossági ápolási díjat(18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére),
b) önkormányzati segélyt,
Aktív korúak ellátása
11. § (1) Az aktív korúak ellátása jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Kővágószőlős község Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – kivéve az egészségkárosodott személyeket – a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központtal (továbbiakban Családsegítő Szolgálat) köteles együttműködni.
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy – kivéve az egészségkárosodott személy – a (2) bekezdésben meghatározott szervvel (Családsegítő Szolgálat) történő együttműködés keretében:
a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik,
c) teljesíti a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programban foglaltakat,
d) rendszeres kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, az általuk megjelölt időpontokban ott köteles megjelenni,
e) köteles a szociális törvényben előírt egyéb kötelezettségeinek eleget tenni.
(4) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:
a) A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(5) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:
a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,
b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,
c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.
(6) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei:
a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.
(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:
a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,
b) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,
c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,
d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,
e) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.
12. § (1) Az aktív korúak ellátása jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Kővágószőlős község Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
(2) Az aktív korúak ellátására jogosult köteles ingatlanát (saját, bérelt, vagy szívességi lakáshasználó) jó karban tartani, rendeltetésszerű használhatóságát, és higiénikus állapotát biztosítani.
(3) Az aktív korúak ellátására jogosult köteles gondoskodni a saját tulajdonában lévő járdák, udvarok, kertek, bejárók, továbbá az ingatlanhoz tartozó valamennyi terület, helyiség rendszeres tisztántartásáról, gyommentesítéséről.
(4) Az aktív korúak ellátására jogosult köteles továbbá gondoskodni az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, síkosság-mentesítésről. A tisztántartási kötelezettség az ingatlan és a járda, a járda és a közút közötti üres, füves vagy virágos sávra is vonatkozik. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanáról a közterületre kinyúlt ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni.
(5) Az aktív korúak ellátására jogosult köteles gondoskodni arról, hogy ingatlanán háztartási, építési vagy veszélyes anyag ne halmozódjon fel.
(6) Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult a (2) –(5) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, annak teljesítésére írásban – 5 napos teljesítési határidő kitűzésével – fel kell szólítani.
(8) Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra folyósítását a tárgyhót követő hónap első napjával meg kell szüntetni.
Lakásfenntartási támogatás
13. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles ingatlanát (saját, bérelt, vagy szívességi lakáshasználó) jó karban tartani, rendeltetésszerű használhatóságát, és higiénikus állapotát biztosítani.
(2) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles gondoskodni a saját tulajdonában lévő járdák, udvarok, kertek, bejárók, továbbá az ingatlanhoz tartozó valamennyi terület, helyiség rendszeres tisztántartásáról, gyommentesítéséről.
(3) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles továbbá gondoskodni az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, síkosság-mentesítésről. A tisztántartási kötelezettség az ingatlan és a járda, a járda és a közút közötti üres, füves vagy virágos sávra is vonatkozik. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanáról a közterületre kinyúlt ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni.
(4) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles gondoskodni arról, hogy ingatlanán háztartási, építési vagy veszélyes anyag ne halmozódjon fel.
(5) Amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja a (1) –(4) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, annak teljesítésére írásban - 5 napos teljesítési határidő kitűzésével – fel kell szólítani.
(6) Amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti a kérelmet el kell utasítani, vagy a már megállapított támogatást meg kell szüntetni.
Ápolási díj
14. § (1) A képviselő-testület méltányosságból ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelem határ nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
(3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
15. § A 15. § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj havi összege a mindenkori öregségi nyugdíj 80 %-a.
16. § Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
(2) A Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézője, valamint a családsegítő szolgálat szakembere, az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését ellenőrizheti. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, - valamint e tényt a háziorvos illetve egészségügyi szakember is alátámasztja,- hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, az ápolási díj megszüntetését kezdeményezi.
(3) A méltányosságból megállapított ápolási díj folyósítását az ellenőrzést követő hónap első napjától megszünteti, amennyiben a háziorvos és az egészségügyi szakember az ápolt személy egészség romlását az ápolás hiányának tulajdonítja.
Önkormányzati segély
17. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.
(2) Önkormányzati segélyben részesíthető:
a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul, vagy
b) az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul,
c) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
(3) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.
18. § (1) Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára:
a) családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, temetéshez nyújtott önkormányzati segély esetén 150 %-át,
b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám, vagy családjában három vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik, esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, temetéshez nyújtott önkormányzati segély esetén 200 %-át.
(2) Az önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan alkalmanként, 3.000 Ft, éves szinten nem haladhatja meg a 18.000,- Ft-ot, temetéshez nyújtott önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költség viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége, melyet a Mementó Kft. minden év január 15.-ig igazolja.
(4) Nem részesülhet temetkezéshez nyújtott önkormányzati segélyben, aki hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban részesült.
19. § (1) Egy naptári éven belül – a temetés céljára igényelt önkormányzati segély és a 17. § (3) bekezdése alapján juttatott önkormányzati segély kivételével - egy személy legfeljebb 2 alkalommal részesíthető önkormányzati segélyben.
(2) A temetés céljára igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a Hivatalhoz. A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell e rendelet 3. §-ában meghatározottakon kívül:
a) halotti anyakönyvi kivonatot,
b) a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.
(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.
(4) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a különleges méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.
(5) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.
(6) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.
Természetben nyújtott szociális ellátások
20. § Szociális rászorultság esetén jogosult számára az e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén természetben nyújtott ellátásként:
Köztemetés
21. § A polgármester az Sztv. 48. §-ában meghatározottak szerint gondoskodik köztemetésről.
Közgyógyellátás
22. § (1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
(2) A közgyógyellátás iránti iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 35. §-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.
Természetben nyújtott önkormányzati segély
23. § (1) Az önkormányzati segély természetben szociális ellátás formájában is nyújtható szociális célú tűzifa formájában.
(2) A természetbeni támogatás megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a jogosultat, aki
Szociális szolgáltatások
24. § (1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:
Étkeztetés
25. § Az önkormányzat a rászorultak szociális étkeztetéséről a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás útján gondoskodik.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
26. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.
Családsegítés
27. § (4) Az önkormányzat családsegítési feladatát a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.
(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást az igénybevevőknek térítésmentesen biztosítja.
Házi segítségnyújtás
28. § Az Sztv. 63. §-ában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a házi segítségnyújtást a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás útján biztosítja az önkormányzat.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. § (1) E rendelet 2014. október 15. napján lép hatályba.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) E rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1/2012. (II. 15.) számú önkormányzati rendelet.