Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014 (XII.3.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 20- 2022. 01. 23Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014 (XII.3.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2021.12.20.
Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, 43. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:
1. §
Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, szervei
(1) Az önkormányzat jelképe a pecsétje. A pecsétjét kell alkalmazni:
a.) a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvek hitelesítésére
b.) a testület által adományozott okleveleken
c.) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
d.) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kővágószőlős Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 7673 Kővágószőlős, Rákóczi u. 34.
e.) a kiadmányozott iratokon.
(2) A Képviselő-testület szervei:
a.) polgármester
b.) Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége
c.) Jegyző
(3) Az önkormányzat a Mötv. 85.-§-ban foglaltak szerint Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) tart fenn Pellérd és Aranyosgadány településekkel, melynek megnevezése: Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal. A Hivatali szervezet része a Kővágószőlősi Kirendeltség. A Kirendeltség címe: 7673 Kővágószőlős, Rákóczi u. 34.
(4)
2. §
Feladatok és hatáskörök
(1) Az önkormányzati jogokat, feladatokat, hatásköröket és szervezetének felépítését a Mötv. 23. §-a tartalmazza.
(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatással való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi- és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(3) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
- képviselőtestülete, annak felhatalmazása alapján:
- a bizottsága
- a polgármester
- a helyi kisebbségi önkormányzat testülete
- a helyi népszavazás hozhat.
(4) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel – és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban.
(5) Önként vállalt tájékoztatási, ellenőrzési feladatokat lát el, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás keretén belül, amelyeket átruház a Társulásra.
3. §
A Képviselő-testület működésének szabályai
(1) A képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő, tagjait e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatalban (7673 Kővágószőlős, Rákóczi u. 34. ) tartja.
(2) E rendelet szabályozásán kívül a képviselő-testület működését a Mötv. 41. §-55. §-ai szabályozzák.
(3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Mötv.10. §-15. §-ban felsoroltakon túlmenően:
a.) új, önként vállalt feladat vállalása
b.) hitelfelvétel
c.) minden 300.000,- Ft-ot meghaladó vagyonügylet (kivéve ingatlan adásvétel)
d.) gazdasági társaság alapítása, illetve abban való részvétel, gazdasági táraságból való kilépés, illetve gazdasági társaság megszüntetése
4. §
A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció
(1) A települési képviselők jogait és kötelezettségeit a Mötv. 32. §-34. §-a szabályozza. Ezen túl megilleti a kérdezési és az interpellációs jog.
(2) A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(3) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(4) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.
(5) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációkat a napirendek megtárgyalását követően mondják el.
(6) Ha az interpelláció, kérdés benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(7) A Mötv. 32. § - 34. §-ában foglaltakon túl a képviselő köteles:
a.) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre
b.) köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban
c.) köteles bejelenteni, ha megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van
d.) köteles bejelenteni személyes érintettségét a Mötv.49. §-nak megfelelően.
5. §
A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de minimum a Mötv. 44..§-ban meghatározott számú – azaz legalább 6 – ülést tart évente, minden hónap utolsó hétfője 14.00 órakor
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a község hirdetőtábláján, nagyobb forgalmú közterületeken, valamint közzé kell tenni a település honlapján is.
(3) A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak irányadók.
(4) A képviselő-testület a Mötv. 54. §-a alapján évente legalább egyszer, de szükség szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon – hirdetőtáblán és a település honlapján (www.kovagoszolos.hu) – nyilvánosságra kell hozni.
(5) A képviselő-testületi ülések a Mötv. 46. §. (1) bekezdése alapján nyilvánosak.
(6) Zárt ülés elrendelésének eseteit a Mötv. 46. § (2) bekezdése szabályozza.
6. §
Az ülések tervezése, előkészítése
(1) A képviselő-testület ülésére szavazati joggal minden képviselőt és a polgármestert kell meghívni.
(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni:
a.) a jegyzőt, vagy
b.) az általa megbízott személyt
c.) roma nemzetiségi önkormányzat elnökét.
d) a napirendi pontban érintett személyeket
d) a napirendi pontban érintett személyeket
(3) A testületi ülésre meghívható:
a.) A Hivatal adott témában illetékes előadója
b.) Szakértő
c.)
d.) Helyi országgyűlési képviselő
e.) Baranya Megyei Közgyűlés elnöke
f.) Megyei kormányhivatal vezetője, tagja
g.) Területi rendőrkapitány
7. §
Az előterjesztés
(1) Az előterjesztés szóban és írásban nyújtható be a képviselő-testület ülésére.
(2) A szóbeli előterjesztés esetében az előterjesztőnek meg kell fogalmazni a határozati javaslatot.
(3) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:
a.) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket.
b.) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.
(4) A polgármester, illetve a képviselő – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztések és a döntési javaslat összeállítására.
(5) Az előterjesztés megállapításának alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba kell foglalni, mely az előterjesztés részét képezi.
8. §
A képviselő-testület ülésének vezetése
(1) A Mötv. 47. §-a határozza meg a határozatképesség feltételeit, a határozatképességet valamennyi döntés előtt vizsgálni kell.
(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a.) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet
b.) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni (3 perc).
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 1 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
(8) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a.) azt törvény írja elő
b.) képviselő-testület elrendeli
(10) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.
(11) Titkos szavazást a Mötv. 46. § (4) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni, melyet az erre kialakított ideiglenes számláló bizottság bonyolít le. A szavazás lebonyolításáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(12) A képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintetteségét. A bejelentést elmulasztó képviselőt a Képviselő-testület 5.000,- Ft-ig tejedő rendbírsággal sújthatja.
(13) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdve – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kővágszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/…. (.. hó…nap) számú határozat.
(14) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
(15) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek és a jegyzőkönyv 1 példány elhelyezésre kerül a Polgármesteri Hivatalban, valamint közzétételre kerül a település honlapján (www.kovagoszolos.hu).
9. §
A tanácskozás rendjének fenntartása
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása
b.) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít
c.) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel felfüggesztheti az ülést.
d.) a tanácskozás rendjének ismételt megzavarása esetén az érintet állampolgárt a terem elhagyására is kötelezheti.
(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(3) A képviselővel szemben nem alkalmazhatók olyan szankciók, melyek megakadályoznák vagy megtiltanák a testület munkájában való részvételt, különösen a döntéshozatalban való közreműködést.
10. §
Az önkormányzati rendeletalkotás
(1) A képviselő-testület rendeletalkotásra vonatkozó szabályait e rendelet szabályozásán kívül a Mötv. 72. §-a teszi lehetővé.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
a.) polgármester
b.) képviselő-testület tagja
c.) képviselő-testület bizottságának tagja
d.) jegyző
e.) civil szervezet vezetője
(3) A kezdeményezést a polgármesternél vagy a jegyzőnél kell benyújtani, aki az előkészületek után a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A rendelet szakmai előkészítésével a jegyzőt kell megbízni, aki:
a.) elosztja a közreműködők között a munkát
b.) gondoskodik a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról
c.) biztosítja az elvi célkitűzések érvényesítését, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntését
d.) koordinátor szerepet tölt be az érintett társszervek között
e.) megszervezi az adminisztrációs munkát
f.) részt vesz a tervezet testület előtti megvitatásában.
(5) A rendelet megjelölése: Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének
..…/….. (…hó…nap) önkormányzati rendelete
(6) A Mötv. 51. § (2) bekezdés szerint az önkormányzat rendeletét a helyben szokásos módon ki kell hiretni. Ennek módja: Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblája, az önkormányzat tulajdonában lévő hirdetőtábla, valamint a település honlapja (www.kovagoszolos.hu).
11. §
A képviselő-testület jegyzőkönyve
(1) A Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti tartalommal a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. E bekezdésben foglaltakon túl a jegyzőkönyv tartalmazza:
a.) az ülés helyét és idejét
b.) a távol maradt képviselő nevét, a távollét okát
c.) a napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójának lényegét
d.) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat
e.) a képviselő kérésére véleményének rögzítését
f.) aláírásokat, dátumot, pecsétet.
(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet 2 eredeti példányban kell készíteni, melyből:
a.) 1 pld-t a jegyző kezel, melyet elektronikusan megküld a Baranya Megyei Kormányhivatalnak az erre kialakított elektronikus portálon
b.) 1 pld-t el kell helyezni a Polgármesteri Hivatalban.
(4) A választópolgárok betekintési lehetőségéről a Mötv. 52. §(3) bekezdése rendelkezik.
(5) A képviselő-testület ülésén - a jegyzőkönyv készítés megkönnyítése érdekében - hangfelvétel készül
12. §
A helyi népszavazás, népi kezdeményezés
(1) A választópolgárok válaszott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogukat.
(2) A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárását, egyes feltételeit önálló rendeletben szabályozza.
12/A. §
A lakossági fórum és közmeghallgatás
(1) A polgármester vagy a Képviselő-testület közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai (Mötv. 54. §) alkalmazandók.
(4) A lakossági fórumok, a közmeghallgatás helyét és idejét, a szervezés módszereiről a képviselő-testület határozatban dönt.
(5) A lakossági fórum és a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon kell értesíteni.
(6) A polgármester feladata a lakossági fórum összehívása, szervezése és lebonyolítása.
13. §
A polgármester
(1) A polgármester a Mötv. 66. §-nak megfelelően a képviselő-testület tagja.
(2) Megbízatását főállásban látja el.
(3) A polgármester feladatát, hatáskörét a Mötv. 65-68. §-a szabályozza.
(4) Tisztségének betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az Ötv. 34. §-nak megfelelően feladatát és hatáskörét az alpolgármester veszi át, a képviselő-testületi üléseket az alpolgármester hívja össze.
(5) A Mötv. 45. §-ban foglalt, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.
14. §
Az alpolgármester
(1) Az alpolgármester a Mötv. 74. §-ban foglaltak szerint kerül megválasztásra és tölti be funkcióját.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatkörét.
(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára nem képviselő-testületi tag alpolgármestert (“külsős” alpolgármester) is választhat.
(4) Kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel – a polgármester javaslatára - a képviselő-testület további alpolgármestert választhat tagjai sorából.
15. §
A jegyző
(1) A jegyző kinevezésére az Mötv.82. §-ában foglaltak irányadók.
(2) Feladatát a Mötv. 81. §-a szabályozza.
16. §
Bizottságok
(1) Az önkormányzat bizottságaira vonatkozó szabályokat a Mötv. 57-61. §-i taglalják.
(2) Az önkormányzat Összeférhetetlenséget vizsgáló és vagyonnyilatkozatokat kezelő Bizottságot hoz létre.
(3) A vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság feladatai:
a.) képviselői vagyonnyilatkozatok kezelése, ellenőrzése, eljárás lefolytatása,
b.) eljár a polgármester és a települési képviselőt érintő összeférhetetlenségi ügyekben.
(4)
(5) A bizottság tagjait az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(6)
(7)
(8) A bizottság elnöke az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a bizottságot. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre, a tagok elektronikus levelezési címére.
(9) Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, sürgősségére, az előterjesztésekre, napirendekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(10) A bizottság működésének részletes szabályait e rendeletben meghatározottak figyelembe vételével maga állapítja meg.
(11) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottsági tagoknak több mint fele jelen van.
(12) Az Összeférhetetlenséget vizsgáló és vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság szabályzata a 4. számú függelékben található.
16/A. §
Munkacsoportok
(1) A Képviselő-testület a feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. Összetételére, működésére nem vonatkoznak a Képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok.
(2) A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek.
(3) A munkacsoport feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamára létrehozásakor a Képviselő-testület állapítja meg.
(4) A munkacsoport elnöke a polgármester vagy az alpolgármester is lehet.
17. §
Társulások
(1) Az önkormányzat Mötv. 87. §-nak megfelelően az alábbi társulásokban vesz részt:
(2) A képviselő-testület tagja a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulásnak és a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulásnak, Nyugat Mecseki társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulásnak
(3) Az önkormányzat tagja továbbá a Községek Országos Szövetségének, Misina Természet – és Állatvédő Egyesületnek.
18. §
A költségvetés
(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés elfogadása két fordulóban történik:
a.) az első a költségvetési javaslat összeállítása
b.) a második főbb elemei: a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, mely több változatban is készülhet.
(3) S költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben leírt szabályok az irányadóak.
19. §
Az önkormányzat vagyona
(1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos szabályokat a Mötv 106. § - 110. §-ai szabályozzák. A képviselő-testület – a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően – saját rendeletben állapítja meg a törzsvagyon:
a.) forgalomképtelen vagyontárgyait
b.) a korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
20. §
A gazdálkodás ellenőrzése
(1) A helyi önkormányzatok gazdálkodásának szabályait a Mötv. 111-116.,§-a szabályozza.
(2)
21. §
Záró rendelkezések
(1) E rendelet 2014. december 3. napján lép hatályba, melyről a jegyző helyben szokásos módon gondoskodik.
(2) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/2011. (II. 28.) számú rendelet.
(3) Függelékek:
1.) Képviselő-testület tagjai
2.) Bizottságok
3.)
4) Az Összeférhetetlenséget vizsgáló és vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság szabályzata
1. függelék a 6/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelethez
Képviselők
Sándor Tibor polgármester
Bozó Sándorné alpolgármester
Bodor Anett képviselő
Maurer Péter képviselő
Nagy-József Lászlóné képviselő
Varga Balázs képviselő
Várnai József képviselő
2. függelék a 6/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelethez
Kővágószőlősi Önkormányzat által létrehozott bizottságok
Összeférhetetlenséget vizsgáló és vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság:
Maurer Péter elnök
Nagy-József Lászlóné tag
Varga Balázs tag
3. függelék a 6/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelethez
4. függelék
Szabályzat az önkormányzati képviselők és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról
I. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozattételi kötelezettséggel kapcsolatos iratkezelők személyes felelőssége az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
a. A polgármester, alpolgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának átvételére a Bizottság jogosult, az adminisztratív feladatokat a Jegyző látja el.
b. A vagyonnyilatkozatokat átvenni lezárt borítékban lehet. Az átvételről igazolást kell kiadni az átadónak.
c. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság felelős.
d. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokkal összefüggő adatok kezeléséért:
• a Bizottság,
• a jegyző,
• a polgármester, alpolgármester, képviselő saját, valamint hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata tekintetében tartozik felelősséggel.
1.) A Bizottság felel:
A vagyonnyilatkozattal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó szabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért.
2.) A Jegyző felelőssége gondoskodni arról, hogy az iratok kezelése megfeleljen az e szabályzatban előírtaknak, valamint jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak.
3.) A polgármester, alpolgármester és a képviselő felel azért, hogy az általuk bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.
Felelősek továbbá azért, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyomtatványok a hozzátartozókhoz eljussanak, illetve a kitöltött nyomtatványok az átvételre jogosult részére átadásra kerüljenek.
II. A vagyonnyilatkozat kezelése:
A vagyonnyilatkozat kezelése (őrzése), irattározása a Jegyző feladata.
Az iratok őrzését, védelmét külön, zárt, égéskésleltető lemez- (vagy páncél-) szekrényben kell biztosítani a Polgármesteri Hivatal Irattárában. Az iratmegőrző szekrény kulcsát a Jegyző kezeli.
A vagyonnyilatkozatokról és az ezzel kapcsolatban keletkezett iratokról külön bizottsági nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
• • a vagyonnyilatkozattételre kötelezett nevét,
• • a hozzátartozói vagyonnyilatkozat esetében azok számát,
• • az átvett és továbbított iratok megnevezését, időpontját.
III. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó iratokba a betekintés eljárási szabályai:
• • A Bizottság: teljes körűen betekinthet az iratokba, beleértve az azonosító adatokat, valamint a hozzátartozói iratokat is, de csak ellenőrzés céljából.
• • A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatot tartalmazó iratokba bárki betekinthet, a nyilatkozaton feltüntetett azonosító adatok kivételével.
• • A hozzátartozó vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
IV. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás:
A polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői vagyonnyilatkozat megtekintését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban kell megtenni a Bizottság elnökénél.
A i Bizottság eljárására a Képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A Bizottság és az érintett nyilatkozattevő (előzetesen egyeztetett időpontban) közösen - a sértetlenségi nyilatkozat megtétele után - felbontja a lezárt nyilatkozatot és a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében - folyamatos jelenlétük mellett - átadja:
• • a teljes betekintésre jogosultnak, vagy
• • azonosító adat nélküli kivonatot készít és átadja a kérelmező részére, mely tényről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Mind a polgármesteri (alpolgármesteri, képviselői), mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatra vonatkozó azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg.
Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.
A Bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet a nyilatkozattevőtől azonosító adatokat.
Az azonosító adatok körébe tartoznak - a teljesség igénye nélkül - a következők:
• • a hozzátartozóra vonatkozóan pl.: születési idő, hely, anyja neve, állandó lakáscíme stb.,
• • az ingatlanra vonatkozóan pl.: az ingatlan pontos címe stb.,
• • a gépjárművekre vonatkozóan pl.: a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár rendszáma, alvázszáma stb.,
• • a védett műalkotásra, gyűjteményre vonatkozóan pl.: a műalkotás alkotójának neve,
• az alkotás címe, a gyűjtemény megnevezése stb.,
• • az értékpapírban elhelyezett megtakarításra vagy egyéb befektetésre (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.) vonatkozóan pl.: azok sorszáma stb.,
• • a takarékbetétben elhelyezett megtakarításra vonatkozóan pl.: pénzintézet neve, betétkönyv száma és az abban elhelyezett összeg stb.,
• • a pénzintézeti számlakövetelésre vagy más, szerződés alapján fennálló péntkövetelésre vonatkozóan pl.: a pénzkövetelés jogcíme, a kötelezett neve, lakáscíme, a követelés összege, a szerződés kelte, lejárati ideje stb.,
• • a pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.) vonatkozásában pl.: a tartozás megnevezése, összege, lejárati ideje stb.,
• • a magánszeméllyel szembeni tartozásra vonatkozóan pl.: a hitelező neve, lakáscíme, a tartozás összege, kelte, lejárati ideje stb.,
• • a gazdasági társaságban fennálló tisztségére vagy érdekeltségére vonatkozóan pl.: cégbejegyzés száma, a gazdasági társaság székhelye, nyereségből való részesedése stb.
A vagyonnyilatkozatra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítés iratmegsemmisítővel történik, mely tényről a Bizottság jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai aláírják.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.
Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállás nélküli - ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
A vagyonnyilatkozatról teljeskörű másolat, jegyzet, felvétel nem készíthető.
V. Vegyes rendelkezések:
• • Ezen szabályzat rendelkezései nem korlátozzák a vagyonnyilatkozatot tevők azon jogát, hogy akár önként, akár a Bizottság közreműködését kérve - arra előzetesen hozzájáruló nyilatkozatot téve - a teljeskörű nyilvánosságra hozatal mellett döntsenek.
• • Bármely jogosulttól (teljeskörű betekintő, azonosító adatokon kívüli körben betekintést kérő) beérkezett kérelmet úgy kell teljesíteni, hogy az a Bizottság elnökéhez történő beérkezést követő 30 napon belül teljesített legyen.
• • Ezen szabályzat nem érinti a Képviselő-testület hatáskörét, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás zárt ülésen történő tárgyalását.