Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2021. 01. 01- 2021. 07. 31

Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

2021.01.01.

Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 45. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Kővágószőlős községi önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kővágószőlős község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

Eljárási rendelkezések

2. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Kővágószőlősi Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) 7673 Kővágószőlős, Rákóczi u. 34. szám alatt lehet írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(2) A jogosultsági feltételek megállapításához az e rendeletben szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(3) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet írásban előterjeszteni.
(4) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet I. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (E rendelet 1. számú melléklete)
(6) A jogosultság megállapításakor:
a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(7) Jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap keresetéről szóló munkáltatói igazolást,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében az ellátást folyósító intézet által kiállított igazolás a jövedelemről,
d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(8) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
c) A közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
(9) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(10) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
(11) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(12) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, készpénzben házipénztárból vagy szolgáltatóhoz történő utalással. Nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül házipénztári kifizetéssel történik. A házipénztárból történő azonnali kifizetés a döntést követően, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) A polgármester vagy a jegyző döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselőtestület soron következő ülése elé terjeszti.

(3) A képviselőtestület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben 6 hónapon belül vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(3) A Hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét

(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja:

1. akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben

2. önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe

3. értékesíthető vagyonnal (az Szt. 4 §-a szerinti)1 nem rendelkezik.

6. § A rendszeres települési támogatás, települési lakhatási támogatás, települési gyógyszertámogatás, a támogatás jellegénél fogva, egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító, határozatában rendelkezni kell.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rend. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. (E rendelet 2. számú melléklete).

8. § A szociális ellátásra jogosultság esetén a jogosultságot érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) A szociális ellátások megállapításáról a jegyző, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester határozattal dönt.

(2)

a) A döntésre jogosult a határozatát az Ákr. alapján hozza meg.

b) A képviselő-testület a szociális ellátásokkal kapcsolatos alábbiakban felsorolt hatáskörét a jegyzőre ruházta át:

ba)

bb) Települési gyógyszertámogatás

bc) Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző vagy a polgármester az Szt.- ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) rendszeres települési támogatást és

b) rendkívüli települési támogatást állapít meg.

Települési lakhatási támogatás

11. §

(1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat a villanyáram, a gáz, a víz-és csatornahasználat díjához – e közüzemi szerződések hiányában – tűzifa költségeihez, települési lakhatási támogatást nyújt a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(3) A települési lakhatási támogatást első sorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz nyújtja az önkormányzat, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

11/A. § (1) Települési lakhatási támogatás nyújtható annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén a 300 %-át.

(2) A támogatás további jogosultsági feltételeként megkövetelhető, hogy a kérelmező által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak környezete tiszta, higiénikus, az ingatlan állaga jó karban tartott és rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.

(3) A lakhatási támogatás havi összege 3.000 Ft.

(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A települési lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani, de havi rendszerességgel kell folyósítani a közüzemi díj közvetlen kifizetésével vagy legfeljebb évi két alkalommal természetben nyújtott tűzifa biztosításával.

11/B. § (1) A települési lakhatási támogatás iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat,

b) az utolsó havi közüzemi díjra vonatkozó számlát.

18. évét betöltött tartós beteg ápolására nyújtható támogatás, települési ápolási díj

12. §

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

13. §

Települési Gyógyszertámogatás

14. § (1) A jegyző évente maximum 4 esetben a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg, ha a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 300 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki legalább három hónapon keresztül folyamatosan gyógyszert szed és az elfogyasztott gyógyszerek után fizetett térítési díj meghaladja a családban egy főre jutó jövedelem 5%-át.

(3) A gyógyszertámogatást igénylő személy, a körzeti orvosi rendelőben igazolt, vagy a gyógyszertárban e rendelet 5. számú melléklete szerinti gyógyszerfogyasztást igazoló lapon nyújtja be. Az igazoló lap mellé csatolni kell a vásárolt gyógyszerekhez tartozó pénztárblokkot, nyugtát, esetleg számlát.

(4) A támogatást első alkalommal történő igényléskor a hivatalban igazolja a család, kereső tagjainak jövedelmét.

(5) A Hivatal negyedévente – a leadott – igénylőlapok alapján, de maximum havonta 10.000,- Ft gyógyszerköltséget a támogatott igénylőnek visszatéríti.

(6) A támogatást a jegyző egy évre állapítja meg. A kérelem ismételten benyújtható.

(7) A Hivatal a támogatásban részesülő személyekről és a kifizetett támogatásokról nyilvántartást vezet.

(8) A támogatással bármilyen módon történő visszaélés, a támogatás megszüntetését vonja maga után. A rosszhiszeműen felvett támogatást köteles az igénylő visszatéríteni.

Rendkívüli települési támogatás

15. § (1) Átruházott hatáskörben a polgármester rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a kérelmezőt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és a kérelmezőnek vagyona (Szt. 4. §1) nincs.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek

a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,

b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,

c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.

d) Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja

e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással

f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz

g) nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul

h) a gyermek hátrányos helyzete2 (Gyvt.: a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a) miatt anyagi segítségre szorul

(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes.

(4) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.

16. § (1) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 5 – 30. 000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg legfeljebb maximum 5 000.-Ft. Az ilyen kifizetésről a polgármester a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek. A kifizetés naptári évében egy család részére kifizetett átmeneti segélyek összege ebben az esetben sem haladhatja meg a 20 000,-Ft-ot.

(3) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben történik. Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben, közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni.

(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(6) A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik. A kérelem benyújtására e rendelet 6. sz. melléklete szolgál.

Települési temetési segély

17. § (1) A Képviselő-testület, települési támogatásként, temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A temetési segély összege 100.000,- Ft.

(4) A temetési segély iránti kérelmet (e rendelet 6. sz. mellékletén lehet benyújtani) a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell. A temetési számlát a támogatást kérő nevére kell kiállítani.

(5) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Szociális tűzifa támogatás

18. § (1) A települési támogatás természetben szociális ellátás formájában is nyújtható, szociális célú tüzelő (tűzifa vagy szén) formájában.

(2) A természetbeni támogatás megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a jogosultat, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti

a) aktív korúak ellátására jogosult,

b) időskorúak járadékára jogosult vagy

c) települési támogatásra (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesül) vagy aki

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyereket nevel.

(3) Háztartásonként legfeljebb 5 erdei m3 tűzifa vagy 10 q szén biztosítható.

(4) A szociális célú tüzelőanyag mennyisége a támogatott kérelmek arányában egységesen kerül meghatározásra.

(5) Szociális célú tüzelőanyag támogatás ugyanazon háztartásonként csak egy jogosultnak állapítható meg.

(6) A szociális célú tüzelő átvételét a jogosult átvételi elismervény aláírásával igazolja.

(7) Kővágószőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális célú tűzifában vagy szénben részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

Köztemetés

19. § A polgármester az Sztv. 48. §-ában meghatározottak szerint gondoskodik köztemetésről.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

20. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

Az ellátások igénybevétele

21. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SZCSM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. (E rendelet szerinti 1. számú melléklet)

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a szolgáltató központ vezetője dönt. Szociális étkeztetési kérelemről a polgármester dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

22. § Az Önkormányzat a rászorultak szociális étkeztetéséről a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

23. § A jelzőrendszeres Házi segítségnyújtás feladatait a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.

Családsegítés

24. § Az önkormányzat családsegítési feladatát a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Kővágószőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.(X. 15.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról hatályát veszti.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szt. 10. § (1) bekezdés: A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) [3] a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
1

Szt. 4 § (1) bekezdés b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

2

Gyvt. 67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: