Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2021. 01. 01- 2021. 07. 31Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 45. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
(1) Kővágószőlős községi önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
(2) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kővágószőlős község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
Eljárási rendelkezések
2. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Kővágószőlősi Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) 7673 Kővágószőlős, Rákóczi u. 34. szám alatt lehet írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be.
3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, készpénzben házipénztárból vagy szolgáltatóhoz történő utalással. Nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül házipénztári kifizetéssel történik. A házipénztárból történő azonnali kifizetés a döntést követően, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
(2) A polgármester vagy a jegyző döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselőtestület soron következő ülése elé terjeszti.
(3) A képviselőtestület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben 6 hónapon belül vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
(3) A Hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét
(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja:
1. akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben
2. önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe
3. értékesíthető vagyonnal (az Szt. 4 §-a szerinti)1 nem rendelkezik.
6. § A rendszeres települési támogatás, települési lakhatási támogatás, települési gyógyszertámogatás, a támogatás jellegénél fogva, egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító, határozatában rendelkezni kell.
7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rend. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. (E rendelet 2. számú melléklete).
8. § A szociális ellátásra jogosultság esetén a jogosultságot érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. § (1) A szociális ellátások megállapításáról a jegyző, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester határozattal dönt.
(2)
a) A döntésre jogosult a határozatát az Ákr. alapján hozza meg.
b) A képviselő-testület a szociális ellátásokkal kapcsolatos alábbiakban felsorolt hatáskörét a jegyzőre ruházta át:
ba)
bb) Települési gyógyszertámogatás
bc) Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző vagy a polgármester az Szt.- ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a) rendszeres települési támogatást és
b) rendkívüli települési támogatást állapít meg.
Települési lakhatási támogatás
11. §
(1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) Az önkormányzat a villanyáram, a gáz, a víz-és csatornahasználat díjához – e közüzemi szerződések hiányában – tűzifa költségeihez, települési lakhatási támogatást nyújt a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
(3) A települési lakhatási támogatást első sorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz nyújtja az önkormányzat, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
11/A. § (1) Települési lakhatási támogatás nyújtható annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén a 300 %-át.
(2) A támogatás további jogosultsági feltételeként megkövetelhető, hogy a kérelmező által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak környezete tiszta, higiénikus, az ingatlan állaga jó karban tartott és rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.
(3) A lakhatási támogatás havi összege 3.000 Ft.
(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(5) A települési lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani, de havi rendszerességgel kell folyósítani a közüzemi díj közvetlen kifizetésével vagy legfeljebb évi két alkalommal természetben nyújtott tűzifa biztosításával.
11/B. § (1) A települési lakhatási támogatás iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) az utolsó havi közüzemi díjra vonatkozó számlát.
18. évét betöltött tartós beteg ápolására nyújtható támogatás, települési ápolási díj
12. §
Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
13. §
Települési Gyógyszertámogatás
14. § (1) A jegyző évente maximum 4 esetben a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg, ha a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 300 %-át nem haladja meg.
(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki legalább három hónapon keresztül folyamatosan gyógyszert szed és az elfogyasztott gyógyszerek után fizetett térítési díj meghaladja a családban egy főre jutó jövedelem 5%-át.
(3) A gyógyszertámogatást igénylő személy, a körzeti orvosi rendelőben igazolt, vagy a gyógyszertárban e rendelet 5. számú melléklete szerinti gyógyszerfogyasztást igazoló lapon nyújtja be. Az igazoló lap mellé csatolni kell a vásárolt gyógyszerekhez tartozó pénztárblokkot, nyugtát, esetleg számlát.
(4) A támogatást első alkalommal történő igényléskor a hivatalban igazolja a család, kereső tagjainak jövedelmét.
(5) A Hivatal negyedévente – a leadott – igénylőlapok alapján, de maximum havonta 10.000,- Ft gyógyszerköltséget a támogatott igénylőnek visszatéríti.
(6) A támogatást a jegyző egy évre állapítja meg. A kérelem ismételten benyújtható.
(7) A Hivatal a támogatásban részesülő személyekről és a kifizetett támogatásokról nyilvántartást vezet.
(8) A támogatással bármilyen módon történő visszaélés, a támogatás megszüntetését vonja maga után. A rosszhiszeműen felvett támogatást köteles az igénylő visszatéríteni.
Rendkívüli települési támogatás
15. § (1) Átruházott hatáskörben a polgármester rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a kérelmezőt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és a kérelmezőnek vagyona (Szt. 4. §1) nincs.
(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek
a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,
b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.
d) Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja
e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással
f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz
g) nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul
h) a gyermek hátrányos helyzete2 (Gyvt.: a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a) miatt anyagi segítségre szorul
(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes.
(4) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.
16. § (1) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 5 – 30. 000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal.
(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg legfeljebb maximum 5 000.-Ft. Az ilyen kifizetésről a polgármester a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek. A kifizetés naptári évében egy család részére kifizetett átmeneti segélyek összege ebben az esetben sem haladhatja meg a 20 000,-Ft-ot.
(3) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben történik. Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben, közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni.
(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.
(5) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
(6) A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik. A kérelem benyújtására e rendelet 6. sz. melléklete szolgál.
Települési temetési segély
17. § (1) A Képviselő-testület, települési támogatásként, temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.
(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.
(3) A temetési segély összege 100.000,- Ft.
(4) A temetési segély iránti kérelmet (e rendelet 6. sz. mellékletén lehet benyújtani) a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell. A temetési számlát a támogatást kérő nevére kell kiállítani.
(5) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.
Természetben nyújtott szociális ellátások
Szociális tűzifa támogatás
18. § (1) A települési támogatás természetben szociális ellátás formájában is nyújtható, szociális célú tüzelő (tűzifa vagy szén) formájában.
(2) A természetbeni támogatás megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a jogosultat, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti
a) aktív korúak ellátására jogosult,
b) időskorúak járadékára jogosult vagy
c) települési támogatásra (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesül) vagy aki
d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyereket nevel.
(3) Háztartásonként legfeljebb 5 erdei m3 tűzifa vagy 10 q szén biztosítható.
(4) A szociális célú tüzelőanyag mennyisége a támogatott kérelmek arányában egységesen kerül meghatározásra.
(5) Szociális célú tüzelőanyag támogatás ugyanazon háztartásonként csak egy jogosultnak állapítható meg.
(6) A szociális célú tüzelő átvételét a jogosult átvételi elismervény aláírásával igazolja.
Köztemetés
19. § A polgármester az Sztv. 48. §-ában meghatározottak szerint gondoskodik köztemetésről.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
20. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:
a) szociális étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés
Az ellátások igénybevétele
21. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SZCSM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. (E rendelet szerinti 1. számú melléklet)
(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a szolgáltató központ vezetője dönt. Szociális étkeztetési kérelemről a polgármester dönt.
(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(4) Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
Étkeztetés
22. § Az Önkormányzat a rászorultak szociális étkeztetéséről a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
23. § A jelzőrendszeres Házi segítségnyújtás feladatait a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.
Családsegítés
24. § Az önkormányzat családsegítési feladatát a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.
Záró rendelkezések
25. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Kővágószőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.(X. 15.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról hatályát veszti.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Szt. 4 § (1) bekezdés b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
Gyvt. 67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: