Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2018. 10. 17- 2019. 07. 26

Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

2018.10.17.

Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 45. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Kővágószőlős községi önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kővágószőlős község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

Eljárási rendelkezések

2. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Kővágószőlősi Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) 7673 Kővágószőlős, Rákóczi u. 34. szám alatt lehet írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(2) A jogosultsági feltételek megállapításához az e rendeletben szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(3) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet írásban előterjeszteni.
(4) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet I. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (E rendelet 1. számú melléklete)
(6) A jogosultság megállapításakor:
a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(7) Jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap keresetéről szóló munkáltatói igazolást,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében az ellátást folyósító intézet által kiállított igazolás a jövedelemről,
d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(8) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
c) A közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
(9) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(10) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
(11) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(12) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, készpénzben házipénztárból vagy szolgáltatóhoz történő utalással. Nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül házipénztári kifizetéssel történik. A házipénztárból történő azonnali kifizetés a döntést követően, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) A polgármester vagy a jegyző döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselőtestület soron következő ülése elé terjeszti.

(3) A képviselőtestület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben 6 hónapon belül vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(3) A Hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét

(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja:

1. akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben

2. önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe

3. értékesíthető vagyonnal (az Szt. 4 §-a szerinti)1 nem rendelkezik.

6. § A rendszeres települési támogatás, települési lakhatási támogatás, települési gyógyszertámogatás, a támogatás jellegénél fogva, egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító, határozatában rendelkezni kell.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető2, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. (E rendelet 2. számú melléklete).

8. § A szociális ellátásra jogosultság esetén a jogosultságot érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) A szociális ellátások megállapításáról a jegyző, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester határozattal dönt.

(2)

a) A döntésre jogosult a határozatát az Ákr. alapján hozza meg.

b) A képviselő-testület a szociális ellátásokkal kapcsolatos alábbiakban felsorolt hatáskörét a jegyzőre ruházta át:

ba) Települési ápolási díj

bb) Települési gyógyszertámogatás

bc) Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.- ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) rendszeres települési támogatást és

b) rendkívüli települési támogatást állapít meg.

Rendszeres települési támogatás

Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása

11. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik (közüzemi díjaik) viseléséhez nyújtott hozzájárulás (Kérelem benyújtására e rendelet 3. sz. melléklete szolgál).

(2) A jegyző lakhatási támogatást nyújt annak a személynek, akinek

a. a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
b. és az Szt. 4. §1-a szerinti vagyona nincs.
(3) A háztartásban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen az adott lakásban élnek (nemcsak oda vannak bejelentve). Külön háztartásnak számít a különálló közüzemi szolgáltatási hely.
(4) A települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(a) A települési lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
(aa) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
(ab) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
(ac) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
(ad) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
(ae) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(b) Ha a háztartás
(ba) (4) bekezdés aa)-ac) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
(bb) (4) bekezdés ad) vagy ae) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(bc) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(c) A települési lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(d) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
(da) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
(db) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
(dc) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
(dd) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
(de) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(e) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
(ea) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
(eb) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(f) A (4) bekezdés eb) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


TM = 0,3-

J-0,5 NYM
─────


x 0,15,

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(5) A rendeletben előírt feltételek esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtásának hónapjának első napjától 6 hónapra jár. A kérelem ismételten benyújtható.
(6) A lakhatási kiadások igazolásának módja:
a. lakásbérleti vagy albérleti szerződés, bérleti díj fizetésének igazolása
b. pénzintézettel kötött hitelszerződés,
c. közüzemi (villany, gáz, víz, szemétszállítási díj) számla
d. tüzelőanyag számlával történő igazolása
(7) A lakhatási támogatás kifizetésének módja csak szolgáltatóhoz történő utalással történik – a szolgáltatót a kérelmező választhatja.
(8) Megszűnik a támogatás:
a) a megállapított idő elteltével,
b) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával
(9) A lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles ingatlanát (saját, bérelt, vagy szívességi lakáshasználó) jó karban tartani, rendeltetésszerű használhatóságát, és higiénikus állapotát biztosítani.
(10) A lakhatási támogatási kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles gondoskodni a saját tulajdonában levő járdák, udvarok, kertek, bejárók, továbbá az ingatlanhoz tartozó valamennyi terület, helyiség rendszeres tisztántartásáról, gyommentesítéséről.
(11) A lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles továbbá gondoskodni az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, síkosság-mentesítéséről. A tisztántartási kötelezettség az ingatlan és a járda, a járda és a közút közötti üres, füves, vagy virágos sávra is vonatkozik. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanáról a közterületre kinyúlt ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni.
(12) A lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles gondoskodni arról, hogy ingatlanán háztartási - és építési hulladék vagy veszélyes anyag ne halmozódjon fel.
(13) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja a (8)-(11) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, annak teljesítésére írásban – 5 napos teljesítési határidő kitűzésével – fel kell szólítani.
(14) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti, a kérelmet el kell utasítani, vagy a már megállapított támogatást meg kell szüntetni.

18. évét betöltött tartós beteg ápolására nyújtható támogatás, települési ápolási díj

12. § (1) A jegyző települési ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %- át, valamint

- a kérelmező az ápolási tevékenység ellátásra alkalmas,
- az ápolandó személy, tartós betegségét háziorvos igazolja,
- az ápoló személy – az otthoni munkavégzés kivételével - napi 4 órát meg nem haladó munkát végez,
- az ápoló rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege nem haladja meg az ápolási díj összegét,
- az ápoló személy nem szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója
- az ápolt személy szociális intézményi ellátásának igénybevétele a napi 5 órát nem haladja meg.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. (E rendelet 4. számú melléklete)
(3) A helyi ápolási díj összege a költségvetési törvényben évente meghatározott alapösszeg
80 %-a.
(4) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(5) Az ápolási díjra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

13. § (1) Az ápolást végző személy, ápolási díjra való jogosultságát meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) Az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen

- a megfelelő, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg étel – biztosításáról,
- a gyógyszerhez való hozzájutásról,
- egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen:
- a fürdetésről, mosdatásról,
- a lakás takarításáról és tisztántartásáról,
c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
(3) A házi segítségnyújtást végző intézmény (Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás) az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését bejelentésre, vagy hivatal által történő felkérésre ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.

Települési Gyógyszertámogatás

14. § (1) A jegyző évente maximum 4 esetben a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg, ha a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki legalább három hónapon keresztül folyamatosan gyógyszert szed és az elfogyasztott gyógyszerek után fizetett térítési díj meghaladja a családban egy főre jutó jövedelem 5%-át.

(3) A gyógyszertámogatást igénylő személy, a körzeti orvosi rendelőben igazolt, vagy a gyógyszertárban e rendelet 5. számú melléklete szerinti gyógyszerfogyasztást igazoló lapon nyújtja be. Az igazoló lap mellé csatolni kell a vásárolt gyógyszerekhez tartozó pénztárblokkot, nyugtát, esetleg számlát.

(4) A támogatást első alkalommal történő igényléskor a hivatalban igazolja a család, kereső tagjainak jövedelmét.

(5) A Hivatal negyedévente – a leadott – igénylőlapok alapján a kifizetett gyógyszerköltség 70%-át, de maximum havonta 5.000,- Ft-ot a támogatott igénylőnek visszatéríti.

(6) A támogatást a jegyző egy évre állapítja meg. A kérelem ismételten benyújtható.

(7) A Hivatal a támogatásban részesülő személyekről és a kifizetett támogatásokról nyilvántartást vezet.

(8) A támogatással bármilyen módon történő visszaélés, a támogatás megszüntetését vonja maga után. A rosszhiszeműen felvett támogatást köteles az igénylő visszatéríteni.

Rendkívüli települési támogatás

15. § (1) A település képviselő-testülete rendkívüli települési támogatásban részesíti (rendkívüli sürgős esetben, a polgármester telefonon keresztül is kérheti a testület tagjainak véleményét két testületi ülés közt)

a. azt az egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
b. azt a családot, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg,
c. és a kérelmezőnek/családnak vagyona (Szt. 4. §1) nincs.
(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek
a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,
b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.
d) Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja
e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással
f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz
g) nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul
h) a gyermek hátrányos helyzete3 (Gyvt.: a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a) miatt anyagi segítségre szorul
(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes.
(4) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.

16. § (1) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 5 – 15. 000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg legfeljebb maximum 5 000.-Ft. Az ilyen kifizetésről a polgármester a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek. A kifizetés naptári évében egy család részére kifizetett átmeneti segélyek összege ebben az esetben sem haladhatja meg a 20 000,-Ft-ot.

(3) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben történik. Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben, közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni.

(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(6) A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik. A kérelem benyújtására e rendelet 6. sz. melléklete szolgál.

Települési temetési segély

17. § (1) A Képviselő-testület, települési támogatásként, temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A temetési segély összege 20.000,- Ft.

(4) A temetési segély iránti kérelmet (e rendelet 6. sz. mellékletén lehet benyújtani) a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell. A temetési számlát a támogatást kérő nevére kell kiállítani.

(5) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Szociális tűzifa támogatás

18. § (1) A települési támogatás természetben szociális ellátás formájában is nyújtható, szociális célú tüzelő (tűzifa vagy szén) formájában.

(2) A természetbeni támogatás megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a jogosultat, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti

a) aktív korúak ellátására jogosult,

b) időskorúak járadékára jogosult vagy

c) települési támogatásra (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesül) vagy aki

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyereket nevel.

(3) Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa vagy 10 q szén biztosítható.

(4) A szociális célú tüzelőanyag mennyisége a támogatott kérelmek arányában egységesen kerül meghatározásra.

(5) Szociális célú tüzelőanyag támogatás ugyanazon háztartásonként csak egy jogosultnak állapítható meg.

(6) A szociális célú tüzelő átvételét a jogosult átvételi elismervény aláírásával igazolja.

(7) Kővágószőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális célú tűzifában vagy szénben részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

Köztemetés

19. § A polgármester az Sztv. 48. §-ában meghatározottak szerint gondoskodik köztemetésről.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

20. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

Az ellátások igénybevétele

21. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SZCSM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. (E rendelet szerinti 1. számú melléklet)

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a szolgáltató központ vezetője dönt. Szociális étkeztetési kérelemről a polgármester dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

22. § Az Önkormányzat a rászorultak szociális étkeztetéséről a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

23. § A jelzőrendszeres Házi segítségnyújtás feladatait a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.

Családsegítés

24. § Az önkormányzat családsegítési feladatát a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Kővágószőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.(X. 15.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról hatályát veszti.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szt. 10. § (1) bekezdés: A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) [3] a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
1

Szt. 4 § (1) bekezdés b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

2

Szt. 10. § (6) bekezdés: Ha az önkormányzat annak jegyzője vagy a járási hivatal hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 10. § (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

3

Gyvt. 67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: