Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2016 (XI.3.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól

Hatályos: 2018. 10. 17

Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2016 (XI.3.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól

2018.10.17.

Kővágószőlős Község önkormányzatának képviselő – testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Első RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. § (1) E rendelet hatálya arra a természetes személyre terjed ki, aki Kővágószőlős Község közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja.

(3) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás sorána közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(1) együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

(6) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közigazgatási bírsággal nem sújtható.

(7) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartása miatt indult eljárást meg kell szüntetni.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(9) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot az első fokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalási postautalványon vagy banki utalással a Kővágószőlősi Közös Önkormányzati Hivatal 11731001-15807535 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

2. § (1) A pénzbírságot úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja.

3. § Pénzbírság kiszabása helyett megrovás alkalmazható, amennyiben a magatartás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartás elkövetője személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó erő várható.

4. § (1) A jegyző döntésével szemben fellebbezésnek van helye, a döntés végrehajtásától számított 15 napon belül. A fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint. A fellebbezést a képviselő-testület bírálja el. A fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

(2) A képviselő-testület döntése ellen a döntés kézhezvételét követően 30 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet fordulni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIT SÉRTŐ MAGATARTÁSOK

Állattartás

5. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az állattartó, aki

1. nem gondoskodik az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról;

2. bármilyen állatot oly módon tart, hogy az állat a közterületeket, valamint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyeit, teraszát beszennyezi;

3. kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről nem távolítja el;

4. az állattartás során az állat más ingatlanra való átjutását nem akadályozza meg;

5. az állatot elhagyja;

6. amennyiben nem kívánja az állatot tovább tartani, nem gondoskodik annak elhelyezéséről, állatorvossal nem altatja el, vagy az állategészségügyi telepnek, illetve állatmenhelynek nem adja át.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az állattartó, aki

1. az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet 1. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságokat nem tartja be, valamint nem tartja be az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, vízügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályokat és a lakosság nyugalmát – zaj- és bűzhatás – megzavarja,

2. hígtrágyát, trágyalét, továbbá a trágyatárolói csurgalék - vizeit vizekbe vezet be;

3. az állattartó telephelyen trágyatárolót létesít a felszíni víztől, más jogszabályban nem szabályozott ivóvíznyerő-helytől az állattartási rendelet 2. számú mellékletében feltüntetett távolságokon belül,

4. nem gondoskodik az állattartás során keletkezett trágyalé megfelelő kapacitású zárt, szivárgásmentes, talajszint alatti fedett trágyatárolóba történő elvezetéséről;

5. a keletkezett trágyát nem trágyagyűjtőben tárolja, a keletkezett trágya elszállításáról nem gondoskodik,

6. ebet – vakvezető eb kivételével – játszótérre, vendéglátó egységekbe, élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszer raktárba, szórakozóhelyre, óvoda, iskola területére, orvosi rendelőbe, gyógyszertárba, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe beviszi.

(3) Az elhullott, kedvtelésből tartott állat tetemét az ÁLHUBÁL Nonprofit Kft. szállítja el térítésmentesen bejelentés alapján. Bejelenteni a 06-80-204-963 zöld számon lehet.

A növények telepítése

6. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki

1. belterületen nem tartja be az alábbi, legkisebb telepítési (ültetési) távolságot az ingatlan határától:

a) 1 métert meghaladó, de 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor), fa esetében legalább 2 méter,

b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor), valamint oszlopos fenyőfélék esetében legalább 3 méter,

c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 5 méter,

d) nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor) és fenyőféle esetén legalább 0,5 méter,

2. külterületnek a mezőgazdasági kerteken kívül eső részén - amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy mezőgazdasági kert - szőlőt, gyümölcsfát az 1. pontban meghatározott telepítési (ültetési) távolságok be nem tartásával, egyéb cserjét (bokrot) és fát az alábbi telepítési (ültetési) távolságok be nem tartásával ültet:

a) 1 méternél magasabbra nem növő bokor (nyírt sövény) esetén legalább 0,8 méter

b) 2 méternél magasabbra nem növő bokor (nyírt sövény) esetén legalább 1,2 méter,

c) 2 méternél magasabbra növő bokor (nyírt sövény) esetén legalább 2 méter,

d) fa esetében 8 méter,

3. kúszó-kapaszkodó cserjét nem saját tulajdonú, tömör kerítésre futtatja fel,

4. amennyiben a szomszédos ingatlanon az épület oldalhatárra épült, a kerítés mellé telepített növények vágását nem végzi el oly módon, hogy azok a kerítéshez és az épülethez ne érjenek hozzá, a tető fölé lombkoronájuk ne nyúljon be,

5. árasztással locsolja a szomszédos épület magasságában lévő olyan növényeket, melyek a telekhatártól számított 2 méteren belül vannak.

(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:

1. aki a közterületre - a tulajdonoson kívül - fát, cserjét (bokrot) ültet a zöldterület kezelőjével történő előzetes egyeztetés, írásban megadott kezelői hozzájárulás nélkül, a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően,

2. a növényzet telepítője, ha a közterületre ültetett fák, cserjék (bokrok) fenntartásáról (pl.: öntözés, pótlás, karózás, metszés stb.) legalább 3 vegetációs időszakon keresztül nem gondoskodik,

3. a fa telepítője, ha a közterületre ültetett fát hatósági engedély nélkül kivágja.

Köztisztaság

7. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követi el az a köztisztasági feladatokkal összefüggő tevékenység ellátásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tulajdonos, használó, aki

1. az ingatlana tisztán tartásáról nem gondoskodik. A lakó- és emberi tartózkodásra szolgáló épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, padlás, közös illemhely, hulladékledobó és gyűjtő udvar stb.) tisztán tartásáról nem gondoskodik;

2. az ingatlana tisztán tartásával kapcsolatos alábbi feladatokat nem végzi el:

a) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,

b) az ingatlan szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,

c) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztán tartása, kaszálása, gyommentesítése a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése, a kert megművelése,

3. nem gondoskodik az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról, illetve az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztításáról;

(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el,

1. az intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek, kirakatok és más elárusítóhelyek üzemeltetője, aki nem gondoskodik az üzlet előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, a hó- és síkosság mentesítéséről, a zárás előtt a szemét összetakarításáról,

2. azon gazdálkodó szervezet, intézmény, szolgáltató, kereskedelmi egység, vállalkozó, aki üzlete, telephelye bejáratai mellett nem helyez el szabványosított csikktartóval rendelkező kézi hulladékgyűjtőt, és nem gondoskodik azok rendszeres ürítéséről,

3. a közterület rendeltetésétől eltérő célokra (árusítás stb. céljára) történő használat esetén a használó, amennyiben közvetlen környezetét nem tartja tisztán. A közterület ilyen célokra történő használatát követően a használó a közterületen az árusításból keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és eltávolításáról nem gondoskodik,

4. közterületen rendezett vásár, sport és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője, ha nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztán tartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban való visszaadásáról.

(3) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

1. építési, bontási, tatarozási munkákat, közműépítéssel kapcsolatos tevékenységet úgy végez, hogy nem gondoskodik arról, hogy a por és egyéb szennyeződés a közterületre ne jusson és a vízelvezetés biztosítva legyen,

2. az építési, bontási, tatarozási munkálatok helyét, szükség esetén a környező közterülettől nem zárja el,

3. aki a munkálatok végzése során, a közterületen keletkezett építési törmeléket, szemetet a munka befejeztét követő 48 órán belül nem szállítja el az építési törmelék elhelyezésére kijelölt helyre, és a közterületet nem állítja helyre,

4. aki az építési munkálatok során, valamint egyéb a közterületek igénybevételével járó tevékenység során a közterületen lévő fákat, közterületi műtárgyakat védőburkolattal nem veszi körül. Ha a közterület vagy annak egy része mégis megrongálódik, a keletkezett kárt annak okozója nem téríti meg, vagy az eredeti állapotot nem állítja helyre.

5. a közforgalmú közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében:

a) a szolgáltató, ha a belterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek tisztántartásáról és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tisztántartásáról nem gondoskodik,

b) a közút kezelője, ha a külterületen lévő autóbusz-megállóhelyek tisztántartásáról nem gondoskodik,

c) aki az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(4) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

1. közterületen szemetet, hulladékot nem az erre rendszeresített és felállított hulladékgyűjtőben helyezi el,

2. a hulladékot– a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon, a közterületen engedély nélkül felhalmozza, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezi, kezeli,

3. dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórja, önti, vagy bevezeti,

4. állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti közterületen, vagy magánterületen elhelyez,

5. közterületi gyűjtőedényzetből hulladékot kiönt, válogat, szétszór,

6. közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongál, csonkít, leszakít.

Közterület-használat

8. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közterületet rendeltetésétől eltérően, vagy közterület-használati megállapodás/engedély nélkül, vagy a megállapodásban/engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ. Az engedély nélküli használatot a jegyző felhívására haladéktalanul meg kell szüntetni, továbbá a közterületet engedély nélkül használó kötelezhető az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben a kötelezett az eredeti állapotot nem állítja helyre, költségére a munkálatok elvégezhetőek.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges.

(3) Közterület használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára,

b) mozgóbolti és mozgó árusításra,

c) búcsú, kiállítás, árubemutatás, reklámtevékenység,

d) vásár, alkalmi vásár (piactér) – kivéve mezőgazdasági termények és feldolgozott élelmiszerek árusítása

e) önálló hirdető-berendezés, reklám tábla

f) az önkormányzat által, fémszerkezetes garázs telepítése céljára, előzetesen kijelölt terület használatára,

g) e rendelet hatályba lépését megelőzően önkormányzati tulajdonú ingatlanra telepített garázsok használatára

(4) Nem kell közterület használati engedély:

a) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

b) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,

c) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához,

d) 10 napon belül tüzelő -, építő – és egyéb anyag tárolása lakóház előtt (közúti közlekedés akadályoztatása nélkül).

(5) Nem adható közterület használati engedély:

a) bűzös, tűz-és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, továbbá szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve a vendéglátó ipari egységek közterületen ideiglenesen kialakított kerthelyiségeit,

b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,

c) közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjármű közterületen történő tárolására.

(6) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(7) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.

(8) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(9) A közterület használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakhelyének illetve telephelyének címét,

b) a közterület használat célját és időtartamát vagy azt, hogy a közterületet állandó jelleggel kívánja használni,

c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói, működési engedély, társas vállalkozás esetén közölni kell a cégbejegyzés számát, statisztikai számjelét, adószámát) egy másolati példányát,

e) zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozat egy példányát,

f) árusítás esetén, amennyiben az árusítást végző személy nem azonos a kérelmezővel, annak nevét és címét.

(10) A kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell a kérelmezőt, hogy a kérelem benyújtása nem jogosít fel a közterület-használat megkezdésére.

(11) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,

b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,

c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját.

g) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a közterület használati engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni, továbbá köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket magánál tartani és azokat az engedélyező hatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

(12) A közterület használat csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(13) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet.

(14) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

b) élelmiszer árusítás esetében az állami közegészségügyi felügyelővel.

(15) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,

b) a közterület használat célját és időtartamát,

c) közterület használat helyét,

d) közterület használati díj mértékét és fizetésének módját (a díjat az engedélyben meghatározott időtartamra vonatkozóan az engedélyező határozat közlésekor, de legkésőbb a használat megkezdését megelőzően, előre kell megfizetni, melyet igazolni kell.

(16) a) A közterület használat csak határozott időre engedélyezhető. A határozott időre szóló közterület használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 5 év.

b) Mozgó árusítással vagy mozgóbolttal kapcsolatos hang-, vagy fényreklámot közterületen, munkaszüneti nap kivételével, hétfőtől péntekig 8 órától 18 óráig, szombaton 8 órától 14 óráig lehet alkalmazni.

c) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

d) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

(17) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért díjat (2017. január hó 1. napjától) kell fizetni, melynek összegét az engedélyező állapítja meg határozatban az alábbiak figyelembe vételével:

a) fémszerkezetes garázs (engedélyezett nagyság 5x3 m) telepítése esetén 500,- Ft/m2/év,

b) e rendelet hatályba lépését megelőzően közterületre épített garázsok esetén 500,- Ft/m2/év.

(18) a) E rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül nyilatkozni kötelesek a (17) bekezdés b) pontjában meghatározott garázsok használói, hogy e rendelet hatályba lépését követő 60 napon túl is használni kívánják-e a közterületet közterület használati díj ellenében.

b) E rendelet hatályba lépését követően kizárólag fémszerkezetes garázs telepítése engedélyezhető közterületen.

(19) A közterület használati díjat az önkormányzat 11731001-15807535 számú számlájára kell befizetni.

(20) Az engedélyező – a közterület használati engedély bevonására történő figyelmeztetés mellett határidő kitűzésével - felszólítja a szabálytalanság megszüntetésére azt az engedélyest, aki:

a) a közterületen elhelyezett árusítóhely folyamatos tisztántartásáról, fenntartásáról nem gondoskodik,

b) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el,

c) az engedélytől eltérő terméket árul,

d) a számára engedélyezett közterület használatot másnak átengedi,

e) a közterület használati díjat határidőig nem fizeti meg.

(21) Amennyiben az engedélyes a megadott határidőn belül kötelezettségének nem tesz eleget, tőle a közterület használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni, továbbá vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja.

(22) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál.

(23) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(24) Ha a közterület használat a (21)-(22) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

A közterületek rendje

9. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közterületen

1. az utcai bútorokat, berendezéseket (ideértve a kerti padokat, virágtartó edényeket, vízvételi helyeket is) rendeltetésellenesen használja, felállítási helyükről elmozdítja,

2. a fák törzsét, ágait hirdetés céljára, kötél vagy kábel rögzítésére igénybe veszi,

3. szeszesitalt fogyaszt,

4. használaton kívüli járművet (roncsautót) tárol,

5. a dohányzás után keletkező dohánytermék maradványokat (csikk) nem az erre rendszeresített és felállított hulladékgyűjtőbe helyezi el,

6. roncs, a műszaki állapota miatt közlekedésre nem alkalmas, érvényes hatósági jelzéssel rendelkező járművet engedély nélkül 10 napnál hosszabb ideig tárol közterületen,

7. főútvonalon vagy közterület-használati engedély nélkül mellékútvonalon 10 napnál hosszabb ideig tárol olyan hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.

8. autóbusz, vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, pótkocsi, félpótkocsi, járműszerelvény, veszélyes anyagot szállító járművet és kamiont engedély nélkül tárol közterületen.

A helyi környezet védelme

10. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el,

1. aki nem zárt, nem szivárgásmentes tárolóban növényvédő szert tárol,

2. aki műtrágyát - az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve - nem zárt, nem szivárgásmentes tárolóban tárolja,

3. azon ingatlan tulajdonosa (használója) aki a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét, uszadék, vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását nem végzi el,

4. azon terület tulajdonosa (használója) aki a vízparton, a vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet rendszeresen nem kaszálja és gondoskodik a terület tisztántartásáról, ideértve a nádast is,

5. aki telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagot felhasznál,

6. aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak az egyéb jogszabályokban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről nem gondoskodik,

7. aki szennyvizet nem a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően létesített zárt szennyvíztárolóba vagy szennyvízcsatornába gyűjti, elhelyezi, illetve bevezeti,

8. aki a szennyvizet élővizekbe, felhagyott kutakba, útárokba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezeti, gyűjti vagy bevezeti,

9. aki a település területén a települési folyékony hulladékot (szippantott kommunális szennyvíz) nem a tevékenység gyakorlására jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozónak adja át,

10. a tulajdonos, ha közterületi csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezésére egyedi közműpótló berendezést (vízzáróan kialakított szennyvízgyűjtő medencét) nem alakít ki, a szennyvíztisztító rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti ürítéséről nem gondoskodik.

(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

1. tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terült tisztántartásáról és csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról nem gondoskodik,

2. beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyom mentesítéséről nem gondoskodik,

3. a telek tulajdonosa (használója) a telkén áthúzódó természetes úton kialakult vagy épített vizes árkot megszünteti, annak folyásirányában akadályt épít,

4. üzlete vagy egyéb elárusító helye, vendéglátóegysége, intézménye és szolgáltató egysége/ei előtti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet - a nyitva tartás ideje alatt – nem tartja tisztán,

5. az ingatlan előtti járdát naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 8.00 óráig nem takarítja le és a hulladékot az összegyűjtött háztartási hulladékkal együtt nem szállítja el,

6. a közterült rendeltetéstől eltérő célra (szerelési munka, építés, árusítás stb.) használja és a használattal érintett közterült közvetlen környezetét nem tartja tisztán,

7. az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyszínét – amennyiben az szükséges - a környező közterülettől nem zárja el,

8. az olyan közterületet érintő munkálatok végzése során, amely esetben építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül nem szállítja el és a közterületet nem állítja helyre és nem tisztítja meg,

(3) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

1. a közterületi sávok feltakarításából keletkezett szemetet, kerti hulladékot, a háztartási hulladékot nem a háztartási hulladékgyűjtő tartályba helyezi el, elszállításáról nem gondoskodik,

2. a helyiségek és területsávok feltakarításából, felmosásából keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, a csapadékvíz elvezető rendszerbe belesepri, illetőleg beleönti,

3. a közterületen elhelyezett állványos szemétgyűjtőbe háztartási hulladékot helyez el,

4. anyag szállítása során a közterületet beszennyezi, ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, és azt a fel- vagy a lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban nem tisztítja meg,

5. építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolatokkal nem veszi körül,

6. vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról,

7. az úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel beszennyezi,

8. az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén többször is) síkosságtól nem mentesíti,

9. az összegyűjtött havat

ia) útkereszteződésben,
ib) útburkolati jeleken,
ic) járdasziget és a járda közé,
id) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén,
ie) a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény, lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb. köré)k
if) kapubejárat elé, annak szélességében helyezi el,
10. klorid tartalmú vegyszereket használ zöld területeken és azok közvetlen környékén,
11. a közpark területére gépjárművel behajt, és ott parkol,
12. közműfektetés vagy kárelhárítás után a zöldsávot eredeti állapotba nem állítja helyre,
13. a közhasználatú zöldterületeken járművet mos, valamint ilyen célra a közkifolyót igénybe veszi,
14. közparkok területén állatot legeltet,
15. lenyírt, lekaszált füvet járdán, úttesten hagy.
(4) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
1. röplapokat terjeszt és a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról nem gondoskodik,
2. autóbuszmegálló helyiségében, villanyoszlopon, egyéb közterületen lévő műtárgyon plakátot, hirdetést helyez el,
3. röplapot, szórólapot olyan ingatlanon helyez el, amelynek tulajdonosa, használója azt megtiltotta és ezt az ingatlan bejáratán jól látható módon ezt jelezte,
4. a kihelyezett hirdetményt, plakátot az azon szereplő esemény bekövetkezésétől számított 7 napon belül nem távolítja el,
5. köz- és intézményi épületek falfelületét festékkel vagy egyéb anyaggal beszennyezi, befirkálja,
6. közterületen bármilyen hirdetést nem az önkormányzat által szabályozottak szerint helyezi el.
(5) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
1. a önkormányzati rendeleti szabályozás hatálya alá tartozó mezőgazdasági, kerti növényi eredetű hulladék, avar, égetéssel történő megsemmisítése során nem az önkormányzati rendeletben meghatározott időszakban, és módon égeti el és nem tartja be az érvényes tűzvédelmi előírásokat, szeles és száraz időben hulladékot éget és tüzet gyújt,
2. a mezőgazdasági, növényi eredetű hulladék, avar, égetéssel történő megsemmisítése során a megsemmisítésre szánt mennyiség egy alkalommal az 1 m3-t meghaladja, illetve az égetéshez nem szerzi be a természetvédelmi hatóság hozzájárulását és nem tartja be az érvényes tűzvédelmi előírásokat,
3. olyan tevékenységet folytat, amely erős szagártalmat vagy bűzt termel, és nem alkalmaz olyan műszaki berendezést, amely ennek megszüntetésére szolgál,
4. olyan tevékenységet folytat, amely szúnyog vagy rovarok keletkezésével, szaporodásával jár, és nem gondoskodik ezek megfelelő biológiai és vegyszeres irtásáról,
5. nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot éget (műanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem),
(6) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el
1. a tulajdonos, ha az ingatlanok területén lévő zöldterület létesítéséről, fenntartásáról, gondozásáról, nem gondoskodik,
2. aki a fákat és egyéb növényeket rongálja, pusztítja, beszennyezi, vagy olyan szakszerűtlen kezeli, amely értékük csökkenésével jár,
3. az ingatlan tulajdonosa, ha a közterületbe nyúló fák és élő sövény gallyazásáról nem gondoskodik,
4. aki a közterületen lévő fákat megcsonkítja, a fákra plakátot ragaszt és szegez,
5. a hangerősítő, hangkibocsátó rendszert alkalmazó riasztó berendezésekkel indokolatlanul ismétlődő különleges zajt okoz,
6. a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek által tulajdonukat képező illetve az általuk használt ingatlan bármely nyitott helyiségében, illetve szabadtéri részében történő hangerősítő, hangkeltő berendezést használ és
ga) munkanapokon nem 7.00 óra és 20.00 óra között
gb) szombaton nem 8.00 óra és 20.00 óra között
gc) vasárnap és ünnepnapokon üzemelteti,
8. szórakozóhelyek kerthelyiségében, egyéb nem lakás céljára szolgáló létesítmények bármely nyitott helyiségében, illetve nyitott ablakok és ajtó mellett zene-, illetve műsorszolgáltatást nem 10:00 óra és 22:00 óra között végez, kivéve az engedélyezett rendezvények,
9. 22:00 óra és 6:00 óra között szórakozóhelyeken, egyéb nem lakás céljára szolgáló létesítményben zene-, illetve műsorszolgáltatást végez nem zárt helyiségen belül, olyan hangerővel hogy az a környékbeli lakosság nyugalmát zavarja.

A kötelező közszolgáltatások igénybevétele

11. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az a tulajdonos, használó, aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat nem tartja be.

12. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlan tulajdonosa, ha a rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt – külterületi – területeken keletkezett szemét elszállításáról és elhelyezéséről (elföldelés, elégetés, a legközelebbi szemétszállító helyen történő elhelyezés) a környezetvédelmi előírások betartásával nem gondoskodik.

(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el,

1. aki a hulladékot elhagy, a gyűjtés, begyűjtés és lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmoz, ellenőrizhetetlen körülmények között elhelyez vagy kezel,

2. aki a hulladékgyűjtő edényekben olyan anyagot helyez el, (forró hamu, maró anyag, mérgező anyag, állati tetem, gyúlékony vagy robbanóanyag, kő és épület törmelék, nagyobb terjedelmű tárgy stb.) ami veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó dolgozó egészségét, illetőleg megrongálhatja a jármű műszaki berendezését, vagy reaktiválása során veszélyezteti a környezetet,

3. aki a hulladékgyűjtő edényt – a konténer, illetve gyűjtőszigetek kivételével – az ingatlanon kívül tartja,

4. a tulajdonos, ha a hulladék tárolására használható edényt nem tartja tisztán, szükség esetén nem gondoskodik annak fertőtlenítéséről és karbantartásáról,

5. az, aki közterület-használati engedély birtokában olyan árusító, szolgáltató, vagy egyéb tevékenységet folytat, vagy tervez folytatni, melynek során települési szilárd hulladék keletkezik, és a szolgáltatónak nem jelenti be a közterületen végzendő tevékenység kezdetének és végének időpontját, valamint a várható hulladék fajtájára, összetételére és mennyiségére tekintettel a hulladékgyűjtésre nem köt szerződést.

(3) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a tulajdonos, ha a lomtalanításra meghirdetett időpontban a hulladékot úgy helyezi el, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat zavarja, a zöldterületeket és a növényzetet károsítja, továbbá baleset-, vagy károkozás veszélyének előidézésével jár.

A temetők fenntartása és üzemeltetése

13. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

1. az Önkormányzat fenntartásában álló köztemetőkben

aa) sírhelyek között a sírok gondozásából származó szemetet tárol, a sírgondozás során keletkezett hulladékot nem a kijelölt helyre rakja le,
ab) köztemetők területére engedély nélkül – a halott és szemétszállító járművek kivételével – behajt,
2. a köztemetők területén tüzet rak,
3. temetői munkát úgy végez, hogy
ca) sérti a kegyeleti érzést,
cb) akadályozza és zavarja az elhunyt búcsúztatását,
cc) akadályozza a temetési hely látogatását,
cd) a szomszédos temetési hely megsérülése esetén nem gondoskodik az eredeti állapot visszaállításáról,
ce) búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang, vagy egyéb hatás a szertartást megzavarja,
4. a temetőül ki nem jelölt területen halottat eltemet,
5. jogosultság nélkül temetkezési szolgáltatást végez,
6. a köztemetőkben bejelentés nélkül végez üzletszerű vállalkozási tevékenységet,
7. kutyát – vakvezető eb kivételével -, vagy más állatot a temető területére bevisz.

Házszámtáblák elhelyezése

14. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

1. a házszámtábla kihelyezésével, pótlásával, cseréjével kapcsolatos kötelezettségét megszegi,

2. közterületi házszámtáblát megrongál, eltakar, vagy bármely más módon a tájékoztató jellegét megszünteti,

3. közterületi házszámtáblát jogtalanul kihelyez, vagy eltávolít.

Járművek behajtási engedélye

15. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a védett útvonalra behajtási engedély nélkül, vagy nem érvényes behajtási engedéllyel veszi igénybe, behajtási engedély díját nem fizeti meg.

Az Önkormányzat jelképeinek használata

16. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki az önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérően, vagy közösséget sértő módon használja fel.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén kell alkalmazni.