Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2018 (XI.27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2019. 01. 01
Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2018 (XI.27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól
2019.01.01.
(1) E rendelet hatálya kiterjed Kővágószőlős Község Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő:
a) ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra) és követelésekre,
b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás
céljáró szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletben szabályozott, továbbá a közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokra.
E rendelet alkalmazásában:
(1) Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet.
(2) Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátást, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(3) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, hogy a polgári jogi jogügyelet szabad tárgya lehet.
(4) Korlátozott forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgyaknak azon jogi jellege, mely szerint polgári jogügylet tárgya csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet.
(5) Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügyelet útján nem ruházható át, nem terheltető meg, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás alá sem vonható.
(6) Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés állomány.
(7) Vagyonleltár: az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
(8) Rendelkezési jog: a tulajdonost megillető az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon.
(9) Tulajdonosi jog: magába foglalja az ingatlanokra, az ingókra, vagyoni értékű jogokra vonatkozó rendelkezési jogot és a tagsági viszonyból eredő, illetve részvényesi jogokat, valamint a gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban és vállalatokban a tulajdonost megillető jogok gyakorlását.
(10) Helyben szokásos mód: az önkormányzat székhelyén (7473 Kővágószőlős, Rákóczi u. 34.) lévő hirdetőtáblán 15 napi időtartamra történő kifüggesztés, Kővágószőlős község honlapján és/vagy a Kővágószőlősi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapján való közzététel.
(11) Ahol e rendelet Ft összeget határoz meg, és másként nem fogalmaz, az ÁFA nélkül értendő (nettó.)
(12) Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátást, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátáshoz szükséges infrastruktúra biztosítását is.
II. Fejezet
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból (továbbiakban: vagyontárgy) áll.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(3) A törzsvagyon az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amely
a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonban áll,
b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül,
c) az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősül.
(4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az önkormányzat vagyonkatasztere tételesen tartalmazza.
(5) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyakat az önkormányzat vagyonkatasztere tételesen tartalmazza.
(6) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít.
(1) Forgalomképtelen törzsvagyon:
a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező:
aa) helyi közutak és műtárgyaik,
ab) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
ac) az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények ide nem
b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.
(2) Forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét az önkormányzat vagyonkatasztere tartalmazza(1.sz.melléklet).
5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a 4. § hatálya alá nem tartozó, és az üzleti vagyonba nem tartozó vagyon, ezek:
a) a kulturális, oktatási, sport, egészségügyi, szociális alapfeladatok ellátását szolgáló ingatlanvagyon,
b) a Képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok,
c) kül- és belterületi védett természeti területek és természeti értékek,
d) muzeális gyűjtemények és emlékek,
e) játszóterek és sportlétesítmények,
f) közművek, víziközművek,
h)levéltári anyagok, tervtárak terv – és iratanyaga,
i) önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),
j) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.
(2) A korlátozottan forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét az önkormányzat vagyonkatasztere tartalmazza(1.sz.melléklet).
6. § Üzleti vagyon mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon forgalomképes.
Önkormányzati vagyon nyilvántartása
7. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül, az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon is. A szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követően a képviselő-testület dönt a törzsvagyon szerinti minősítéséről.
Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár
8. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
a) törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes) és
(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó értéken)
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonhasználókként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a portfolió (értékpapír) vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken
(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, továbbá az érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni az éves vagyonleltárban.
(4) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.
(5) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.
(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(7) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgyak értékesítésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgyak forgalmi (piaci) értékét
a) 3 millió forint nettó érték feletti ingatlan vagyon és ingó vagyon esetén három hónapnál nem régebbi – ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján,
b) értékpapír esetében, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
Vagyongazdálkodás irányelvei
(1) Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a polgármester készíti el és terjeszti elő a képviselő-testületnek elfogadásra a gazdasági program elkészítésével egyidejűleg.
(2) A közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet az Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni.
(3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a polgármester minden évben az éves zárszámadási rendelet elfogadásával egyidejűleg beszámol a Képviselő-testületnek.
III. Fejezet
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök
(1) Az önkormányzatot megilleti mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve megterhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben a Polgármester gyakorolja.
(3) A tulajdonnal kapcsolatos rendelkezései jogok gyakorlását a Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának használóira (továbbiakban: vagyonhasználó) e rendelet szerint ruházza át.
(4) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül
a) építési ügyekben – közművekkel való ellátás területén- a tulajdonosi hozzájárulás megadására,
b) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.
Az önkormányzati vagyon használói és jogállásuk
(1) Az Önkormányzat vagyonának használói lehetnek:
a) önkormányzati hivatal
b) az Önkormányzat költségvetési szervei, intézményei,
c) az Önkormányzat által más önkormányzattal közösen fenntartott költségvetési szervek és intézmények
d) az Önkormányzat gazdasági- illetve közhasznú társaságai
e) helyi roma nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok
f) helyben működő civil szervezetek.
(2) Az önkormányzati vagyon használóját a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben illeti meg a működés feltételeként rá bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.
(3) Az Önkormányzat vagyonának használója köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
(4) Az Önkormányzat vagyonának használója jogosult, illetve köteles a működés feltételként rá bízott vagyontárgyak:
a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
b) bérbeadásra és egyéb hasznosításra,
c) ingó vagyontárgyak elidegenítésére,
d) közterhek viselésére.
(5) A
(4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai alapján lehet gyakorolni.
(6) A vagyon használója beruházást, felújítást csak a tulajdonos engedélyével végezhet.
IV. Fejezet
Vagyon hasznosítási eljárás szabályai, nyilvánossága
Vagyon értékesítése, hasznosítása
13. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, hasznosítása a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével versenyeztetési eljárás keretében történik.
(2) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani önkormányzati vagyontárgy értékesítése esetén:
a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el:
aa) ingóvagyon esetében a nettó 200.000 Ft-ot,
ab) ingatlanvagyon esetében: a nettó 1.000.000 Ft-ot
ac) portfolió értékesítés esetén a nettó 3.000.000 Ft-ot
b) értékhatártól függetlenül:
ba) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;
bb) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;
bc) bérleti időszak meghosszabbításakor;
bd) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;
be) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 5 évet meghaladó bérleti
jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor;
bf) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;
bg) telekhatár-rendezés esetén;
bh) az ingatlan hasznosítása maximum 1 hétre szól.
(3) A versenyeztetési eljárás szabályait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról:
a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),
b) a szerződés céljának meghatározása,
c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),
d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,
e) szerződés időtartamának meghatározása
f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja,
g) ingatlan csere céljára történő biztosítása.
14. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont értékesíteni, csak üzleti vagyonná történő átminősítése esetén lehet, ha erről a vagyontörvény másképp nem rendelkezik.
(3) A vagyon értékesítését:
a) a 10 millió Ft értékhatár feletti értéket képviselő ingatlanvagyon esetében a megyei lapban történő meghirdetéssel,
b) az 10 millió Ft értékhatár alatti ingatlanvagyon és nettó értékkel rendelkező ingóvagyon esetében a helyben szokásos történő hirdetéssel kell lebonyolítani.
(4) A polgármester értékhatárra tekintet nélkül dönt a selejtezésre kijelölt ingó vagyontárgyak (gépek, berendezések, felszerelések) értékesítéséről, ha azok feleslegessé váltak, 0-ra leíródtak (nettó értékük 0 Ft) és nem felújíthatók. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem megterhelhető.
(2) Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes üzleti vagyona megterheléséről értékhatárra tekintet nélkül a képviselő-testület dönt.
Vagyon vállalkozásba vitele
(1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.
(2) Az önkormányzat vállalkozás a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a vállalkozásba nem vihető be.
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona csak a jogszabályokban meghatározott feltételek betartása mellett vihető vállalkozásba, ezek közül is csak a közművek.
(6) Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(7) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt.
(8) Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben – kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg - felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét és amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik és amely szervezet a vagyontörvény szerint átlátható.
(9) A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel, kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
A használat és a hasznosítási jog átadása
(1) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés megkötésre a képviselő-testület jogosult.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) koncessziós szerződéssel jogszabályok és e rendelet szerint
b) önkormányzat közterület használatáról szóló rendeletében meghatározottak szerint lehet.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat –illetve hasznosítási jogát e rendeletben meghatározott feltételek megtartása mellett lehet átengedni
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek mellett és e rendeletben meghatározottak szerint.
(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használat, illetve hasznosítási jogát – ideiglenesen – át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel használati díj ellenében.
(5) A hasznosítás során alkalmazott bérleti díjak mértékét egyedi megállapodás tartalmazza.
(6) A képviselő-testület dönt értékhatárra tekintet nélkül az 1 évet meghaladó használat, hasznosítási jog átengedéséről.
(7) A polgármester dönt értékhatárra tekintet nélkül a használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.
(8) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen beszámol.
Ingyenes vagy kedvezményes használat
(1) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedése- az átengedés időtartalmától függetlenül – értékhatárra tekintet nélkül - a képviselő-testület hatásköre.
(2) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jogot értékhatárra tekintet nélkül közfeladat ellátására ingyenesen átengedheti, ingyenesen vagy kedvezményesen használatba adhatja:
a) más önkormányzatnak
b) társadalmi szervezeteknek
c) gazdálkodó szervezetnek
d) költségvetési szerveknek.
(3) A társadalmi és gazdálkodó szervezeteknek való ingyenes átadás további feltétele, hogy a szervezet a vagyontörvény szerint átlátható legyen.
(4) A képviselő-testület az ingyenes átengedés során kötött szerződésben a használat és hasznosítás jogát – az önkormányzati vagyon védelmének céljából - feltételekhez kötheti.
Az önkormányzat vagyona társulásban
(1) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzatok vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A társulás ingatlanvagyonának felújítása, és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.
(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.
(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az intézmények középületei, középületek vihetők társulásba.
(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona társulásba vihető.
(1) Az önkormányzat az ideiglenes feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.
(2) Az értékpapír vásárlásról, a meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről, az értékpapír-forgalom lebonyolításának értékhatárhoz kötött hatáskör megosztásáról az éves költségvetési rendelet rendelkezik.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről – lemondani csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását
b) az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga értékhatártól függetlenül a képviselő-testület joga.
Hitelfelvétel, törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás, felújítás
(1) Az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, milyen hitelt vesz fel.
(2) A nettó 1 millió Ft-ot meghaladó, de a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatti önkormányzati beruházások, felújítások lebonyolítására legalább három ajánlatot kell kérni.
(3) Amennyiben a nettó 5 millió forintot meghaladó beruházást, felújítást, árubeszerzést, szolgáltatást az éves költségvetési rendelet előirányzatai nem tartalmazzák, azok megvalósításáról a képviselő-testület dönt és gyakorolja a költségvetési rendeletben az átcsoportosítás jogát.
(4) Az önkormányzat beszerzései esetén a közbeszerzési értékhatár elérése esetén a közbeszerzési törvény előírásai szerint jár el.
(5) A szerződések aláírására a polgármester jogosult.
(6) Az önkormányzat a nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű –árubeszerzésére, építési beruházására, szolgáltatására-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra, vonatkozó szerződések jogszabályban előírt adatait a Hivatal honlapján teszi közzé.
Felajánlott vagyon elfogadása
(1) Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról nettó 2 millió forint becsült értékig a polgármester, e fölötti érték esetén a képviselő-testület dönt.
(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása e rendeletben meghatározott vagyonhasználó részére történik, az elfogadásról szóló döntést megelőzően szükséges beszerezni a vagyonhasználó nyilatkozatát arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
(3) Az önkormányzat köteles az ingyenes vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonhasználó szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.
(4) Az önkormányzat az elfogadással tulajdonosi hozzájárulását adja az önkormányzati ingatlanhoz kapcsolódó beruházást, felújítást vagy karbantartást tartalmazó felajánlás elvégzéséhez.
(5) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezmények felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlás, ajándék vagy a hagyaték értékét.
Intézmények gazdálkodása a vagyonnal
(1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására költségvetési szervet alapíthat (továbbiakban: intézmény). Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog- vagyonkezelési jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti.
(2) Az önkormányzati vagyon használója köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
(3) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat- az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
(4) A képviselő-testület felhatalmazza az intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:
a) Az intézmény vezetője a 200.000.-Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokat - az alapfeladata sérelme nélkül – alkalomszerűen bérbe adhatja legfeljebb 30 nap időtartamra.
c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátást.
d) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
e) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
f) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, és vehet részt vállalkozásban.
g) Az intézmény vezetője 500.000.-Ft érték felett a képviselő-testület engedélyével vásárolhat értékpapírt, és dönthet ilyen névértéket képviselő értékpapír eladásáról, eladási feltételeiről.
(4) A közös alapítású és irányítású intézmények vagyon feletti rendelkezési jogait az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodásban rendezik.
25. § (1) E rendelet 2019. január hó 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2000. (II.15.) számú önkormányzati rendelete.