1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kővágószőlős Község Önkormányzata

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7673 Kővágószőlős, Rákóczi út 34.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kővágószőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatala: Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), mely a településen a Kővágószőlősi Kirendeltséget (a továbbiakban: Kirendeltség) működteti.

2. § (1) Az önkormányzat jelképe a címer és a zászló. A címerről és a zászlóról, valamint azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot ápol Rautio (Finnország) településsel.

3. § Az Önkormányzat által ellátott alapfeladatokat és a feladatok államháztartási besorolását az 1. melléklet tartalmazza. A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével – a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg. Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei látják el

4. § (1) A Képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja a polgármesterre, a jegyzőre. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyes hatáskörök átruházásáról, illetve annak visszavonásáról bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.

5. § (1) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a Képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

6. § (1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma – a polgármesterrel együtt – 7 fő.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 3. melléklet tartalmazza.

7. § A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

8. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart, üléseinek tervezett időpontját és napirendjét éves munkatervében határozza meg.

(2)¹ A Képviselő-testület munkaterv szerint tervezett rendes üléseit az Önkormányzat tanácstermében tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre is összehívható. A Képviselő-testület rendes ülése minden hónap utolsó hétfőjén 15 órai kezdettel kerül megtartásra.

(3) A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervétől eltérő időpontra is összehívhatja.

9. § (1) A munkaterv naptári évre készül és tartalmazza

(2) A munkaterv előkészítéséről a polgármester gondoskodik. A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

10. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester – akadályoztatása esetén – az alpolgármester hívja össze. A polgármester, valamint az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, illetve e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a Képviselő-testület korelnöke (a legidősebb képviselő) látja el.

(2) A Képviselő-testület ülésének összehívása írásbeli meghívóval történik, mely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat az előterjesztő megjelölésével.

(3) Rendkívüli ülés összehívására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglalt szabályok irányadók.

(4) A meghívót, valamint az írásbeli előterjesztéseket a döntési javaslattal együtt a Képviselő-testület tagjai részére elektronikus formában, e-mail címükre kell megküldeni.

(5) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót és az írásbeli előterjesztést az ülés napját megelőzően, legalább 5 (öt) nappal korábban kell kézbesíteni.

(6) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a hivatalos honlapon (www.kovagoszolos.hu) történő megjelenítésével kell értesíteni. A közmeghallgatás időpontját és helyét legalább 10 nappal az ülés előtt közzé kell tenni.

(7) A Képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

11. § (1) A Képviselő-testület elnöki teendőit a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – látja el. Mindkét tisztségviselő akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén az elnöki teendőket a korelnök látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a kizárási ok vele szemben merül fel.

12. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

(4) Az elnök feladata a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása, ennek érdekében az ülésen bármikor felszólíthatja a felszólalót, hogy térjen a tárgyra, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót.

(5) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

13. § (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, azt visszavontnak kell tekinteni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(4) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.

14. § Az elnök a napirendek között, de legalább 2 óránként tárgyalási szünetet rendel el a koncentrált munkavégzés érdekében.

15. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. Zárt ülés tartására az Mötv. szabályai az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésén bármely polgár részt vehet, azon az ülés elnökének engedélyével kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat. Amennyiben az ülést a hallgatóság megzavarja, a polgármester a rendzavarót vagy adott esetben a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyhez bármely képviselő, bizottság elnöke, jegyző, önkormányzati fenntartású intézmény vezetője tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A meghívottak érdekeire tekintettel a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől a képviselő-testület eltérhet.

16. § (1) Több önkormányzatot érintő, továbbá a Hivatallal, intézménnyel kapcsolatos ügyek tárgyalása céljából a fenntartó képviselő-testületek együttes ülést tarthatnak.

(2) Együttes ülés tartását bármely önkormányzat kezdeményezheti, a tárgyalandó napirend megjelölésével.

(3) Az együttes ülést a polgármesterek hívják össze, és a helyszín önkormányzatának polgármestere látja el a képviselő-testület ülése elnöki tisztségével kapcsolatos feladatokat.

(4) A képviselő-testületek együttes ülésének határozatképességét településenként kell vizsgálni.

(5) A képviselő-testületek együttes ülésén a képviselő-testületek döntését településenként külön kell vizsgálni és az érvényes döntéshez valamennyi települési önkormányzat egybehangzó döntése szükséges.

17. § (1) A Képviselő-testület ülésére írásbeli vagy – indokolt esetben – szóbeli előterjesztés készül.

(2) Kizárólag írásbeli előterjesztés készülhet:

(3) Rendkívüli esetben a polgármester előzetes engedélyével kerülhet sor az írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslat képviselő-testületi ülésen történő kiosztására, ez esetben azonban kellő időt kell biztosítani az írásos dokumentum áttekintésére.

18. § (1) A Képviselő-testület bármely tagja az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz, aljegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5 nappal írásban kell benyújtani a polgármesterhez, melynek napirendre tűzéséről gondoskodik.

(3) A szabályszerűen benyújtott interpelláció a napirend része.

(4) A képviselő az írásbeli interpelláció mellett az ülésen az interpellációja tárgyában szóbeli kiegészítést is tehet. A szóbeli interpellációra 5 perc, az arra adott válaszra 5 perc, a viszontválaszra, nyilatkozatra további 2 perc áll rendelkezésre.

(5) Az interpellációra az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(6) Amennyiben az interpelláció megtárgyalására kitűzött időpontban az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpelláció nem tárgyalható. Ebben az esetben az interpelláció tárgyalása elnapoltnak tekintendő, de a válaszadásra nyitva álló 15 napos határidőt be kell tartani.

(7) Az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület az interpelláló képviselő nyilatkozatát követően dönt.

(8) Ugyanazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye.

19. § A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől és a jegyzőtől, aljegyzőtől – önkormányzati ügyekben – felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

20. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendi ponthoz szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztőhöz a képviselők, valamint a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, melyekre rövid választ kell adni.

(2) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A szót az ülést vezető polgármester adja meg és vonhatja vissza a felszólalótól.

(3) A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról, majd a módosító indítvánnyal kiegészített, az előterjesztésben szereplő indítványokról dönt a képviselő-testület A képviselő-testület a vita lezárása után, nyílt szavazással határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.

(5) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A javaslat elfogadásához egyszerű többség esetén a jelenlévő, minősített többséget igénylő ügyekben a megválasztott települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(6) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

21. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el bármely képviselő javaslatára, ha azt a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozattal elfogadja.

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

22. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés tartására köteles, illetve zárt ülést rendelhet el. A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólap és urna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

23. § A Képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű számozott határozat nélkül dönt:

24. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani. A polgármester Hivatal szakmai véleményének kikérésével dönt a kezdeményezésnek a Képviselő-testület elé terjesztéséről.

25. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről, és annak törvényességi vizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A tervezet előkészítéséhez – eseti jelleggel – szakértőt is igénybe lehet venni.

(2) A lakosság széles körét érintő tárgykörben történő rendeletalkotást megelőzően a rendelet tervezetének előzetes véleményeztetésébe bevonhatók a településen működő azon civil szervezetek, melyek tevékenysége a szabályozási tárgykörrel érintett.

(3) A helyi társadalom széles köre számára kötelezettséget vagy jogot megállapító szabályozás esetén előzetes hatásvizsgálat elvégzésére köteles – a Képviselő-testület döntése alapján – a rendelet előkészítője. A hatásvizsgálat szempontjait, módszertanát a jegyző határozza meg, azonban a vizsgálatnak minden esetben ki kell terjednie a szabályozás szükségszerűségének-, elmaradásának-, valamint költséghatásainak elemzésére.

26. § (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról – több módosító javaslat esetén a módosító javaslatok elhangzásának sorrendjében – majd a rendelet egészéről dönt.

(2) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. A jegyző a rendeletet az ülést követő 30 napon belül hirdeti ki. A kihirdetési záradékkal ellátott rendelet teljes szövegét a helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kell kifüggeszteni, valamint a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tenni.

(3) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendelet sorszáma/évszám (kihirdetés dátuma) önkormányzati rendelete a tárgy megjelölése.

27. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozatok megjelölése tartalmazza a sorszámot, az elfogadás évét, hónapját és napját, a testület szó szerinti döntését valamint a végrehajtás határidejét és felelősét.

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

28. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

29. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak és közzétenni a település hivatalos honlapján a www.kovagoszolos.hu-n.

30. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

(2) Az állampolgárok – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével betekinthetnek a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvébe.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét – zárt ülés tartása esetén is – biztosítani kell.

(5) A Képviselő-testület üléséről – a jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében – hangfelvétel készül. A hangfelvételről másolat nem készíthető.

31. § (1) A képviselőt megilletik az Mötv-ben és ezen rendeletben meghatározott jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2) A képviselő köteles a Képviselő-testület – bizottsági tag képviselő esetén a bizottság – ülésein részt venni és a munkáját segíteni, valamint a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. Akadályoztatása esetén távolmaradását előzetesen bejelenteni.

(3) A képviselő döntéseit meggyőződése alapján hozza meg, döntését indokolni nem köteles. A nyilvánosság előtt – azon ügyekben, melyekben a képviselő-testület már állást foglalt – köteles a testületi álláspontot ismertetni, attól eltérő véleményét különvéleményként megfogalmazni.

(4) A képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság látja el, a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatokról a Hivatal gondoskodik.

(5) A képviselők összeférhetetlenségnek megállapítására irányuló kezdeményezést az Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság vizsgálja ki és készíti elő a képviselő-testület ülésére.

(6) A képviselők munkájukat társadalmi megbízatásban látják el.

32. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve döntései végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, egyes önkormányzati hatáskörök gyakorlására állandó vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes bizottság a meghatározott idő letelte után vagy a feladat elvégzését követően megszűnik.

(2) A bizottság létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

33. § A bizottságok belső működési szabályaikat – az SZMSZ keretei között –, a Képviselő-testület által jóváhagyott ügyrendben határozzák meg.

34. § A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság. A bizottság tagjainak névsorát a 4. melléklet tartalmazza.

35. § (1) A bizottságok elnökét és tagjait a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület választja meg és hívja vissza. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A bizottságok működésére az e rendelet Képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az előterjesztések, illetve határozati javaslatok képviselő-testületi tárgyalásnál a bizottság állásfoglalását – a tárgyalás során kisebbségbe került véleménnyel együtt – a bizottság elnöke ismerteti.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(5) Az adott bizottság elnökének kérésére vagy engedélyével, az ülésekről más dokumentum (hangfelvétel, kivonat, másolat, stb.) is készíthető.

(6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében a bizottság ügyrendjében megjelölt személy.

(7) A bizottság elnöke a feladat- és hatáskörök gyakorlásáról a Képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban beszámol a Képviselő-testületnek.

(8) A bizottságok működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról, a bizottsági döntések végrehajtásáról, a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.

36. § (1) A polgármester Kővágószőlős Község Önkormányzatának vezetője, megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő. A polgármesteri esküjének megfelelően képviseli az Önkormányzatot, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(3) A polgármester az Mötv. 67. §-ában foglalt feladatokon túl:

37. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére, valamint egyes önkormányzati feladatok ellátására – titkos szavazással – a Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg, tevékenységét a polgármester irányításával látja el.

(4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek.

38. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyzői feladatok ellátását az aljegyző segíti.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapig ellátni.

39. § (1) A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere – pályázat alapján – a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzőre vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is alkalmazni kell.

40. § (1)² A képviselő-testület Pellérd Abaliget, Aranyosgadány és Keszü községek képviselő-testületével az önkormányzatok működésével, a polgármesterek és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével kapcsolatos, valamint az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre és tart fenn Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. A településen kirendeltség működik Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal Kővágószőlősi Kirendeltsége elnevezéssel.

(2) A Hivatal belső tagozódására, felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A közokiratok biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását, valamint az iratkezelés szervezetét, részletszabályait a Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal hatályos iratkezelési szabályzata és annak kötelező mellékletét képező irattári terve tartalmazza.

(4) Az egységes és szabályszerű iratkezelési gyakorlat általános felügyeletét a Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője felügyeli.

41. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályairól a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

42. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a lakosság és a településen működő civil szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyszínéről, időpontjáról a település hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése végett az ülésről hangfelvétel készül, mely nem másolható. Egyéb hangfelvétel készítésére – eltérő döntés hiányában – nincs lehetőség.

43. § (1) Kővágószőlős Község Önkormányzata együttműködik a településen megalakult nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.

44. § Az Önkormányzat társulásokban és érdekképviseleti- vagy egyéb szervezetekben betöltött tagságainak felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

46. § Ez a rendelet 2024. október 11-én lép hatályba.