Ófalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019 (XII.2..) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 09. 15Ófalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019 (XII.2..) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Ófalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá az Mötv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1)1 Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ófalu Község Önkormányzata. Székhelye: 7695 Ófalu, Kossuth u. 3.
(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Ófalu község Képviselő-testületét illetik meg.
A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként, erre más személyt is felhatalmazhat.
Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a jegyző a Képviselő-testület bizottsága, valamint a Mecseknádasdi Közös Önkormányzati Hivatal látják el.
Az önkormányzat illetékessége Ófalu község közigazgatási területére terjed ki.
3. § Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4. § A külföldi Önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt. Az Önkormányzat testvértelepülései: Nieder-Liebersbach, Unterschlessheim.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
5. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
6. § [A képviselő-testület feladata és hatásköre]
(1) A Képviselő-testület ellátja a törvények által kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal.
(3) A képviselő-testület a hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre ruházhatja át, mely tovább nem ruházható.
(4) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök:
17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
7. § [A képviselő-testület munkaterve és ciklusprogramja]
(1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A Képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek:
települési képviselők,
a Képviselő-testület bizottsága,
a helyi nemzetiségi önkormányzat, jegyző.
(3) A munkatervnek tai1almaznia kell:
a Képviselő-testületi ülések helyét, időpontját a te1vezett napirendi pontokat
az előterjesztő nevét
a közmeghallgatás( ok) időpontját, napirendjét, a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.
(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév utolsó ülésnapján a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Az elfogadott munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
8. § [Képviselő-testület ülései]
(1) A Képviselő-testület: alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester (alpolgármester) hívja össze.
(3) A polgármesteri és az alpolgá1mesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult a Képviselő-testület ülésének összehívására .
9. § [Az alakuló ülés]
A Képviselő-testület az alakuló ülését a választási eredmény jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
10. § [Rendes ülés]
(1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervében meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága vagy legalább 2 képviselő írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. az állandó bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani. Az ülés előkészítéséről és összehívásáról a polgármester gondoskodik.
11. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.ű
(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az éitesítés közlését követő napra.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település honlapján, a Hivatal hirdetőtábláján.
12. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott
13. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az ülés megkezdése előtt tesz javaslatot.
(2) A polgármester köteles az SzMSz-ben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:
az előterjesztéseket,
az önálló indítványokat, az interpellációkat, tájékoztatókat, bejelentéseket.
14. § [Rendkívüli ülés]
(1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a polgármester,
b) legalább két képviselő,
c) a Képviselő-testület állandó bizottsága,
d) a jegyző indítványára.
15. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 24 órával kell a képviselők és ajegyző részére kézbesíteni.(2) Különösen sürgős esetben - az összes képviselő egyetértésével -, a rendkívüli ülés az
(2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, távbeszélőn , elektronikus úton is összehívható.
16. § [Határozatképesség]
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A javaslat elfogadásához az egyszerü többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
(3) A polgármester a képviselő-testület döntéshozatalából kizá1ja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(4) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
17. § [A Képviselő-testület üléseinek vezetése]
(1) A polgármester ülésvezetési feladatai:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás
c) napirendi javaslat előte1jesztése,
d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása
e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,
g) a vita összefoglalása
h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerü eredményének megállapítása.
(2) A polgármester figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.
A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgá1mester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő testület ülését.
18. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
19. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.
(2) A napirendi pont előterjesztője polgánnester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.
20. § [Előterjesztés]
(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet , határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató .
(2) A testületi ülésre az előte1jesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző
3. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.
(3) Az előterjesztés tartalmazza
a) az előterjesztő megnevezését,
b) az előterjesztés előzményeit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit, és a jelenlegi állapotot,
c) a jogszabályi környezetet,
d) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
e) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,
f) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,
g) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.
21. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.
(2) Bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő -véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.
22. § [Sürgősségi indítvány]
23. § [Kérdés, interpelláció]
dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
24. § [Vita]
25. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet Enől a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
26. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előte1jesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése eött a polgármester a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előte1jesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.
27. § [A szavazás rendje]
28. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre te1jesztheti elő.
(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen" szavazata szükséges.
(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen" szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:
a) a rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása ;
c) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
d) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból tfü1énő kiválás;
e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
f) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
g) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;
h) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos , továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
i) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
j) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;
j) zárt ülés elrendelése;
k) Képviselő-testületi tag kizárása;
l) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatás;
l) Önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;
m) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez;
(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.
29. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja, valamint a díszpolgári cím odaítélésekor.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben , amennyiben azt legalább 4 képviselő kezdeményezi.
(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 28. § (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.
30. § (1) A képviselő-testület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik
„igen", „nem", „tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.
(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.
(5) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a Képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről
b) önkormányzati vagyon megterheléséről,
e) hitelfelvételről,
d) önkormányzati kötvénykibocsátásról.
31. § [Jegyzőkönyv]
(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A Képviselő-testi.Uet ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület előte1jesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A nyílt ülés jegyzőkönyvét a Polgármesteri Hivatalban lehet megtekinteni.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
32. § [A képviselő-testület döntései]
(1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét,
c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,
d) a határozatról éi1esítendők körét.
(2) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.
33. §
a) a települési képviselő
34. §
35. § (1) A rendelet-tervezetet a polgá1mester vagy ajegyző terjeszti képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.
(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
36. § (1) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.
(2) A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önk01mányzat honlapján történő megjelentetéssel kerül kihirdetésre. Az önkormányzat honlapján a rendeletek mellékleteit és egységes szövegét is meg kell jeleníteni . A rendelet és a határozat a Hivatal épületében tekinthető meg személyesen .
(3) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.
37. § [Közmeghallgatás]
(1) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben valamint a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.
(2) A közmeghallgatás időpontját az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal, illetve kell azt feltüntetni a község hirdetőtábláin.
(3) Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
38. § [A települési képviselő]
(1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
(3) A képviselő
tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja
d) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
e) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,
d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.
(4) A képviselők költségtérítéséről önkormányzati rendelet rendelkezik.
(5) A képviselő - a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett -fogadóórát tarthat.
39. §
(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkornányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.
(3) Az önkormányzati képviselő jogosult
40. § [A képviselő-testület bizottságai]
(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága és azok létszáma:
(3) A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
41. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.
42. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben
a) előkészíti a képviselő-testület döntését,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,
e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról
f) ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,
g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.
43. § [A bizottsági működés főbb szabályai]
44. § [Az összeférhetetlenségi és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás]
A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény alapján az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése Vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság feladata.
45. § (1) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban a Vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról - azok benyújtásának időpontját is tartalmazó nyilvántruiást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor a Bizottság záró pecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselő vagyonnyilatkozatát a Vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság hozza nyilvánosságra .
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság javaslatot tesz a Képvise]ő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést.
Megfelelő kezdeményezés esetén a Bizottság a vagyonnyilatkozat, ill. vagyonnyilatkozatok ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét - a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából - a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.
46. § [Polgármester, Alpolgármester, Jegyző]
(1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
(2) A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő
(3) A polgármester
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyíntézöjére;
d) a jegyző javaslatára előte1jesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tai1ozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(4) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban
a) képviseli a képviselő-testületet,
b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
d) segíti a képviselők munkáját,
e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,
f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.
47. § (1) A polgármesternek döntéshozatala nem terjed ki:
a) rendeletalkotásra,
b) önkormányzati vagyon megterhelésére,
c) hitelfelvételre,
d) részvénykibocsátásra,
e) fegyelmi eljárásban történő döntéshozatalra.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntései az alábbi tárgykörökben hozhatja meg
a) önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot,
b) pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen töiiénő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,
c) veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,
d) az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen töiiénő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,
e) amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.
(3) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
48. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásba látja el.
49. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket , gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Hivatal köztisztviselői tekintetében .
(2) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban
a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket ,
b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,
c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és a felterjesztéséről ,
d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
e) aláírja az önkormányzat rendeleteit , gondoskodik a kihirdetésről.
(3) A jegyzőt jegyzői hatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén, az adóhatósági jogkörök kivételével, az igazgatási ügyintéző helyettesíti.
(4) A jegyzőt pénzügyi igazgatási és gazdálkodási feladatkörében, valamint adóhatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén a pénzügyi előadó helyettesíti.
50. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napjával 17 óra 20 perckor lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 5/2015. (V.29.) sz. rendelet.
(3) A rendelet függelékei:
Az 1. § (1) bekezdése az Ófalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IX. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.