Szajk Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1.§ A helyi építési szabályzatról szóló 6/2007.(V.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.§(1)Fogalom meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)Épületszélesség:

aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

ba)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

bb)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

bc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

bd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

c)Kialakult állapot az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi szabályozásoknak, építési a hagyományoknak megfelelően kialakult beépítés

d)Meglévő épület jogerős építési engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett épület

e)Szolgálati lakás gazdasági területen a tulajdonos, használó és a személyzet számára épített lakás, amelyhez nem tartozhik önálló telek.

(2)Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)helyi művi értékek

bc)megszüntető jel

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon.

e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.”

2.§A R 4.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.§(1)Geotechnikai követelmények

a)A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső)  10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

b)A rendelet hatálya alá tartozó mélyfekvésű, magas talajvízállású területek, a Szajki-vízfolyás medertengelyétől számított 20-20 m-es területsáv, valamint az Lf-SZ-2 jelű építési övezet területe jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.

(2)Tűz elleni védelem

a)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

b)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

(3)Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

(3a)Gazdasági területen és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.”

3.§A R 5.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

a)lakóterület

aa)falusias lakóterület (Lf),

b)vegyes terület

ba)településközpont vegyes terület (Vt),

c)gazdasági terület

ca)kereskedelmi, szolgáltató terület (Gk),

            cb)ipari terület (Gi),

d)különleges terület

            da)pincefalu (PI),

            db)sportolási célra (SP).”

4.§A R 6.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”

5.§A R 7.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7.§(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

g)Zajvédelmi szempontból

ga)Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.

gb)A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és magvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

gc)Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

6.§(1)A R 8.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK 14.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.”

     (2)A R 8.§ (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése az országos és helyi védettségű épületek összes homlokzatán tilos.

(6)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az  „Lf-O-1” jelű építési övezet

aa)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

ab)legkisebb telekterület a 194 hrsz.-ú építési telek kivételével 840 m2. A 194 hrsz-ú építési telek a tényleges használat szerint a déli (12. sz.) lakóépület északi határoló falával egy vonalban megosztható, de az így kialakítható legkisebb telek is legalább 170 m² területű legyen.

ac)legkisebb utcai telekszélesség 14 m

ad)beépítési mód oldalhatáron álló

ae)legnagyobb beépítettség 30%

af)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon, attól legfeljebb +/- 1 m-rel térhet el

ag)legkisebb zöldfelület 40%

ah)legkisebb előkert a kialakult állapothoz igazodjon

ai)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

aj)legkisebb hátsókert: az utcafronttól számított 60 m-es teleksáv építhető be, de a hátsókert legalább 6 m legyen   

ak)a tetőidom és a tető hajlásszöge a kialakult utcaképhez illeszkedjen, a tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ehhez hasonló tetőfedő anyag legyen

al)A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas tömör téglakerítés, vagy legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő.

b)Az  „Lf-O-2” jelű építési övezet

ba)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

bb)legkisebb telekterület 800 m2

bc)legkisebb utcai telekszélesség 18 m

bd)beépítési mód oldalhatáron álló

be)legnagyobb beépítettség 30%

bf)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon, attól legfeljebb +/- 1 m-rel térhet el

bg)legkisebb zöldfelület 40%

bh)legkisebb előkert 3 m

bi)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

bj)legkisebb hátsókert: az utcafronttól számított 50 m-es teleksáv építhető be, de a hátsókert legalább 6 m legyen  

bk)az utcával párhuzamos tetőgerincű, 40-45 fok tetőhajlásszögű nyeregtető építendő

bl)A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő.

c)Az  „Lf-O-3” jelű építési övezet

ca)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

cb)legkisebb telekterület 1200 m2

cc)legkisebb utcai telekszélesség 20 m

cd)beépítési mód oldalhatáron álló

ce)legnagyobb beépítettség 30%

cf)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

cg)legkisebb zöldfelület 40%

ch)legkisebb előkert 5 m, de az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 15 m-re lehet. Szomszédos telkek esetében az előkert nagysága 5 m-nél nagyobb mértékben nem különbözhet.

ci)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

cj)legkisebb hátsókert: az utcafronttól számított 50 m-es teleksáv építhető be, de a hátsókert legalább 6 m legyen  

ck)szabadonálló épületre utcával párhuzamos gerincű, vagy az utca felé kontyolt, 40-45 fok hajlásszögű magastető, oldalhatáron álló épületre az utcára merőleges, vagy az utca felé kontyolt, 40-45 fok hajlásszögű magastető építendő

cl)A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,50 m magasságú élősövény telepítendő.

d)Az  „Lf-O-4” jelű építési övezet

da)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

db)legkisebb telekterület 720 m2

dc)legkisebb utcai telekszélesség 16 m

dd)beépítési mód oldalhatáron álló

de)legnagyobb beépítettség 30%

df)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

dg)legkisebb zöldfelület 40%

dh)legkisebb előkert 5 m, de az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 15 m-re lehet. Szomszédos telkek esetében az előkert nagysága 5 m-nél nagyobb mértékben nem különbözhet.

di)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

dj)legkisebb hátsókert: az utcafronttól számított 40 m-es teleksáv építhető be, de a hátsókert legalább 6 m legyen  

dk)szabadonálló épületre utcával párhuzamos gerincű, vagy az utca felé kontyolt, az Ady utcában 30-45 fok, a többi utcában 40-45 fok hajlásszögű magastető, oldalhatáron álló épületre az utcára merőleges, vagy az utca felé kontyolt, az Ady utcában 30-45 fok, a többi utcában 40-45 fok hajlásszögű magastető építendő

dl)A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,50 m magasságú élősövény telepítendő.

e)Az  „Lf-O-5” jelű építési övezet

ea)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

eb)legkisebb telekterület 720 m2

ec)legkisebb utcai telekszélesség 20 m

ed)beépítési mód oldalhatáron álló

ee)legnagyobb beépítettség 30%

ef)legnagyobb építménymagasság azon 25 m telekszélességet elérő építési telkek esetében, amelyekre szabadon álló épület kerül,  5,50 m, a többi építési telek esetében 4,50 m

eg)legkisebb zöldfelület 40%

eh)legkisebb előkert 5 m, de az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 15 m-re lehet. Szomszédos telkek esetében az előkert nagysága 5 m-nél nagyobb mértékben nem különbözhet.

ei)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ej)legkisebb hátsókert: az utcafronttól számított 40 m-es teleksáv építhető be, de a hátsókert legalább 6 m legyen  

ek)A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,50 m magasságú élősövény telepítendő.

f)Az  „Lf-SZ-1” jelű építési övezet

fa)építési telkenként legfeljebb 8 lakás építhető

fb)legkisebb telekterület 2800 m2

fc)legkisebb utcai telekszélesség 40 m

fd)beépítési mód szabadon álló

fe)legnagyobb beépítettség 30%

ff)legnagyobb építménymagasság 7,0 m, a csoportházak családi házak felőli homlokzatmagassága igazodjon a szomszédos építési övezet előírásaihoz

fg)legkisebb zöldfelület 40%

fh)legkisebb előkert 5 m, de az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 15 m-re lehet.

fi)legkisebb oldalkert 4 m

fj)legkisebb hátsókert 7 m  

fk)A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,50 m magasságú élősövény telepítendő.

g)Az  „Lf-SZ-2” jelű építési övezet

ga)legkisebb telekterület 2000 m2

gb)legkisebb utcai telekszélesség 25 m

gc)beépítési mód szabadon álló

gd)legnagyobb beépítettség 15%

ge)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

gf)legkisebb zöldfelület 50%, a 114 és a 116/1 hrsz-ú ingatlanokkal határos telekhatárok mentén legalább 1 sor, őshonos, vagy honos fajokból álló fasor telepítendő

gg)legkisebb előkert a Petőfi Sándor u. felől 3 m, a 177 hrsz.-ú út felől 5 m

gh)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

gi)legkisebb hátsókert 6 m

gj)az épületek magastetősek legyenek 30-42 fok hajlásszöggel, a tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ehhez hasonló tetőfedő anyag legyen

gk)A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,80 m magasságú élősövény telepítendő.

h)Az  „Lf-P” jelű építési övezet

ha)építési telkenként legfeljebb 1 lakás építhető

hb)legkisebb telekterület kialakult, új telek csak telekegyesítéssel alakítható ki

hd)beépítési mód oldalhatáron álló

he)legnagyobb beépítettség 50%

hf)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon, attól legfeljebb +/- 1 m-rel térhet el

hg)legkisebb zöldfelület 30%

hh)legkisebb előkert 0 m, ez egyben az utcai építési vonal helye is

hi)legkisebb oldalkert 4,5 m

hj)legkisebb hátsókert 0 m  

hk)az utcára merőleges tetőgerincű, 40-45 fok tetőhajlásszögű nyeregtető építendő

hl)A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő.”

7.§(1)A R 9.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK 16.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.”

     (2)A R 9.§ (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi védettségű épületek védett homlokzatain tilos.

(6) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)A  „Vt-1” jelű építési övezet

aa)legkisebb telekterület 900 m2

ab)legkisebb utcai telekszélesség 20 m

ac)beépítési mód oldalhatáron álló

ad)legnagyobb beépítettség 60%

ae)legnagyobb építménymagasság 7,50 m, ezt az értéket az utcai homlokzat magassága külön számítva sem haladhatja meg

af)legkisebb zöldfelület 20%

ag)legkisebb előkert 0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

ah)legkisebb oldalkert 6 m

ai)legkisebb hátsókert 8 m  

aj)utcával párhuzamos nyeregtető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel

ak)a tetőhéjazat elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.”

8.§A R 10.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK 19.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

a)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,

b)irodaépület,

c)üzemanyagtöltő,

d)sportépítmény,

e)az OTÉK 1. melléklet 86. a)-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.”

9.§A R 11.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11.§(1)A területen az OTÉK 20.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)A „Gi-1” jelű építési övezet

aa)legkisebb telekterület 1000 m2

ab)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

ac)beépítési mód szabadon álló

ad)legnagyobb beépítettség 40%

ae)legnagyobb építménymagasság 12,0 m, ezt az értéket az egyes homlokzatok magassága külön számítva sem haladhatja meg

af)legkisebb zöldfelület 25%, az építési telkek telekhatárai mentén 3 m szélességű védőfásítás telepítendő

ag)legkisebb előkert 5 m

ah)legkisebb oldalkert 6 m

ai)legkisebb hátsókert 12 m

b)A „Gi-2” jelű építési övezet

ba)legkisebb telekterület 1000 m2

bb)legkisebb utcai telekszélesség 40 m

bc)beépítési mód szabadon álló

bd)legnagyobb beépítettség 30%

be)legnagyobb építménymagasság 12,0 m, ezt az értéket az egyes homlokzatok magassága külön számítva sem haladhatja meg

bf)legkisebb zöldfelület 25%

bg)legkisebb előkert 5 m

bh)legkisebb oldalkert 6 m

bi)legkisebb hátsókert 6 m

c)A „Gi-3” jelű építési övezet

ca)legkisebb telekterület 1000 m2

cb)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

cc)beépítési mód szabadon álló

cd)legnagyobb beépítettség 30%

ce)legnagyobb építménymagasság 12,0 m, ezt az értéket az egyes homlokzatok magassága külön számítva sem haladhatja meg

cf)legkisebb zöldfelület 25%, az építési telkek telekhatárai mentén 3 m szélességű védőfásítás telepítendő

cg)legkisebb előkert 5 m

ch)legkisebb oldalkert 5 m

ci)legkisebb hátsókert 6 m”

10.§A R 12.§ (2) - (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az „SP” jelű különleges terült a település sportolási célú területe, ahol sport- és szabadidős tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetők el. A területre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

a)legkisebb telekterület 2000 m2

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 10%

d)legnagyobb építménymagasság 5,50 m

e)legkisebb zöldfelület 70%

f)legkisebb előkert 5 m

g)legkisebb oldalkert 5 m

h)legkisebb hátsókert 6 m

(3)A „PI” jelű különleges terület a település északi részén található pincefalu területe, ahol a hagyományos szőlőműveléssel és borfeldolgozással kapcsolatos tevékenységek céljára szolgáló építmények helyezhetők el. A területre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

a)legkisebb telekterület kialakult, úszótelkes pincék telkesítése esetén beépített területen legalább 100 m2, beépítetlen területen legalább 150 m2

b)beépítési mód zártsorú

c)legnagyobb beépítettség 40%, de legfeljebb 85 m2

d)legnagyobb építménymagasság 4,0 m, ezt az értéket az utcai homlokzat magassága külön számítva sem haladhatja meg

e)legkisebb zöldfelület 70%

f)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h)legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon

i)meglévő épülettel beépített építési telkek telekegyesítése kivételével az építési telken legfeljebb 1 db épület építhető

j)a területen egyszerű, téglalap alaprajzú, keresztszárny nélküli, legfeljebb 8,5 m épületszélességű épületek építhetők, az utcával párhuzamos gerincű, 35-45 fok hajlásszögű magastetővel

k)a tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy hódfarkú betoncserép legyen, vörös-barna színárnyalatban

l)homlokzatképzés meszelt, vagy festett sima vakolat legyen, előtető nem építhető

m)nyílászárók: tömör, mázolt faajtó, felül bevilágító sávval, zsalugáteres ablak, a tetőtér beépítése esetén az utca felé csak tetősík ablak építhető be

n)a területen kerítés nem építhető.

(4) A „TE” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:

a)legkisebb telekterület kialakult

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 10%

d)legnagyobb építménymagasság 4,00 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

e)legkisebb előkert 5 m

f)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

g)legkisebb hátsókert 10 m

h)zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.”

11.§A R 13.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.”

12.§A R 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15.§(1)A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg” és védelmi - „Ev” jelű  erdők találhatók.

(3)Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen

cb)legnagyobb épületmagasság 5,0 m

d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m

db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

e)Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4)Építési lehetőségek védelmi erdőben

Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.”

13.§A R 19.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19.§(1)Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékei és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

b)A 4. melléklet szerinti védett építményeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját az 5. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(3)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások

a)A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek listáját a 3. függelék tartalmazza, helyüket a szabályozási terv tünteti fel.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cb)H1 kategóriájú épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. H2 kategóriájú épület a védett részérték megtartásával, felújításával bővíthető, vagy alakítható át.

cc)Helyi védettségű épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

cd)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

ce)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

cf)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.”

14.§A R 5. rendelete helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. melléklet a 6/2007.(V.25.) Önkormányzati rendelethez

RÉGÉSZETI VÉDELEM

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

1. Szajk, Téglagyár

Lelőhely-azonosító: 24496

Hrsz.: 040/2, 050/29-30, 051/2-4

2. Szajk, Általános iskola

Lelőhely-azonosító: 25116

Hrsz.: 153, 38/1, 69/3, 86, 88-91

3. Szajk, M6 73. lelőhely

Lelőhely-azonosító: 33260

Hrsz.: 050/15-18, /20-22, /46, /49, 052/3, 053/10, /12-15, 053/2-3, /6-9, /70-79, /87-91

4. Szajk, M6 74. lelőhely

Lelőhely-azonosító: 33261

Hrsz.: 053/76-79, /87-91, /116

5. Szajk, Babarci Szántók

Lelőhely-azonosító: 20068

Hrsz.: 050/33-37, /39-40, /43-46, 052/1-3, /100-107, /109-111, /113-117

6. Szajk, Ady E. u. 26-36.

Lelőhely-azonosító: 52601

Hrsz.: 144, 146, 147, 150/1-2, 151/1, 152/2, 4, 5, 153, 154/1, 155/1, 156/1, 157/1, 158/1, 159/1, 166/2-4, 179/1,2, 185, 187, 189, 192-194, 196, 198-199, 201, 203, 205, 206/2-4, 207/1-2, 209, 210/1-2, 214/1-2, 216, 218, 220, 221

7. Szajk, M6 104. lelőhely

Lelőhely-azonosító: 55158

Hrsz.: 053/99, /102-103, /105, /107, /109, /110, /113”

15.§A R 2. függeléke helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. függelék a 6/2007.(V.25.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

1. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 50/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
   
2. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3.§ (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
5. Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
6. A hulladékok gyűjtésére, elhelyezésére a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény és ennek végrehajtási rendeletei vonatkoznak.
7. A környezeti zaj és rezgés elleni védelemre a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm.rendelet előírásai vonatkoznak.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
   
2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
3. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok                                           

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
   
2. Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
3. Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.”
   

KIEGÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

16.§A R a következő 6. és 7. mellékletekkel egészül ki:

„6. melléklet a 6/2007.(V.25.) Önkormányzati rendelethez

A KÖZÚTHÁLÓZAT ELEMEI

 7. melléklet a 6/2007.(V.25.) Önkormányzati rendelethez

SZABÁLYOZÁSI TERV

V-1 ÉS V-2 JELŰ TERVLAPOK”

17.§A R a következő 3. függelékkel egészül ki:

„3. függelék a 6/2007.(V.25.) Önkormányzati rendelethez

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

18.§A R 3.§ (4) bekezdése hatályát veszti.

19.§A R 6.§ (3) és (4) bekezdése hatályát veszti.

20.§A R 8.§ (1) bekezdése, valamint (3) a) és b) pontja hatályát veszti.

21.§A R 9.§ (1) és (3) bekezdése hatályát veszti.

22.§A R 10.§ (1) és (3) bekezdése hatályát veszti.

23.§A R 14.§ (2) bekezdése hatályát veszti.

24.§A R 16.§ (6) a) pontja hatályát veszti.

25.§A R 1. és 3. melléklete hatályát veszti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26.§ (1) Ez a rendelet 2014. május 12. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően – ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben - kell alkalmazni.

     (2) A rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.