Belvárdgyula Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015.(XII.3.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2016. 01. 01Belvárdgyula Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015.(XII.3.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
2016.01.01.
Belvárdgyula Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, 6. §-ában, 7. §-ban, valamint a 39/C. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) h./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. §
Építményadó
Az adókötelezettség
/1/ Építményadó köteles az önkormányzat illetékességi területén, az önkormányzat közigazgatási határa által határolt bel- és külterületen lévő
a/ nem lakás céljára szolgáló épület, pl.: garázs, műhely, üzlet raktár, présház, iroda
/2/ Épület : olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összeköttetésben lévő építmény, amely a külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel állandó vagy időszakos tartózkodás illetve használat feltételeit biztosítja.
/3/ Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges - az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú - földrészlet.
/4/ Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
2. §
Az adó alanya
/1/ Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
/2/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
/3/ Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
3. §
.
/1/ Mentes az építményadó alól :
a) a szükséglakás,
b) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2 ,
c) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
d) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,
e) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,
f) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
g) pajta, istálló, góré, állattartás céljára szolgáló ól, kocsiszín
4. §
Adókötelezettség keletkezése, és megszűnése
/1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
/2/Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
/3/Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
/4/Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
5. §
Az adó alapja
1 Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete
6. §
Az adó mértéke
Az adó évi mértékének felső határa:
a) az 5. §. 1 pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 300 Ft/m2,
a/ |
egységesen minden garázzsal rendelkező ház gépkocsitárolója, gépkocsitárolásra használt helyisége esetében: |
100 Ft/m2 |
b/ |
műhely, üzlet, raktár, iroda esetében: |
120 Ft/ m2 |
c/ |
üdülőnek nem minősülő a.,/-b./ pont alá nem tartozó épület, /pl.présház/ esetében : (akár van az építményben szoba vagy nincs, építményadó köteles.) |
100 Ft/m2 |
II. Fejezet
Magánszemélyek kommunális adója
7. § Az adókötelezettség
/1/ Adókötelezettség terheli az önkormányzat illetékességi területén
a) Azt a magánszemélyt, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
b) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az a) pontban foglaltaktól el lehet térni.
/2/ Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
/3/ Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az a) pontban foglaltak az irányadók.
8. §
Az adó alanya
/1/ Az adó alanya az a magánszemély, akit e Rendelet 17. § - ban meghatározott adókötelezettség terhel.
9. §
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése
/1/ Az adókötelezettség keletkezése
a) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
b) Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
c) Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.
d) vagyoni értékű jog megszerzése esetén a jog megszerzését követő év első napján,
e) a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás lakásbérleti joga esetén a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján.
/2/ Az adókötelezettség megszűnik:
a) az építmény, telek elidegenítése esetén a tárgyév utolsó napján,
b) a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti jogviszonya megszűnése évének utolsó napján, illetőleg a lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a félév utolsó napján.
c) Az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
d) a belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg - beépítés esetén - a beépítés évének utolsó napján,
e) építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján
f) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
/3/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
10. §
Az adó mértéke
/1/ Az adó mértéke adótárgyanként : 5.500.-Ft/év.
11. § Bevallás, az adó megfizetése
/1/ Az adófizetésre kötelezett az adókötelezettség keletkezéséről (változásáról) az azt követő 15 napon belül köteles az adóhatósághoz bevallást benyújtani.
/2/ Az (1) bekezdésben előírt adóbevallási kötelezettség teljesítését követően mindaddig nem kell újabb bevallást benyújtani, amíg az adókötelezettséget érintő változás nem következik be.
/3/Az adózó a magánszemély kommunális adóját két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig illetve szeptember 15-ig fizetheti meg adópótlék-mentesen.
12. §
Adómérséklés, adóelengedés
/1/ Az adóhatóság az adózó kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság-, vagy pótléktartozást mérsékelheti, vagy elengedheti, ha annak megfizetése az adózó és a vele közös háztartásban élő családtagok megélhetését veszélyezteti.
/2/ Az adóhatóság az adózó kérelmére az őt terhelő adó megfizetésére részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyez, amennyiben a fizetési nehézség átmeneti jellegű, s nem a kérelmezőnek felróható okból állt elő.
/3/ A községben élő 70 év feletti lakosok a kommunális adó fizetés alól mentesek.
Amennyiben törvényes házaspár esetén az egyik fél életkora a tárgyévben a 70.évet meghaladja, és tulajdoni hányada az ingatlanon 1/1 arányú, úgy mentesülnek a kommunális adó megfizetése alól.
/4/ Ha a házaspár tulajdoni hányada ½ - ½ vagy más arányú, abban az esetben ha valamelyikük a 70. életévét betöltötte mindketten mentesülnek a kommunális adó megfizetése alól.
III. Fejezet
A helyi iparűzési adó
13. § (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 százaléka.
(2) Az ideiglenes, alkalmi jelleggel végzett tevékenység esetén az adó mértéke napi 1.000.-Ft.
14. § Ez a rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 17/2007 (XII.19.) számú önkormányzati rendelet.