Belvárdgyula Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019.(IV.17.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 05. 17- 2024. 02. 09Belvárdgyula Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019.(IV.17.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Belvárdgyula Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és Belvárdgyula Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggő 6/2017. (IV.6.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerinti Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és az értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Belvárdgyula község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. a településképi követelmények meghatározásával;
4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, és a településképi bejelentési eljárás szabályozásával
(2) A rendelet célja továbbá, hogy egy jogszabályban kerüljenek megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények alkalmazásának egyértelmű felelősségi viszonyai, és hogy Belvárdgyula Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) széles körű tájékoztatást biztosítson a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének eredményes érvényesülését, az építmények tervezése és kivitelezése során.
(3) A helyi védelem célja, a település múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó, egyedi, vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.
(4) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti, közös, kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.
(6) E rendelet területi hatálya Belvárdgyula község közigazgatási területére terjed ki, előírásai Belvárdgyula község hatályos településrendezési eszközeivel együtt alkalmazandóak.
(7) E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a kerítés vonalára merőleges nézetből, a tömör (átlátást nem biztosító) felületek aránya összesen, a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek nem érik el az adott telekhatárhoz tartozó kerítés hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 60 cm-t.
2. Főépület: a helyi építési szabályzatban meghatározott övezet alaprendeltetését tartalmazó épület (lakóterület esetén lakóépület).
3. Melléképület: a telken a főépületen kívüli, önálló épület.
4. Településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet.
5. értékvizsgálat: helyi védelem megállapításához az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 8. §-a szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, annak megindítása.
6. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.
7. Információs célú berendezés: olyan berendezés, mely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére, egyéb közcélú tájékoztatásra is szolgál.
8. Kerítés magassága: Kerítés magassága tekintetében előírt maximális érték, a rendezett terepszinttől a kerítés legmagasabb pontjának maximális választható magasságát jelöli. Amennyiben a kerítés két oldalán a terepszint eltérő, a magasságot az utcai oldalon kell mérni. Amennyiben a természetes tereplejtés a 10%-ot meghaladja, a kerítés magassága az előírt értéket 30cm-el meghaladhatja.
9. Önkormányzati főépítész: települési/térségi főépítész, annak hiányában a megyei főépítész – amennyiben a megyei főépítész feladatai között szerepel.
10. Illeszkedő épület: Illeszkedőnek tekinthető az az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez illeszkedik
b) település építészeti karakterét megőrzi
c) a meglévő formakultúrát megtartja
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
e) a környezetet figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökségek felkutatása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartásba vétele, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, bekövetkezése estében annak helyreállítása, értékével összhangban álló hasznosításának elősegítése.
(2) A helyi védelem területi, vagy egyedi védelem lehet.
(3) A helyi védelem védettségi kategóriái a következők lehetnek:
1. H1: A védelem az épület (építmény) teljes tömegére és részleteire, valamint a hozzá tartozó földrészletre is kiterjed.
2. H2: A védelem az épület (építmény) valamely részletére vonatkozik.
3. § (1) A helyi értékek védelmével, a védelem alá helyezésével és megszüntetésével kapcsolatos szakmai irányítás, az azzal kapcsolatos döntések, vélemények előkészítése és végrehajtásának szervezése a települési főépítész és/vagy a polgármester a feladata.
(2) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal az Önkormányzat bármely szerve, vagy ennek belső szervezeti egysége is élhet.
(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
1. Helyi egyedi, vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét;
b) a védendő érték megnevezését;
c) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon;
d) a védendő érték rövid leírását;
e) védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt;
f) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.
2. A helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét;
b) a védett érték megnevezését;
c) a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon;
d) védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt;
e) a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását.
(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a települési főépítész a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelemre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.
(5) A védetté nyilvánításra, illetve a megszüntetésre vonatkozó döntés előkészítése a települési főépítész feladata. Ennek keretében feladata:
1. a kezdeményezés előzetes értékelése;
2. az értékvizsgálat az alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra irányuló javaslat megfogalmazása;
3. a Képviselő-testület (továbbiakban: Testület) (7) bekezdés szerinti döntésének előkészítése.
(6) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
1. a védendő érték megnevezése;
2. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása;
3. a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával;
4. a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása;
5. a védendő értéken szükséges állagmegőrző beavatkozások javaslatai.
(7) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére a Testület tesz javaslatot.
(8) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt.
(9) Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről szóló Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti véleményezési eljárását.
(10) A helyi védetté nyilvánítás tényéről, vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a települési főépítész tájékoztatja a döntést követő 15 napon belül. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre az önkormányzat költségviselésében. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők. A bejegyzéshez az illetékes földhivatalt a jegyző keresi meg. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.
(11) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megszűnése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Az állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha az épület állapota a rendeltetésszerű használatot nem teszi lehetővé, tartószerkezetében olyan mértékű károsodás keletkezett, amely nem helyreállítható, vagy a helyreállítás költsége nincs arányban az épület kulturális értékével, vagy az épület bontásáról hatósági kötelezés rendelkezik
4. § A települési főépítész és/vagy polgármester a helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás formája a helyi értékeket részletesen bemutató 4. melléklet, az értékleltár.
3. A területi védelem meghatározása
5. § Belvárdgyula község területén nincs helyi területi védelem alá tartozó ingatlan.
4. Az egyedi védelem meghatározása
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket, valamint településen belüli elhelyezkedését jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok fényképét, leírását, korrekciós javaslatát a helyi értékeket részletesen bemutató 4. melléklet értékleltár tartalmazza.
(3) Országos védettséggel rendelkező régészeti értékek listáját az 5. melléklet tartalmazza.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A helyi védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. A tulajdonos köteles a helyi védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni és a védett érték állapotát időszakonként felülvizsgálni.
(2) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott érték használata.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását esetleg bővítését, a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.
6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer
8. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget és szakmai támogatást az Önkormányzat a települési főépítész útján látja el.
(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszköze a település éves költségvetésében külön erre elkülönített, egyösszegű támogatás.
(3) A támogatott tevékenységek körét, a támogatás mértékét, a megítélés szempontjait, a támogatás megítéléséhez szükséges, benyújtandó, csatolandó dokumentumokat a 6. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek Belvárdgyula község területén:
1. Falusias lakóterület;
2. Gazdasági és ipari területek;
3. Beépítésre nem szánt belterületi zártkertek és külterület
a) pincesor
b) nemzeti ökológiai hálózat ökológiai folyosó
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti követelmények
9. § (1) Általános területi építészeti követelmények, amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő követelmény nincs előírva:
1. Új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az beépítésének telepítési módjával, az építmények anyaghasználatával, tömegformálásával, homlokzati megjelenésével környezete kialakult adottságaihoz illeszkedjen. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
2. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
3. A telek, a szabályozási tervek szerinti, közpark vagy közkert övezetbe sorolt területtel határos vonalán, az egyes területekre meghatározott előírásokon túl, megengedett tömör kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani:
a) A kerítés megengedett magassága 2,0 méter.
b) A kerítés anyaga csak látszó kerítés falazóelem, kisméretű tégla, kő, vakolt felület, egyéb tégla, fa lehet, látszó zsalukő nem lehet.
4. Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
(2) Általános egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó területekre, amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő követelmény nincs előírva.
1. Az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével alakítható ki, az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő, az egységes, összehangolt megjelenés biztosítandó.
2. Magastetős épületek fedésére megengedett az agyagcserép, betoncserép, sík fémlemez, üveg, zsindely.
3. Homlokzatkialakításnál, a környezetébe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett.
4. Az épületek minden, közterület felé néző homlokzata beleértve a tetőhajlást és tetőformát is, utcaképbe illeszkedően alakítható ki, nyílás nélküli homlokzat nem létesíthető.
5. A nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe burkolat.
6. A Gazdasági területek kivételével lapostető nem létesíthető.
7. A melléképületek, és 20m2 vízszintes felületet meg nem haladó méretű előtető, kerti építmény esetében, az egyes településképileg meghatározó területek előírásaiban megfogalmazott tetőhajlástól eltérő hajlású tető is építhető. Melléképületek fedésére bitumenes zsindely is megengedett.
8. A melléképületet a telken álló főépület építészeti kialakításával, anyaghasználatával összhangban, utcaképet nem meghatározó módon lehet elhelyezni.
9. Az eredeti terepszinttől mért 1,5 méternél magasabb támfal csak lépcsőzetesen alakítható ki, maximum 1,0 méteres egységenként teraszolva. A teraszokat minimum 1 méter széles, növényültetésre alkalmas sávként lehet kialakítani. Építési helyen kívül. a természetes terepadottságokat csak az ingatlan gépjárművel való megközelítése céljából lehet megváltoztatni.
(3) A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó általános követelmények
1. A fás szárú növények az ingatlanhatártól, vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága, ha jogszabály másként nem rendelkezik:
a) 3 méternél magasabbra nem növő fa, cserje esetében minimum 1,00 méter,
b) 3 méternél magasabbra növő fa és egyéb cserje (bokor, élősövény), esetében minimum 1,50 méter,
c) 5 méternél magasabbra növő fa esetében minimum 3,00 méter,
d) sövény, valamint 1,5 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében 0,6 méter.
2. ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 150 m2-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
3. Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelületet legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
(4) Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó általános követelmények:
1. Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb műszaki berendezés az utcai tetőfelületen és az utcai homlokzaton, illetve az attól számított 5 méteren belül nem helyezhető el.
2. Tilos utcai homlokzaton szerelt kémény építése vagy gáznemű égéstermék utcai homlokzati kivezetése.
3. A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés elhelyezésére vonatkozó szabályok:
a) A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el.
b) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat tetőkontyon, kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet.
c) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, egyirányú (álló vagy fekvő) téglalap körvonalú elrendezéssel. A tetőfelület szélein legalább 0,6 méter széles be nem fedett, az eredeti tetőhéjalást tartalmazó sávnak kell megmaradnia.
d) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani,
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Falusias lakóterületi településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények.
1. Új épületek az oldalhatáron álló beépítési módon belül az utcára merőleges, illetve utcára befordított módon kell telepíteni.
2. Amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik a főépület és a telek szabályozási terv szerint lealakított homlokvonala közti távolság az adott utcában kialakult távolság.
3. Új épület a telek homlokvonalától számított 70 méteren belül kell elhelyezni.
4. Előkert nélküli beépítés esetében tömör, előkertes beépítés esetében áttört kerítést kell építeni a telek meglévő vagy szabályozási terven tervezett közterülettel határos vonalán. A kerítések megengedett magassága legfeljebb 1,5 méter.
5. Az utcai kerítés kialakításánál a kovácsoltvas kerítésen kívül csak vakolt, látszó kisméretű tégla és fa látszó felületű kerítés építése megengedett.
(2) Falusias lakóterületi településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. A nyílászárók fa vagy fa dekor fóliázott műanyag kivitelben készülhetnek barna, méregzöld, okkersárga, fehér vagy vörös árnyalataiban.
2. A homlokzat vakolt kivitelben készíthető, a színe fehér vagy természetes pasztell színű lehet. Csempe jellegű burkolat nem alkalmazható.
3. A tetőhéjalásként természetes színű sík agyagcserép, betoncserép használható.
4. Új beépítés esetén az utcára merőlegesen telepített épületek legnagyobb utcafronti szélessége a telek homlokvonalának fele, de maximum 11 méter, legnagyobb hosszúsága 45 méter lehet.
5. A területen új építés esetében, utcára merőleges gerincű épület esetén, utcai oldalon csak oromfalas nyeregető alakítható ki.
6. Új tető építése vagy meglévő tető tetőhajlásszöget érintő átalakítása esetén tetőhajlásszöge 35-45 fok közötti lehet.
7. Kék, zöld, illetve egyéb élénk, a környezetéstől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.
8. Utcai homlokzaton erkély, loggia és garázskapu nem létesíthető.
9. Az oromfalon csak szellőzőnyílás méretű nyílás helyezhető el.
10. A főépülettel párhuzamos telepítéssel melléképületek közül legfeljebb 15m2-es nyári konyha telepíthető.
(3) Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:
13. § (1) A Gazdasági és ipari területek településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények.
14. § (1) A Beépítésre nem szánt belterületi zártkertekre és külterületekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
1. A területen csak 1,5m magasságot nem meghaladó, áttört kerítés létesíthető.
2. A területen az épületek elhelyezését, magasságát, tömegarányát a táji, természeti adottságok alapján kell megválasztani.
(2) A Beépítésre nem szánt belterületi zártkertekre külterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. A vakolt, festett homlokzati felületek fehér vagy világos pasztell színárnyalatú, természetes színek lehetnek.
2. 1.A tetőhéjazat égetett cserépfedéssel alakítható ki.
3. 2.A tető hajlásszöge szőlőhegyen és pincesorokon 35-45 fok közötti lehet.
(3) Pincesorra vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. A vakolt, festett homlokzati felületek fehér vagy világos pasztell színárnyalatú, természetes színek lehetnek.
2. A tetőhéjazat égetett cserépfedéssel alakítható ki.
3. A tető hajlásszöge szőlőhegyen és pincesorokon 35-45 fok közötti lehet.
9. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a védett értékeiket nem megváltoztató módon bővíthetők.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
16. § (1) A teljes település ellátását biztosító új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (beleértve az új antennákat, antennatartó szerkezeteket, átjátszókat is) valamint új vezeték nélküli hírközlési, internetszolgáltatási, antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók elhelyezésére alkalmas területek a Külterületek.
(2) Átjátszó állomás elhelyezése a külterületeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
(3) Új bázisállomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedés szempontjai és elvárásai a településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kertében kerül rögzítésre.
(4) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
(5) Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna már áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni
(6) Területek, amelyek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) A (7) bekezdésben nem szereplő területek.
(7) Területek, amelyek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
b) temető területek,
c) helyi természetvédelmi területek.
17. § (1) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektromos és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
(4) szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.
11.Természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A település területén található országos ökológiai hálózat övezeteibe tartozó területeket (a továbbiakban: természeti és természetközeli területek és értékek) az 2. melléklet tartalmazza
(2) A természeti és természetközeli területek és értékek megőrzendők, megóvását biztosítani kell, ennek érdekében
a) a meglévő tájhasználathoz igazodó természet- és környezetkímélő területhasználat folytatható
b) a helyi hagyományoknak megfelelő lépték-, forma- és színvilágú új építmény létesíthető;
c) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó;
d) új közmű- és hírközlési létesítmények felszín fölött nem helyezhető el.
e) a területen reklámot elhelyezni nem lehet.
12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A településkép védelme szempontjából Hagyományos falusias lakóterületi településrész közterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.
(3) Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 2 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdető berendezés alakítható ki.
(4) A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdető berendezések alakíthatók ki.
(5) Információs célú berendezés csak közterületen helyezhető el.
(6) A (2)-(5) bekezdésben meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények.
20. § (1) Településképileg meghatározó területeken álló épületen cégér, cégtábla és cégfelirat a következők szerint helyezhető el.
1. A közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzat függőleges és vízszintes tagozataihoz, a nyílásrendhez illeszkedő, a homlokzat síkjából legfeljebb 15cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként, és homlokzatonként 1–1 db, legfeljebb 2 m2-es üzletfelirat, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
2. Üvegfelületen, kirakaton az 1. pontban foglaltakon túl, további 2 db cégjelzés, cégfelirat elhelyezhető, melyek mérete egyenként a 0,7 m2-t nem haladhatja meg, az üvegfelület legfeljebb 1/3-ára terjedhet ki. Ezen túlmenően üvegfelületre kizárólag fényáteresztő fóliázás, ragasztás megengedett, mely az ragasztott cégjelzéssel, együtt sem haladhatja meg az üvegfelület 1/3-át.
3. Egy épületen a cégjelzések elhelyezésének, a cégjelzést tartó berendezéseknek egymással, és az épület megjelenéséve összhangban kell lennie.
4. Közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használó a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
5. Épületek homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően, az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként, vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival, az alkalmazott betűtípusokkal összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát. Ezen cégérek minimális elhelyezési magassága a 2,5m.
6. Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, melyek mérete egyenként az 1. m2-t nem haladhatja meg.
(2) Amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról szóló törvényben meghatározott középületnek minősül, a közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
14. Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
21. § (1) A települési főépítész és/vagy polgármester kérelemre, a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít, amennyiben a tulajdonos, tervező, azt írásban kezdeményezi.
(2) Az (1) bekezdésen túlmenően kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően legalább 30 nappal:
1. helyi védelem alatt álló épületet tartalmazó, vagy azzal közvetlenül határos ingatlanon végzett tevékenység esetén.
2. a Kossuth Lajos utca, és Hagyományos falusias lakóterületek utcái mentén fekvő ingatlanokon végzett, építési tevékenység esetén, amennyiben a beavatkozás, az utcai telekhatártól mért 15 méteren belül történik.
3. A tevékenység a 2. melléklet szerinti Gazdasági területeken történik, és az új épület, vagy a bővítés alapterülete az 500 m2-t meghaladja.
4. reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz közterületen történő elhelyezése, amennyiben az elhelyező nem Belvárdgyula Község Önkormányzata.
5. cégér, cégtábla elhelyezése, amennyiben az a 0,5m2-t meghaladja, és nem tartozik a településképi véleményezés hatálya alá.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban Hivatalhoz, a települési főépítésznek és/vagy polgármesternek kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység címét (utca, házszám, hrsz), valamint a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációt.
(4) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a települési főépítész és/vagy polgármester az építtető, vagy a kérelmező részére, a kérelemben megadott címre a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
15. A településképi bejelentési eljárás
22. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:
23. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben előírtak szerint folytatja le.
(2) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. Az eljárást az 3. melléklet szerinti kérelemmel és egy példány digitális (pdf formátumú) és két példány nyomtatott tervdokumentáció beadásával lehet kezdeményezni.
(3) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
(4) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
(5) Egy ingatlant érintő, több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.
(6) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
(7) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
1. megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
3. alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
4. az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
5. a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
6. védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
7. a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
(8) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(8) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
(9) A Polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(10) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a közléstől számított egy évig érvényes.
16. A településképi kötelezési eljárás
24. § (1) A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében vagy a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytathat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.
(3) Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint.
(4) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.
(5) A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást lehet lefolytatni:
a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,
b) településképi követelmények megsértése,
c) helyi védett érték rongálása továbbá jókarbantartásának elmulasztása,
d) településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció elmulasztása
e) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
f) a településképet rontó reklámok, cégérek, információs célú berendezés, hirdető berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok
fa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
fb) műszaki állapota nem megfelelő,
fc) tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,
fd) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy . színezése nem illeszkedik az . épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,
fe) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a jellemző településképi látványba,
ff) elhelyezésére a jelen rendelet hatályba lépését követően -bejelentés nélkül került sor, valamint ha
fg) a bejelentő a polgármester által ·kiadott határozatban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette,
g) helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az értékvédelemmel összefüggő, a városképi látványban megjelenő része.
ga) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, ·homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak; sérültek,
gb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
gc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését , településképi látványát,
h) építési munkákkal, reklám elhelyezésekkel, rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása .
ha) a Településképi védelemről szóló rendelet hatályba lépését követően az előírt bejelentést az arra kötelezett elmulasztotta,
hb) a polgármesternek a bejelentést tudomásul vételét megtagadó döntése ellenére, vagy
hc) a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt meg.
(6) A Polgármester a kötelezési eljárásban előzetesen – határidő tűzésével – felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenyég elvégzésére.
(7) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában, ebben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
17. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
25. § (1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre nem teljesítése esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a képviselő-testület a településkép védelméről szóló törvény 11. § (3) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege
a) településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció elmulasztása esetén 50.000,- forint.
b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 80.000,- forint.
c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén minimum 200.000,- forint, legfeljebb 500.000,- forint
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000,- legfeljebb 1.000.000,- forint,
e) településképi követelmények, illetve a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000,- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,
(2) A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összeggel kell kiszabni, amennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, vagy a kötelezésben foglaltak nem teljesülnek, a minimális érték dupláját kell kiszabni, mennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, a kötelezésben foglaltak nem teljesítése mellett, a maximális bírságot kell kiszabni.
(3) A bírság – határidőig meg nem fizetése esetén –adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Belvárdgyula Község Önkormányzata Képviselő-testületének az épített örökség védelmének helyi szabályozásáról szóló 7/2008.(IX.11.) számú rendelete hatályát veszti
(3) 1. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Belvárdgyula Község Önkormányzata Képviselő-testületének Belvárdgyula Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2007. (II.12.) Ök. számú rendelete (továbbiakban: Rendelet) 1/A. §-a hatályát veszti.
2. A Rendelet 1. § (4) a) pontja hatályát veszti.
3. A Rendelet 1. § (5) bc) pontja hatályát veszti.
4. A Rendelet 1/A. § (1) bekezdése hatályát veszti.
5. A Rendelet 4. § (2) ah) pontja hatályát veszti.
6. A Rendelet 4. § (2) ai) pontja hatályát veszti.
7. A Rendelet 4. § (2) aj) pontja hatályát veszti.
8. A Rendelet 4. § (2) ak) pontja hatályát veszti.
9. A Rendelet 4. § (2) bi) pontja hatályát veszti.
10. A Rendelet 4. § (2) ch) pontja hatályát veszti.
11. A Rendelet 4. § (2) cj) pontja hatályát veszti.
12. A Rendelet 4. § (2) ck) pontja hatályát veszti.
13. A Rendelet 10. § (8) bekezdése hatályát veszti.
14. A Rendelet 12. § (3) b) pontja hatályát veszti.
15. A Rendelet 12. § (3) db) pontja hatályát veszti.
16. A Rendelet 14. § (2) b) pontja hatályát veszti.
17. A Rendelet 14. § (2) d) pontjának „Az épület szélessége legfeljebb 8,50 m” szövegrésze hatályát veszti.
18. A Rendelet 15. § (2) b) pontja hatályát veszti.
19. A Rendelet 15. § (2) c) pontjának „Az épület szélessége legfeljebb 8,0 m” szövegrésze hatályát veszti.
20. A Rendelet 15. § (2) d) pontjának „Az épület szélessége legfeljebb 8,5 m” szövegrésze hatályát veszti.
21. A Rendelet 19. § (3) bekezdése hatályát veszti.
22. A Rendelet 2. számú melléklete hatályát veszti.
23. A Rendelet 1. függeléke hatályát veszti.
1. melléklet