Boda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2016. 01. 16- 2019. 03. 01
Boda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2016.01.16.
Boda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati határozatban felsorolt partnerek véleményét kikérve, a község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2010.(Vl.03.) Önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet hatálya Boda község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
Kötelező és irányadó szabályozási elemek
2. § (1) A helyi építési szabályzat (HÉSZ) előírásai és a szabályozási terv (SZT) szabályozási elemei a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kötelező érvényűek.
(2) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei a következők:
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet, kivéve:
a) A szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek a belterületbe csatolásról szóló önkormányzati döntést követően – a szükséges földhivatali eljárás lefolytatása után - jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
b) Hírközlési magas létesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 16. § (4)
bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.
c) Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.
d) Mezőgazdasági területen belüli művelési ág váltás jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, államigazgatási eljárás keretében történhet. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.
(4) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, és/vagy új épület építése esetén érvényesítendő a következők figyelembevételével:
a) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően szabad.
(5) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
Szabályozási elemek értelmezése
3. § (1) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén
az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
(2) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi
(3) Az építési övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:
a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület felhasználási egységben az építési övezeti elõírások szerinti fő funkciójú épület.
b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az
adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
(4) Az építési övezeti és övezeti előírásokat új építés esetén kell érvényesíteni. Az egyes építési övezetekben, övezetekben betartandó előírásoktól kialakultan eltérő esetekben a következők szerint kell eljárni:
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan el nem érő területû építési telek a vonatkozó egyéb övezeti előírás betartásával beépíthető.
b) Utcai telekszélesség
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan el nem érő utcai szélességű építési telek a vonatkozó egyéb övezeti előírás és a tűzrendészeti elõírások betartásával beépíthető.
c) Beépítési mód
Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti beépítési móddal történhet.
d) Beépítettség
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
e) Építménymagasság
Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő értéket kialakultan meghaladó építménymagasság megtartható, de bővítés, valamint bontásból eredő új építés esetén az építési övezeti előírásokban szereplő értéket kell figyelembe venni.
f) Zöldfelületi mutató
Az építési övezeti előírásokban szereplő értéket a kialakult beépítettség miatt el nem érő zöldfelület megtartható, de tovább nem csökkenthető.
(5) Az „építménymagasság” fogalom értelmezése
Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az
a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
Építési engedélyezés általános szabályai
4. § (1) Állattartó építmény építésekor a vonatkozó külön jogszabályok, valamint a jelen rendelet 2.sz. függelékében meghatározott előírások teljesülését is vizsgálni kell.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geo technikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geo technikai állapotot a geo technikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
(3) A szabályozási terven V-1 övezeti jellel jelölt vízfolyások, árkok medertengelyétől, és a V-3 övezeti jellel jelölt tavak partjától számított 30-30 m-es területsáv, valamint a Kke jelű övezet jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geo technikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geo technikai állapotot a geo technikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvízállás) a figyelembevételével.
(4) Az építési engedélyezési eljárás során tájképvédelmi területen a tájképet jelentősen megváltoztató (500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó) építmények építési engedélyezési terveihez, Kke jelű különleges területen bármilyen épület építési engedélyezési tervéhez a tájba illesztés igazolására külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell csatolni.”
II. Fejezet
EGYES ÉPÜLETEKKEL, ÉPÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Udvari épületek létesítésére, kialakítására vonatkozó általános elõírások
5. § (1) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
(2) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:
a) Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 9 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).
b)Az építési telek a) pontban rögzített területsávján túl tervezett udvari épületek, épületszárnyak a nyugati oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.
(3) Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó elõírások
6. § (1) Reklám- és hirdetőtáblák, berendezések, építmények
a) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
b) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.
c) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.
(2) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.
(3) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával, a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzata kivételével bármely homlokzaton elvégezhető.
(4) Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.
(5) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
lll. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS
7. § (1) A település területén belterületbe a szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek vonhatók.
(2) Az új belterületi határvonal a ténylegesen belterületbe vonandó területek felsorolását tartalmazó képviselő-testületi döntéssel megerősítve, a szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően alakul ki.
(3) A belterületbe vonást a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a tényleges építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.
A beépítésre szánt és nem szánt területek
8. § (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit
különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit
különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem
minősülő területekre osztja.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:
a) lakóterület
aa) falusias lakóterület,
b) gazdasági terület
ba) kereskedelmi, szolgáltató terület,
bb) ipari terület,
c) különleges terület
ca) temetkezési célra,
cb) idegenforgalmi célra.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre nem szánt területek a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület,
f) különleges beépítésre nem szánt terület
fa) sportolási célra,
fb) kutatási célra,
fc) egyéb, helyi sajátosságot hordozó funkció elhelyezése céljára.
Közterületek kialakítása és használata
9. § (1) A közterületek kialakítását és használatát a település külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A pavilont a faluképbe illően a közlekedésbiztonsági elõírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén
egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
c) Zöldterületen épület a jelen rendelet
17. § előírásai szerint helyezhető el.
ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE, ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK
10. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.
(2) A terepszint alatti építmények
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építés hidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geo technikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLETEK
Falusias lakóterület - Lf
11. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.
(3) Közművesítettséggel kapcsolatos elõírások
a) A területen az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
b) Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a keletkező szennyvíz elhelyezése a szennyvízcsatorna kiépítéséig egyedi szennyvízkezeléssel oldandó meg. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
c) Szennyvíz-csatornával rendelkező területen a használatbavételi engedély
megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.
(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.
(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások
a)Tetőidom és hajlásszög
aa)”Lf-1” építési övezetben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon
ab)”Lf-2” építési övezetben magas tető 32-42 fok hajlásszöggel
ac)„Lf-3” építési övezetben magas tető 32-42 fok hajlásszöggel, a fő tetőidom az utcafronttal párhuzamos legyen
b) Tetőhéjalás
ba)”Lf-1-3” építési övezetekben elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
c) Homlokzatszínezés
A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.
d) Épületszélesség legfeljebb 9 m lehet
e) Közterület felőli kerítés
ea) ”Lf-1-3” építési övezetekben épített jellegű, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
Kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz
12. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el
(3) Közművesítettséggel kapcsolatos elõírások
a) A területen az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
b) Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a keletkező szennyvíz elhelyezése a szennyvízcsatorna kiépítéséig egyedi szennyvízkezeléssel oldandó meg. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
c) Szennyvíz-csatornával rendelkező területen a használatbavételi engedély
megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.
(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.
(5) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
a) Az építési telkek növényesítése a jelen rendelet 29. §-ban részletezett beültetési kötelezettség szerint, szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
b) Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők.
13. § (1) A ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A területen az OTÉK 20. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Közművesítettséggel kapcsolatos elõírások
a) A területen az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
b) Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a keletkező
szennyvíz elhelyezése a szennyvízcsatorna kiépítéséig egyedi szennyvízkezeléssel oldandó meg. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
c) Szennyvíz-csatornával rendelkező területen a használatbavételi engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése
(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a z
5. melléklet tartalmazza.
(5) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
a) Az építési telkek növényesítése a jelen rendelet
29. §-ban részletezett beültetési kötelezettség szerint szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldterületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
b) Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők.
14. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt terület felhasználású területtől eltérnek.
(2) A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(3) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterület
15. § (1) A település közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területei az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közúti közlekedési területek („Köu-„)
a) A közúti hálózat elemeinek bemutatását a 7. melléklet tartalmazza.
b) Közlekedési terület fásítása
ba) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
bb) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
bc) Utcai fasor a 4. függelék figyelembevételével telepíthető.
(3) Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó elõírások
a) A meglévő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
energiaellátás (villamosenergia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elõírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
b) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.
c) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
d) A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hő központ, stb.) elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
(4) Hírközlési magas létesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó elõírások
a) Adótorony a település belterületén és kertes mezőgazdasági területein nem helyezhető el.
b) Külterületi, természeti értéket képviselő földrészleteken (ld. 3.sz. melléklet)
adótorony a külön jogszabályban előírtak szerint helyezhető el.
(5) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
16. § (1) A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok).
(2) A közparkok területére vonatkozó általános előírások:
a) Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal, min 12/14-es méretben történhet.
b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
c) Az öntözés lehetőségét biztosítani kell.
d) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.
a)Az övezetben az OTÉK 27. § szerinti építmények helyezhetők el. b) Épület elhelyezésének feltételei:
ba) legalább 1500 m2 telekterület
bb)2%, de legfeljebb 300 m2 beépített alapterület legfeljebb 2 épületben elhelyezve
bc) legfeljebb 4,00 m építménymagasság
bd)5 m-es elő, 10-10 m-es oldal- és hátsókert
(4) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.
(5) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.
17. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű (védő és védett) – „Ev” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK
28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
c) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca) az épület földszintes legyen
cb) legnagyobb épületmagasság 7,0 m
d) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
da) legnagyobb épületmagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m
db) épületszélesség legfeljebb 9,0 m
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4) Építési lehetőségek védelmi erdőben
a) Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.
18. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el
(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természet közeli állapotú biotóp sávok) megtartandók.
(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
Kertes mezőgazdasági terület - Mk
19. § (1) A terület lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
a) Az övezetben beépíthető földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m. Újonnan kialakítható telek legalább 1000 m2, de legfeljebb 2000 m2 területű, és legalább 18 m széles legyen.
b) Az övezetben a 720-1500 m2 területű telken szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág
esetén legfeljebb 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince), az 1500 m2-t meghaladó területű telken fenti, továbbá gyep művelési ágak esetén 3%-os beépítettséggel, de legfeljebb 80 m2 beépített alapterülettel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) építhető. Lakóépület az OTÉK szerinti paraméterek teljesülése esetén építhető.
c) Az övezetben bármilyen építmény a
b) pont és az OTÉK 33. §-ban felsoroltak
figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
ca) Az épületeket szabadon állóan, kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedő, ennek híján a megközelítő út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert és 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
cb) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
cc) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,5 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet. A tetőteret beépíteni tilos.
cd) Lakóépület legfeljebb 5,0 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet, szélességi mérete legfeljebb 9,0 m lehet.
d) Terepszint alatti építmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.
(3) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.
(4) A területen meglévő szőlő és gyümölcsültetvények megtartandók.
Általános mezőgazdasági terület - Má
20. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Szántó művelési ágú területen betartandó elõírások
a)A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
ba)Az épületeket szabadon állóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
bb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
bc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.
bd)Lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m, szélességi mérete legfeljebb 9,0 m lehet.
(3) Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások
a) A területen kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.
b) Telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint történhet.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 21. § (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b) A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet
29. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a
29. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
Vízgazdálkodási terület - V
21. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízműterületek).
(2) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár elhárítási létesítmények helyezhetők el.
(3) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl.: szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő elõírások betartásával:
a) oldalhatáron álló beépítési mód
b) legfeljebb 5% beépítettség
c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság
d) tájba illő tömegformálás és színezés
e) legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert
(4) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.
A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység. A területen építmény a külön jogszabályokban rögzítettek szerint helyezhető el.
Különleges beépítésre nem szánt terület - Kk
22. § A rendelet hatálya alá tartozó különleges beépítésre nem szánt területeken betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.
V. Fejezet
Kulturális örökségvédelem
23. § (1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások
a) A helyi védettségű építmények listáját az 1. függelék tartalmazza, az 1. függelék szerinti építményeket a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
cd) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját az
1. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
Az élővilág, a táj és a természet védelme
24. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.
b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas
létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illőrendezéséről.
(2) A település területén található országos védettséget élvező természeti értékek listáját a
HÉSZ 2.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
a) Védett természeti területen (Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet) a kezelési tervben előírtak szerint kell eljárni.
b) A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és
Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.
c) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen az Országos Területrendezési
Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.
(3) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen törekedni kell a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell.
(4) A település területén található helyi védettséget élvezőtermészeti értékek listáját a HÉSZ
5. sz. függeléke sorolja fel. A területen betartandó előírásokról külön önkormányzati rendelet gondoskodik.
(5) Fa és cserje a település területén a HÉSZ 4. sz. függelékében rögzített elõírások betartásával telepíthető.
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 6. függelék tartalmazza)
(1) Általános követelmények
a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
26. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
27. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó elõírások
28. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ és az SZT
keretein belül az építési törvény
17. § - ában felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.
(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
a)Településrendezési kötelezések a1) Beépítési kötelezettség
Az önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 3.sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
a2) Beültetési kötelezettség
Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.
29. § (1) Ez a rendelet 2016. január 16. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 4/2010. (VI.03.) a Helyi Építési Szabályzatról szóló rendelete hatályát veszti.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni
Boda, 2015.december 16.
Kovács Győző sk. Magdó Szilárd sk.
Záradék: A rendelet Boda községben 2016. január 16. napján kihirdetésre került.
RÉGÉSZETI VÉDELEM
NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELÕHELY ÉS KÖRNYEZETE
Érintett helyrajzi számok: 086/2-3., 092/4-5.
Érintett helyrajzi számok: 026/3-8.
Érintett helyrajzi számok: 037/1., 041/1., 171/2-7., 068/24-27.
Érintett helyrajzi számok: 071/9-10., 091.
(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)
ORSZÁGOS VÉDETTSÉGÛ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET – Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet
NATURA 2000 HÁLÓZAT TERÜLETE
086/1, 086/2, 086/3, 016 hrsz.
ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK
Boda területét a DD-KTVF-tõl kapott adatszolgáltatás alapján magterület és ökológiai folyosó területe érinti.
Lehatárolás a szabályozási terven fenti adatszolgáltatás alapján.
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN
3.1 Az „Lf-1” jelű építési övezet (a történetileg kialakult utcák)
1.lakóépületek száma |
építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető |
2.telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
3.legkisebb telekterület |
720 m2 |
4.legkisebb utcai telekszélesség |
14 m |
5.beépítési mód |
oldalhatáron álló |
6.legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 450 m2 |
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m |
|
|
8.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
9.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
10.legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában 6 m |
11.legkisebb zöldfelület |
40% |
3.2 Az „Lf-2” jelű építési övezet
1.lakóépületek száma |
építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető |
2.telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
3.legkisebb telekterület |
800 m2 |
4.legkisebb utcai telekszélesség |
17 m |
5.beépítési mód |
oldalhatáron álló |
6.legnagyobb beépítettség |
30% |
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m |
8.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában 5 m |
9.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
10.legkisebb hátsókert |
6 m |
11.legkisebb zöldfelület |
40% |
3.3 Az „Lf-3” jelű építési övezet
1.lakóépületek száma |
építési telkenként 1db, 1 lakásos lakóépület építhető |
2.telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
3.legkisebb telekterület |
600 m2 |
4.legkisebb utcai telekszélesség |
10 m |
5.beépítési mód |
zártsorú |
6.legnagyobb beépítettség |
30% |
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m |
|
|
8.legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
9.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
10.legkisebb hátsókert |
6 m |
11.legkisebb zöldfelület |
40% |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN
4.1 „Gksz” jelű építési övezet
1.legkisebb telekterület |
1500 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
3.beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
60% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 7,50 m
|
6.legkisebb előkert |
5 m |
7.legkisebb oldalkert |
6 m |
8.legkisebb hátsókert |
10 m |
9.legkisebb zöldfelület |
20% |
10.közterület felőli kerítés |
épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés építhető |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN
5.1 „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület
1.legkisebb telekterület |
1500 m2 |
2.legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
3,beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
50% |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 8,50 m
|
6.legkisebb előkert |
5 m |
7.legkisebb oldalkert |
6 m |
8.legkisebb hátsókert |
10 m |
9.legkisebb zöldfelület |
25% |
10.közterület felőli kerítés |
épített jellegű, 1,8 –2,0 m magas kerítés építhető |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KÜLÖNLEGES TERÜLETEN
6.1 A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra
1.közművesítettség |
legalább részleges közművesítettség |
2.legkisebb telekterület |
kialakult |
3.beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
10% |
5.legnagyobb építménymagasság |
4,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja) |
|
|
6.legkisebb előkert |
0 m |
7.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8.legkisebb hátsókert |
10 m |
9.legkisebb zöldfelület |
40%
a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövény telepíthető |
6.2 A „Kid” jelű különleges terület idegenforgalmi célra
1.közművesítettség |
legalább részleges közművesítettség |
2.legkisebb telekterület |
2500 m2 |
3.beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
20%, de épületenként legfeljebb 300 m2 beépített alapterület |
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m
|
6.legkisebb előkert |
10 m |
7.legkisebb oldalkert |
10 m |
8.legkisebb hátsókert |
10 m |
9.legkisebb zöldfelület |
50% |
10.utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy hasonló magasságú élő sövény telepítendő |
A KÖZÚTI HÁLÓZAT ELEMEI
|
A. |
B. |
C. |
Út |
Közlekedési terület jele |
Közlekedési terület szélessége (m) |
1. |
Bükkösd és a 6. sz. út felé vezető új összekötő út |
KÖu-1 |
22 m
|
2. |
66108 j. út |
KÖu-1 |
meglévő
(12-22 m) |
3. |
Mélységi kutatólaboratórium megközelítő útja
Mezőgazdasági utak |
KÖu-2
KÖu-2 |
14 m
meglévő
(szélesítés esetén
min. 10 m) |
4. |
Petőfi S. u.
(66108 j.út.) |
KÖu-3 |
meglévő
(12-18 m) |
5. |
Tervezett kiszolgáló utak |
KÖu-4 |
10-12 m |
6. |
Meglévő kiszolgáló utak |
KÖu-4 |
meglévő
5-28 m |
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEN
8.1 A „Kks” jelű különleges terület sportolási célra
1.legkisebb telekterület |
2500 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
2% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 4,50 m
|
5.legkisebb előkert |
5 m |
6.legkisebb oldalkert |
5 m |
7.legkisebb hátsókert |
5 m |
8.legkisebb zöldfelület |
80% |
8.2 A „Kkl” jelű különleges terület kutatási célra
1.legkisebb telekterület |
10.000 m2 |
2.beépítési mód |
szabadonálló |
3.legnagyobb beépítettség |
2% |
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 5,50 m
|
5.legkisebb előkert |
10 m |
6.legkisebb oldalkert |
10 m |
7.legkisebb hátsókert |
10 m |
8.legkisebb zöldfelület |
80% |
8.3 A „Kke” jelű különleges terület egyéb célra, ahol a telek elenyésző hányadának beépítésével, a természeti környezet megőrzésével lakóépület és kiszolgáló épületei építhetők.
1.lakásszám |
legfeljebb 3 db |
2.legkisebb telekterület |
10.000 m2 |
3.beépítési mód |
szabadonálló |
4.legnagyobb beépítettség |
2%, de épületenként legfeljebb 160 m2 beépített alapterület |
5.legnagyobb építménymagasság |
5,00 m
|
6.legkisebb előkert |
szabályozási terv szerint |
7.legkisebb oldalkert |
szabályozási terv szerint |
8.legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint |
9.legkisebb zöldfelület és vízfelület összesen |
80%,
építés esetén a telekre számított biológiai aktivitás érték az építés előtti állapothoz képest nem csökkenhet |
10.épületek kialakítására vonatkozó megkötések |
Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse. |
11.kerítés |
A telek legfeljebb 1,80 m magasságú élő sövénnyel, vagy növényzettel befuttatott áttört kerítéssel keríthető el. |
12.telken belüli utak kialakítása |
A telken belüli utakat teljes vastagságukban víz- és légáteresztő burkolattal kell ellátni. |
HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK
H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség
Jókai Mór u. 5. Jókai Mór u. 6. Jókai Mór u. 7. |
hrsz.: 102 hrsz.: 119 hrsz.: 104 |
lakóépület gazdasági épületek
gazdasági épület, góré, utcai kerítés |
Mezõ Imre u. 21.
|
hrsz.: 130
|
utcai kerítés
|
Petõfi Sándor u. Petõfi Sándor u. 11. Petõfi Sándor u. 13. Petõfi Sándor u. 19. Petõfi Sándor u. 21. Petõfi Sándor u. 23. Petõfi Sándor u. 27. Petõfi Sándor u. 32. Petõfi Sándor u. 34. Petõfi Sándor u. 35. Petõfi Sándor u. 37. Petõfi Sándor u. 39. Petõfi Sándor u. 41. Petõfi Sándor u. 46. Petõfi Sándor u. 52a. Petõfi Sándor u. 58. Petõfi Sándor u.
|
hrsz.: 99 hrsz.: 179 hrsz.: 180 hrsz.: 183 hrsz.: 184 hrsz.: 185 hrsz.: 187 hrsz.: 98 hrsz.: 186 hrsz.: 193 hrsz.: 194 hrsz.: 195 hrsz.: 196 hrsz.: 85 hrsz.: 79/5 hrsz.: 75 hrsz.: 170/1
|
R. k. templom, kereszt, utcai kerítés utcai kerítés
gazdasági épületek, utcai kerítés utcai kerítés
utcai kerítés utcai kerítés
utcai kerítés
gazdasági épület, utcai kerítés utcai kerítés
utcai kerítés és kapu utcai kerítés
lakóépület (nincs fotó!)
lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés
utcai kerítés utcai kerítés utcai kerítés kereszt
|
Rákóczi Ferenc u. 30. Rákóczi Ferenc u. 32. Rákóczi Ferenc u. 50. Rákóczi Ferenc u.
|
hrsz.: 19 hrsz.: 21 hrsz.: 32 hrsz.: 10
|
gazdasági épület, utcai kerítés kapu gazdasági épület, utcai kerítés gazdasági épület, utcai kerítés kereszt
|
zártkert zártkert zártkert zártkert zártkert zártkert zártkert zártkert
|
hrsz. 729/2 hrsz. 754 hrsz. 777 hrsz. 825/5 hrsz. 935 hrsz. 940 hrsz. 1007 hrsz. 1017
|
présház présház présház présház présház présház kápolna présház
|
H2 (részértékekre vonatkozó) védettség
Petõfi Sándor u. 11. |
hrsz.: 179 |
lakóépület tömeg, lopott tornác |
Petõfi Sándor u. 27. |
hrsz.: 187 |
lakóépület tömeg és kapuáthajtó |
Petõfi Sándor u. 35.
Mezõ Imre u. 19. |
hrsz.: 193
hrsz.: 131/1 |
lakóépület tömeg és kapuáthajtó
kerítés kapu |
ÁLLATTARTÁSI SZABÁLYOK
1. Haszonállatnak minősül minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.
2. Haszonállatok csoportosítása:
a) nagy haszonállat: ló,szarvasmarha, szamár, póniló, öszvér, bivaly
b) kis haszonállat: juh, kecske, sertés, nyúl, baromfi (liba, kacsa, tyúkféle, pulyka, galamb stb.)
c) prémes állat: nutria, pézsma, stb.
e)kedvtelésbõl tartott állatoknak minõsülnek mindazon állatok, melyek nem jövedelemszerzést szolgálnak (eb, macska, díszmadár, díszhal, tengerimalac, aranyhörcsög, fehér egér stb.)
3. Az állattartásra szolgáló építmény elhelyezésére és kialakítására vonatkozó elõírások
a)Az építményeket úgy kell elhelyezni és használni, hogy az ingatlanon, és a szomszédos ingatlanon álló építmények rendeltetésszerû használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.
b)Állattartó építménynek a telekhatáron, vagy attól számított 3 m-en belül álló
homlokzatán nyílás nem létesíthetõ.
c)A trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett,
szivárgásmentes, szigetelt kivitelben.
d)védőtávolságok
|
Melléképület, -építmény védõtávolsága |
Trágya- és
trágyalétároló védõtávolsága |
nagy haszonállat |
kis haszonállat |
tartására szolgáló építmény esetén |
Lakó- és utcai épülettõl |
10 m
10 db felett 15 m |
6 m
20 db felett 10 m |
15 m |
Ásott kúttól |
15 m |
10 m |
15 m |
Fúrt kúttól |
5 m |
5 m |
10 m |
Csatlakozó vízvezetéktõl |
2 m |
2 m |
5 m |
Vízvezetéktõl, kerti
csaptól |
- |
- |
10 m |
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK
Az önkormányzat a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg a következõ területeken:
Lf-2 és Lf-3 jelû építési övezetekben
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendõ beültetési kötelezettséget ír elõ:
Minden újonnan beépítésre kerülõ gazdasági területen fekvõ ingatlanon. Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítõ központ területén.
ÜLTETÉSI SZABÁLYOK
1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között:
Szõlõ, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növõ gyümölcs- és egyéb cserje
(élõsövény) esetében 1,0 m
3,0 m-nél magasabbra növõ gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m
2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között:
gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szõlõ, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növõ dísz- vagy védelmi szerepû cserje (élõsövény) esetében 0,8 m
minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növõ dísz- vagy védelmi szerepû cserje (élõsövény) és – a c) pontban nem szereplõ – fa esetében 2,0 m
kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m
3,0 m-nél magasabbra növõ dísz- vagy védelmi szerepû cserje (élõsövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növõ fa esetében 5,0 m
3. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektõl eltérõen:
cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növõ fák esetében 1,5 m
3,0 m-nél magasabbra növõ fák esetében 2,5 m
HELYI VÉDETTSÉGÛ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
035 hrsz. – aleurit kõzetkibúvást bemutató infopark és környezete
A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK (1) Általános követelmények
a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló
57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a
7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet
3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
c) A vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
e) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet
4. §-a szerint.
f) A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.
(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a
4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a
6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kW
th és az ennél nagyobb, de 50 MW
th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
b) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
c) Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
2013. évi CCXII. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a
123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
Boda településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló
59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.