Máza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Máza Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a hontalanokra, valamint a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Máza község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Máza Községi Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket az önkormányzati hivatalban lehet benyújtani.

(2) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a szolgáltatást biztosító intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(4) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2)  A jogosultság megállapításakor

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

Jövedelem igazolható: 

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással, munkanélküli ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás összegéről szóló igazolással, amit a munkaügyi kirendeltség állít ki,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
• vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek az önkormányzati hivatal nyilvántartásában fellelhetők,  valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

 4. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit az önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. §

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

7. §

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

8. §

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

II. fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

9. §

(1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg

a) ápolási díj,

b) önkormányzati segély.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.

Ápolási díj

10. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, akkor ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

- ha egy főre számított havi családi jövedelemhatár

- nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

-  egyedülálló kérelmező  esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % - át

nem haladja meg,

- az ápolási díj kérelmet benyújtó személyen kívül a családban nincs más hozzátartozó, aki az ápolást el tudná látni,

- az ápolást végző személy aktív korú, és az ápolt betegsége miatt a korábban fennálló keresőtevékenységét nem vagy csak részben tudná folytatni,

- az ápolás ideje alatt az ápolt és az ápoló életvitelszerűen egy háztartásban él.

(2) A megállapítás iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) sz. Kormányrendelet 4. számú melléklete szerint formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a fent hivatkozott kormányrendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(3) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról,

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról,

ac) egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen

ba) a fürdetésről, mosdatásról,

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(4) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(5) Az ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört Máza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

Önkormányzati segély

11. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

(3) Általános eseti önkormányzati segélyre jogosult a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

(4) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(5) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege 3-10.000 Ft.

(6) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(7) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke 60.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

(8) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(9) A temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segélyre jogosult a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg családban élőknél az öregségi nyugdíjminimum 300 %-át, egyedül élőknél 400 %-át, illetve aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(10) A temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(12) A temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-ánál nem lehet kevesebb. Máza községben a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 140.000,- Ft.

(13) A temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeit igazoló számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a jövedelemigazolást. Az önkormányzati hivatal ügyintézője a temetési költségeket igazoló számlára rávezeti a temetési segély összegét, és a határozat számát.

(14) A temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély összege 14.000.- Ft, de elérheti a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség teljes összegét azon kérelmezők esetében, akiknek, illetve akik családjának a létfenntartását veszélyezteti a temetési költségek viselése.

(15) A temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Aktív korúak ellátása

12. §

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a szociális törvény 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára.

Rendszeres szociális segély

13. §

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (továbbiakban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

a.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b.) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról

c.) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

d.) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

14. §

(1) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei:

a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,

b.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c.) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

d.) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e.) legalább évente írásos  értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

f.) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g.) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

(2) A jegyző kötelezettségei:

a.) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak,

b.) tájékoztatja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot

- az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,

- a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról.

15. §

(1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

a.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra,

b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a.) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b.) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

c.) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról. 

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a.) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

b.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c.) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d.) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

e.) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

III. fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Köztemetés

16. §

Közköltségen történő eltemettetésről kell gondoskodni az önkormányzatnak a szociális törvény 48. §-ban megfogalmazott esetekben.

Közgyógyellátás méltányossági alapon

17. §

(1) Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinél az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülélő esetén 200%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(2) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

IV. fejezet

Szociális alapszolgáltatások

18. §

(1) Máza Község Önkormányzata az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja a szociális alapszolgáltatások körében:

- étkeztetést,

- házi segítségnyújtást,

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

- családsegítést,

- nappali ellátást.

(2) Máza Község Önkormányzata az (1) bekezdésben  felsorolt ellátásokat a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális Szolgáltató Központjával, valamint a SZOCEG Nonprofit Kft.-vel kötött megállapodás útján oldja meg.

Alapszolgáltatások

19. §

Az alapszolgáltatások körébe tartozó szociális ellátások igénybevételéről az intézményvezető dönt.

Étkeztetés

20. §

A szociális étkeztetés szabályait az Szt. 62.§-a tartalmazza. A települési önkormányzat e feladatát a SZOCEG Nonprofit Kft-vel megkötött ellátási szerződéssel biztosítja.

Házi segítségnyújtás

21. §

A házi segítségnyújtás szabályait az Szt. 63.§-a tartalmazza. A települési önkormányzat e feladatát a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális Szolgáltató Központjával és a SZOCEG Nonprofit Kft-vel megkötött ellátási szerződéssel biztosítja.

Családsegítés

22. §

A családsegítés szabályait az Szt. 64.§-a tartalmazza. A települési önkormányzat e feladatát a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával megkötött megállapodással biztosítja.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

23. §

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szabályait az Szt. 65.§-a tartalmazza. A települési önkormányzat e feladatát a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális Szolgáltató Központjával és a SZOCEG Nonprofit Kft-vel megkötött ellátási szerződéssel biztosítja.

Nappali ellátás

24. §

A nappali ellátás szabályait az Szt. 65/F.§-a tartalmazza. A települési önkormányzat e feladatát a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális Szolgáltató Központjával és a SZOCEG Nonprofit Kft-vel kötött ellátási szerződéssel biztosítja.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális ellátásokról szóló 8/2011. (IX.09.) számú rendelet hatályát veszti.

(3) Az e  rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Máza, 2014. február 10.

                Pecze Gábor                                                 Dr. Markó Gábor

                polgármester                                                         jegyző

Záradék:

A rendelet a helyben szokásos módon 2014. február 18. napján kihirdetésre került.

Máza, 2014. február 18.

                                                                                        Dr. Markó Gábor

                                                                                                jegyző