Máza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (VIII. 14.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a

1. helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. A rendelet hatálya és alkalmazása

2. §

(1)   E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

(2)   E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, az országos érvényű jogszabályok valamint az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.

3. §

       Jelen rendelet az alábbi mellékleteivel együtt érvényes:

1. 1. melléklet. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, objektumok valamint a helyi védet területek jegyzéke
2. 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
3. 3. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek lehatárolása,
4. 4. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása,
5. 5. melléklet: A településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció iránti kérelme
6. 6. melléklet: Településképi bejelentési eljárás kezdeményezése nyomtatvány.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. §

(1)   A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása.

(2)   A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi a 2. melléklet valamint a 3. melléklet tartalmazza.

4. Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 80%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 20%-án eltérő hajlásszög érvényesül, és a tetőidom jellemző hajlásszögétől eltérő hajlásszögű tető csak az utcai telekhatártól mért 15 m-en túl létesül.
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű.
3. Egyéb tájékoztatási eszköz: a reklám-elhelyezési kormányrendelet¹ hatálya alá nem tartozó információs tábla, cégtábla, üzletfelirat és a vállalkozás használatában álló ingatlanon, valamint az ingatlan előtti közterületen elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő felirat valamint más grafikai megjelenés.
4. Első főépület: egy építési telken/telken álló főépületek közül az a főépület, mely az előkert legkisebb méretének betartásával épül(t).
5. Épületszélesség: Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret, épületszárnyakkal tagolt (L, T, stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
6. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot, vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
7. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
8. Főépület: az építési övezeti/övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény.
9. Földszín: a természetben előforduló (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, növényzet), nem szintetikus anyagok jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített árnyalatok.
10. Hagyományos építőanyagok: függőleges irányú térképző felületekhez a tégla, kő, fa; tetőfedéshez: égetett agyagcserép, vagy felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
11. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
12. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti közművelődési célú hirdetőoszlop.
13. Mozgatható hirdető berendezés, megállító tábla: üzlet elé kihelyezett, olyan lábon álló A1-es - 594*841 cm - maximális méretű - talajhoz nem rögzített - egy vagy kétoldalas hirdetmény, amely az üzletben folyó tevékenységre, akciókra hívja fel a figyelmet.
14. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.
15. Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozót tartó berendezés.
16. Utcai homlokzat: az első főépület, közúttal vagy magánúttal határos telekhatárra néző homlokzata.
17. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.

5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

6. §

1. Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
2. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

1. környezetéhez igazodik,
2. a település építészeti karakterét megőrzi,
3. a meglévő formakultúrát megtartja,
4. léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. FEJEZET

a helyi védelem

6. A helyi védelem célja

7.§

(1)   A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)   A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

7. A helyi védelem feladata

8.§

(1)   A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.

(2)   A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

8. A helyi védelem fajtái

9. §

(1)   A helyi védelem lehet:

a)      területi védelem,

b)      egyedi védelem.

10. §

(1)   A helyi területi védelem:

1. a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
2. a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
3. a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
4. településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(2)   A helyi egyedi védelem

1. az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
2. az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
3. szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
4. egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

11.§

Az épített vagy természeti környezet eleme  akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

1. a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
2. a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
   27. a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
   28. kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
   29. sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
   30. fenntartható használata biztosítható, továbbá
   31. az értékvizsgálat elkészült.

12.§

(1)   A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az értékvizsgálatot.

13. §

A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.

14. §

(1)   A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.

(2)   A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 12.§ szerinti értékvizsgálatot.

15. §

(1) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a)      a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b)      a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c)       a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,

d)      a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(2)   A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(3)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(4)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

(5)   Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

16. §

(1)   A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2)   A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

17. §

A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.

10. Helyi védelem és az országos védelem összefüggései

18. . §

1. Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.
2. Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat hivatala köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

11. A védett értékek nyilvántartása

19. §

(1)   A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell: 

1. az érték megnevezését,
2. védelmi nyilvántartási számát,
3. helyszínrajzot,
4. a védelem szakszerű, rövid indokolását,
5. építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
6. fotódokumentációt,
7. a helyi védelem védettségi típusát,
8.  a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
9. építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.

2. A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.

12. Az egyedi és területi védelemhez kapcsolódó korlátozások,

tulajdonosi kötelezettségek

20. §

(1)   Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2)   Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3)   A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4)   Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán csak a legkisebb kárt szenvedheti.

(5)   Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.

(6)   Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

21. §

(1)   A településszerkezet, településkarakter, tájképi elemek és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2)   A településképi szempontból meghatározó területek:

1. Falusias karakter,
2. Kisvárosias karakter,
3. Gazdasági területi karakter,
4. Külterületi karakter.

(3)   A településképi szempontból meghatározó természeti védelemmel érintett területek:

1. a Natura 2000‐es hálózatba tartozó kiemelt jelentőségű természet-megőrzési illetve különleges madárvédelmi terület (HUDD 20030, HUDD 10007 –Mecsek)
2. az országos jelentőségű védett természeti terület, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet,
3. a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
4. a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott magterület és pufferterület területe,
5. ex lege védett nyílt karszt területek.

 (4)  A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a külterületi karakter részét képezik. Területi lehatárolásukat a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

településképi követelmények

14. Általános építészeti követelmények

22. §

(1)   A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a Mázára jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2)   Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell:

a)      a tetőidom formáját, hajlásszögét,

b)      a tetőfelépítmények jellegét, arányát,

c)       a homlokzatok építészeti kialakítását,

d)      a tömegképzés jellegét,

e)      a nyílászárók arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát, horizontális, vagy vertikális jellegét,

f)       az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását, amelytől eltérni nem megengedett.

(3)   Új épület, épületbővítés építésekor annak utcai homlokzatának tömegformálását a közterület felől szomszédos helyi védettségű épület figyelembe vételével kell kialakítani. Az építészetileg jellemező töréspontoktól (homlokzat, párkány- gerincvonal) való legnagyobb függőleges irányú eltérés ± 1,0 m lehet.

(4)   Utcai homlokzaton, lakóépület nyílászáróinak cseréje esetén az eredetivel megegyező osztású nyílászáró helyezhető el, kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.

(5)   A település belterületén – a gazdasági ipari területfelhasználású területeket kivéve

1. lakóépület esetén tetőszerkezet héjazataként hullámpala, bitumenes hullámpala, fém trapézlemez fedés,
2. utcafronton kerítés anyagaként hullámpala, bitumenes lemez

nem alkalmazható.

(6)   Adott lakóépület színezése az egységes, földszíntől eltérő nem lehet.

(7)   Az épületeken tetőfelépítmény, műszaki berendezések (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, stb.) elhelyezése utcai homlokzaton nem létesíthető.

23. §

(1)   Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növények esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajoktól különböző faj nem alkalmazható.

(2)   Meglévő közterületi fasorok pótlásánál a látvány egységességének megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.

15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

24. §

A falusias karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:

1. Területi építészeti követelmények:
   1. Az építési telken belül úgy kell az első főépületet elhelyezni, hogy az utcai homlokzata a telekhatártól mérve 0-5 m között legyen.
   2. Az építési telken belül úgy kell a melléképületet elhelyezni, hogy a melléképület és az utcai telekhatár közötti távolság legalább 10 m legyen.
   3. Az észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telek esetén a beépítés telepítési módja oldalhatáron álló, ahol a beépítés a telek északi oldalára illeszkedjen.
   4. A kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telek esetén a beépítés telepítési módja a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek ismerete hiányában a nyugati oldalhatárra illeszkedjen.
   5. A lakó funkciójú első főépület földszintesként alakítható ki.
2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:
   1. Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,8 m. Az utcai kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [kő, tégla, fa, (kovácsolt)vas] alkalmazható, melyek kombinációja is megengedett.
   2. Kerítés kialakítása utcai telekhatáron a hagyományostól eltérő nem lehet. Hagyományosan kialakultnak tekinthető a kerítés, ha a lábazat max. 0,6 m magasságú, tömör, a kerítés többi része áttört kialakítású.
   3. A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
   4. Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
   5. Lakó területhasználatú területen az első főépület épületszélessége a 9 m-t nem haladhatja meg.
   6. A főépület szimmetrikus nyeregtetőtől eltérő tetőidom építése ­– kivéve ikres beépítést – nem megengedett. A tető hajlásszöge:

fa) lakó területhasználatú telek esetén 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet,

fb) Intézményi területhasználatú területen, az épület bruttó alapterületének legalább 80 %-a, a 32-42 ° hajlásszögű magastetős fedéstől eltérő nem lehet.

7. Ikres beépítés esetén sátortető kialakítása lehetséges. Ebben az esetben a tető hajlásszöge 30 – 47° közötti értéktől eltérő nem lehet.
8. Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tetőgerinc iránya a két szomszédos épület valamelyikének tetőgerinc irányától különböző nem lehet.
9. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy az utcaképbe és tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
10. Az építmény homlokzati kialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények homlokzatait nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az építmények homlokzatainak, kerítéseinek egységét részleges átfestéssel megbontani nem szabad.
11. Az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető.
12. Egy épületen megjelenő árnyékolók különbözőek nem lehetnek.
13. Az első főépület utcai homlokzatán, illetve a főépület utcai homlokzatától mért 5 méteres távolságon belül nem helyezhető el a főépületen klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezető tartozéka.
14. A telek zöldfelületeinek kialakítása a településen hagyományos zöldfelületektől eltérő nem lehet.
15. Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.
16. A közmű-becsatlakozási műtárgyat és közműpótló műtárgyat az utcai telekhatárra kell elhelyezni.
17. A karakteren belül található temető növényesítése, elkerítése őshonos, vagy honos fajok alkalmazásával történhet. Tájidegen, özön jellegű fajok nem telepíthetők.
18. A karakteren belül található temető közterület felöli részén kerítés épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 magas kivitelben készülőtől eltérő nem lehet. Kerítésként élősövény telepítése megengedett.

25. §

A kisvárosias karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:

1. A területi építészeti követelmények a következők:
   1. Az építési telken belül úgy kell az első főépületet elhelyezni, hogy az utcai homlokzata a telekhatártól mérve 0-15 m között legyen.
   2. Az építési telken belül úgy kell a melléképületet elhelyezni, hogy a melléképület és az utcai telekhatár közötti távolság legalább 10 m legyen.
   3. Egy építési telken belül több főépület és több melléképület is állhat.
2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:
   1. A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
   2. Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
   3. A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-47° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy az utcaképbe és tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
   4. A melléképítmény tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, pala; a tetőidom jellemző hajlásszöge 10-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy az utcaképbe és tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
   5. Az építmény homlokzati kialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények homlokzatait nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az építmények homlokzatainak egységét részleges átfestéssel megbontani nem szabad.
   6. Közterület felöli kerítés épített jellegű, 1,5 – 1,8 m magasságú, a településen kialakult hagyományos építőanyagok, formák és díszítések alkalmazása szerinti kialakításútól különböző nem lehet.

26. §

1. A gazdasági területi karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következők:
   1. E területen allergizáló fás szárú növényfaj nem telepíthető.
   2. E terület azon telekhatárai mentén, melyek más területfelhasználási kategóriába tartozó telkekkel szomszédosak, 1 sor nem allergizáló fás szárú növény telepítése és fenntartása nem maradhat el.
   3. A területen hírközlési antenna torony elhelyezhető.

27. §

Külterületi karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:

1. A területi építészeti követelmények a következők:
   1. Egy építési telken belül több főépület és több melléképítmény is állhat.
   2. Általános mezőgazdasági területhasználatú területen gazdasági épület földszintes, az épület legmagasabb pontja 9,0 m-nél magasabb nem lehet.
   3. Általános mezőgazdasági területhasználatú területen lakóépület legmagasabb pontja 7,0 m-nél magasabb nem lehet. Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg. 
   4. Erdő területhasználatú területen gazdasági épület földszintes lehet, az épület legmagasabb pontja max. 9,0 m lehet.
   5. Erdő területhasználatú területen lakó- vagy egyéb szállásjellegű épület legmagasabb pontja max. 7,0 m lehet, az épület szélessége a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:
   1. A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
   2. Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
   3. A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy az utcaképbe és tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
   4. A melléképítmény tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, pala; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
   5. Kertes mezőgazdasági területhasználatú területen gazdasági épület földszintes lehet. Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
   6. Kertes mezőgazdasági területhasználatú területen lakóépület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg. 
   7. Kerítés magassága 1,8 m-nél magasabb nem lehet. Kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [kő, tégla, fa, (kovácsolt)vas] valamint drótfonat alkalmazható, melyek kombinációja is megengedett. Lehetőleg a táj vizuális megjelenését kevésbé zavaró, drótfonat háló alkalmazása javasolt.

16. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási

és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

28. §

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
2. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett az alábbi területeken:
   1. Falusias karakter területen,
   2. Kisvárosias karakter területen,
   3. Helyi védelemmel érintett elemek és területek területén,
   4. Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken,
   5. a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott magterület és pufferterület területén,
   6. a Natura 2000 területeken,
   7. országos jelentőségű védett természeti területen,
   8. ex lege védett természeti területen.

29. §

1. A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
   1. időtálló,
   2. minőségi, minőséget képviselő,
   3. környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
   4. élénk színeket kerülő,
   5. állagát hosszútávon megőrző,
   6. a település karakterével összhangban lévő.
2.  Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
3. A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
4. Transzformátor állomás, kábelcsatlakozó szekrény növényzettel takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.

V. FEJEZET

HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

17. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

30. §

1. A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját valamint a helyi területi védelemben részesülő utca-részlet megnevezését jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
2. A helyi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 19.§-ban rögzítetteken túl a következők:
   1. Az építészeti örökséget eredeti tömegében kell megtartani. Az építészeti örökség bővítése csak az utcai telekhatártól mért 10 m-en túl megengedett.
   2. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs telepítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szemmetrikus nyeregtetővel fedhető.
   3. Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani, mely felújítás során, bontás után is visszaépítendő.
   4. A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.
   5. A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.
   6. Az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.
   7. Az eredeti nyílászárókat meg kell tartani, folyamatos karbantartásunkról gondoskodni kell. Csak műszaki avultság esetén cserélhetők és az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
   8. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
   9. Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

j)       Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz. Jellemzően áttört, fa, fém, kő, vagy tégla anyagú legyen.

(3)   Helyi területi védelemmel érintett területen az utcai épületet érintő építési munka esetén betartandó területi és egyedi építészeti követelmények:

a)      A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.

b)      Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.

c)       Az épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

VI. FEJEZET

REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA

ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

18. Reklámok és reklámhordozókra, információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

31. §

(1)   Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2)   Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(3)   Reklámhordozó elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4)   Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(5)   Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket nem meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6)   A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(7)   A községben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(8)   Közterületen reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el:

(9)   Máza közterületein reklámhordozó:

1. horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
2. plexi vagy biztonsági üveg mögött;
3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
5. fa hirdetőtáblán

helyezhető el.

19. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

32.§

(1)   A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2)   A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3)   A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

20. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

33.§

(1)   Máza közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlop használatára jogosult.

(2)   Valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

21. Építési reklámháló kihelyezésének szabályai

34. §

(1)   A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2)   Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

35.§

(1)   Mozgatható hirdető berendezés közterületen csak:

1. kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére
2. alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,

helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

(2)   Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

22. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

36.§

(1)   Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

1. azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
2. széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
3. legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
4. sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2)   Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3)   Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4)   Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

VII. FEJEZET

Településkép-érvényesítési eszközök

23. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

37. §

1. A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
2. A szakmai konzultáció kiterjedhet
   1. a településképi követelmények egyeztetésére,
   2. a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra,
   3. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

38. §

1. A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által benyújtott, jelen rendelet 5. melléklete szerinti kérelmének beérkezésével indul.
2. Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelem mellékleteként a műszaki megoldásokat tartalmazó tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását is tartalmaznia kell.
3. A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre, indokolt esetben a helyszínen is lefolytatható.
4. Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
5. Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
6. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.
7. Az önkormányzati főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások korán.

24. A településképi bejelentési eljárás

39. §

1. A polgármester
   1. a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében jelen rendeletben foglalt különös településképi követelmények, valamint a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános követelmények érvényesítése érdekében, valamint
   2. falusias és a kisvárosias karakteren belüli, – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött
      1. építési tevékenység megkezdése előtt vagy
      27. lakó funkció rendeltetés megváltoztatása esetén a rendeltetésváltoztatás indítása előtt

településképi bejelentési eljárást folytat le.

1. Az eljárás jelen rendelet 6. melléklete szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
2. Az eljárásra vonatkozó szabályokat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet rögzíti.
3. A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
4. A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt kikötések figyelembe vételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
5. Az eljárásban keletkezett iratokat az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint kell kezelni.

25. A településképi kötelezés

40. §

1. A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
2. Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidőnek legalább 8 napnak kell lennie.
3. A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
4. Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
5. A településkép-védelmi bírság összege:
   1. településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 20.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
   2. településképi követelmények be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 200.000. forint,
   3. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 20.000.- forint, 
   4. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 50.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
   5. településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000.- legfeljebb 200.000. forint.
6. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő
   1. a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
   2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
   3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
   4. a jogsértő állapot időtartamát,
   5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
   6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
7. A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

26. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

41. §

(1) A bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

(2) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja, közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS

2. 7. Önkormányzati és támogatási ösztönzők
42. . §

(1) A képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.

(2) Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de legfeljebb 100.000 forint.

(4) A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell

1. a kérelmező nevét és állandó lakhelyét, valamint a kérelmező állandó lakhelyét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
2. a kérelmező adóazonosító jelét, valamint a kérelmező adóazonosító jelét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
3. a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
4. a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
5. a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségvetést,
6. a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint az (1) bekezdésben szereplő célnak való megfelelőséget,
7. a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését.

(6) A kérelem tárgyévi felújítás támogatására április 15. és május 15. napja között nyújtható be.

28. . A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai
29. 
    

(1) Építészeti örökségenként egy pályázat benyújtására van lehetőség.

(2) Amennyiben építészeti örökségenként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak a legkorábban benyújtásra került kérelem részesíthető támogatásban.

(3) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem

1. a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és
2. a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.

(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.

(5) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.

Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.

(1) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület tárgyév április 30. napjáig dönt a kérelem

1. támogatásáról, vagy
2. elutasításáról.

(2) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(3) A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

(4) A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

29. A támogatással való elszámolás szabályai

(1) A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig.

(2) Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti "Elszámoló Lap" kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.

(3) Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület - a pénzügyi csoport ellenőrzése alapján – a tárgyévet követő év februári ülésén dönt.

IX. FEJEZET

záró és átmeneti rendelkezések

30. Záró rendelkezések

46. §

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

1. Máza község helyi építési szabályzatáról szóló 2/2010. (II. 17.) sz. rendelet
   1. 3. § (2) bekezdés d) pontja
   2. 7. §,
   3. 12. § (5) bekezdés,
   4. 13. § (5) bekezdés,
   5. 17. § (2) bekezdés c) pont c2) alpont,
   6. 17. § (4) bekezdés e) pont,
   7. 17. § (5) bekezdés,
   8. 18. § (5) bekezdés,
   9. 21. § (2) bek. bb), bc) és bd) pontjai,
   10. 22. § (2) bekezdés bb) pontja
   11. 22. § (2) bekezdés db) pont utolsó mondata
   12. 23. § (3) bekezdés d) pontja,
   13. 25.  §(2) bekezdés c) pontja,
   14. 26. § (1) bekezdés,
   15. 27. § (4) bekezdés,
   16. 12. melléklet 10. srsz-ú sora.

(2)   Máza Község Képviselő testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 12/2017. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

3. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
4. E rendelet előírásai az építtető kérelemére a hatályba lépéskor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
5. E rendelet 2019. szeptember 1 napján lép hatályba.

                            Pecze Gábor                                                    Dr. Markó Gábor

                           polgármester                                                            jegyző          

Záradék:

Megalkotta: a Képviselőtestület a 2019. július 24-i testületi ülésén.

Kihirdetve: 2019. július 31.

1. melléklet a 5/2019.(VII.31.) önkormányzati rendelethez

A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, OBJEKTUMOK ÉS HELYI VÉDETT TERÜLETEK JEGYZÉKE

2. melléklet a 5/2019.(VII.31.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA

3. melléklet a 5/2019. (VII.31.) Önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

4. melléklet a 5/2019 (VII.31.) Önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉS NYOMVONALAS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSÉRE TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL ELSŐSORBAN ALKALMAS ÉS NEM ALKALMAS TERÜLETEK

5. melléklet a 5/2019. (VII.31.) Önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKMAI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ KÉRELME

KÉRELMEZŐ / ÉPÍTTETŐ

A SZAKMAI KONZULTÁCIÓ TÁRGYA

Kérem a megjelölt építési tevékenységre vonatkozóan önkormányzati településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatását.

A kérelemhez mellékelem Máza község településkép védelméről szóló rendeletében, a településképi szakmai konzultációhoz előírt tervdokumentációt.

Máza, ……………………………………………………………

………………………………………………………

kérelmező aláírása

6. melléklet a 5/2019. (VII.31.) Önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS KÉRELME

KÉRELMEZŐ / ÉPÍTTETŐ

A BEJELENTÉS TÁRGYA

A bejelentéshez mellékelem településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti [Eljr. 26/B. § (3) bekezdés], a településképi bejelentési eljáráshoz benyújtandó dokumentációt.

Melléklet: 2 pld. tervdokumentáció

Kérelem benyújtása papíralapon:

- Személyesen, vagy postai úton: Máza Község Polgármesteri Hivatalába.

Máza, ……………………………………………………………

………………………………………………………

bejelentő aláírása

1. sz. függelék a 5/2019.(VII.31.) önkormányzati rendelethez

E rendeletben meghivatkozott jogszabályok jegyzéke

1. reklám-elhelyezési kormányrendelet: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Kormányrendelet
2. a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8) Kormányrendelet
3. a számviteli és ÁFA törvény: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény