Máza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 30Máza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019-11-30-tól
Máza Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Máza Község Önkormányzata
- Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7351 Máza, Kossuth u. 24.
- Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Máza Község Önkormányzatának képviselő-testülete
- Az önkormányzat illetékességi területe: Máza község közigazgatási területe.
2.§
Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, valamint a pecsét.
- Az Önkormányzat címere:
Felül hasított háromszögletű pajzs, arany (sárga) mezejében (balról) vörös szőlőfürt két zöld levéllel, kék mezejében (jobbról) öt arany búzakalászból kötött csokor lebeg.
A haránt metszett vörös mezőben fölül két haránt egymásra helyezett természetes színű csákány, alatta arany (sárga) bányászlámpa.
- Az Önkormányzat zászlaja:
A zászló alapszíne zöld, középen méretarányosan elhelyezve fekete keretben a község címere.
- Az Önkormányzat pecsétje:
Az önkormányzat kiadmányain, egyéb iratain saját bélyegzőjét használja:
Kör alakú, közepén a magyar címer helyezkedik el.
Körkörösen az alábbi felirat látható: Máza Község Önkormányzata,
7351 Máza, Kossuth u. 24.
- A polgármester és jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható.
- Máza Község Polgármestere, Baranya megye
- Egyházaskozári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a címer alatt: 2.)
- Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.
- A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
3. §
A Máza Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
4. §
A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
5. §
Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
- a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
- gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
6. §
A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
7. §
Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
8. §
- Rendkívüli ülést kell összehívni
- az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
- ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
- ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
- Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
9. §
- A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
- A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Pénzügyi, Szociális, Településfejlesztési, Ifjúsági és Kulturális Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
- A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére (7351 Máza, Kossuth u. 24.) kell összehívni.
- Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
- A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július 1-től augusztus 15-ig állapítja meg.
10. §
A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
11. §
- A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
- A meghívónak tartalmaznia kell
- az ülés helyét,
- az ülés időpontját,
- a tervezett napirendeket,
- a napirendek előadóit,
- a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
- A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
- Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
- A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
- A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
- a képviselőknek,
- a jegyzőnek,
- az aljegyzőnek,
- a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
- bejegyzett civil szervezetek vezetőinek,
- a nem állandó meghívottaknak
ea) az előterjesztőknek és
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
12. §
- A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
- Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
- elektronikus levélben (e-mailben),
- egyéb szóbeli meghívással.
- A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 11. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.
13. §
- A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
- Az egyéb meghívottakat tanácskozási jog illeti meg.
14. §
- A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.
- Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
15. §
A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
- a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
- a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c)az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
- napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
- a rend fenntartása,
- az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
- az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
- tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
- az ülés bezárása.
16. §
- A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
- Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
17. §
- Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
- A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
18. §
- A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
- A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
- A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
- A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
- A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
19. §
- Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
- Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
- A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
- Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
20. §
- Az előterjesztések tartalmi elemei
- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
- a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
- a téma ismertetése,
- a jogszabályi háttér bemutatása,
- érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
- döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
- anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
- egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
- határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
- rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
- rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
- Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
- A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásának részletes szabályai
- a költségvetési rendeletet és a zárszámadási rendeletet a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
- a költségvetési rendeletet és a zárszámadási rendeletet akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a Pénzügyi, Szociális, Településfejlesztési, Ifjúsági és Kulturális Bizottság írásbeli véleményével a rendelet-tervezeteket a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.
21. §
- A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
- A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
22. §
- A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
- A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
23. §
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
24. §
- A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
- A határozati javaslat részei
- a határozat szövege,
- a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
- A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
25. §
A szavazás előtt a jegyzőnek, vagy az általa megbízott személynek joga van törvényességi észrevételt tenni.
26. §
A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
27. §
- Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
- Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselőtestület döntései
28. §
- A képviselő-testület döntései
- a határozat,
- a rendelet.
- A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
- a napirend meghatározásáról,
- az ügyrendi kérdésekről,
- a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
- A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.
- Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
29. §
- A képviselő-testület a 28. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
- nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
- titkos szavazással
hozza.
- A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
- A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
- Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
- A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
30. §
- A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
- A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.
- A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
- A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
31. §
Az ülés vezetője a 29-30. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
32. §
A képviselő-testület - 31. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a következő formában történik:
Máza Községi Önkormányzat képviselő-testületének
...../..... (..... .....) sz. képviselő-testületi határozata.
33. §
A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
34. §
- A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet alkotására a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvény, a helyi önkormányzatokról szóló törvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.
- A rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél.
- A rendelettervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:
- törvény felhatalmazása alapján készülő rendelettervezet esetén
- a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal,
- rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,
- a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein,
- a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel,
- törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotása esetén, hogy a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.
- a b) pontban meghatározott rendelettervezet szerinti szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van
- a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,
- a szabályozási javaslat megfelel-e az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.
- A rendelettervezet előkészítése során a belső jogi normákat a közösségi jog elsőbbségére való tekintettel kell értelmezni.
- A rendelet hatálybalépésének idejét a jogalkotásról szóló törvény szabályainak megfelelően kell megállapítani.
35. §
- Az önkormányzati rendeletalkotás előkészítésével kapcsolatos társadalmi egyeztetés lefolytatása érdekében a rendelettervezetet, annak tárgyalását megelőzően 5 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján papíralapú dokumentumban közzé kell tenni.
- Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
- az önkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzatáról és módosításáról szóló,
- az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és módosításáról szóló,
- az önkormányzat költségvetéséről és módosításáról szóló,
- a zárszámadásáról szóló,
- a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyáról kapcsolatos kérdésekről és módosításáról szóló,
- a rendkívüli testületi ülés napirendjén szereplő rendelettervezetét.
- Az állampolgárok és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos véleményüket, észrevételüket a testületi ülést megelőző nap 16,00 óráig a Közös Önkormányzati Hivatalba juttathatják el írásban, névvel ellátva.
- A jegyző a beérkezett véleményekről szöveghűen – a sértő, névtelen és a tárgykörhöz nem tartozó vélemények kizárásával – a képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket.
- Az előkészítés után a rendelettervezetet a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
- A képviselő-testület - 30. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Máza Községi Önkormányzat képviselő-testületének
...../..... (..... .....) sz. önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
36. §
- A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
- Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
- A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.
- Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
- Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
37. §
- Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 1 hónapra 20 %-kal csökkenti.
- Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
38. §
- Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
- Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
- A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
- A hozzászólást a 17. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
- Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 1 hónapra 5 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
39. §
- Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
- Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
- Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
40. §
- A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
- A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
41. §
Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
5. A jegyzőkönyv
42. §
- A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
43. §
- A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
- A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
- A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
- Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
- A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
- egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
- egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak elektronikus úton, az Njt rendszeren keresztül,
- egy példány a képviselő-testületi példány, amely bekötésre kerül évente.
- A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
44. §
- A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
- Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
- A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit csak elkülönítetten lehet beköttetni.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
45. §
- Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
- Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben
- helyi adó bevezetése,
- rendezési terv átfogó módosítása.
- Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
- A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
- A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
- A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
46. §
A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
47. §
- A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
- A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
- A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
- A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
48. §
Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
49. §
A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
V. Fejezet
A települési képviselő
50. §
A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
51. §
- A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
- tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
- lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
- képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
- a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
- A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
- a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
- a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
- a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
52. §
- A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
- Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
- A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
- Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozattal 3 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
53. §
A képviselő-testület szervei:
- a polgármester (alpolgármester),
- a képviselő-testület bizottsága,
- a jegyző,
- a közös önkormányzati hivatal,
- a társulás.
6. A polgármester és az alpolgármester
54. §
- A polgármester főállású tisztségviselő.
- A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.
55. §
- A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
- A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 9. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.
56. §
- A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai
- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
- meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
- kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
- nyilatkozik a sajtónak.
- A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
57. §
- Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
- szociális ügyek,
- gyermekvédelmi ügyek.
- A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
- önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
- az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
- az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
58. §
- A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére
- társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
- Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
7. A képviselő-testület bizottságai
59. §
- A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságot hozza létre
- Pénzügyi, Szociális,Településfejlesztési,Ifjúsági és Kulturális Bizottság.
- Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság létszámát, a bizottság feladatait, hatáskörét a rendelet 2. számú függelék tartalmazza.
60. §
A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
61. §
- A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
- A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
8. A jegyző
62. §
- A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
- A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
- tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
- tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
- gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
- biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
- a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
- a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
- rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
- gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
63. §
- A 62. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről az önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel.
- A 62. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formája
- a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.
- A 62. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formája
- rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
64. §
A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
65. §
Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
9. A Közös Önkormányzati Hivatal
66. §
- A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
- Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Egyházaskozári Közös Önkormányzati Hivatal.
- A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
- A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
10. Társulás
67. §
- A képviselő-testület az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulások tagja:
- Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
- Egyházaskozári Óvodafenntartó Társulás
- Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás
VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
68. §
- A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
- A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
VIII. Fejezet
Vagyonnyilatkozat
69. §
Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
IX. Fejezet
Helyi nemzetiségi önkormányzat
70. §
A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
Máza községben német és roma nemzetiségi önkormányzat működik.
71. §
Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles következő ülésén napirendre tűzni.
72. §
Máza Község Önkormányzata együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a közigazgatási területén működő települési nemzetiségi önkormányzatok részére a helyiséghasználatot, a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások a rendelet 3. és 4. sz. függeléke tartalmazza.
X. Fejezet
Záró rendelkezések
73. §
- Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
- Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Máza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2015. (II.05.) sz. önkormányzati rendelete.
Máza, 2019. november 20.
........................................................ ........................................................
Pecze Gábor Dr. Markó Gábor
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet 2019. november hó 29. napján kihirdetésre került.
Máza, 2019. december 2.
........................................................
Dr. Markó Gábor jegyző
1. sz. függelék
MÁZA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK NÉVSORA
Pecze Gábor polgármester
KÉPVISELŐK:
Agócsiné Császár Éva Angéla
Jánosi Imre
Jónás Rezső
Kovács Lászlóné
Sparasné dr. Brandt Mária
Radics Ferenc
2. sz. függelék
A Pénzügyi, Szociális, Településfejlesztési, Ifjúsági és Kulturális Bizottság létszáma 7 fő.
Tagjai:
- Sparasné dr. Brandt Mária elnök
- Agócsiné Császár Éva Angéla tag
- Jánosi Imre tag
- Jónás Rezső tag
- Deák Balázs külsős tag
- Brandt Jánosné külsős tag
- Stallenberger Márta külsős tag
Feladat- és hatásköre:
- Véleményezi az önkormányzat éves költségvetés-tervezetét, a gazdasági program tervezetét, részt vesz annak kidolgozásában, javaslatait a képviselő-testület elé terjeszti.
- Év közben figyelemmel kíséri a gazdálkodás menetét.
- Véleményezi a pénzügyi, gazdálkodási és adóügyi témakörökben készült előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket.
- Ösztönzi és támogatja a helyi vállalkozásokat, munkahelyteremtő beruházásokat.
- Tevékenyen részt vesz az önkormányzati vállalkozás, a helyi bevételi források bővítésének lehetőségeinek feltárásában, illetve azok végrehajtásában.
- Javaslatot tesz hitelek felvételére.
- Javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására.
- Megvizsgálja a polgármester és a képviselők megbízatásának törvényességét.
- Lefolytatja az összeférhetetlenségi eljárást és a méltatlansági eljárást.
- Közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására.
- A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése.
- Vagyonnyilatkozatok nyilvántartása.
- A vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását.
- A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül.
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása.
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület tájékoztatása a soron következő ülésen.
- Figyelemmel kíséri a községben élő hátrányos helyzetű emberek életének életkörülményeinek alakulását.
- Figyelemmel kíséri az önkormányzati segélykeret alakulását, illetve felhasználását.
- Dönt a hatáskörébe utalt szociális ügyekben.
- Javaslatot tesz a helyi szociális ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendelet esetenként módosítására.
- Véleményezi a településfejlesztéssel, területrendezéssel, környezet-védelemmel kapcsolatos előterjesztéseket.
- Figyelemmel kíséri a települést érintő beruházásokat, kivitelezési munkálatokat.
- Javaslatokat tesz az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítására, illetve értékesítésére.
- Véleményezi a község rendezési tervét.
- A településfejlesztési, területrendezési, köztisztasági és környezetvédelmi területeken felmerülő problémákat, feladatokat jelzi a képviselő-testületnek, a megoldásra konkrét javaslatokat tesz és tevékenyen részt vesz a feladatok végrehajtásában.
- Folyamatosan foglalkozik a fiatalok által jelzett problémákkal, felvetésekkel. Ezekről tájékoztatja a képviselő-testületet.
- Szerepet vállal a kulturális események megszervezésében.