Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 9/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a Paks város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet helyi adókötelezettségből származó bevétel terhére nyújtott támogatásokról
Hatályos: 2024. 11. 30- 2025. 12. 01Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 9/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a Paks város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet helyi adókötelezettségből származó bevétel terhére nyújtott támogatásokról
A Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 8. § (4) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 35. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 35. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejlesztésekért, Turizmusért és Klímaügyekért Felelős Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A rendelet célja a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény és a Paks város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 223/2024. (VII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján kialakított különleges gazdasági övezetben Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatát megillető helyi adóbevétel (a továbbiakban: adóbevétel) államháztartáson belül történő átadásának szabályozása.
(2) A rendelet hatálya
a) a Korm. rendelet 2. melléklet 2. pontja szerinti, beruházással közvetlenebbül érintett települések önkormányzataira, ezen önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervekre,
b) valamint Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatára és a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzati Hivatalra
terjed ki.
2. A támogatásra fordítható forrás meghatározása
2. § (1) Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlése költségvetési rendeletében határozza meg az adóbevételből a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatok támogatására fordítható előirányzatot, Településfejlesztési és működési támogatási céltartalék (a továbbiakban: céltartalék) néven, mely nem lehet kevesebb, mint a ténylegesen befolyt adóbevétel 80%-a.
(2) Az (1) bekezdés szerinti forrás államháztartáson belülre nyújtandó működési célú pénzeszközátadásra vagy fejlesztési célú támogatások fedezetére szolgál.
3. A támogatási igényekre vonatkozó rendelkezések
3. § (1) A céltartalék terhére az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szervezet írásban egyedi támogatási kérelmet nyújthat be.
(2) A támogatási kérelem
a) legfeljebb 12 hónapos elszámolási időszakra működési támogatásra, vagy
b) az övezeti településeken megvalósítandó településfejlesztési és az ezzel kapcsolatban közvetlenül felmerülő tevékenységek támogatására (a továbbiakban: fejlesztési támogatás)
irányulhat.
(3) A (2) bekezdés szerint csak olyan fejlesztés támogatható, mely összhangban van az adott övezeti település településfejlesztési dokumentumaival, a Kormány 1308/2024. (X. 9.) Korm. határozata szerinti, az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióival, a vármegyei területfejlesztési koncepcióval és programmal, valamint egyéb ágazati stratégiákban megfogalmazottakkal.
(4) Előnyben részesül az a fejlesztési támogatásra irányuló egyedi kérelem, mely térségi jelentőséggel bíró gazdaságfejlesztési célra irányul, hozzájárul a foglalkoztatás növekedéséhez, vagy a lakossági közszolgáltatások színvonalát és hatékonyságát növeli, avagy infrastrukturális beruházás megvalósítását célozza. Ennek során támogatható különösen helyi szolgáltatások biztosítása érdekében ingatlanvásárlás a lakosság megtartása, a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása, valamint az önkormányzat gazdasági stabilitásának, saját bevételszerzési lehetőségének megteremtése, megtartása, a helyi gazdaság fejlesztése, a helyi foglalkoztatás és munkahelyteremtés elősegítése céljából.
4. § (1) Az egyedi támogatási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a
a) a támogatást igénylő azonosító adatait, így különösen nevét, székhelyét, adóazonosítóját,
b) a támogatást igénylő képviselőjének és kapcsolattartójának nevét, elérhetőségét,
c) az igényelt támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,
d) a támogatási kérelem tárgyát képező tevékenységet, mely lehet működési cél, avagy konkrét fejlesztés megvalósítása,
e) fejlesztési támogatás igénylése esetén
ea) annak alátámasztását, hogy a fejlesztés a 3. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel,
eb) annak megjelölését, hogy a fejlesztés mennyiben elégíti ki 3. § (4) bekezdésben írt előnyben részesítési szempontokat,
ec) a megvalósítás tervezett időbeli ütemezését,
ed) részletes költségvetést,
ee) a kérelmező arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a támogatás terhére el nem számolható költségeket saját forrásból biztosítja,
f) működési támogatás esetén
fa) az elszámolási időszak megjelölését,
fb) a támogatási igény indokolását,
fc) annak bemutatását, hogy a támogatás a helyi közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának vagy elérhetőségének javításához mennyiben járul hozzá.
(2) Hiányos támogatási kérelem esetén egy alkalommal van lehetőség hiánypótlásra, melyre a közgyűlés elnöke – a kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül – legalább 7 munkanapos határidővel hívja fel az igénylőt.
5. § (1) A kérelembenyújtás évének január 1. napján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján irányadó állandó lakosságszám figyelembevételével a település önkormányzata a kötelező közfeladatok ellátásához, közszolgáltatások nyújtásához műkődési támogatást igényelhet. A támogatás legmagasabb összege
a) legfeljebb 1000 fő lakosságszám esetén 10.000.000Ft,
b) 1001-5000 fő közötti lakosságszám esetén 30.000.000 Ft,
c) 5001 fő lakosságszám felett 75.000.000 Ft.
(2) Önkormányzati költségvetési szerv a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célra nyújthat be egyedi támogatási kérelmet a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete egyetértésével.
6. § (1) A 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás legmagasabb mértéke 250.000.000 Ft, mely támogatás az elszámolható költségek mértékéig igényelhető.
(2) A 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás terhére nem tervezhető, és nem számolható el
a) 2024. augusztus 15. előtt teljesített tevékenységekhez kapcsolódóan felmerült költség,
b) olyan költség, mely a szokásos piaci árat meghaladja,
c) e rendelet hatálya alá nem tartozó személy, szervezet részére nyújtott támogatás,
d) a levonható áfa,
e) kamatkiadás,
f) bírság,
g) a jutalom, illetve az olyan jutalom jellegű kifizetés, amely mögött a teljesítés nem igazolható,
h) a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavégzés alóli felmentési időre eső jövedelem, a szabadságmegváltás és a végkielégítés, továbbá
i) csomagolás betétdíja.
(3) Költség szokásos piaci árnak való megfelelését az igénylő különösen
a) közbeszerzési vagy más, jogszabályban meghatározott beszerzési eljárás, illetve a benyújtott árajánlatok alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlattal,
b) legalább 3 egymástól és a kérelmezőtől független, a teljesítésre alkalmas szállítótól származó érvényes árajánlattal vagy
c) értékbecsléssel
támasztja alá.
(4) Bér jellegű költségként adott foglalkoztatott részére havonta legfeljebb a tárgyévet megelőző évnek a január első napjától december utolsó napjáig tartó időszakára vonatkozó, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresetére vonatkozó a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott nemzetgazdasági rendszeres bruttó átlagkeresetnek megfelelő összeg tervezhető és számolható el. Nem teljes havi foglalkoztatás esetén a fenti összeg időarányos része tervezhető és számolható el.
4. Döntéshozatal
7. § (1) Az egyedi támogatási kérelmeket a Közgyűlés Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) a beérkezéstől – hiánypótlással érintett kérelem esetén, a hiánypótlási határidő lejártától – számított 25 napon belül bírálja el. A bizottság elnöke haladéktalanul összehívja a bizottságot, amennyiben a beérkező egyedi kérelmekben megjelölt támogatási igények összege meghaladja a céltartalékon rendelkezésre álló forrás 50%-át.
(2) Egy jogosulttól érkező beadványban szereplő működési és akár több fejlesztési támogatásra irányuló kérelem tekintetében a bizottság külön határoz.
(3) A bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a nem a rendelet hatálya alá tartozó igénylőtől származó, a 5. § (1) és (2) bekezdésben írtaknak nem megfelelő kérelmeket.
8. § (1) A bizottság a fejlesztési támogatásra irányuló kérelmeket a 3. § (3) bekezdésben írt dokumentumokkal összevetve a 3. § (4) bekezdés szerinti előnyben részesítési szempontok, valamint szakmai megfelelőség, szakmai és pénzügyi megvalósíthatóság, helyénvalóság alapján értékeli.
(2) A bizottság a működési támogatás iránti kérelmekről az igény megalapozottságára, a támogatásnak az önkormányzati feladatellátásra, közszolgáltatások elérését, hatékonyságát, színvonalát befolyásoló várható hatásaira figyelemmel dönt.
(3) Ha a kérelemben megadott információ nem egyértelmű vagy a kérelem ellentmondást tartalmaz, a bizottság határidő tűzésével tisztázó kérdést intézhet a kérelmezőhöz. Amennyiben a kérelmező a tisztázó kérdésre határidőben nem válaszol, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta.
(4) A tisztázó kérdés beérkezését követő ülésen a bizottság a kérelemről a rendelkezésre álló információk alapján dönt.
9. § (1) A bizottság a kérelemben foglalt fejlesztés támogatásáról akár csökkentett elszámolható összköltség megállapításával és csökkentett támogatási összeggel, továbbá feltételekkel is dönthet.
(2) Az egyedi kérelem csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a fejlesztés tervezett költségvetésében olyan projektelem, avagy költségtétel szerepel, amely
a) a 6. § szerint nem elszámolható,
b) feltétlenül nem szükséges a fejlesztés megvalósításához, avagy használhatóságához,
c) aránytalanul magas, vagy
d) a rendelkezésre álló előirányzatra tekintettel csökkentés nélkül lenne támogatható.
(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a kérelmező vállalja a támogatás terhére el nem számolható költség saját forrásból biztosítását.
(4) A bizottság azon kérelem elbírálását, amelyben megjelölt támogatási összeg meghaladja a korábbi döntései figyelembevételével a céltartalékon még rendelkezésre álló forrást, felfüggeszti, vagy a (3) bekezdés alkalmazása mellett a (2) bekezdés d) pontja szerint dönt.
10. § A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt
a) a támogatási kérelmet benyújtó önkormányzat települési önkormányzati képviselője, polgármestere, alpolgármestere, nem képviselő bizottsági tagja, tanácsnoka,
b) aki a kérelmező önkormányzattal munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
c) a beruházással közvetlenebbül érintett települések polgármesteri hivatala és közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, munkavállalója, továbbá
d) az a) - c) pontban felsorolt személyeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója.
5. A támogatási jogviszony létrejötte, módosítása, megszüntetése
11. § (1) A támogatási döntést követően a támogatási jogviszony működési támogatás esetén támogatói okirat kibocsátásával, fejlesztési támogatás esetén hatósági szerződésnek nem minősülő támogatási szerződés megkötésével jön létre. A bizottság által meghozott döntés alapján a támogatási szerződés megkötésére vagy a támogatói okirat kibocsátására a közgyűlés elnöke jogosult.
(2) A támogató okirat és támogatási szerződés annak aláírása napján lép hatályba, kivéve, ha feltétellel történő támogatást tartalmaz. Utóbbi esetben a hatályba lépésről a támogatási szerződés rendelkezik.
12. § (1) Nem adható ki támogatói okirat, és nem köthető támogatási szerződés a támogatást igénylővel, ha
a) fizetésképtelenségét megállapították, avagy adósságrendezési eljárás alatt áll,
b) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,
c) nem felel meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,
d) jogszabályban vagy e rendeletben a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, vagy
e) egyéb – a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges – kötelezettségét nem teljesíti.
(2) Kedvezményezettől az (1) bekezdés a) és c) pontjaira vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot kell kérni vagy a támogatási szerződésben a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell e körülményekről.
13. § (1) A támogatási szerződés módosítására, mely nem irányulhat a támogatott tevékenység eredeti céljának megváltoztatására, legfeljebb 2 alkalommal kerülhet sor.
(2) A támogató a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:
a) a támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak eredménytelenül eltelt, és a kedvezményezett késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,
b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor,
c) ha a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására olyan körülmény, amely alapján a támogatási szerződés megkötését kizárta volna,
d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,
e) a kedvezményezett neki felróható okból megszegi az e rendeletben vagy a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatás szabályszerű felhasználását nem lehet ellenőrizni,
f) a kedvezményezett a 12. § (2) bekezdés alapján tett nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,
g) a kedvezményezett nem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette a elszámolási kötelezettségét.
6. A támogatás folyósítása, előleg igénybevétele, elszámolás a támogatással
14. § (1) Működési támogatás működési célú államháztartáson belüli pénzeszközátadással az elszámolási időszak kezdőnapját követő 15. napig kerül folyósításra.
(2) A kedvezményezett az elszámolási időszak lezárultát követően a képviselő-testület által elfogadott zárszámadási rendelet megküldésével igazolja a támogatás cél szerinti felhasználását.
15. § (1) Fejlesztési támogatás terhére a teljes megítélt támogatás összegének megfelelő mértékű előleg nyújtható, melyre vonatkozó kérelem előterjeszthető a 3. § (1) bekezdés szerinti egyedi kérelemben, avagy a támogatási szerződés hatályba lépését követően is.
(2) Az előleg folyósításáról a vármegyei közgyűlés elnöke gondoskodik.
16. § (1) Ha
a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép,
b) a támogatási döntés hatályát veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja,
c) a felek a támogatási szerződést közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik vagy
d) támogatási szerződést valamelyik fél felmondja vagy attól eláll,
a felszabaduló összeg a céltartalék terhére újabb kötelezettségvállalás fedezetéül szolgál.
(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt esetekben, amennyiben támogatási előleg került folyósításra, annak összegét a kedvezményezett a jegybanki alapkamat mértékével növelten köteles a támogatási jogviszony megszűnését követő 8 napon belül visszafizetni.
17. § (1) A fejlesztési támogatással a fejlesztés fizikai megvalósítását követő 30 napon belül, de legkésőbb a támogatási szerződés hatályba lépésétől számított 18 hónapon belül el kell számolni. Az elszámolást a bizottság ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámoláshoz
a) szöveges beszámoló,
b) a felmerült és kifizetett, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatok záradékolt, eredetivel egyező hitelesített másolata, továbbá
c) költségösszesítő
benyújtása szükséges.
(3) Az (2) bekezdés c) szerinti költségösszesítő tartalmazza az elszámolás részét képező költséget igazoló számviteli bizonylatok
a) sorszámát, típusát,
b) a kiállításának keltét,
c) a teljesítésének dátumát,
d) a gazdasági esemény rövid leírását,
e) nettó és bruttó összegét,
f) a támogatás terhére elszámolt összeget,
g) a számviteli bizonylat kiállítójának nevét, adószámát,
h) a pénzügyi teljesítés időpontját, valamint
i) a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy aláírását.
(4) A számviteli bizonylatot záradékkal kell ellátni, melyen fel kell tüntetni a támogatási szerződés iktatószámát, továbbá, hogy az abban szereplő mekkora összeg került elszámolásra a támogatás terhére. Elektronikus számla esetén vagy a szállító az e-aláírást megelőzően vezeti fel a záradékot, ennek hiányában elektronikus úton a kedvezményezett, aki egyben hitelesíti azt.
7. Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.