Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 10/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendeletének indokolása
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 12. 03Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 10/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.12.03.
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) bekezdés d) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza szervezeti és működési rendjét. A Magyarország helyi önkormányzatról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 2. pontja szerint a közgyűlés hatásköréből nem ruházható át szervezetének kialakítása és működésének meghatározása. Ugyancsak az Mötv 43. § (3) bekezdése rendelkezik akként, hogy az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint kell megalkotni, avagy felülvizsgálni a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletet.
A jogszabályok ún. utólagos hatásvizsgálata, hatályosulásuk folyamatos figyelemmel kísérése, a szabályozás megalkotása idején várt hatásoknak a tényleges hatásokkal való összevetése a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 21. §-a szerint önkormányzati rendelet esetén a jegyző feladata.
A tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során a Jat. 22. §-a szerint gondoskodni kell a tartalmi felülvizsgálatról, azaz az elavult, szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító, rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására sor kell kerüljön.
A tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során a Jat. 22. §-a szerint gondoskodni kell a tartalmi felülvizsgálatról, azaz az elavult, szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító, rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására sor kell kerüljön.
Az október 8-i alakuló ülésen – a teljes felülvizsgálatot megelőzően - döntés született a rendelet módosításáról a jelölőszervezetek közötti egyeztetés alapján meghozandó szervezeti, személyi kérdések, választások érdekében.
1.
Megállapítható, hogy a rendelet betölti rendeltetését, a releváns felhatalmazó rendelkezések alapján az Alaptörvény és az Mötv. keretei között megfelelően szabályozza a közgyűlés és szervei munkáját. A szervezetalakítási kérdésben további javaslat nem merült fel, a közgyűlési ülések rendjére vonatkozóan néhány apróbb módosítást javaslok. A részletes indokolásban kifejtettek szerint a feladatkörök meghatározása, a munkaterv, a felszólalások kapcsán tettem javaslatot.
2.
Önkormányzati feladatok, hatáskörök:
Megállapítható, hogy a rendelet betölti rendeltetését, a releváns felhatalmazó rendelkezések alapján az Alaptörvény és az Mötv. keretei között megfelelően szabályozza a közgyűlés és szervei munkáját. A szervezetalakítási kérdésben további javaslat nem merült fel, a közgyűlési ülések rendjére vonatkozóan néhány apróbb módosítást javaslok. A részletes indokolásban kifejtettek szerint a feladatkörök meghatározása, a munkaterv, a felszólalások kapcsán tettem javaslatot.
2.
Önkormányzati feladatok, hatáskörök:
A vármegyei önkormányzat feladatait alapvetően az Mötv. 27. §-a határozza meg. A § (1) bekezdése 2024. október 1. napjával akként módosult, hogy a kikerült a területrendezési feladatkör. A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény részletesen határozza meg a vármegyei önkormányzat feladatait, melyek a területfejlesztési tervezéssel, a területfejlesztési programok végrehajtásával, a területfejlesztési és vidékfejlesztési koordinációval függnek össze, de e törvény területrendezési és részben ehhez kötődő – pl. településrendezési tervek véleményezése – koordinációs feladatokat is nevesít.
Ezekkel összhangban javaslom a rendelet 4. §-ának módosítását, valamint a mellékletben szereplő bizottsági véleményezési feladatkörök pontosítását.
„
10. § (1) A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében
a) az OFTK-val összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatainak, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok bevonásával – kidolgozza és határozattal elfogadja a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve – a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a vármegyei területrendezési terv figyelembevételével – a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzésével;
b) részt vesz az OFTK, valamint az operatív programok kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevétel;
c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a vármegyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési stratégiákat, koncepciókat és akcióterveket a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével;
d) előzetesen véleményezi a területét érintő térségi fejlesztési programokat;
e) gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről a tervezés és a végrehajtás során;
f) képviseli a vármegyét a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
g) elkészíti a területi szempontú operatív program megvalósítása érdekében Integrált Területi Programot.
(2) A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat a területfejlesztési programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében
a) a Területfejlesztési Szolgálattal együttműködve nyomon követi és értékeli a vármegyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a vármegyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását;
b) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról;
c) közreműködik – a monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján – a területi szempontú operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában;
d) közreműködik a vármegyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel együtt – a monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján – a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában;
e) gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönző tevékenységet lát el a vármegye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében, e célból külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
f) figyelemmel kíséri az operatív programok vármegyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását a megyei jogú városok önkormányzatai és a kerületi önkormányzatok bevonásával, észrevételeik figyelembevételével.(3) A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekébena) összehangolja a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját;b) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését;c) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;d) vizsgálja és értékeli a vármegye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a TeIR rendelkezésére bocsátja;e) kölcsönös információcserével segíti a TeIR működését, információkat biztosít a területfejlesztési programok készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő vármegyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait;f) együttműködik a települési önkormányzatokkal, a vármegye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.(4) A vármegyei önkormányzat a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekébena) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a vármegyei fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal;b) előzetesen állást foglal a vármegye területét érintő vidékfejlesztési stratégiák, akciók tekintetében;c) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait;d) részt vehet a helyi akciócsoportok és a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében;e) külön megállapodás alapján a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat láthat el;f) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan.(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vármegyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztésért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, akkor az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.”
10. § (1) A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében
a) az OFTK-val összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatainak, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok bevonásával – kidolgozza és határozattal elfogadja a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve – a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a vármegyei területrendezési terv figyelembevételével – a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzésével;
b) részt vesz az OFTK, valamint az operatív programok kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevétel;
c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a vármegyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési stratégiákat, koncepciókat és akcióterveket a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével;
d) előzetesen véleményezi a területét érintő térségi fejlesztési programokat;
e) gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről a tervezés és a végrehajtás során;
f) képviseli a vármegyét a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
g) elkészíti a területi szempontú operatív program megvalósítása érdekében Integrált Területi Programot.
(2) A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat a területfejlesztési programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében
a) a Területfejlesztési Szolgálattal együttműködve nyomon követi és értékeli a vármegyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a vármegyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását;
b) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról;
c) közreműködik – a monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján – a területi szempontú operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában;
d) közreműködik a vármegyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel együtt – a monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján – a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában;
e) gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönző tevékenységet lát el a vármegye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében, e célból külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
f) figyelemmel kíséri az operatív programok vármegyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását a megyei jogú városok önkormányzatai és a kerületi önkormányzatok bevonásával, észrevételeik figyelembevételével.(3) A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekébena) összehangolja a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját;b) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését;c) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;d) vizsgálja és értékeli a vármegye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a TeIR rendelkezésére bocsátja;e) kölcsönös információcserével segíti a TeIR működését, információkat biztosít a területfejlesztési programok készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő vármegyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait;f) együttműködik a települési önkormányzatokkal, a vármegye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.(4) A vármegyei önkormányzat a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekébena) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a vármegyei fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal;b) előzetesen állást foglal a vármegye területét érintő vidékfejlesztési stratégiák, akciók tekintetében;c) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait;d) részt vehet a helyi akciócsoportok és a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében;e) külön megállapodás alapján a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat láthat el;f) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan.(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vármegyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztésért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, akkor az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.”
„25. § (1) A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében kölcsönös információcserével segíti a TeIR működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő vármegyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait.
(2) A vármegyei önkormányzat területrendezési feladatkörében
a) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,
b) az érintett települési önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével – az országos területrendezési tervvel összhangban – elfogadja a vármegye területrendezési tervét, amely – a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben rögzített egyedileg meghatározott vármegyei övezet kivételével – nem terjed ki a 21. § a) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
c) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
d) együttműködik a többi érintett vármegyei önkormányzattal a 21. § a) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,
e) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt szervnek.
..”
„26. § A vármegyei önkormányzat koordinációs feladatkörében
a) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a vármegyét érintő területrendezési tervekkel,
b) koncepcionálisan összehangolja az illetékességi területéhez tartozó települések településrendezési terveinek kidolgozását a vármegyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében,
c) előzetesen véleményezi a vármegye településeinek településrendezési terveit, különösen a vármegyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében,
d) véleményezi az illetékességi területéhez tartozó települések településrendezési terveit, a vármegyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.”
(2) A vármegyei önkormányzat területrendezési feladatkörében
a) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,
b) az érintett települési önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével – az országos területrendezési tervvel összhangban – elfogadja a vármegye területrendezési tervét, amely – a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben rögzített egyedileg meghatározott vármegyei övezet kivételével – nem terjed ki a 21. § a) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
c) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
d) együttműködik a többi érintett vármegyei önkormányzattal a 21. § a) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,
e) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt szervnek.
..”
„26. § A vármegyei önkormányzat koordinációs feladatkörében
a) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a vármegyét érintő területrendezési tervekkel,
b) koncepcionálisan összehangolja az illetékességi területéhez tartozó települések településrendezési terveinek kidolgozását a vármegyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében,
c) előzetesen véleményezi a vármegye településeinek településrendezési terveit, különösen a vármegyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében,
d) véleményezi az illetékességi területéhez tartozó települések településrendezési terveit, a vármegyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.”
További kötelező vármegyei önkormányzati feladatokat más törvények is meghatároznak, így az 1991. évi XX. törvény 66. §-a szerint:
„66. § A fővárosi, a vármegyei önkormányzat közgyűlése
a) összehangolja — a kiemelt üdülőkörzetek kivételével — az idegenforgalom területi érdekeit az országos érdekekkel, gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról, propagálásáról;
b) véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, programjáról;
c) összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését, és elemzi a terület idegenforgalmának alakulását.”
„66. § A fővárosi, a vármegyei önkormányzat közgyűlése
a) összehangolja — a kiemelt üdülőkörzetek kivételével — az idegenforgalom területi érdekeit az országos érdekekkel, gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról, propagálásáról;
b) véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, programjáról;
c) összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését, és elemzi a terület idegenforgalmának alakulását.”
A vármegyei önkormányzat
- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 61. §-a alapján gondoskodik a vármegye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 60. § (8) bekezdése szerint a falugondnoki, illetve tanyagondnoki képzés szervezését a szolgáltatás helye szerint illetékes vármegyei önkormányzat látja el a szociálpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott képzési program alapján
- a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (3) bekezdése szerinti sportszervezési feladatokat lát el.
- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 61. §-a alapján gondoskodik a vármegye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 60. § (8) bekezdése szerint a falugondnoki, illetve tanyagondnoki képzés szervezését a szolgáltatás helye szerint illetékes vármegyei önkormányzat látja el a szociálpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott képzési program alapján
- a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (3) bekezdése szerinti sportszervezési feladatokat lát el.
A fentiek megismétlése az önkormányzati rendeletben jogszabályszerkesztési szempontból helytelen lenne, szükségtelen túlszabályozást eredményezne, a feladatkörök megjelölésével javaslom pontosítani a rendelet 4. §-át.
3.
Az SzMSz 35. alcíme rendelkezik a Duna-Tisza-Közi Homokhátsági Fejlesztési Tanácsról, melynek 2024. november 7-én tartott ülésén elfogadott, a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény szerint felülvizsgált szervezeti és működési szabályzatával szükséges a rendeletünk 59. §-ának összhangba hozása.
Az SzMSz 35. alcíme rendelkezik a Duna-Tisza-Közi Homokhátsági Fejlesztési Tanácsról, melynek 2024. november 7-én tartott ülésén elfogadott, a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény szerint felülvizsgált szervezeti és működési szabályzatával szükséges a rendeletünk 59. §-ának összhangba hozása.
Az SzMSz 42. alcíme rendelkezik a területi nemzetiségi önkormányzatokhoz kapcsolódó feladatokról. Mint Önök előtt ismert, vármegyénkben 3 területi nemzetiségi önkormányzat alakult meg. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a szerint a területi önkormányzat biztosítja a területi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. A felek közigazgatási szerződésben kell megállapodjanak a helyiséghasználatról, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan, valamint a mindkét szervezet szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.
A jelen ülés napirendjén szerepel a korábbi megállapodások felülvizsgálata, illetve a Vármegyei Cigány Önkormányzattal annak megkötése. A megállapodásokban nincs olyan elem, mely ne lenne összhangban az SzMSz rendelkezéseivel, ezért e tekintetben az SzMSz módosítása nem indokolt.
A jelen ülés napirendjén szerepel a korábbi megállapodások felülvizsgálata, illetve a Vármegyei Cigány Önkormányzattal annak megkötése. A megállapodásokban nincs olyan elem, mely ne lenne összhangban az SzMSz rendelkezéseivel, ezért e tekintetben az SzMSz módosítása nem indokolt.
4.
A felülvizsgálat ki kell terjedjen az átruházott hatáskörökre, melyek tekintetében szintén a részletes indokolásban foglaltak szerint javaslok módosítást.
A felülvizsgálat ki kell terjedjen az átruházott hatáskörökre, melyek tekintetében szintén a részletes indokolásban foglaltak szerint javaslok módosítást.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az SzMSz 4. §-a határozza meg az önkormányzat feladat- és hatásköreit, kötelező és önként vállalt feladatait. A szakasz újraszabályozására az alábbi okok miatt van szükség:
Az Mötv. 27. § (1) bekezdése 2024. október 1. napjával akként módosult, hogy a vármegyei önkormányzatok feladatellátásából kikerült a területrendezési feladatkör.
A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény részletesen határozza meg a vármegyei önkormányzat feladatait, melyek a területfejlesztési tervezéssel, a területfejlesztési programok végrehajtásával, a területfejlesztési és vidékfejlesztési koordinációval függenek össze, de e törvény területrendezési és részben ehhez kötődő – pl. településrendezési tervek véleményezése – koordinációs feladatokat is nevesít.
Az Mötv. 27. § (1) bekezdése 2024. október 1. napjával akként módosult, hogy a vármegyei önkormányzatok feladatellátásából kikerült a területrendezési feladatkör.
A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény részletesen határozza meg a vármegyei önkormányzat feladatait, melyek a területfejlesztési tervezéssel, a területfejlesztési programok végrehajtásával, a területfejlesztési és vidékfejlesztési koordinációval függenek össze, de e törvény területrendezési és részben ehhez kötődő – pl. településrendezési tervek véleményezése – koordinációs feladatokat is nevesít.
A feladatkörök megismétlése az önkormányzati rendeletben jogszabályszerkesztési szempontból helytelen lenne, szükségtelen túlszabályozást eredményezne, a feladatkörök megjelölésével ugyanakkor szükséges pontosítani a rendelet 4. §-át.
A 2. §-hoz
A rendelet-tervezet 4. §-ánál kifejtett, az SzMSz 21. §-át érintő, a közgyűlés ülésének tanácskozási rendjére vonatkozó módosítás értelmében szükséges technikai módosításokat tartalmazó rendelkezéseket tartalmaz e szakasz.
A 3. §-hoz
A rendelet-tervezet 4. §-ánál kifejtett, az SzMSz 21. §-át érintő, a közgyűlés ülésének tanácskozási rendjére vonatkozó módosítás értelmében szükséges technikai módosítást tartalmazó rendelkezéseket tartalmaz e szakasz.
A 4. §-hoz
A hatályos SzMSz 21. § (1) bekezdése szerint a munkaterv szerinti közgyűlési ülésen napirend előtt képviselőcsoportonként maximum 2 felszólalás hangozhat el legfeljebb 3 perc időtartamban. Napirend előtt felszólalni kizárólag az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben lehet. Ezek alapvetően tájékoztató jellegűek, avagy arra szolgálnak, hogy a képviselők véleményüket kifejthessék, ugyanis e felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a közgyűlés határozatot nem hoz, a döntéshozatalt igénylő ügyekben a képviselők indítványt terjeszthetnek elő.
Tekintettel arra, hogy nem minden képviselő tagja valamely képviselőcsoportnak, ugyanakkor azonos jogok kell illessék a képviselőket, javaslom a fenti rendelkezés módosítását. Javaslatom szerint az üléseken a tanácskozás rendje, napirendek sorrendje annyiban változna, hogy effajta felszólalásokra a döntéshozatalt igénylő napirendek után lenne mód. Azaz a sorrendiség úgy módosul, hogy a két ülés közötti ügyekről szóló tájékoztatás, benne a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatás, után a rendelet-tervezetek, a személyi jellegű ügyek, a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések, majd a beszámolók, indítványok, tájékoztatók, a közgyűlés tagjai által benyújtott interpellációk, és kérdések, végül a napirenden kívüli (napirend utáni) felszólalások következnek. Utóbbi felszólalási jog a testület tagjai mellett a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök is jogosult, az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, határozathozatalt nem igénylő ügyben. Ennek megfelelően módosul az SzMSz 18., 21. és 37. §-a, továbbá a 13. alcíme.
Tekintettel arra, hogy nem minden képviselő tagja valamely képviselőcsoportnak, ugyanakkor azonos jogok kell illessék a képviselőket, javaslom a fenti rendelkezés módosítását. Javaslatom szerint az üléseken a tanácskozás rendje, napirendek sorrendje annyiban változna, hogy effajta felszólalásokra a döntéshozatalt igénylő napirendek után lenne mód. Azaz a sorrendiség úgy módosul, hogy a két ülés közötti ügyekről szóló tájékoztatás, benne a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatás, után a rendelet-tervezetek, a személyi jellegű ügyek, a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések, majd a beszámolók, indítványok, tájékoztatók, a közgyűlés tagjai által benyújtott interpellációk, és kérdések, végül a napirenden kívüli (napirend utáni) felszólalások következnek. Utóbbi felszólalási jog a testület tagjai mellett a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök is jogosult, az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, határozathozatalt nem igénylő ügyben. Ennek megfelelően módosul az SzMSz 18., 21. és 37. §-a, továbbá a 13. alcíme.
Az 5. §-hoz
ad a) Az SzMSz 12. §-a alapján a közgyűlés éves munkaterv alapján működik, melynek előkészítése és előterjesztése a közgyűlés elnökének feladata, és amelyhez javaslatokat kell kérni a közgyűlés tagjaitól, a bizottságoktól, a képviselőcsoportoktól, a jegyzőtől, valamint a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől.
Az Mötv szerint munkaterv elfogadása nem kötelező, ám követendő gyakorlat, hogy a közgyűlés időszakosan előre tervezze üléseit és azokon tárgyalandó napirendeket. A minél pontosabb tervezés érdekében- figyelemmel arra is, hogy a képviselők kötelesek a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni - javaslom, hogy féléves munkaterv készüljön. A munkatervben a tervezett ülések időpontja, a napirendek címe, és azok előkészítője, előadója szerepel majd. Továbbra is tervezzük, hogy tájékoztatókat kérünk majd be szervezetektől, például kamaráktól, állami költségvetési szervektől, cégektől, annak érdekében, hogy a közgyűlés tagjai folyamatosan tájékozódhassanak a vármegyei szervek, szervezetek munkájáról, a vármegyét érintő fejlesztéseikről.
Az Mötv szerint munkaterv elfogadása nem kötelező, ám követendő gyakorlat, hogy a közgyűlés időszakosan előre tervezze üléseit és azokon tárgyalandó napirendeket. A minél pontosabb tervezés érdekében- figyelemmel arra is, hogy a képviselők kötelesek a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni - javaslom, hogy féléves munkaterv készüljön. A munkatervben a tervezett ülések időpontja, a napirendek címe, és azok előkészítője, előadója szerepel majd. Továbbra is tervezzük, hogy tájékoztatókat kérünk majd be szervezetektől, például kamaráktól, állami költségvetési szervektől, cégektől, annak érdekében, hogy a közgyűlés tagjai folyamatosan tájékozódhassanak a vármegyei szervek, szervezetek munkájáról, a vármegyét érintő fejlesztéseikről.
ad b) A rendelet-tervezet 4. §-ánál kifejtett, az SzMSz 21. §-át érintő, a közgyűlés ülésének tanácskozási rendjére vonatkozó módosítás értelmében szükséges technikai módosításokat tartalmazó rendelkezéseket tartalmaz e szakasz.
A 6. §-hoz
A rendelet-tervezet 1., 2. és 3. melléklete szerint szükséges módosítani az SzMSz 1., 2. és 3. mellékletét. Az indoklás e mellékleteknél kerül részletesen kifejtésre.
A 7. §-hoz
A szakasz (1) bekezdése hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A szakasz (2) bekezdése hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz:
Tekintettel a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács 2024. november 7. napján meghozott döntése értelmében a szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata 3. § i) pontja hatályon kívül helyzésével a szervezet feladatköreiből kikerült a területrendezési feladatkör, ezért szükséges az Önkormányzat SzmSz-ét a változásokhoz hozzáigazítani.
Az 1. melléklethez
Az 1. melléklet tartalmazza azon hatásköröket, melyeket a közgyűlés az elnökére ruház át. A delegált hatáskörök, illetve azok terjedelmének módosítása lényegében nem szükséges, egyedül a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatos állásfoglalással összefüggő hatáskör került– mint új delegált hatáskör – kodifikálásra. A hatáskör átruházása elsősorban annak érdekében célszerű, hogy a jogszabály alapján az állásfoglalás megadására nyitva álló rövid határidő betartható legyen.
A 2. melléklethez
A 2. melléklet tartalmazza azon hatásköröket, melyeket a közgyűlés a bizottságaira ruház át. A melléklet újraszabályozásának oka, hogy egyrészt a korábbiakban a hatáskör átruházások nem a hatáskört gyakorló bizottságok szerint csoportosítva jelentek meg a táblázatban, másrészről szükséges volt mindkét bizottság esetében a delegált hatáskörök bővítése az alábbiak szerint:
A) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 61. § (1) bekezdése szerint a vármegyei önkormányzat gondoskodik a vármegye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról.
A szakasz (2) bekezdése értelmében a vármegyei önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében:
a) javaslatot tesz helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra;
b) a települési önkormányzat felkérése alapján részt vesz a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás előkészítésében;
c) elősegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét.
A) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 61. § (1) bekezdése szerint a vármegyei önkormányzat gondoskodik a vármegye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról.
A szakasz (2) bekezdése értelmében a vármegyei önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében:
a) javaslatot tesz helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra;
b) a települési önkormányzat felkérése alapján részt vesz a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás előkészítésében;
c) elősegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét.
A Tvtv. fent idézett szakaszaiban foglalt feladatok ellátása, a szükséges döntések meghozatala olyan szakértelmet igénylő feladat, melyet indokolt a közgyűlés tárgyban illetékes állandó bizottságára delegálni.
B) A 2024. augusztus 15. napjától hatályos Paks város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 223/2024. (VII. 31.) Korm. rendeletben a Kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Paks város közigazgatási területén elhelyezkedő, a rendelet 1. melléklete szerinti ingatlanokat. A Kormány továbbá akként rendelkezett, hogy a különleges gazdasági övezet helyi adókötelezettségéből származó bevétel Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatát illeti a bevétel 37,5%-ának erejéig. Ezen bevétel – figyelemmel a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Hatv.) 8. § (4) bekezdésére is – 80 %-a önkormányzati rendeletben meghatározott módon, a beruházással közvetlenebbül érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására fordítandó.
A jelen ülésre beterjesztett, „a Paks város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet helyi adókötelezettségből származó bevétel terhére nyújtott támogatásokról” szóló önkormányzati rendelet tervezete szerint Paks város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezetben az Önkormányzatot megillető helyi adóbevétel felhasználásával összefüggésben, e bevételek terhére egyedi kérelem alapján államháztartáson belülre nyújtott támogatásokról szóló döntés meghozatalára, továbbá az allokált források felhasználására vonatkozó ellenőrzés lefolytatására a Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság jogosult. Szükséges tehát az SzmSz-ben is megjeleníteni a támogatási rendeletben foglalt delegált hatásköröket.
A 3. melléklethez
A melléklet 2.1. pont e) alpontja szabályozza a bizottság vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos hatáskörét. Tekintettel arra, hogy az SzMSz korábbi módosítására tekintettel a közgyűlés állandó bizottságaiba nem képviselő tagokat is választ, amely személyek szintén vagyonnyilatkozattételre kötelesek az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény értelmében, szükséges az alpontban foglalt rendelkezés kiegészítése, hogy a Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság nyilvántartási és ellenőrzési hatásköre vonatkozzon a bizottságok nem képviselő tagjaira is.