Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 3/2025. (III. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása
a kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 4/2017. (III.3.) ön-kormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 03. 04Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 3/2025. (III. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.03.04.
a kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 4/2017. (III.3.) ön-kormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Általános indokolás
A teljeskörű felülvizsgálat alapján javasolt módosítások a javaslattételre jogosultak körét, az adományozható szakmai kitüntető díjakat és azok feltételeit érintik, továbbá szabályozásra kerül az érdemtelenség esetköre és jogkövetkezményei, valamint a személyes adat kezelésre vonatkozó rendelkezésekkel egészül ki a rendelet.
1.
Javaslatot teszek egy új díj alapítására az Év Polgárőre Bács-Kiskun Vármegyében Díj elnevezéssel, mellyel évente – akárcsak más szakmai díj esetén – legfeljebb 3 fő, valamely, a vármegyében működő polgárőr egyesület tagjának a vármegye közbiztonsága érdekében kifejtett, példamutató polgárőri munkáját ismerné el a közgyűlés. E díjra javaslatot a Bács-Kiskun Vármegyei Polgárőr Szövetség elnöke tehetne, hiszen ez az egyesület ismeri és folyamatosan értékeli a tagszervezetek és azok tagjai munkáját. A Szövetség több mint 30 éves múltra tekint vissza, több mint 100 egyesület a tagja, ahol összesen több mint 5000 polgárőr lát el szolgálatot. 2024-ben 5259 polgárőr látta el a szolgálatot Bács-Kiskunban, ami országos szinten is kimagasló szám. Ugyancsak kimagasló a polgárőr egyesületek száma Bács-Kiskunban: jelenleg 114 egyesület működik, a vármegye szinte összes településén, illetve, amely településnek nincs polgárőrsége, ott a szomszédos helység polgárőr egyesületei látnak el járőr-, figyelő-, jelzőőri-, és határvédelmi szolgálatot, valamint önként vállalt feladatokat (pl: karitatív, árvízvédelmi, katasztrófaelhárítási, járványügyi védekezési stb.) is teljesítenek. Az ifjú polgárőrök számában is előkelő helyen áll a vármegye, jelenleg 333 fiatallal. Mindezekkel a számokkal a legjelentősebb szövetségek között foglal helyet a Bács-Kiskun Vármegyei Polgárőr Szövetség. Mind a szövetség, mind a tag egyesületek kiváló együttműködést alakítottak ki a vármegyei önkormányzattal, a települési önkormányzatokkal, és ugyancsak a rendvédelmi, és katasztrófavédelmi szervekkel.
Javaslatot teszek egy új díj alapítására az Év Polgárőre Bács-Kiskun Vármegyében Díj elnevezéssel, mellyel évente – akárcsak más szakmai díj esetén – legfeljebb 3 fő, valamely, a vármegyében működő polgárőr egyesület tagjának a vármegye közbiztonsága érdekében kifejtett, példamutató polgárőri munkáját ismerné el a közgyűlés. E díjra javaslatot a Bács-Kiskun Vármegyei Polgárőr Szövetség elnöke tehetne, hiszen ez az egyesület ismeri és folyamatosan értékeli a tagszervezetek és azok tagjai munkáját. A Szövetség több mint 30 éves múltra tekint vissza, több mint 100 egyesület a tagja, ahol összesen több mint 5000 polgárőr lát el szolgálatot. 2024-ben 5259 polgárőr látta el a szolgálatot Bács-Kiskunban, ami országos szinten is kimagasló szám. Ugyancsak kimagasló a polgárőr egyesületek száma Bács-Kiskunban: jelenleg 114 egyesület működik, a vármegye szinte összes településén, illetve, amely településnek nincs polgárőrsége, ott a szomszédos helység polgárőr egyesületei látnak el járőr-, figyelő-, jelzőőri-, és határvédelmi szolgálatot, valamint önként vállalt feladatokat (pl: karitatív, árvízvédelmi, katasztrófaelhárítási, járványügyi védekezési stb.) is teljesítenek. Az ifjú polgárőrök számában is előkelő helyen áll a vármegye, jelenleg 333 fiatallal. Mindezekkel a számokkal a legjelentősebb szövetségek között foglal helyet a Bács-Kiskun Vármegyei Polgárőr Szövetség. Mind a szövetség, mind a tag egyesületek kiváló együttműködést alakítottak ki a vármegyei önkormányzattal, a települési önkormányzatokkal, és ugyancsak a rendvédelmi, és katasztrófavédelmi szervekkel.
Bár ezidáig is mód nyílt a polgárőri szolgálatot teljesítők elismerésére, elsősorban a Bács-Kiskun Vármegye Lakosságának Védelméért Díjjal, de indokoltnak látom kiemelni a polgárőrséget, hiszen e másik díj jellemzően a hivatásos állomány tagjai elismerését szolgálta eddig is.
2. Javaslom a kitüntető díj adományozásának rendje módosítását, oly módon, hogy a javaslattevők köre bővüljön a vármegyében élő, avagy valamely egyéni országgyűlési választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőkkel.
3. A kitüntető díjakkal kapcsolatos javaslattétel, és döntéshozatal, valamint a díjak átadásának előkészítése, és nyilvántartásuk során személyes adat kezelésére kerül sor. Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet – GDPR) 5 cikke szerint a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni a célhoz kötöttség, adattakarékosság, pontosság, korlátozott tárolhatóság valamint az integritás és bizalmas jelleg elvek alkalmazásával, melyekért az adatkezelő felel (elszámoltathatóság).
Az adatkezelés jogszerűségét ugyancsak meghatározza a GDPR rendelet, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.). Tipikusan ilyen, ha az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, de ugyancsak jogszerű a személyes adat kezelése, ha az közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Utóbbi esetre tagállami részletszabályok határozhatók meg, amelyben a jogalapra szükséges hivatkozni. Az Infótv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja az ún. kötelező/közérdekű adatkezelés kapcsán akként rendelkezik, hogy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben, különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak nem minősülő adat esetén – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli, melyben a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.
Az önkormányzati rendelet megalkotására felhatalmazást adó rendelkezés (Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (9) bekezdése) szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza az adományozás feltételeit és rendjét. Ennek kapcsán a fentiekre tekintettel szükséges az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések beépítése a rendeletbe.
Ezen túlmenően az adatkezelési tájékoztató közzétételéről is gondoskodni kell, melyben a kezelt adatok körét, az adatkezelés jogszabályi alapját, időtartamát, az adattovábbítás körét megjelöljük, valamint tájékoztatást adunk érintett jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről.
A díjak alapítása az Alaptörvényből fakadó joga a közgyűlésnek, a vármegyei önkormányzat, mint helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése, helyi közhatalom gyakorlására jött létre. Ez a közfeladat ad jogalapot az adatkezeléshez. Az adatkezelés időtartama kapcsán fontos leszögezni, hogy az iratok őrzése jogszabályi kötelezettség, mely befolyásolja az érintettek jogait, ugyanis a belügyminiszter rendeletben adta ki az önkormányzatok irattári tervét, mely szerint az ún. okmánytár, melynek része a kitüntetési nyilvántartás, nem selejtezhető, az egyéb kitüntetési ügyek pedig az irattárba helyezést követő 5. évben selejtezhetőek.
4. A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a díjak visszavonását, ugyanakkor adódhat olyan kivételes helyzet, amikor a díjazott magatartása, az adományozáskor nem ismert, vagy későbbi cselekménye méltatlanná teszik őt arra, hogy a rangos vármegyei önkormányzati elismerését viselje. A több vármegyei és települési önkormányzat által is alkalmazott gyakorlat szerint javaslom ezért az érdemtelenség jogintézményének bevezetését, és a rendeletben a legkirívóbb, kivételes esetekre szabályozni a díjak visszavonása lehetőségét. Ilyen esetek a szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés büntetés kiszabása, avagy, ha a kitüntetett foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy vele szemben hivatalvesztést, illetve elbocsátást kimondó jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, mely foglalkozása, munkaköre gyakorlásában kifejtett tevékenysége alapozta meg az elismerését, avagy vele szemben a bíróság jogerősen közügyektől eltiltás mellékbüntetést alkalmazott.
A módosító rendelet preambuluma:
A korábbi ún. bevezető rendelkezések helyett a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-a szerint valamennyi jogszabály tervezete preambulumot tartalmaz, amelyben a szabályozás célját minden esetben meg kell határozni, emellett itt rögzíthetők a szabályozással összefüggő azon elvi, elméleti tételek, amelyeket a jogszabály tervezetének szerkezeti egységeiben a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni. Ugyancsak a preambulum tartalmazza a rendelet megalkotásához szükséges, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott érvényességi kellékek felsorolását. A preambulumot a jogszabályszerkesztési követelmények szerint kell kialakítani, ún. preambulumbekezdésekre tagolni.
A korábbi ún. bevezető rendelkezések helyett a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-a szerint valamennyi jogszabály tervezete preambulumot tartalmaz, amelyben a szabályozás célját minden esetben meg kell határozni, emellett itt rögzíthetők a szabályozással összefüggő azon elvi, elméleti tételek, amelyeket a jogszabály tervezetének szerkezeti egységeiben a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni. Ugyancsak a preambulum tartalmazza a rendelet megalkotásához szükséges, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott érvényességi kellékek felsorolását. A preambulumot a jogszabályszerkesztési követelmények szerint kell kialakítani, ún. preambulumbekezdésekre tagolni.
A 2010. március 1-jét követően – a Jszr. alapján – megalkotott önkormányzati rendeletekben 2024. július 1-jét megelőzően nem szerepelhetett preambulum, annak normatív tartalommal nem rendelkező logikai egysége a bevezető rész volt. A preambulumra vonatkozó új jogszabályi követelmények – főszabály szerint felmenő rendszerben – érvényesülnek, ami azt jelenti, hogy a preambulumot kötelezően csak azon helyi önkormányzati rendeletek esetében kell alkalmazni, amelyek előkészítését 2025. január 1. napján vagy azt követően kezdték meg. Fontos kiemelni, hogy a Jat. 37. § (3) bekezdése szerint a 2025. január 1. napját megelőzően kihirdetett rendeletek bevezető részeit nem lehetséges preambulummal felváltani, azaz az önkormányzati rendelet preambulummal történő kiegészítés céljából nem módosítható. A Jat. és a Jszr. rendelkezései alapján a kizárólag csak módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazó rendeleteket is el kell látni preambulummal, ugyanakkor ezek a preambulumok nem lesznek az alaprendelet részei (abba értelemszerűen nem épülnek be).
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Év Polgárőre Bács-Kiskun Vármegyében Díj új szakmai díj kerül bevezetésre a vármegyében működő polgárőr egyesület tagjainak a vármegye közbiztonsága érdekében kifejtett, példamutató polgárőri munkája elismerésére.
Bár ezidáig is mód nyílt a polgárőri szolgálatot teljesítők elismerésére, elsősorban a Bács-Kiskun Vármegye Lakosságának Védelméért Díjjal, de indokoltnak látom kiemelni a polgárőrséget, hiszen e másik díj jellemzően a hivatásos állomány tagjai elismerését szolgálta eddig is.
Bár ezidáig is mód nyílt a polgárőri szolgálatot teljesítők elismerésére, elsősorban a Bács-Kiskun Vármegye Lakosságának Védelméért Díjjal, de indokoltnak látom kiemelni a polgárőrséget, hiszen e másik díj jellemzően a hivatásos állomány tagjai elismerését szolgálta eddig is.
A 2. §-hoz
A rendelet-tervezet 2. § (1) bekezdéséhez:
A javaslattevők köre kibővül a vármegyében élő, avagy valamely egyéni országgyűlési választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőkkel.
A javaslattevők köre kibővül a vármegyében élő, avagy valamely egyéni országgyűlési választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőkkel.
A rendelet-tervezet 2. § (2) bekezdéséhez és 6. §-ához:
Az Év Polgárőre Bács-Kiskun Vármegyében Díjra kizárólag a Bács-Kiskun Vármegyei Polgárőr Szövetség elnöke tehet majd javaslatot, évente legfeljebb 3 személy tekintetében, hiszen ez az egyesület ismeri és folyamatosan értékeli a tagszervezetek és azok tagjai munkáját.
Az Év Polgárőre Bács-Kiskun Vármegyében Díjra kizárólag a Bács-Kiskun Vármegyei Polgárőr Szövetség elnöke tehet majd javaslatot, évente legfeljebb 3 személy tekintetében, hiszen ez az egyesület ismeri és folyamatosan értékeli a tagszervezetek és azok tagjai munkáját.
A 3. §-hoz és az 5. §-hoz
A díjak visszavonhatóságára vonatkozó módosítást tartalmazza, meghatározza az érdemtelenség esetköreit, és visszavonás esetére vonatkozó jogkövetkezményeket. Az érdemtelenség a legkirívóbb esetekben (szándékos bűncselekmény miatti szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás büntetés, avagy, közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, fegyelmi eljárásban hozott legsúlyosabb büntetés esetén) állapítható meg, melyet bárki kezdeményezhet. A közgyűlés - a kuratórium véleményének kikérése mellett - szabadon mérlegelheti minden esetben, hogy alkalmazza-e a visszavonást.
Ez esetben a díjazott nem hivatkozhat továbbá erre az elismerésre, az oklevet és a díjat, avagy plakettet vissza kell szolgáltassa, adatai a kitüntetetti nyilvántartásból törlésre kerülnek.
A rendelkezések csak a módosító rendelet hatályba lépését követően meghozott ítéletek, fegyelmi határozatok alapján alkalmazott hátrányos jogkövetkezmények esetén alkalmazhatók.
Ez esetben a díjazott nem hivatkozhat továbbá erre az elismerésre, az oklevet és a díjat, avagy plakettet vissza kell szolgáltassa, adatai a kitüntetetti nyilvántartásból törlésre kerülnek.
A rendelkezések csak a módosító rendelet hatályba lépését követően meghozott ítéletek, fegyelmi határozatok alapján alkalmazott hátrányos jogkövetkezmények esetén alkalmazhatók.
A 4. §-hoz
A javaslattevők és a díjra javasolt, továbbá a kitüntetett személyek adatainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, melyekkel kiegészül a rendelet. Az adatkezelés jogalapja a GDPR rendelet 6. cikk (1) bek. e) pontja, melyre és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint (3) bekezdésére figyelemmel szükséges az adatkezelés céljára és időtartamára vonatkozó rendelkezéseket beépíteni a rendeletbe.
A 7. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz. A Jat. 7. § (1) bekezdése szerint a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet. Tekintve, hogy a rendelet alkalmazása nem igényel felkészülést, a hatálybalépés a kihirdetést követő napon lehetséges. Egyébiránt a mielőbbi hatálybalépés azért szükséges, hogy megkezdhessük az idei kitüntetési ügyek előkészítését, a javaslattételre jogosultak megkeresését.