Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényt az Országgyűlés 2022. július 19-i ülésén fogadta el, melyet követően ismertté váltak a helyi önkormányzatok költségvetési tervezéséhez szükséges, a központi költségvetés által meghatározott feltételek, az önkormányzati forrásszabályozás keretrendszere, valamint a 2023. évi központi költségvetés fő célkitűzései. Az elhúzódó orosz-ukrán háború és a szankciós energiaválság miatt azonban szükségessé vált a jövő évi büdzsé módosítása. A veszélyhelyzetre tekintettel a módosítás - a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően - kormányrendelettel történt, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott, legfontosabb irányvonalakat. A módosítás a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 613/2022.(XII.27.) Korm. rendeletben történt meg.

Ezek az állami támogatás nagyságrendjének meghatározásán keresztül vannak hatással az önkormányzatok költségvetési tervezésének kereteire és a gazdálkodás mozgásterére.

Az energia-áremelkedés hatásai enyhítése érdekében meghozott első intézkedés keretében a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény helyi önkormányzatok támogatására vonatkozó egyes rendelkezéseinek a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól az 580/2022.(XII.23.) Korm. rendelet rendelkezik. Többek között ezen jogszabály adott lehetőséget az államháztartásért felelős miniszternek, hogy az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége figyelembevétele mellett közvilágítás kiegészítő támogatásáról döntsön.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 111. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás
része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz
központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

Az Mötv. 111. § (2) és (3) bekezdései alapján a helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. §-a írja elő a helyi önkormányzat költségvetésének részletes tartalmát. Az önkormányzat 2023. évi költségvetéséről szóló rendelet az Áht., illetve az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő tartalmi és formai szerkezetben készült.

Az Áht. 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő-testületnek.

Az Mötv. 111/A. §-a értelmében, ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan
nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző
évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-
nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása
az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.

Az önkormányzati feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett
önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, intézményfenntartás, településüzemeltetés,
közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki.

A helyi önkormányzatok számára kötelező feladatot továbbra is törvény írhat elő, az
önkormányzatok eltérő adottságait (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, a közigazgatási terület mérete) is figyelembe véve.

A kötelező önkormányzati feladatokon kívül a képviselő-testület döntése alapján önként vállalt
feladatok ellátásáról is gondoskodhat az önkormányzat, azonban az Mötv. 10. § (2) bekezdéséből kifolyólag azok ellátása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatellátását

A költségvetés előkészítése során a fentieken túl az Mötv. 111. § (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kellett venni, vagyis hogy a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

Az önkormányzat 2023-ban nem tervezi intézményének szervezeti átalakítást.

A helyi adóztatásban - a korábbi években a gépjárműadó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység adóztatásának megszűnését kivéve - lényegi változás nincs. A helyi iparűzési-, a magánszemélyek kommunális- valamint az építményadóból származó bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzat saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatok finanszírozásához.

Ezen indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3)-(4) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.

Megállapítja a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét, a költségvetési egyenleget.

Megnevesíti az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervet, annak engedélyezett létszámkeretét, valamint a költségvetési szerv bevételeit, kiadásait tartalmazó mellékletekre való hivatkozást.

Az önkormányzat egyéb működési célú kiadásait tartalmazó mellékletre történő utalást tartalmaz.

Meghatározza a költségvetés végrehajtásának szabályait, a köztisztviselők 2023. évi illetményalapjának összegét, a költségvetési rendelet módosítására kizárólagos hatáskörrel rendelkező szerv megnevezését.