Dávod Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2014(XI.28.) önkormányzati rendelete

a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2015. 01. 01- 2015. 11. 30

Dávod Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2014(XI.28.) önkormányzati rendelete

a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról

2015.01.01.

Dávod Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következetőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dávod Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6524 Dávod, Dózsa u. 61.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Dávod Község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat jelképei: a címer , a zászló és a pecsét.

(5) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(6) Az önkormányzat lapja : a DÁVODI ÉLET, az önkormányzat hivatalos honlapja: www.davod.hu

II. Fejezet

A képviselőtestület feladata és hatásköre

2. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §. szerinti feladatokat.

(2) Dávod Község Önkormányzata önként vállalt feladatairól az éves költségvetési rendeletében – a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt.

3. § (1) A képviselőtestület az egyes általa meghatározott hatásköreit átruházhatja az Mötv-ben meghatározott szerveire az Mötv-ben meghatározottak szerint.

(2) Az át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.

(3) A képviselőtestület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, a hatáskör ellátásának módjáról illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor is dönthet.

(4) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselőtestület szervezete és működése

4. § (1) A képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő (6 fő képviselő és a polgármester)

(2) A képviselőtestület tagjainak névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselőtestület üléseit általában minden hónap utolsó hétfőjén délután 17 órakor tartja, feltéve, ha a határidők ezt megengedik. Szükség esetén rendkívüli ülést tart. A képviselőtestület éves munkaterv alapján ülésezik. Az ülések helye a polgármesteri hivatal tanácskozó terme. Július és augusztus hónapokban a képviselőtestület csak rendkívül indokolt esetben ülésezik.

(4) A nyilvánosságot a képviselőtestület biztosítja. Amennyiben a nyilvános ülés az érintett hozzájárulásától függ, azt az érintett a képviselőtestület előtt teszi meg úgy, hogy hozzájárulását jegyzőkönyvbe mondja. Megteheti az ülés előtt is egy nyilatkozattal, melyet átad a polgármesternek.

(5) Az Mötv. 46. §. (2) c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséről az ok felmerülésekor, egyedi esetekben dönt.

(6) Zárt ülés tartása esetén a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését a nyílt ülés jegyzőkönyvének megfelelően biztosítja.

5. § (1) A képviselőtestület éves munkaterv alapján működik, melyet az előző év december 31-ig, illetve az év első ülésén fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját, napirendjét és a napirendek előadóit.

(3) Meghívottak köre:

a) képviselők

b) jegyző /tanácskozási joggal/

c) napirend által érintett személy vagy szerv képviselője

d) a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselői feladatkörükben tanácskozási joggal:

- Nyugdíjas Klub
- Mozgáskorlátozottak Egyesülete
- Segítünk Klub
- Dávodi Polgárőr Egyesület
- Dávodi Sport Klub
- Petőfi Horgászegyesület
- Délvidék Vadásztársaság
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal
f) akit a polgármester megjelöl.
(4) Meghívó:
Írásbeli meghívót kell kiküldeni, kivéve az ülés sürgősségi összehívásának esete. ( 5. §(6) bekezdés)
Az írásbeli meghívót legalább 5 nappal előbb kézbesíteni kell.
(5) A meghívó tartalmi elemei:
- az ülés helye és ideje
- napirendi pontok és az előadók neve
- előterjesztéseket mellékelni kell, illetve elektronikus úton is megküldhetők.
A meghívót a polgármester írja alá.
(6) A képviselőtestületi ülés idejéről, helyéről és napirendjéről a lakosságot a jegyző hirdetmény útján a helyben szokásos módon értesíti.
A képviselőtestület a helyben szokásos módon a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezését érti.
(7) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt bármikor – időkorlátozás nélkül - kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. A sürgősségi ülés összehívásáról a polgármester dönt.

6. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új, napirenden kívüli anyagok, a képviselőtestület vagy a képviselőtestület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) Írásos előterjesztést kell készíteni:

a) költségvetési, pénzügyi tartalmú napirendekhez,

b) rendeletekhez,

(4) Az írásos előterjesztés tartalma:

- Első rész: előterjesztés címe, előzmények, jogszabályi háttér, s mind-
azok a tények, adatok, körülmények, melyek lehetővé teszik az ér-
tékelést és a döntést indokolják.
- Második rész: határozati javaslat, végrehajtásért felelősök megnevezése és a
határidők megjelölése.
(5) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben csak írásos határozati javaslatot kell küldeni a meghívóval.
(6) A testületi ülésen a polgármester vagy a képviselők szóbeli kiegészítéssel is élhetnek.

Ülések

7. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. Ebben az esetben a Pénzügyi Bizottság elnöke a polgármesterrel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.

8. § (1) A polgármester:

- megállapítja a határozatképességet, az ülést megnyitja,
- tájékoztatást ad a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről,
- javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a testület vita nélkül határoz. Más napirendi javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
- minden napirendhez külön vitát nyit.
(2) A meghívó kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő halaszthatatlan ügyek sürgősségi indítványként előterjeszthetők.
A képviselőtestület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(3) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Benyújtásra jogosultak: polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
(4) A polgármester munkáját tanácskozási joggal a jegyző vagy annak helyettesítője, valamint jogosítvány nélkül a jegyzőkönyvvezető segíti.

9. § (1) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a kérdezett valamely kérdésre kielégítő választ adni nem tud, úgy arra 8 napon belül a kérdezőt, soron következő ülésén a testületet írásban kell tájékoztatni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez javaslatot nyújthat be a képviselőtestülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

10. § (1) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy esetleges törvényességi észrevételét megtehesse.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(3) Ha az interpelláció benyújtására a képviselőtestület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(4) A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.

(5) A képviselőtestületi ülésen megjelent hallgatóknak a hozzászólására a polgármester adhat lehetőséget. Egy személy egyszer és maximum 5 perc időtartamban teheti meg hozzászólását.

11. § (1) A tanácskozás rendjéért a polgármester a felelős.

A polgármester az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használt. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót, erről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
Akitől a szót megvonták, az ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
b) rendre utasítja azt, aki a képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
c) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító – nem
képviselő – jelenlévőket.
(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.

Határozatképesség, döntéshozatal

12. § (1) A képviselőtestület döntéseit nyílt szavazással hozza: igen, nem és tartózkodás szavazattal. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben. A titkos szavazást a polgármester vagy bármely települési képviselő kezdeményezheti.

(3) A titkos szavazás menete:

a) a képviselők félrevonulnak és szavazólapon szavaznak,

b) a szavazást követően a szavazólapokat összehajtva, urnába helyezik,

(4) A titkos szavazás lebonyolítása a Pénzügyi Bizottság feladata.

A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

13. § (1) A képviselőtestület név szerinti szavazást tart az Mötv. 48. §. (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A név szerinti szavazás módja: a jegyző ABC sorrendben felsorolja a képviselők nevét, akik igennel, nemmel, vagy tartózkodással szavaznak.

(3) A név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhatja, erről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

14. § (1) A képviselőtestület határozatképességére az Mötv. 47. §. (2) bekezdése az irányadó.

Határozatképtelenség esetén az elmaradt testületi ülést 15 napon belül össze kell hívni. Ez esetben az eredeti napirend is megváltoztatható.
(2) Minősített többséggel hozott döntéshez 4 képviselő „igen” szavazata szükséges.
Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt esetekben.
(3) A települési képviselő a döntéshozatal előtt köteles szóban jelezni személyes érintettségét, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Amennyiben a képviselőtestület megállapítja, hogy a képviselő elmulasztotta a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét, a képviselő arra hónapra járó tiszteletdíját a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel megvonja.

A jegyzőkönyv

15. § (1) a) A jegyzőkönyv 2 példányban papíralapon készül:

- az eredeti példányt a jegyző kezeli;
- a második példányt hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a
polgármesteri hivatal jegyzői irodájában tekinthető meg.
b) A jegyzőkönyvet 15 napon belül elektronikus formában a jegyző megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal részére.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit az Mötv. 52. §.(1) bekezdése tartalmazza.
További tartalmi elemek:
- a távolmaradt képviselők nevét és azt a tényt, hogy a távolmaradás igazolt vagy igazolatlan
- napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
- a határozathozatal módját,
- a polgármester esetleges intézkedéseit / a testületi ülésen történt fontos eseményeket/
- az ülés bezárásának az időpontját,
- az aláírásokat és pecsétlenyomatot.

IV.

Az önkormányzat döntései

16. § (1) A képviselőtestület rendeletet alkot, illetve határozatot hoz.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhetnek:

a) polgármester

b) képviselő

c) bizottság,

d) jegyző,

e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) civil szervezet képviselője.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet szakmai előkészítésével megbízza a jegyzőt.

(4) A jegyző feladatai:

a) közreműködők között a munka elosztása,

b) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,

c) az érintett társszervekkel való koordináció,

d) az adminisztrációs munka megszervezése,

e) a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

17. § (1) A rendelet kihirdetéséért és az érintettekkel való megismertetéséért a jegyző felelős, melynek módja, hogy a rendeletet a helyben szokásos módon 30 napra ki kell függeszteni.

(2) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 30 napra célszerű közszemlére tenni. Erre a lakosság figyelmét a helyben szokásos módon fel kell hívni. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek. Ezekről a képviselőtestület dönt.

18. § (1) A képviselőtestület határozati döntései kétfélék lehetnek.

a) számozott határozat

b)számozott határozat nélküli döntések, melyek a következők:
-napirend elfogadása,
-ügyrendi kérdések,
-képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok,
-név szerinti szavazás elrendelése,
(2) A számozott határozat kötelező tartalmi elemei:
- E rendelet 20. §. (1) bekezdés b) pontjában foglaltak /jelölés/
- Határidő megjelölése,
- Felelős megnevezése

19. § (1) A rendeleteket és a számozott határozatokat külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) A rendelet jelölése:

DÁVOD ÖNKORMÁNYZAT
Képviselőtestületének
…./20….(hó,nap) önkormányzati rendelete
(a rendelet címe, -ról,-ről raggal ellátva.)
( A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja)
b) A határozat jelölése:
DÁVOD ÖNKORMÁNYZAT
…../19… (hó, nap) képviselőtestületi határozata
( A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja)
(2) A polgármesteri hivatal az önkormányzati rendeletekről és határozatokról nyilvántartást vezet.
(3) A képviselőtestület határozatait a jegyzőkönyv elkészítése után a végrehajtásért felelős személynek illetve az érintettnek (érintetteknek) meg kell küldeni.

V.

A képviselők jogai és kötelességei

20. § (1) Az önkormányzati képviselői jogokat és kötelezettségeket az Mötv. 32. §-a állapítja meg.

(2) További kötelezettségek:

a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, mellyel a képviselőtestület és szervei tekintélyét, hitelét óvja.

b) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése..

d) bejelenteni a képviselőtestületi és bizottsági ülések előtt akadályoztatását.

(3) A képviselőtestület az Mötv. 35. § (1) bekezdése alapján a képviselőknek, a bizottság tagjainak és elnökének tiszteletdíjat állapít meg az alábbiak szerint:

a) A képviselőt havonta 12.000,-Ft tiszteletdíj illeti meg.

b) A képviselőt – amennyiben bizottsági elnöki tisztséget tölt be – havonta 16.000,-Ft tiszteletdíj illeti meg.

c) A képviselőt – amennyiben bizottságnak tagja – havonta 15.000,-Ft tiszteletdíj illeti meg.

d) A nem képviselő bizottsági tagokat havonta 6.000,-Ft tiszteletdíj illeti meg.

(4) A tiszteletdíj elszámolásáról és negyedévenkénti, a negyedévet követő 10. napig történő kifizetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Amennyiben a képviselő, illetve bizottság tagja, elnöke a jegyzőkönyv szerint igazolatlanul hiányzik a képviselőtestület, illetve bizottság üléséről, akkor a tárgyhavi tiszteletdíjának 25 %-a megvonásra kerül.

VI.

Lakossági fórumok

21. § (1) A képviselőtestület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervek közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét a képviselőtestület határozza meg. Ennek kihirdetéséről a helyben szokásos módon a polgármester gondoskodik legalább 7 nappal előbb.

(3) A közmeghallgatás olyan nyilvános testületi ülésnek minősül, ahol az állampolgárok szabadon felszólalhatnak, feltehetik közérdekű kérdéseiket, elmondhatják javaslataikat.

(4) A közmeghallgatás napirendjét a képviselőtestület határozza meg. A napirend előterjesztője általában a polgármester, azonban erre a képviselőtestület más személyt is felkérhet. A közmeghallgatást napirend megjelölése nélkül is meg lehet hirdetni.

(5) A képviselőtestület falugyűlést hív össze a lakosság széleskörű tájékoztatása céljából. A képviselőtestület döntése alapján közmeghallgatás és falugyűlés egyszerre, összevont formában is tartható.

VI.

A képviselőtestület bizottsága

22. § (1) A képviselőtestület 5 fős – 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő - pénzügyi bizottságot választ. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le, akadályoztatása esetén bármely tag összehívhatja a bizottsági ülést.

(3) A bizottság tagjaira a képviselők és a polgármester tehetnek javaslatot.

(4) A bizottságot elnöke képviseli.

(5) (Pénzügyi bizottság főbb feladatai:

- véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat és intézményei költségvetését,
- közreműködik az éves költségvetés tervezésében, összeállításában,
- figyelemmel kíséri az évközi gazdálkodást,
- véleményezi a hitelfelvételi javaslatokat,
- valamennyi önkormányzati rendeletet véleményez,
- javaslatot tesz a polgármester illetményére és bérfejlesztésére,
- a választások lebonyolításával, ügyrendi kérdésekkel foglalkozik,
- az összeférhetetlenség kezdeményezésére irányuló bejelentéseket a képviselőtestület elé terjeszti döntésre,
- nyilvántartja és ellenőrzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat,
- méltatlansági eljárásban határozati javaslatot készít elő a képviselőtestület döntéséhez,
- elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket törvény előír, illetve amelyekkel a képviselőtestület megbízza,
(6) A bizottság tagjainak névsorát a 3. sz. melléklet tartalmazza.

A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás szabályai

23. § (1) A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi Bizottság elnöke vagy általa megbízott tagja veszi át zárt borítékban. A borítékokat a lezárás helyén aláírja. A vagyonnyilatkozatokat egyedi azonosítóval látja el.

(2) A vagyonnyilatkozatok őrzéséről a Polgármesteri Hivatalban a jegyző gondoskodik.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(4) Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a pénzügyi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

VII.

Polgármester, alpolgármester, jegyző

24. § (1) A polgármester:

a) megbízatását főállásban látja el, tagja a képviselőtestületnek.

b) ellátja a törvényben, jogszabályban reá ruházott feladat- és hatásköröket,

c) ellátja a képviselőtestület által rendeletben reá ruházott hatásköröket, melyekről a képviselőtestület részére tájékoztatást ad,

d) jogosult saját személygépkocsi használatára és a költségtérítésre.

e) Minden hónap első hétfőjén 8-12 óráig fogadóórát tart.

f) A polgármester tartós távollétének, akadályoztatásának tekintendő, amennyiben 1 hónapot meghaladóan akadályoztatva van tevékenysége ellátásában.

g) Amennyiben a képviselőtestület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiány miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

- szociális ügyek,
- gyermekvédelmi ügyek.
h) A polgármester dönthet a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
- önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
- az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
- az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(2) Az alpolgármester:
a) a képviselőtestület egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ,
b) a polgármester irányításával látja el feladatait,
c) az alpolgármester a polgármester tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.
(3) A jegyző jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat az Mötv. 81-83. §-a határozzák meg.
1. ellátja a számára jogszabályban előírt feladatokat, gyakorolja a hatásköröket,
2. a képviselőtestület és a bizottságok működésével kapcsolatban az szmsz- ben szabályozott feladatokat,
3. fogadónap: a hivatal ügyfélfogadási idejével azonos
4. ellátja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat különös tekintettel a szabadság nyilvántartására,
5. rendszeresen áttekinti a képviselőtestületi rendeletek felsőbb szintű jogszabályokkal való hormonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
6. gondoskodik a módosított képviselőtestületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról

25. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított 60 napon belül a jegyzői feladatok ellátásra a polgármester a polgármesteri hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg. Amennyiben ilyen köztisztviselő nincs alkalmazásban, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzőjét bízza meg a jegyzői feladatok ellátásával az akadályoztatás megszűnéséig.

VIII.

A Polgármesteri Hivatal

26. § (1) A képviselőtestület Dávodi Polgármesteri Hivatal néven egységes, önálló hivatalt hoz létre.

(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A jegyző javaslatának figyelembevételével a polgármester előterjesztése alapján a képviselőtestület az alábbiak szerint határozza meg a hivatal ügyfélfogadásának rendjét:

hétfő: 8 – 12 és 13- 16 óráig
kedd: 13- 16 óráig
szerda: az ügyfélfogadás szünetel
csütörtök: 8-12 és 13 – 16 óráig
péntek: 8-13 óráig.
(4) települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

IX.

Társulások

27. § Az önkormányzat az alábbi, az Mötv. IV. fejezetében szabályozottaknak megfelelően létrehozott jogi személyiségű társulásoknak tagja:

1. Dávod-Dunafalva Szociális Intézményfenntartó Társulás

2. Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás

3. Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

4. Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

5. Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás

X.

Az önkormányzat gazdasági programja

28. § (1) A képviselőtestület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselőtestület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

Ellenőrzés

29. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külön megállapodás alapján külső szolgáltató bevonásával gondoskodik.

XI.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

30. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél írásban kezdeményezheti:

1. a települési képviselők ¼-e,

2. a képviselőtestület bizottsága,

3. a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

4. a választópolgárok 25 %-a.

(2) A képviselőtestület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

(3) A képviselőtestület köteles megtárgyalni a népi kezdeményezést, amennyiben azt a választópolgárok 10%-a indítványozta.

(4) A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény tartalmazza.

XII.

Települési Nemzetiségi Önkormányzat

31. § (1) A helyi önkormányzat biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit, melynek végrehajtásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) A polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében biztosítja a testületi működés feltételeit.

(3) A polgármesteri hivatal ellátja a működéséhez szükséges adminisztrációs feladatokat, melyek költségeit az önkormányzat viseli.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat együttműködésének szabályait együttműködési megállapodásban rögzítik.

XIII.

Záró rendelkezések

32. § (1) E rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Dávod Önkormányzat Képviselőtestületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2011.(III.25.) önkormányzati rendelete.

(2) E rendelet 20. § (3) bekezdése 2015. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 9/2004.(IV.28.) önkormányzati rendelete.