Érsekcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdésének d) pontjában és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1 § (1) bekezdése, valamint a 6. § d) és e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján helyi építményadót vezet be, amelynek részletes szabályait az alábbiakban állapítja meg:

1. §

Az adókötelezettség

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő olyan pihenésre, idényjellegű tartózkodásra szolgáló – nem állandó lakás céljára használt – helyiség, vagy összefüggő helyiségcsoport, amely külön bejárattal rendelkezik és alaprajzi beosztásánál fogva rendeltetésszerű használatra önmagában alkalmas (továbbiakban: adóköteles építmény).

(2) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy összefüggő helyiségcsoport, amely külön bejárattal rendelkezik és alaprajzi beosztásánál fogva rendeltetésszerű használatra önmagában alkalmas (továbbiakban: adóköteles építmény).

2. §

Az adó alanya

(1) A rendelet alkalmazásában az adó alanya:

a. a magánszemély,

b. a jog személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

c. a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is – feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés, vagy viszonosság nem biztosítja.

A viszonosság kérdésében a Pénzügyminisztérium állásfoglalása az irányadó.

(3) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adóalanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(4) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (3) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(5) Társas üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adóalany az említett közösség.

3. §

Adómentesség

Mentes az 1. § (1)-(2) bekezdésben foglalt adó alól:

a.) a szükséglakás,

b.) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,

c.) a költségvetési, az egyház tulajdonában álló építmény,

d.) a lakás és üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek: előtér, padlás, garázs, tüzelőtér, salak- és széntároló, ruhaszárító, pince, kamra, fészer, mosókonyha, ha azt rendeltetésének megfelelően használják,

e.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja,

f.) mentes az adó alól az adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

g.) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m².

4. §

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy a nélkül használatba vett adóköteles építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az adóköteles építmény megszűnése évének utolsó napján, az adóköteles építmény az év első felében megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az adóköteles épület évközi átminősítése esetén az adókötelezettség keletkezése és megszűnése vonatkozásában az (1)-(2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(4) Az adóköteles építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

(5) Adókötelezettséget az adóköteles építmény használatának jellege határozza meg. A használat jellegét a használatbavételi engedély alapján kell megállapítani.

5. §

Az adó alapja, mértéke

(1) Az adó alapja az adóköteles építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

(2) Az adó évi mértéke:

                                      a.) üdülőépület esetén egységesen                                            500 Ft/m²

                                      b.) egyéb nem lakás célú építmény esetén egységesen               200 Ft/m²

6. §

Adókedvezmények

(1)-(2)

(3) A Duna folyó hullámterében a magánszemély adóalany tulajdonában lévő üdülőépület, csónaktároló 25 % adókedvezményben részesül, ha az Országos Vízjelző Szolgálat hivatalos bajai vízmércéjén mért adatok alapján, a Duna vízállása legalább egy napot a 900 cm-t eléri, vagy meghaladja. Az adókedvezményt az önkormányzati adóhatóság kérelemre érvényesíti. A kérelmet benyújtani a 900 cm-es vízállás elérésétől számított 45 napon belül az önkormányzati adóhatóságnál lehet, a határidő elmulasztása jogvesztő.

(4)

7. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

(1) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –, a földhasználat és lakásbérlet,

(2) Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges, vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), mely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.

(3) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben, vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.

(4) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerződő felet kell tulajdonosnak tekinteni.

(5) Hasznos alapterület: a végleges felsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. 

(6) Kistelepülés: a tanya, valamint az a település, ahol az állandó lakosok száma az 500 főt nem haladja meg.

(7) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül.

(8) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközműtársulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.

8. §

Záró rendelkezések

(1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többszörösen módosított 1990. évi C. törvény, és az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) E rendelet 2000. január 1-én lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az építményadóról szóló R-1/1999. (II. 01.) Kt. sz., az R-4/1999. (II. 19.) Kt. sz., az R-5/1999. (III. 31.) Kt. sz., rendeletekkel módosított R-19/1998. (XII. 15.) Kt. sz. rendelet.

(4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.