I. fejezet

Általános rendelkezések

1. Hivatalos megnevezés

1. § (1) Az önkormányzat

hivatalos megnevezése: Érsekcsanád Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat),

székhelye:                        Érsekcsanád, Dózsa György út 77.

működési területe:            Érsekcsanád község közigazgatási területe.

(2) Az önkormányzat jogi személy.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése:

                                                    Érsekcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).

(5) Az önkormányzat hivatalos lapja a Csanádi Hirdető, amelyet havonta minden háztartásba ingyenesen juttat el az önkormányzat.

2. Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címere: felül egyenes, alul csücskös talpú címerpajzs. A négyelt címerpajzs bal felső mezőjében, ezüst háttér előtt zöld tölgyleveles makktermés látható. A jobb felső mezőben kék háttér előtt stilizált rózsa motívum látható ezüstszínben, amely a bal alsó mezőben ismétlődik. Jobb alsó mezejében ezüst háttér előtt zöld sás-nád motívum látható.

(3) Az önkormányzat zászlója: A zászlóalap 1:2 arányú téglalap, hosszanti mérete 180 cm, hosszanti irányban három részre osztva. Két szélén 22,5 cm széles kék, középen 45 cm széles zöld sáv, amelynek felső harmadában a címer látható, alatta "Érsekcsanád" felirattal. A zászló A zászlólap vége 10 cm-es szélességben ezüsttel rojtozott.

(4) Az önkormányzat pecsétje: Ø 35 mm körpecsét „Érsekcsanád Község Képviselő-testülete” felirattal és a Magyar Köztársaság címerével ellátva.

(5) Az önkormányzat zászlóját – a nemzeti zászlóval együtt – a polgármesteri hivatal tanácskozótermében kell elhelyezni. Az önkormányzat jelképei használatának további szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

3. Feladatok és hatáskörök

3. § (1) A képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok kötelezővé tesznek.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi bizottság, a Közoktatási, Kulturális és Sportbizottság, a Közbeszerzési Bizottság és az Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatal látják el.

 (3) Az önként vállalt feladatok megoldásának mértékéről és módjáról a gazdálkodást meghatározó éves költségvetésében dönt a képviselő-testület.

 (4) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek évente beszámol.

II. fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület szervezete és üléseinek rendje

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak név szerinti felsorolását e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

(3) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.

(4) A képviselő-testület rendes ülését havonta a hónap utolsó csütörtöki napján tartja. Indokolt esetben a csütörtöki naptól el lehet térni. Az önkormányzat folyamatos működésének ügyeiben készülő előterjesztéseket a havi rendes ülésekre kell csoportosítani.

(5) Önkormányzati gazdasági programok folyamatában sürgősen eldöntendő ügyekben, változott vagy új törvényi határidők miatt, és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés végett a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés bármikor megtartható.

(6) Ünnepi ülést évfordulós állami vagy települési ünnepekhez, vagy jelentős települési eseményhez kapcsolódóan tart a képviselő-testület. Az ünnepi ülés napirendjén az alkalomhoz kötődő téma szerepel.

(7) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű  és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás időpontját a polgármester határozza meg.

2. A képviselő-testület összehívása

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási és részvételi joggal meghívottaknak olyan időpontban kell meg küldeni, hogy azok az ülés előtt legalább négy nappal megkapják. A meghívót ki kell függeszteni az Érsekcsanádi  Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a községben legalább 5 helyen.

(4) A testületi ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára.

 (5) képviselő-testület ülése rendkívüli esetben – a sürgősségi előterjesztés indokai szerint – rövid úton telefonon vagy személyesen is összehívható.

(6) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a bizottságok nem képviselő tagjait,

c) a jegyzőt,

d) az önkormányzati intézmények vezetőit,

e) a rendőrség helyi megbízottját,

f) a polgármesteri hivatal pénzügyi vezetőjét,

g) az Érsekcsanádi Német Kisebbségi Önkormányzat elnökét,

h) az Érsekcsanádi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét,

i) a község díszpolgárait,

 j) esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az  adott napirendnél indokoltnak tartja.

 (7) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés,

c) a javasolt napirendi pontokat,

d) az előterjesztők nevét.

(8) A képviselő-testület tagjai, a jegyző és a pénzügyi vezető részére valamennyi előterjesztést meg kell küldeni, a többi meghívott részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

 (9) A meghívót papír alapon kell megküldeni minden meghívott részére. Az előterjesztéseket e-mail-ben kell a képviselőknek és az önkormányzat honlapjára is fel kell tenni egyidejűleg letölthető változatban. Képviselői kérésre az előterjesztéseket papír alapon is meg kell küldeni a képviselőnek. A rendes testületi üléseken az előterjesztéseket projektoron ki kell vetíteni.

3. Nyilvánosság

 6. § (1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.

(2) Amennyiben az érintett belegyezésétől függ a zárt ülés tartása, úgy a nyilvános ülésre az érintett előzetes írásbeli vagy az ülésen a napirend előtt jegyzőkönyvben rögzített szóbeli nyilatkozata alapján kerülhet sor.

4. Az ülés vezetése

7. § A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) előterjeszti az ülés napirendjét,

c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról,

d)

e) ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló jelentést.

5. Az előterjesztés

8. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a lakosságot vagy annak csoportjait érintő, helyi közügyek körébe tartozó olyan írásbeli javaslat, amelyben a képviselő-testületnek – törvény által kötelező vagy megengedett - rendeletalkotási joga van,

b) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyről vagy egyedi ügyről szóló írásbeli vagy szóbeli indítvány, határozati javaslat,

c) a képviselő-testület tulajdonosi és felügyeleti joggyakorlásával kapcsolatos beszámoló és tájékoztató, és az ehhez kapcsolódó indítvány vagy kezdeményezés,

d) a képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó ügyekről szóló indítvány, határozati javaslat,

e) a képviselő-testület feladatkörébe közvetlenül nem tartozó, de helyi közösséget vagy közszolgáltatást érintő ügyekről szóló ismertető, tájékoztató, kezdeményezés.

(2) A célirányos testületi munka érdekében - a képviselő-testület felügyeleti tevékenységét segítő jelentések, beszámolók és tájékoztatók körét kivéve - az előterjesztés célja mindig valamely önkormányzati feladat - és hatáskört érintő ügy eldöntése. E feltétel hiányában előterjesztett ügyet a képviselő-testület nem tárgyalja. Az előterjesztés akkor is megfelelhet ennek a célnak, ha a benne szereplő témaismertetés és véleménykérés nyomán azonnal nem, de később - további döntés-előkészítést követően - döntés születhet az ügyben.

(3) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani vagy előadni. Rendelet tervezetet előterjeszteni csak írásbeli lehet. A szóban előterjesztett határozati javaslatot képviselői kérésre írásban kell kiosztani. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a jegyző,

d) a képviselő-testület bizottságai,

e) a képviselő-testület tanácsnoka,

f) a képviselő,

g) az önkormányzati intézmények vezetői.

(5) Az előterjesztést a képviselő-testület rendes ülését megelőző hét nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A napirendre vételről a képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.

 (6) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:

1. a tárgy bemutatása,
2. az előkészítésben résztvevők megnevezése,
3. annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
4. az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai,
5. mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információ feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,
6. az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések kialakítására.

(7) A határozati javaslatnak:

a) kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,

b) törvényesnek és végrehajthatónak kell lennie,

c) rendelkezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,

d) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt,

e) meg kell jelölni a végrehajtás határidejét.

6. Sürgősségi indítvány

9. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítvány - a sürgősség tényeinek rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 10 óráig írásban vagy szóban nyújtható be a polgármesternél. Abban a különös esetben, ha az előterjesztett ügy

  a) későbbi tárgyalása jelentős hátrányt okoz,

  b) azonnali tárgyalásával veszély, kár vagy egyéb hátrány kerülhető el,

  c) megismerése egyszerű, további tanulmányozása beláthatóan nem szükséges és nem igényel további egyeztetést,

akkor a sürgősségi indítvány az ülés kezdetén is előterjeszthető.

(3) Ha a sürgősségi indítvány tárgya szerint valamely bizottság véleményezési jogához kötött, úgy a törvényben meghatározott eseteket kivéve ettől el lehet tekinteni.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés napirendjéről szóló határozatával dönt.

7. A tanácskozás rendje

10. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) A jegyző köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben az előterjesztés nem a jelen rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre, illetőleg ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van. A jegyzőt törvényességi kifogása miatt hátrány nem érheti.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. Javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Vita előtt az előterjesztő az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel. Az előterjesztő az előterjesztését legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja.

 (4) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt.

11. § (1) A felszólalás szabályai:

1. A vita megkezdése előtt a bizottsági elnökök jogosultak a bizottságok állásfoglalását ismertetni, szólásra a polgármesternél kell jelentkezni.
2. A hozzászólások sorrendjét a polgármester határozza meg.
3. A vita közben ismételt felszólalásra a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a felszólaló a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
4. Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mondhat.
5. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

 (2) Ügyrendi kérdésben a tárgyalt napirendtől függetlenül bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi határozati javaslatról a napirendi téma tárgyalása közben, a javaslatot követően azonnal és vita nélkül egyszerű többséggel dönt a képviselő-testület.

(3) Ügyrendi észrevételnek, javaslatnak minősül az a hozzászólás, amely nem az eldöntendő ügy konkrét körülményeiről szól, hanem az üggyel kapcsolatos képviselő-testületi eljárásról, így különösen:

 a) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,

 b) javaslat a hozzászólók listájának lezárására,

 c) vita lezárására vonatkozó javaslat,

 d) szavazás módjára vonatkozó javaslat,

 e) napirend bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat,

 f) törvényességi észrevétel.

 (4) Napirenden nem szereplő, helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben az ülés napirendi pontjainak tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselő öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés előtt be kell jelenteni a polgármesternek. A felszólalás tárgyában határozatot hozni akkor lehet, ha a témát a képviselő-testület a sürgősségi indítvány szabályai szerint napirendre felvette.

12. § (1) A hozzászólásokat követően a polgármester gondoskodik a tanácskozás során elhangzott javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról, a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő módosításra, majd szavazásra szólítja a testületet.

(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

(3) A vita lezárását vagy a szavazást követően – legfeljebb egy perces időtartamban - személyes megjegyzéssel élhet a képviselő-testület tagja, ha a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést vagy félreértést kívánja elhárítani A személyes megjegyzésről vitát nem lehet nyitni.

(4) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig

a) törvényességi észrevételen,

b) (3) bekezdés szerinti szereplő személyes megjegyzésen,

c) személyes érintettség bejelentésén,

d) ügyrendi észrevételen kívül

további hozzászólásnak nincs helye.

13. § A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a napirendben szereplő ügyben, a napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget adhat. A hozzászólás megadása nem kötelező. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Az Egyebek napirendi pont során hozzászólni kívánó állampolgárnak a hozzászólási lehetőségét és idejét a polgármester szabja meg.

8. A szavazás rendje

14. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja. A szavazás kézfelemeléssel történik. Előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti határozati javaslatok felett kell dönteni. Először az "igent", majd a "nemet", végül a „tartózkodást” kell megszavaztatni.

 (2) A módosító indítványokról a róluk szóló javaslatok sorrendjében kell dönteni, kivéve, ha a javaslatok logikai tartalma valamelyik másik javaslat minősítését megakadályozná.

 (3) Nem kell arról a módosító javaslatról dönteni, amelyet

a) a korábbi módosító indítványról hozott döntés már kizárt,

b) az eredeti határozati javaslat előterjesztője elfogad, és ezzel a változtatással kiegészítve kéri előterjesztésének elfogadását.

(4) Ha a szavazás eredménye felől, kétség merülne fel, bármely képviselő kérésére a polgármester megismételteti a szavazást.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

1. a) a képviselő-testület megbízatása lejárta előtt feloszlatása esetén,
   
2. b) ha a polgármester vagy bizottság indítványozza,
   
3. c) a képviselő-testület tagjának javaslatára, ha azt a jelenlévő képviselők többsége ügyrendi döntéssel elfogadja,
   
4. d) jogszabályban előírt egyéb esetekben.
   

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

9. Döntéshozatal

15. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a testület legalább 4 tagja jelen van. A képviselők létszámának az ülésen történő változását a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Amennyiben határozatképtelenné válik a képviselő-testület az ülés során, úgy az ülést a polgármester felfüggeszti, amíg a határozatképesség helyreáll vagy az ülést bezárja.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Nem kell a kizárásról dönteni, ha a személyes érintettségét bejelentő képviselő azt is bejelenti, hogy nem szavaz az ügyben.

(3) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(4) A titkos szavazást az adott ülésen a képviselőkből létrehozott 3 tagú ideiglenes bizottság a jegyző közreműködésével bonyolítja le. Az ideiglenes bizottság jegyzőkönyvét a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

 (5) A képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

 (6) Az egyszerű többséget igénylő döntésekhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

 (7) A minősített többséget igénylő döntésekhez legalább 4 képviselő egybehangzó igen szavazat szükséges. A minősített döntéshez szükséges ügyek listáját jelen rendelet 2.  melléklete tartalmazza.

10. A tanácskozás rendjének fenntartása

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését levezető személy feladata.

 (2) A polgármester:

1. a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
   
2. b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
   
3. c) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét romboló, vagy valamely képviselővel szemben sértő kifejezést használ,
   
4. d) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
   
5. e) ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendzavarót,
   

 (3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja az ülést bezárhatja.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

11. Széksértés

17. § (1) Az a képviselő-testületi tag vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti vagy a képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el.

(2) Az a képviselő, aki a testületi üléstől egymást követő 3 alkalommal indokolatlanul távol marad - ily módon a képviselő-testület munkájában nem vesz részt - széksértést követ el. A széksértés tényének megállapítását – önállóan vagy a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára – a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság kezdeményezi a képviselő-testületnél.

 (3) A széksértést elkövető személy 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő bírsággal sújtható, vagy tiszteletdíja megvonható. Amennyiben a testületi ülésen széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, és a sértettet és a testületet megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(4) A megállapított széksértés után a bírság összegéről vagy a tiszteletdíj megvonásáról a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A bírság összegét nyolc napon belül kell befizetni a polgármesteri hivatal költségvetési számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő vagy bizottsági tag tiszteletdíját a következő folyósítási időponttól a bírság összegével csökkenteni kell.

12. A képviselő-testület jegyzőkönyve

18. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülés jellegét: alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás,

c) az ülésen megjelent képviselők nevét,

d) a határozatképességet,

e) a tanácskozási joggal jelenlévők nevét,

f) az elfogadott napirendet,

g) napirendi pontonként az előterjesztők nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

h) a tanácskozás lényegét,

i) a javaslatokat szó szerint a javaslattevő nevének megjelölésével együtt,

j) döntésenként a szavazás eredményét; név szerinti szavazás esetén annak részletes számszaki eredményét,

k) az önkormányzati rendeletek és határozatok szó szerinti szövegét,

l) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszok lényegét,

m) a képviselő kérésére írásos különvéleményét

n) a polgármester és a jegyző aláírását.

(3) A hozzászóló kérésére hozzászólását szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(4) A képviselő-testület határozatait külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

"Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének

...../20..... (..... hó ..... nap) Kt. számú határozata"

(5) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző betűrendes nyilvántartást vezet.

(6) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészültét követő 3 munkanapon belül a végrehajtásért felelős személyeknek meg kell küldeni.

(7) A képviselő-testület üléséről legalább három példányban készül jegyzőkönyv.

Ebből:

1. az eredeti példányt a jegyző kezeli, beköttetéséről évente köteles gondoskodni,
2. a második példányt 15 napon belül meg kell küldeni a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnek,
3. a harmadik példányt a polgármesteri hivatalban kell tárolni, és betekintésre szolgál.

 (8) A jegyzőkönyv mellékletei:

       a) a meghívó,

       b) az előterjesztések,

       c) az elfogadott rendeletek,

       d) a jelenléti ív,

       e) a képviselő írásbeli beadványa.

 (9) A nyilvános ülések jegyzőkönyvei egy évig a település honlapján is olvashatóak.

III. Fejezet

Az önkormányzati rendelet

1. Rendeletalkotás

19. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. a képviselő,
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a jegyző,
5. a települési kisebbségi önkormányzat elnöke
6. jelen rendelet 1. mellékletében megjelölt társadalmi szervezetek

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok és a jegyző bevonásával a kezdeményezést megvitatja, majd annak indokoltsága esetén a jegyzővel elkészítteti annak szakszerű tervezetét és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata. Kötelessége minden olyan előkészítő munka elvégzése, minden olyan tevékenység ellátása, amely lehetővé teszi, hogy a bizottságok, valamint a képviselő-testület elé döntésre alkalmas előterjesztés kerüljön. Ennek során feladata különösen:

a) a közreműködők között a munka elosztása,

b) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról gondoskodni,

c) az adminisztrációs munkát megszervezni,

d) a tervezet testület előtti megvitatásában részt venni.

(4) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző szükség szerint külső szakértőt is felkérhet.

 (5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

19/A. § (1) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a következő témakörökben írja elő a társadalmi egyeztetést:

1. a) Települési rendezési terv, helyi építési szabályzat
   

(2) A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a  település honlapján és az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján.

   (3) A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló Képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el az önkormányzati hivatalba.

(4) A Képviselő-testület ülésén a polgármester ismerteti a társadalmi egyeztetés során érkezett írásbeli véleményeket a rendelet tervezetének tárgyalásakor.

2. Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele

 20. § Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendeletről – kivonatosan - a Csanádi Hirdető útján is tájékoztatást kell adni. A rendeleteket a település honlapján is közzé kell tenni.

3. Az önkormányzati rendelet végrehajtása és hatályosulása

21. § (1) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról, felülvizsgálatáról a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság négyévente gondoskodik.

(2) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletekről naprakész jegyzéket vezetni.

IV. Fejezet

A települési képviselő, a tanácsnok

1. Képviselői jogok és kötelezettségek

22. § (1) A képviselő jogai:

1. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében.
2. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bármely bizottsági, polgármesteri - átruházott hatáskörben hozott - önkormányzati döntést.
3. A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
4. Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
5. A képviselő-testület által rendeletben megállapított tiszteletdíja jogosult.
6. Írásbeli megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, a polgármestert.
7. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

 (2) A képviselő a képviselő-testületi ülésen, a tematikus napirendek lezárása után az Egyebek napirendi pontnál a polgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

 (3) A képviselő kötelezettségei:

a) Köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, megjelenni az üléseken, olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

b) Kapcsolatot tart a választópolgárokkal, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

c) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, és a különböző vizsgálatokban.

d) Köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságai ülésen való részvételben, egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

e) Köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzésére. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

f) Ha a képviselő-testület személyével összefüggő ügyet tárgyal, köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(4) A települési képviselőt a törvény keretei között külön önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíj illeti meg. A képviselő-testület a települési képviselőknek természetbeni juttatást nem állapít meg.

2. A képviselők vagyonnyilatkozata

23. § (1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság látja el.

(2) A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános.

(3) A képviselő-testület tagja által benyújtott hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak - titoktartási kötelezettség mellett - a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

(4) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a nyilatkozót a saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A nyilatkozó a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(6) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

 (8) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárás kapcsolatos döntés.

(9) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor zárt ülést tart.

3. A tanácsnokok

24. § (1) A Képviselő-testület az erdészeti és mezőgazdasági ágazati ügyek segítésére véleményező, szervező és ellenőrző tevékenység végzése céljából, továbbá átruházott hatáskörök gyakorlására mezőgazdálkodási tanácsnoki megbízatást ad.

(2) A Képviselő-testület a "Bajai Agglomerációhoz tartozó települések szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása" tárgyú beruházás sikeres lebonyolítása érdekében szennyvízügyi tanácsnoki megbízatást ad.

(3) A tanácsnok a megbízatását a bizottságokra megállapított szabályok szerint látja el azzal az eltéréssel, hogy - testületi tevékenység híján - ülést nem tart, s a rábízott szakmai ügyekben ellátott tevékenységével a képviselő-testületet és a polgármestert segíti.

(4) A tanácsnokok neveit és feladatait a 3. számú melléklet tartalmazza

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai, a polgármester és az alpolgármester

A bizottságok működése

25. § (1) A képviselő-testület előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző tevékenység végzése céljából, továbbá átruházott hatáskörök gyakorlására bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottságok lehetnek állandó bizottságok vagy ideiglenes bizottságok.

(3) Egy képviselő több bizottság tagjának és elnökének is megválasztható.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülés meghívóját legalább négy nappal az ülés előtt ki kell küldeni.

 (5) A bizottságok működéséhez szükséges ügyviteli feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.

(6) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg. Amennyiben a bizottságok nem határozzák meg a működésük szabályait, úgy a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 (7) A bizottság előkészíti a képviselő-testület döntését, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

(8) A képviselő-testület bizottságainak feladatot állapíthat meg, döntési jogot adhat és önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja. A bizottság dönt a hatáskörébe utalt pénzeszköz felosztásáról.

(9) A Képviselő-testület saját hatásköréből a bizottságra átruházott hatáskörét minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(10) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság hatáskörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást is kezdeményezheti.

(11) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén a bizottság általa megbízott tagja vezeti. Összevont tárgyalás esetén az ülést a legidősebb elnök vezeti.

(12) A bizottság üléséről kettő példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke ír alá. A jegyzőkönyv egy példányát - 15 napon belül – a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére meg kell küldeni, a másik példányát megőrzés végett a jegyzőnek kell átadni. A jegyzőkönyv kezelésére vonatkozó egyéb szabályok a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvére megállapított előírások az irányadók.

 (2) A bizottságok feladatait jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A bizottságok létszámát és összetételét jelen rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(4) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni, különösen egyes önkormányzati rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára, a község egészét vagy lakosságának jelentős részét érintő beruházási, felújítási, környezetvédelmi feladatok végrehajtásának megszervezésére.

(5) Ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.

(6) Egyebekben az ideiglenes bizottság létrehozására és - tevékenységének időtartamában történő - működésére az állandó bizottságokra megállapított szabályok az irányadók.

3.Kizárás a bizottsági döntéshozatalból

27. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. 

(2) A fennálló kizárási okot a bizottság elnöke és tagja köteles bejelenteni, amelyről az elnök esetében a polgármester, a bizottság tagja esetében a bizottság dönt.

(3) A bizottság elnöke, tagja adott ügyben elfogultságát is bejelentheti, ez esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.

V. fejezet

A polgármester és az alpolgármester

1. A polgármester

 28. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat és állapítja meg a jogszabályok keretén belül az illetményét.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(4) A polgármester feladatai különösen:

a) vezetője az önkormányzat költségvetési szervének, utalványozási és ellenőrzési jogkörében felügyeli az önkormányzat gazdálkodását,

2. felelős a költségvetés végrehajtásáért, az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,

c) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a képviselő-testület hivatalát,

d) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

e) dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

f) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testület hivatala belső szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,

g) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a hivatalban a kiadmányozás rendjét,

h) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző, az önkormányzati közalkalmazottak és az önkormányzati intézményvezető tekintetében,

i) biztosítja az önkormányzati működés széleskörű nyilvánosságát, és külső kapcsolatokban képviseli a települést,

j) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz,

k) feladata a közszolgáltatások és a településfejlesztés szervezése,

l) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

2. Az alpolgármester

 29. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára - a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, titkos szavazással társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor a jogszabályok keretei között megállapítja tiszteletdíját.

VII. fejezet

A jegyző és a polgármesteri hivatal

1. A jegyző

30. § (1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.

(3) A jegyző:

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

2. b) vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi annak munkáját,
3. c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,
4. d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
5. e) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságainak, a kisebbségi önkormányzatok ülésén,
6. f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben és szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
7. g) rendszeres tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságainak, a polgármesternek, a kisebbségi önkormányzatoknak az önkormányzat munkájuk érintő jogszabályokról,
8. h) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
9. i) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
10. j) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
11. k) részletes feladat és hatáskörét jogszabályok tartalmazzák.

2. A polgármesteri hivatal

31. § (1) A képviselő-testület önálló egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel.

(2) A polgármesteri hivatalt a polgármester irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzata és az ügyrendje tartalmazza, amelyet a jegyző javaslatának figyelembevételével a képviselő-testület határoz meg.

 (4) A képviselő-testület az Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatal valamennyi közép- és felsőfokú végzettségű köztisztviselőjének illetménykiegészítést állapít meg. Az illetménykiegészítés mértéke a köztisztviselők alapilletményének 10 %-a.

VIII. fejezet

Települési kisebbségi önkormányzatok

32. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete kapcsolat tart fenn az Érsekcsanádi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és az Érsekcsanádi Német Kisebbségi Önkormányzattal.

(2) A közvetlen, folyamatos kapcsolat fenntartását a polgármester végzi.

(3) A képviselő-testület a helyi kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

a) testületi ülések megtartására helyiséghasználat a polgármesteri hivatal tanácskozótermében,

2. b) eseti ünnepi alkalmak, találkozók megtartására szükség szerinti helyiséghasználat a Művelődési Házban,
   
3. c) ügyviteli, adminisztrációs munka ellátása a polgármesteri hivatal – jegyző által  kijelölt –  kisebbségi ügyintézője által,
   
4. d) telekommunikációs eszközök alkalmi használata a polgármesteri hivatalban és a Községi Könyvtárban.
   

IX. fejezet

Az önkormányzat társulásai

33. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában ezek fejlesztése, javítása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal, ezek társulásaival és szövetségeivel.

(2) Az együttműködés célja és rendeltetése különösen:

a) az érintett települési önkormányzatok terveinek, fejlesztési koncepcióinak, programjainak egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,

c) közös működési és fejlesztési problémákban a szolgáltató szervezetek felé történő együttes fellépés,

d) közoktatási feladatok gazdaságosabb ellátása,

e) közös beruházási projektek lebonyolítása,

 f) a társadalmi ellenőrzés, a lakosságnak az önkormányzati feladatok végzésbe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása,

g) tapasztalatcsere, önkormányzati rendeletek, fontosabb testületi határozatok kölcsönös megküldése,

h) operatív intézkedésekre alkalmas információk szerzése átfogó térségi gazdaság- és vállalkozásfejlesztési kezdeményezésekről.

(3) A társulásokban és szövetségekben az önkormányzatot a polgármester képviseli. E képviselet során a polgármester

       a) az önkormányzati együttműködési koordináció keretében a folyamatosan és rendszeresen kapcsolatot tart,

    b) részt vesz a közös tervek, koncepciók kidolgozásában, egyezteti azokat a helyi érdekekkel és elképzelésekkel, majd javaslatokat dolgoz ki az eredményes együttműködéshez szükséges helyi döntésekre,

c) e szervezetekben – a képviseleti jogon túl - tisztséget vállalhat.

X. fejezet

Helyi fórumok

1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

34. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályait külön rendeletben állapítja meg.

2. Közmeghallgatás

35. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a polgármester által meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörét - a rendezvény előtt legalább 15 nappal - a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére, a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.  Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia. A kérdést a polgármester vagy a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

 (5) Az alábbi ügyekben a Képviselő-testületi döntés előtt közmeghallgatást kell tartani:

a)     rendezési terv készítése vagy módosítása során,

2. b) ha a testület úgy döntött,
3. c) valamely ügyben legalább 4 képviselő indítványozza,
4. d) a polgármester indítványozza,
5. e) a választópolgárok legalább 5 %-a az ügy tárgyának megjelölésével kéri azt.

3. Falugyűlés

36. § (1) A polgármester az önkormányzat éves munkájának közvetlen ismertetése, előre meghatározott jelentős közérdekű ügy lakossági tájékoztatása, és közvetlen lakossági vélemények kérése végett falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés helyét, idejét, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörét - a rendezvény előtt legalább 15 nappal - a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.

 (3) A gyűlést a polgármester vezeti, amelyre meg kell hívni mindazokat, akik a Képviselő-testület ülésére is meghívást kapnak.

(4) A gyűlést a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére, a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

XI. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

1. Az önkormányzat vagyona

37. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról külön rendeletet alkot.

2. Az önkormányzat költségvetése

 38. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetését külön rendeletben állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az éves költségvetéséből az egyesületeknek nyújtott támogatások feltételéül beszámolási kötelezettséget ír elő az egyesületek tevékenységéről, amelyet  a támogatás évét követő év január 31. napjáig kell teljesíteni. Ezen feltételt a támogatási szerződésekben szerepeltetni kell.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet 2011. február 01. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet mellékletei:

 1.  melléklet:         A minősített döntést igénylő ügyek listája.

 2.  melléklet:        A képviselő-testület tanácsnokai és feladataik.

3. melléklet:           A képviselő-testület bizottságainak feladatai.

4. melléklet:          A polgármester feladatai, a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök.

(3) Jelen rendelet függelékei:

  1. függelék:        Érsekcsanád Község Képviselő-testület tagjainak névsora.

  2. függelék:         A képviselő-testület bizottságainak létszáma, név szerinti összetétele.

 (4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 28/2006. (XII. 22.) Kt. számú rendelet hatályát veszti.