Érsekcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljr.) biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya, értelmező rendelkezések

1. §               A rendelet célja Érsekcsanád Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. §               A rendelet hatálya Érsekcsanád község közigazgatási területére terjed ki.

3. §                E rendelet előírásait Érsekcsanád Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. §     (1)    Jelen rendelet az alábbi mellékleteivel együtt érvényes:

a) 1. sz. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

b)  2. sz. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek meghatározása

c)   3. sz. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása

d)  4. sz melléklet: Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció iránti kérelem

e)  5. sz. melléklet: Településképi bejelentési eljárás nyomtatványa.

5. §     (1)    E rendelet alkalmazásában:

1. Telítetlen földszín: Természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei. Pl.: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartományba tartozó, fehér hozzáadásával világosított színek (fehérrel világosított: RAL 1000 – 1037 színtartomány, RAL 7000 - 9023 színtartomány).

2. Főépület: a telek használatát meghatározó épület.

II. FEJEZET

2. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

6. §     (1)    E rendelet megalkotását követően egyedi döntés alapján változtatható a helyi védetté nyilvánított egyedi, vagy területi értékek (továbbiakban: helyi védett értékek) köre. Döntésre a képviselő-testület jogosult.

             (2)    A védetté nyilvánítás, illetve a védetté nyilvánítás megszüntetése lakossági, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezése alapján, továbbá hivatalból indulhat.

7. §     (1)    A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességére vonatkozó adatokat, így:

a) helyét (helyrajzi szám, vagy utca, házszám, vagy földrajzi koordináták),

b)  megnevezését,

c)   jellemzőit (kora, építmény stílusa, növény fajtája, állapota, stb.),

d) a védelem alá helyezés indoklását (eredet, történet, kapcsolódó esemény, stb.),

e) fotókat (minden lényeges oldalról, nem manipulált),

f)   ha vannak, korábbi fotókat,

e) a tulajdonos, használó nevét, elérhetőségét.

             (2)    Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető, a benyújtás illetékmentes. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó adatokat, így:

a) a helyi értékleltár szerinti számát,

b) helyét (helyrajzi szám, vagy utca, házszám, vagy földrajzi koordináták),

c)   megnevezését,

d) a védettség megszüntetésének indoklását,

e) fotókat (minden lényeges oldalról, nem manipulált).

             (3)    A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát értesíteni kell. Az értesítésről a polgármester gondoskodik.

             (4)    A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.

8. §     (1)    A védetté nyilvánításról, vagy a védettség megszüntetéséről szóló döntés előkészítését a polgármester végzi és készíti elő a Képviselő-testületi előterjesztést.

             (2)    A Településfejlesztési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) az előterjesztést a képviselő-testület döntése előtt véleményezi.

             (3)    A Bizottság véleményének ismeretében a helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetésről a Képviselő-testület 30 napon belül dönt.

9. §     (1)    A védetté nyilvánításról illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni szükséges

a)  az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c)   a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésre javaslatot tevőt.

             (2)    Az értesítésről a polgármester gondoskodik.

             (3)    A Képviselő-testület döntéséről az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan esetleges használóját értesíteni.

             (4)    Területi védelem esetén a közlés közszemle, sajtó és az önkormányzati honlap útján történik.

             (5)    A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

10. §            Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

11. §   (1)    A helyi védett értékekről a polgármester nyilvántartást vezet és törzslapot készít.

             (2)    A nyilvántartás tartalmazza:

a)  a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát

c)   a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése)

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület,emelet, ajtó, helyszínrajz),

f)   a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján és

g) a javaslattevő neve.

12. §   (1)    A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: Érsekcsanád Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte/helyi védett értéke  – (évszám).

             (2)    A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

             (3)    A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

 13. § (1)   Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

          (2)   Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

          (3)   A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

          (4)   Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.

          (5)   Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

4. A helyi egyedi védelem elemeinek meghatározása

14. §            Az egyedi védelemre javasolt értékek körét, jegyzékét, a védelem tárgyát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

15. §   (1)    A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A külön nem jelölt területek településképi szempontból „egyéb” területnek minősülnek.

             (2)    A település közigazgatási területe a településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően az alábbi, településképi szempontból meghatározó területekre osztható:

a)  településképi szempontból meghatározó belterületi területek,

b) külterületi településképi szempontból meghatározó területek.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

16. § (1)      A település belterületén – a gazdasági ipari területfelhasználású területeket kivéve

a)  lakóépület esetén tetőszerkezet héjazataként hullámpala, bitumenes hullámpala, fémlemez fedés – külön zajcsökkentő technológiával ellátott cserepes lemezfedés kivételével - ,

b)  utcafronton kerítés anyagaként hullámpala

                      nem alkalmazható. 

 (2)      A település belterületén – a gazdasági ipari területfelhasználású területeket kivéve utcafronton kerítés anyagaként fémlemez, trapézlemez – fa és kő mintázat kivételével – csak eredményes településkép-védelmi szakmai konzultáció lefolytatása után alkalmazható.

7. Településképi szempontból meghatározó belterületi területekre

vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. §   (1)    Településképi szempontból meghatározó területeken az épületek tetőfedésénél kék és zöld szín egyáltalán nem alkalmazható, az ún. „antracit” szín - a hőhatás kedvezőtlen alakulása miatt is - kerülendő.

             (2)    Főépület tetőfedésénél a hagyományos téglavörös színtől különböző szín alkalmazása nem javasolt.

             (3)    Az épületeken tetőfelépítmény, műszaki berendezések (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, stb.) elhelyezése utcai homlokzaton nem létesíthető, kivéve, ha azt technológiai szükségesség indokolja.

             (4)    A lakóépületek esetén, továbbá az utcai telekhatártól számított 20 m telekmélységben lévő épületek esetén homlokzati színezésként a fehér, vagy telítetlen földszínek alkalmazhatók.

             (5)    Főépület falazataként a hullámlemez (hullámpala, bitumenes hullámpala, fémlemez) nem alkalmazható.

 (6)  Talajszint alatti padlóvonalú helyiségből közterület felé ajtó nem nyílhat.

8. Külterületi településképi szempontból meghatározó területekre

 vonatkozó egyedi építészeti követelmények

 18. § (1)   A Külterületi településképi szempontból meghatározó területeken épület, építmény anyagaként a természetes anyagokon (fa, nád, vályog, kő, tégla) kívül más anyag nem alkalmazható. Az épületek, építmények lábazata, alapja betonból is készülhet.

          (2)   Az épületek homlokzatának színezéseként a fehér, vagy telítetlen földszínek alkalmazhatók, rikító, harsány színek nem.

          (3)   Kerítés csak áttört lehet, max. 60 cm magas tömör lábazattal.

          (4)   Kerítés anyagaként fa, kő, tégla, nád lábazatként fa, kő, tégla, beton kivételével más nem alkalmazható.

9. Egyéb területekre vonatkozó követelmények

19. §            Egyéb területekre vonatkozó településképi követelményt a rendelet nem állapít meg.

 9/A. Helyi védelemben részesülő objektumokra vonatkozó követelmények

19/A. §     A helyi egyedi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 20.§-ban rögzítetteken túl a következők:

a) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.

b) Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani.

c) A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.

d) A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.

e) Az eredeti homlokzati elemeket (tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat lehetőleg pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.

f) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

g) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

h) Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz.

k) Az utcai homlokzaton az eredeti arányú és osztású földszinti nyílászárók megtartandó;

10. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények,

műtárgyak elhelyezésének szabályai

20. §   (1)    A község ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását jelen rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

             (2)           Új vezeték elsősorban földkábelben, vagy meglévő oszlopsoron vezethető. Amennyiben a földkábel elhelyezése a burkolat jelentős rongálásával jár, és a meglévő oszlopsoron nem megoldható a vezeték elhelyezése, vagy nincs oszlopsor, úgy eredményes településkép-védelmi szakmai konzultáció lefolytatása után új oszlop, oszlopsor is építhető.

             (3)    Amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást természetvédelemmel érintett területen földkábellel kell biztosítani.

V. Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

településképi követelmények

11. Reklámhordozókra vonatkozó általános követelmények

21. §            Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

22. §            Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.

 22/A. § (1)Településképi szempontból meghatározó területen egy ingatlanon az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, az épület közterület felé néző homlokzat területének legfeljebb 15 %-át lefedő, az ingatlanon álló épület színvilágához igazodó reklám, cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla helyezhető el.

          (2)   Településképi szempontból meghatározó területen amennyiben egy ingatlanon több reklám, reklámhordozó is elhelyezésre kerül, azokat az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az elhelyezés magasságában, betűnagyságban és színvilágban egymáshoz illeszkedően kell kialakítani.

          (3)   Épülethomlokzaton elhelyezett reklám- és hirdetőberendezés, cég- és címtábla az épület díszítő tagozatát nem takarhatja el.

12. Jelentős eseményről való tájékoztatás miatti eltérés

23. §   (1)    Önkormányzati, kulturális vagy sport rendezvényről való tájékoztatás érdekében az esemény megkezdése előtti időszakban, valamint az esemény tartamára, legfeljebb azonban valamennyi ilyen esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét naptári hét időtartamra vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárás eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

             (2)    A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

             (3)    A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

13. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó általános követelmények

24. §   (1)    Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

a) nem rozsdásodó,

b) könnyen karbantartható,

c)   élénk színeket nem használó

                      kialakítás alkalmazható.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

14. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

25. §   (1)    A településképi szempontból meghatározó területeket érintően tervezett építési tevékenység megkezdése előtt a településképi követelmények tisztázására szakmai konzultáció, tájékoztatás (továbbiakban: konzultáció) kérése kötelező, kivéve, ha az:

a)  közterületről nem látható változást eredményez, vagy

b)  kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, stb., vagy

c)   vízfelület

létesítését  eredményezi.

             (2)    A konzultáció megtétele – főépítész folyamatos foglalkoztatása hiányában - a polgármester feladata.

             (3)    A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy szükség esetén a helyszínen is lefolytatható.

             (4)    A konzultáció a 4. sz. melléklet szerinti kérelem, valamint az alábbi tartalmú dokumentációval kezdeményezhető:

a)  a tervezett építési tevékenységhez tartozó látványterv olyan léptékben, amelyről jól megítélhető a településképi követelmények teljesülése,

b)  az utcai homlokzatot érintő építési tevékenység esetén az utcai homlokzati rajz,

c)   nem az utcai homlokzatot érintő építési tevékenység esetén az utcai, és az építési tevékenységgel érintett homlokzatok rajza.

             (5)    A konzultációról készült emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.

15. A településképi bejelentési eljárás

26. §            Országos érvényű jogszabály által előírt esetekben és tartalommal településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, amely jelen rendelet 5. sz. melléklete szerinti kérelemmel kezdeményezhető.

16. Településképi kötelezési eljárás

27. §   (1)    A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény alapján hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést (településképi kötelezés) bocsát ki.

             (2)    A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

17. Településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

28. §   (1)    A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.

             (2)    A bírság a kötelezettség teljesítéséig ismételhető, de a bírságok összege az 1.000.000 forintot nem haladhatja meg.

(3)   A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő:

a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)  a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)  a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e)  a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)  a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.

29. §   (1)    A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően, a bírságot kiszabó döntésben meghatározott határidőig köteles megfizetni Érsekcsanád Község Önkormányzata 11732033-15336646 számú számlaszámára.

             (2)    A bírságot megállapító döntésben a bírság megfizetésének határidejeként legfeljebb 30 nap írható elő.

             (3)    A bírság megfizetésére legfeljebb egy alkalommal halasztás engedélyezhető.

VII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

18. Önkormányzati és támogatási ösztönzők

30. §   (1)    A települési követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:

a) adókedvezmény biztosítása,

b) anyagi támogatás nyújtása,

c)   a Települési Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

19. Záró rendelkezések

31. §             Jelen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba, előírásait a hatálybalépés napját követően indult építési tevékenységek során kell alkalmazni.

32. §             Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Érsekcsanád Község Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 16/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete.