Érsekcsanád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2017. (IV.28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Hatályos: 2017. 05. 28- 2021. 09. 24Érsekcsanád Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2017. (IV.28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontja, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a szomszédos települési önkormányzatok és a partnerségi egyeztetés szereplői véleményének kikérésével figyelembe véve Érsekcsanád Község Önkormányzatának Településfejlesztési Bizottsága véleményét a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § (1) A rendelet Érsekcsanád teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni és zöldfelületet alakítani e rendelet és a hozzá tartozó
Közterület alakításra vonatkozó előírások
2. § (1) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen építmény, építményrész, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés az általános előírások szerint elhelyezhető.
(2) Építési telek közterület felőli határvonalán építmény csak úgy helyezhető el, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület területébe nem nyúlhat át, kivéve az utólagos hőszigetelést és homlokzatburkolást.
(3) Rendezvények esetén – a rendezvények idejére, a közterület-használati rendeletnek megfelelően – ideiglenes árusító sátrak, pavilonok ill. területek – közterület-használati engedély alapján – elhelyezhetők ill. kijelölhetők. Az ideiglenes árusító sátrak, pavilonok a rendezvények végét követő 24 órán belül elbontandók.
(4) A szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek, az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra, a szabályozással érintett telkeken azonban telekalakítás és meglévő kubatúrán belüli kivételével építési tevékenység nem végezhető csak a tervezett szabályozásnak megfelelően.
(5) Beépítésre nem szánt területen a hálózati jelentőséggel nem rendelkező, külterületi utak -amennyiben egyéb érdeket nem sért- megszüntethetők, illetve áthelyezhetők a telekalakítás általános feltételeinek és az egyéb földügyi és útügyi hatósági eljárás követelményeinek betartásával.
Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
3. § (1) Beépítésre nem szánt területen földfeletti tartályos PB-gáz elhelyezhető. A telepítéshez szükséges védőtávolságot saját ingatlanon belül kell biztosítani.
(2) A helyi művi értékvédelemi előírások külön önkormányzati rendeletben szabályozandók.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) Fásítás, erdősítés esetén az őshonos fafajok elsőbbségét kell biztosítani.
(2) Az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban a természetszerű erdőállományok megőrzése, a tájidegen erdőállományoknak őshonos erdőtársulásokra való fokozatos cseréje, a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése biztosítandó.
(3) Helyi természeti-, és táji értékvédelemre külön önkormányzati rendelet vonatkozik.
Környezetvédelmi előírások
5. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő létesítmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.
(2) A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozottakra a következők vonatkoznak:
a) Vízfolyások medrének felső rézsű élétől számított 50- 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem építhető.
b) Természetes vízfolyások külterületi szakasza mentén az ADUVIZIG vagyonkezelésében lévő csatornák partélétől számított 10m-en belül semmilyen, 10-15m között csak ideiglenes jellegű építmény építhető.
c) Nem az ADUVIZIG vagyonkezelésében lévő csatorna) partélétől számított 4 m-en belül semmilyen, 4,0- 10,0 m között pedig csak ideiglenes építmény építhető.
(3) A keletkező szennyvizet a közcsatorna hálózatba kell bevezetni, annak hiányában:
a) szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy
b) egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
6. § (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervekben foglaltak megvalósítása érdekében Érsekcsanád Község Képviselő-testülete a következő sajátos jogintézményekről határoz:
a) helyi közút céljára történő lejegyzés
b) elővásárlás
c) beültetési kötelezettség
d) beépítési kötelezettség
(2) Helyi közút céljára az utak szabályozási szélességének biztosítása érdekében lejegyezhetők a szabályozási terv szerint a meglévő utcai telekhatárok és a szabályozási vonal közötti telekrészeik.
(3) Elővásárlással érintett ingatlanok felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza
(4) Beültetési kötelezettség a szabályozási terv szerinti telekrészekre vonatkozik, amelyet az építmény használatbavételéig legalább kétszintes növényzettel kell megvalósítani.
(5) Beépítési kötelezettség vonatkozik az 51. számú főút átkelési szakasza menti telkekre, amelynek legalább a meglévő épület bontását követő 3. évben kell eleget tenni.
Közművek előírásai
7. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, és földgáz), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.
(3) A beépítésre szánt területeken egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket, a közlekedési területeket és a fásítást.
(4) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A hálózatfejlesztéseket az összes érintett közműtulajdonossal egyeztetni szükséges.
(5) A tervezett lakóépületeknek és intézményeknek az utcai homlokzatára nem, csak az alárendelt homlokzatára lehet felszerelni kapcsolószekrényeket és az egyéb berendezéseket.
Építés általános szabályai
8. § (1) Az építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével a településrendezési és építésügyi követelményekre vonatkozó általános rendelkezések és jelen rendeletben foglaltak szerint kell megvalósítani.
(2) A beültetési kötelezettségű területet a kötelező zöldfelületi arányba be lehet számítani.
(3) a) Állattartó épületek falusias lakóterületen az alábbi legkisebb férőhelyigények figyelembevételével helyezhetők el.
Növénytelepítés általános szabályai
9. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határaitól, amennyiben az nem élősövény kerítés beépítésre szánt területen
a) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) 1,00 m
b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa: 3,00 m ,
c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor: 5,00 m
(2) A legkisebb ültetési (telepítési távolság) az ingatlan határától mezőgazdasági területen:
a) gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény és köszméte, ribizke, málna: 0,80 m ,
b) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) 2,00 m
c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa: 2,50 m
d) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa: 3,50 m ,
e) vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 m ,
f) cseresznyefa esetében 5,00 m
g) dió- és gesztenyefa továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa és erdei fafaj esetében 8,00 m .
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
10. § A III. katasztófavédelmi osztályba sorolás alapján az elégséges védelmi szint az alábbiak szerint érvényesítendők:
1. Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése (különösen a más szervezetnél rendszeresített, de erre a célra alkalmas eszközök)
2. Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően
3. Felkészítés: a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával.
4. Védekezés: a) kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakalegységek megalakítása
b) önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése
5. Induló katasztrófavédelmi készlet: induló katasztrófavédelmi készlet tervezése
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
11. § Építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:
1. Lakóterület, amely falusias lakóterület
2. Vegyes terület, amely településközpont terület
3. Üdülőterület, amely üdülőházas és hétvégi házas terület
4. Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató terület és egyéb ipari terület
5. Különleges terület, amely: mezőgazdasági üzem
12. § Valamennyi építési övezetre érvényes előírás
(1) Nyúlványos telek a gazdasági-, a különleges beépítésre szánt terület és az (Lf-3*) lakóterületi építési övezet kivételével nem alakítható.
(2) Építési tevékenység közművesítési feltételei:
a) Belterületi nyilvántartású építési telkeken a földgáz kivételével teljes.
b) Külterületi nyilvántartású építési telken részleges.
(3) Terepszint alatti építmény -amely a legkisebb zöldfelület mértékéig, a saját építési telek határán belül, attól biztonságos távolságig terjedően létesíthető - gazdasági-, és különleges területen nem szabályozott, lakóterületen és vegyes területen csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg.
(4) Ellenkező építési övezeti előírás hiányában az elhelyezhető építmények egy vagy több rendeltetést is tartalmazhatnak.
(5) Építési hely értelmezése vonatkozó szabályok:
a) A meglévő beépítés egyúttal építési helynek tekinthető, amennyiben az adott építési övezetre vonatkozó egyéb építési feltételek teljesülnek.
b) Építési vonalra vonatkozó előírás hiányában az építési helyen belül az épületek az egyéb feltételek teljesítésével tetszőlegesen elhelyezhetők.
(6) Gazdasági célú használatú építmények használatával kapcsolatos engedélyezésnél (telephelyengedélynél) jelen építési övezeti előírások mellőzhetők, amennyiben a környezeti illeszkedés biztosított.
(7) A rendeltetési egységre az általános előírások szerinti parkolóhely építési telken és közterületen egyaránt biztosítható.
Lakóterület általános előírásai
13. § (1) Elő-, és oldalkertben a következők kivételével építmény nem helyezhető el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
(2) Hátsókertben az (1) bekezdésben foglaltak, gépkocsitároló és kerti építmény kivételével építmény nem helyezhető el.
(3) Kerti tó vagy vízmedence telekhatártól min 6 m-re helyezhető el.
(4) Hátsókertre vonatkozó előírások:
a) 35 m-nél kisebb mélységű teleknél hátsókert nincs, amennyiben a szomszédos telken álló épülettel való tűzfalas kapcsolat vagy a telepítési távolság biztosítható.
b) Két utcára forduló átmenő 35 m-nél nagyobb mélységű telkeknél hátsókert nincs, amennyiben a közterület felé huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület kerül.
Falusias lakóterület építési övezeti előírásai
14. § (1) Falusias lakóterületen:
a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület
b) a terület rendeltetését nem zavaró gazdasági tevékenységi célú
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelés, oktatási, egészségügyi, szociális
g) kulturális, közösségi szórakoztató
h) sport rendeltetésű épület helyezhető el.
(2) A falusias lakóterület a beépítési sajátosságok alapján a szabályozási terv szerint az alábbi építési övezetekre tagolódik:
1. (Lf-1) Hagyományos fésűs övezet
2. (Lf-2) Rövidtelkes övezet
3. (Lf-3) Előkertes övezet
(3) (Lf-1) Hagyományos fésűs övezet
a) Kialakítható telek: területe: min. 550m2
b) Beépítés: oldalhatáros építési hely szerint kötelezően utcafrontos építési vonalra
c) Beépítettség: max. 30 %
d) Épületmagasság: max 4,5 m
e) Zöldfelület min 50%
(4) (Lf-2) Rövidtelkes övezet
a) Kialakítható telek: területe: min. 480m2
b) Beépítés: oldalhatáros építési hely szerint kötelezően utcafrontos építési vonalra
c) Beépítettség: max. 30 %.
d) Épületmagasság: max 4,5 m
e) Zöldfelület min 50%.
(5) (Lf-3) Előkertes övezet
a) Kialakítható telek: területe: min. 550m2
b) Beépítés: oldalhatáros 5m-es előkerttel meghatározott építési hely szerint kötelező építési vonal nélkül
c) Beépítettség: max. 30 %.
d) Épületmagasság: max 4,5 m
e) Zöldfelület min 50%.
Vegyes terület
15. § (1) Vegyes területbe a község meghatározó intézményei és azokkal határos területek tartoznak.
(2) A vegyes terület településközpont területbe sorolt.
(3) Vegyes területre előírt épületmagassági értékektől hitéleti épületek tornyainál el lehet térni.
(4) Utcai telekoldalonként csak 1-1 kis- és nagykapu létesíthető, önálló garázskapu nem nyitható.
Településközpont építési előírásai
16. § (1) Településközpont területen elhelyezhető:
a) lakóépület és melléképítményei
b) az alábbi rendeltetésű épületek:
ba) igazgatási, iroda,
bb) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
bc) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
bd) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
be) kulturális, közösségi szórakoztató és sport
bf) sport célú épület
(2) Településközpont terület (Vt-1) építési övezetbe sorolt.
a) Kialakítható telek területe: min 800m2
b) Telkenként csak egy lakóépület helyezhető el, egyéb rendeltetésű építmények száma nem korlátozott
c) A beépítés módja: hézagosan zártsorú
d) Beépítettség max. 50%
e) Épületmagasság: max:7,5 m, de a szomszédos épületek utcai párkánymagasságainak különbsége max 1,5m.
f) Zöldfelület: min 20%
Üdülőterületek
17. § (1) Az üdülőterület üdülőházas és hétvégi házas terület.
(2) Üdülőterületi beépítés közművesítésre vonatkozó feltétele:
a) meglévő egyedi kutak szennyeződésektől való védelme biztosított,
b) a keletkező folyékony települési hulladék zárt szivárgásmentes gyűjtése megoldott
(3) Az üdülőházas területet (Üü-1) jellel a szabályozási terv tartalmazza.
a) Az építési övezetben az általános előírások szerintiek helyezhetők el.
b) Telekosztás nem, csak telekösszevonás engedélyezhető.
c) Beépítés módja: szabadonálló
d) Beépítettség: max 30%
e) Épületmagasság: max 7,5 m
f) Zöldfelület: min 40%
(4) Hétvégi házas terület az alábbi övezetekre tagolt:
1. (Üh-1) hétvégi házas általános övezet
2. (Üh-2) hétvégi házas ártéri övezet
3. (Üh-3) hétvégi házas fejlesztési övezet
(5) (Üh-1) általános övezet
a) Az építési övezetben legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépület, az üdülőket kiszolgáló vendéglátó-, kereskedelmi és sportépítmény helyezhető el.
a) Kialakítható telek: min. 500 m 2
b) Beépítés: oldalhatáros 5 m-es előkerttel meghatározott építési hely szerint.
c) Beépítettség: max. 20 %.
d) Épületmagasság: max 4,5 m
e) Zöldfelület: min 60%
(6) (Üh-2) ártéri övezet
a) Telekalakítás akkor végezhető, ha az meglévő építmény fennmaradási engedélyéhez szükséges.
b) Meglévő építményeken az árvíz miatti kártérítési kötelezettség kizárásával a következő építési munkák végezhetők:
ba) felújítás
bb) korszerűsítés
bc) beépítettséget nem növelését nem eredményező bővítés
(6) (Üh-3) fejlesztési övezet
Gazdasági terület általános előírásai
18. § (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.
(2) A gazdasági terület :kereskedelmi, szolgáltató terület és egyéb ipari terület
(3) A területen belül külön szabályozás nélkül kialakítható közutakra vonatkozó előírások:
a) szabályozási szélesség min. 14,0 m
b) min. 12m-es fordulási sugár az útburkolatoknál
19. § (1) Kereskedelmi szolgáltató területen, amennyiben az építési övezeti előírásba nem ütközik:
a) minden a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezhető.
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül szolgálati lakás
(2) A kereskedelmi szolgáltató terület:
a) (Gksz-1) lakóterülettel határos építési övezet
b) (Gksz-2) általános építési övezet
(3) (Gksz-1) lakóterülettel határos övezet
a) Kialakítható telek: min 900 m 2
b) Beépítés módja: Szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.
c) Beépítettség max 60%.
d) Épületmagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat,
e) Zöldfelület: min 20%
f) Környezetterhelési határértékként a lakóterületre előírtak tartandók.
(4) (Gksz-2) általános övezet
a) Kialakítható telek: min 900m2
b) Beépítés módja:
ba) Szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.
bc) meglévő építményt tartalmazó beépítésben zártsorú a telepítési távolság vagy a zártsorú csatlakozás biztosításával hátsókert nélkül az utcaszakaszon kialakult előkerttel
c) Beépítettség max 60%.
d) Épületmagasság max 9 m , ami a technológia függvényében változhat
e) Zöldfelület min 20%.
Egyéb ipari terület építési övezeti előírásai
20. § (1) Ipari területen a település közműves ellátását biztosító területigényes építmények és az egyéb ipari tevékenységi célú építmények -beleértve az agrárgazdaságit is- helyezhetők el.
(2) Az ipari terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:
1. (Gip-1) majorsági építési övezet
2. (Gip-2) településgazdasági építési övezet
(3) (Gip-1) majorsági építési övezetben
b) Kialakítható telek: min 900m2
c) Beépítés módja: szabadon álló
d) Beépítettség: max 50%
e) Épületmagasság: max 9 m , ami technológiai szükségszerűségből változhat.
f) Zöldfelület: min 25%, a telekhatár mentén az ültetési távolságok betartásával kötelező a fásítással
(4) (Gip-2) településgazdálkodási építési övezet
a) Elhelyezhető: a település közműves ellátását biztosító építmény
b) Kialakítható telek: min 100m2
c) Beépítés módja: szabadon álló
d) Beépítettség: max 50%
e) Épületmagasság: max 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.
g) Zöldfelület: min 40%
Különleges beépítésre szánt terület
21. § Különleges beépítésre szánt terület: (Mü) mezőgazdasági üzemi terület
Különleges beépítésre szánt terület előírásai
22. § Mezőgazdasági üzemi terület (Mü) előírásai
(1) elhelyezhető:
a) iroda,
b) üzemanyagtöltő,
c) kereskedelmi, szolgáltató épület,
d) mindenfajta mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó építmény és azok kiszolgáló építményei és szociális épületei
(2) Telek területe: min. 900 m 2
(3) Beépítés módja: szabadonállóan legalább az adott oldalon mért homlokzatmagasságnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókerttel.
(4) Beépítettség: max 40%
(5) Beépítési magasság: max 9 m épületmagassággal meghatározott, a műtárgyak, és a technológiai szükségszerűségből következő toronyszerű tárolók magassága nem szabályozott.
(6) Zöldfelület: min. 40%
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
23. § (1) A beépítésre nem szánt területek
1. közlekedési-, és közmű-elhelyezési területek
2. zöldterületek
3. erdőterületek
4. mezőgazdasági területek
5. vízgazdálkodási területek
6. természetközeli területek
7. különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységekbe soroltak.
(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata.
Közlekedési -, és közmű-elhelyezési területek előírásai
24. § (1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken
Zöldterületek általános előírásai
25. § (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével az általános előírások szerintiek elhelyezhetők.
(2) Közmű és egyéb építmények elhelyezése csak a létesítményre vonatkozó védőterületek és a meglévő növényállomány együttes figyelembevételével történhet.
Zöldterületek
26. § (1) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
Erdőterület
27. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület a szabályozási tervben lehatárolt, amelyekre nézve az erdőre vonatkozó általános előírások rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2) Az (Eg) gazdasági erdőövezet elsődlegesen az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület.
a) A terület határa a mezőgazdasági területbe sorolt telkek erdészeti hasznosításával értelemszerűen változik.
b) A területen az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az általános előírások szerint helyezhetők el.
(3) Az (Ev) védelmi erdőövezetbe természet védelme érdekében jelölt védőterületen belüli erdők tartoznak.
a) Az övezetbe tartozó telkek a szabályozási terven irányadó jelleggel ábrázoltak, tényleges besorolásuk a földhivatali bejegyzéssel valósul meg.
b) A területen a természetvédelmi kutatást, ismeretterjesztést szolgáló építményeken kívüliek nem helyezhetők el.
Mezőgazdasági terület
28. § (1) Mezőgazdasági területbe sorolt a község teljes beépítésre nem szánt területe az erdő -, a közlekedési,- és közmű-, a vízgazdálkodási-, és a beépítésre nem szánt különleges területek kivételével.
(2) Mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján:
a) (Má) általános övezet
b) (MáV) természet-, és tájvédelmi övezet
Mezőgazdasági terület övezeti előírásai
29. § (1) (Má) általános övezet előírásai
a) Az övezeti előírások figyelembevételével:
aa) növénytermesztés, állattartás, és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények:
ab) mezőgazdasági építmények
Vízgazdálkodási területek
30. § (1) Vízgazdálkodási területre az általános rendelkezések vonatkoznak és az alábbi övezetekre tagolódik:
Természetközeli terület
31. § (1) Természetközeli területbe a nádas, láp, mocsár és agyaggödör művelési ágba tartozó területek tartoznak.
(2) Természetközeli területen épület nem helyezhető el.
Beépítésre nem szánt különleges területek
32. § Beépítésre nem szánt különleges területek
1. Sport és szabadidős célú terület (Sp)
2. Temető (T)
3. Honvédelmi terület (Hv)
4. Vadfarm (Vf)
5. Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület
6. Vízügyi repülőtér (Rept)
Sportterület (Sp)
33. § (1) (Sp) Sport és szabadidős terület a sport-, szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgál.
(2) A területen sportépítmény és az alaprendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület elhelyezhető.
(3) Beépítettség: max 10 %
(4) Beépítési magasság max. 10,5 m épületmagassággal meghatározott
(5) Zöldfelület: min 80%
Temető
34. § (1) (T) Temető a szabályozási tervben lehatárolt, ahol
a) ravatalozó,
b) kápolna,
c) urnafal
d) síremlék helyezhető el.
(2) A temető kerítéssel határolandó.
(3) Új parcellázásnál előfásítás szükséges
(4) Beépítettség: max 5 %
(5) Zöldfelület: min 80%
(Hv) Honvédelmi terület
35. § (1) (Kh) Honvédelmi terület a szabályozási terven lehatárolt, ahol a honvédelemmel kapcsolatos építmény elhelyezhető
(2) Telek: kialakult helyzet szerint
(4) Beépítettség: max 5%
(5) Épületmagasság: 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.
(6) Zöldfelület: min 80%
(Vf) Vadfarm
36. § (1) (Vf) Vadfarm a szabályozási terven lehatárolt, ahol állattartással kapcsolatos építmények és azokhoz kapcsolódó kiszolgáló és szociális épületek elhelyezhetők.
(2) Telek: min 1 ha
(3) Beépítés módja: szabadon álló
(4) Beépítettség: max 5%
(5) Zöldfelület: min 80%
(Me) Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület
37. § (1) A (Me) jelű megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület a szabályozási terven lehatárolt, ahol a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos építmények elhelyezhetők.
(3) Telek területe: min. 0,5 ha
(4) Beépítés módja: szabadonálló
(5) Beépítettség: max 5%
(6) Épületmagasság: max 9 m
(7) Zöldfelület: min 65%
Vízügyi repülőtér (Rept)
38. § (1) A (Rept) Vízügyi repülőtér a szabályozási terven lehatárolt, ahol a repülőtérrel kapcsolatos építmény elhelyezhető.
(2) Telek: kialakult helyzet szerint
(3) Beépítés módja: szabadon álló
(4) Beépítettség: max 5%
(5) Épületmagasság max 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.
(6) Zöldfelület: min 40%
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. § Jelen rendelet alkalmazása tekintetében:
1. Meglévő beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége a jogszerűen álló építmények figyelembevételével, ami kizárólag beépítés növelésénél vehető figyelembe, bontást követő új beépítésnél nem.
2. Új beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége.
3. Szolgálati lakás: a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás
4. Kialakult helyzet: Az építési övezeti előírásoknál használt fogalom, amikor a beépítés során a meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elvét kell érvényesíteni
5. Meglévő építmény: használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület.
40. § Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és a jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazható, amennyiben az építtető számára az ügy kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.
41. § Jelen rendelet hatályba lépését követő napon a helyi építési szabályokról szóló 16/2006.(VIII.29.) rendelet hatályát veszti.