1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Érsekcsanád Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 6347 Érsekcsanád, Dózsa György út 77.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Érsekcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). Székhelye: 6347 Érsekcsanád, Dózsa György út 77.

(5) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Csanádi Hirdető, amelyet havonta minden háztartásba ingyenesen juttat el az önkormányzat.

(6) Az Önkormányzat honlapja: www.ersekcsanad.hu.

(7) A Képviselő-testület szervei:

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat címere: felül egyenes, alul csücskös talpú címerpajzs. A négyelt címerpajzs bal felső mezőjében, ezüst háttér előtt zöld tölgyleveles makktermés látható. A jobb felső mezőben kék háttér előtt stilizált rózsa motívum látható ezüstszínben, amely a bal alsó mezőben ismétlődik. Jobb alsó mezőjében ezüst háttér előtt zöld sás-nád motívum látható.

(3) Az Önkormányzat zászlója: A zászlóalap 1:2 arányú téglalap, hosszanti mérete 180 cm, hosszanti irányban három részre osztva. Két szélén 22,5 cm széles kék, középen 45 cm széles zöld sáv, amelynek felső harmadában a címer látható, alatta Érsekcsanád felirattal. A zászló A zászlólap vége 10 cm-es szélességben ezüsttel rojtozott.

(4) Az Önkormányzat zászlóját – a nemzeti zászlóval együtt – a polgármesteri hivatal dísztermében kell elhelyezni.

3. § (1) A Képviselő-testület a jogszabályok által hatáskörébe utalt kötelező feladatokon felül önként vállalt feladatokról is gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak a felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását a 5. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület által a társulásra átruházott hatáskörök felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlását bármikor indokolás nélkül magához vonhatja azzal, hogy az nem minősül hatáskör visszavonásának.

5. § (1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület évente 12 rendes ülést - havonta a hónap utolsó hetében - tart. Indokolt esetben az utolsó héttől el lehet térni. Az Önkormányzat folyamatos működésének ügyeiben készülő előterjesztéseket a havi rendes ülésekre kell csoportosítani.

(4) Önkormányzati sürgősen eldöntendő ügyekben, változott vagy új törvényi, pályázati határidők miatt, és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés végett a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(5) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás időpontját a polgármester határozza meg.

6. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetérén a Képviselő-testület ülését a korelnök (a legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási és részvételi joggal meghívottaknak olyan időpontban kell elektronikus úton megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább négy nappal megkapják. A meghívót ki kell függeszteni az Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján is meg kell jeleníteni, továbbá a községben legalább 3 helyen.

(3) Képviselő-testület rendkívüli ülése úgy hívható össze, hogy az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselők, a tanácskozási és részvételi joggal meghívottak legalább az ülés előtt megkapják, és a meghívót nem kell kifüggeszteni a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályok szerint. A rendkívüli ülés - rendkívüli esetben - rövid úton telefonon vagy személyesen is összehívható.

(4) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

(5) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:

(6) A Képviselő-testület tagjai, a jegyző és a pénzügyi vezető részére valamennyi előterjesztést meg kell küldeni, a többi meghívott részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(7) A meghívót papír alapon csak annak a meghívottnak kell megküldeni, aki előzetesen jelezte a jegyző felé, hogy ilyen formában is kéri megkapni. Az előterjesztéseket e-mail-ben kell megküldeni a képviselőknek és az Önkormányzat honlapjára is fel kell tenni egyidejűleg letölthető változatban. Képviselői kérésre az előterjesztéseket papír alapon is meg kell küldeni annak, aki előzetesen jelezte a jegyző felé, hogy ilyen formában is kéri megkapni. A rendes testületi üléseken az előterjesztéseket projektoron ki kell vetíteni.

7. § A Képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.

8. § A polgármester a testületi ülés vezetése során:

9. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) A célirányos testületi munka érdekében - a Képviselő-testület felügyeleti tevékenységét segítő jelentések, beszámolók és tájékoztatók körét kivéve - az előterjesztés célja mindig valamely önkormányzati feladat - és hatáskört érintő ügy eldöntése. E feltétel hiányában előterjesztett ügyet a képviselő-testület nem tárgyalja. Az előterjesztés akkor is megfelelhet ennek a célnak, ha a benne szereplő témaismertetés és véleménykérés nyomán azonnal nem, de később - további döntés-előkészítést követően - döntés születhet az ügyben.

(3) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani vagy előadni. Rendelet tervezetet előterjeszteni csak írásban lehet. A szóban előterjesztett határozati javaslatot képviselői kérésre írásban kell kiosztani. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A Képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik

(5) Az előterjesztést a képviselő-testület rendes ülését megelőző hét nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A napirendre vételről a Képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.

(6) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:

(7) A határozati javaslatnak:

10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítvány - a sürgősség tényeinek rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 10 óráig írásban vagy szóban nyújtható be a polgármesternél. Abban a különös esetben, ha az előterjesztett ügy

(3) Ha a sürgősségi indítvány tárgya szerint valamely bizottság véleményezési jogához kötött, úgy a törvényben meghatározott eseteket kivéve ettől el lehet tekinteni.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés napirendjéről szóló határozatával dönt.

11. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) A jegyző köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben az előterjesztés nem a jelen rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre vagy az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van. A jegyzőt törvényességi kifogása miatt hátrány nem érheti.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. Javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Vita előtt az előterjesztő az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel. Az előterjesztő az előterjesztését legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja.

(4) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt.

12. § (1) A felszólalás szabályai: A vita megkezdése előtt a bizottsági elnökök jogosultak a bizottságok állásfoglalását ismertetni, szólásra a polgármesternél kell jelentkezni.

(2) Ügyrendi kérdésben a tárgyalt napirendtől függetlenül bármelyik képviselő vagy a jegyző bármikor szót kérhet. Az ügyrendi határozati javaslatról a napirendi téma tárgyalása közben, a javaslatot követően azonnal és vita nélkül egyszerű többséggel dönt a képviselő-testület.

(3) Ügyrendi észrevételnek, javaslatnak minősül az a hozzászólás, amely nem az eldöntendő ügy konkrét körülményeiről szól, hanem az üggyel kapcsolatos képviselő-testületi eljárásról, így különösen:

(4) Napirenden nem szereplő, helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben az ülés napirendi pontjainak tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselő öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés előtt be kell jelenteni a polgármesternek. A felszólalás tárgyában határozatot hozni akkor lehet, ha a témát a Képviselő-testület a sürgősségi indítvány szabályai szerint napirendre felvette.

13. § (1) A hozzászólásokat követően a polgármester gondoskodik a tanácskozás során elhangzott javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról, a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő módosításra, majd szavazásra szólítja a testületet.

(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

(3) A vita lezárását vagy a szavazást követően – legfeljebb egy perces időtartamban - személyes megjegyzéssel élhet a Képviselő-testület tagja, ha a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést vagy félreértést kívánja elhárítani A személyes megjegyzésről vitát nem lehet nyitni.

(4) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig

14. § A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a napirendben szereplő ügyben, a napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget adhat. A hozzászólás megadása nem kötelező. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Az Egyebek napirendi pont során hozzászólni kívánó állampolgárnak a hozzászólási lehetőségét és idejét a polgármester szabja meg.

15. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja. A szavazás kézfelemeléssel történik. Előbb a módosító és kiegészítő döntési javaslatok felett kell dönteni. Az egyes módosító vagy kiegészítő javaslatok elutasítása esetén az eredeti javaslatról kell dönteni.

(2) A módosító, kiegészítő döntési javaslatokról a róluk szóló javaslatok sorrendjében kell dönteni.

(3) Nem kell arról a módosító, kiegészítő döntési javaslatról dönteni, amelyet

(4) Először az igent, majd a nemet, végül a tartózkodást kell megszavaztatni.

(5) A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el,

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők igen vagy nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

16. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a testület legalább 4 tagja jelen van. A képviselők létszámának az ülésen történő változását a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Amennyiben határozatképtelenné válik a Képviselő-testület az ülés során, úgy az ülést a polgármester felfüggeszti, amíg a határozatképesség helyreáll vagy az ülést bezárja.

(2) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Nem kell a kizárásról dönteni, ha a személyes érintettségét bejelentő képviselő azt is bejelenti, hogy nem szavaz az ügyben. A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén – annak ismertté válását követően a soron következő ülésen – a Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényességéről.

(3) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

17. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(a továbbiakban: Mötv.) 46 § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben. A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A titkos szavazás lebonyolításának idejére a polgármester szünetet rendelhet el.

(3) A titkos szavazás a jegyző adminisztratív közreműködésével, az arra kijelölt helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, és urna igénybevételével történik, melynek lebonyolítására a Képviselő-testület alkalmanként 3 fős szavazatszámláló bizottságot (elnököt és 2 tagot) választ a képviselők közül.

(4) A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvét a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(6) A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke közli a polgármesterrel, aki kihirdeti a döntést.

18. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Az egyszerű többséget igénylő döntésekhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) A minősített többséget igénylő döntésekhez legalább 4 képviselő egybehangzó igen szavazat szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl a jelen rendeletben meghatározott ügyek eldöntéséhez.

19. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését levezető személy feladata.

(2) A polgármester:

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja az ülést bezárhatja.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

20. § (1) Széksértés követ el

(2) A széksértés tényének megállapítását – önállóan vagy a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára – a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság kezdeményezi a Képviselő-testületnél.

(3) A széksértést elkövető személy - a cselekmény súlyától függően - 3000,- Ft-tól 20000,- Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtható, vagy tiszteletdíja megvonható. Amennyiben a testületi ülésen széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, és a sértettet és a testületet megköveti, a Képviselő-testület eltekinthet a rendbírság kiszabásától.

(4) A megállapított széksértés után a rendbírság összegéről vagy a tiszteletdíj megvonásáról a polgármester indítványára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A rendbírság összegét nyolc napon belül kell befizetni az önkormányzat költségvetési számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő vagy bizottsági tag tiszteletdíját a következő folyósítási időponttól a bírság összegével csökkenteni kell.

21. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(3) A hozzászóló kérésére hozzászólását szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

(5) A nyilvános ülések jegyzőkönyvei egy évig a település honlapján is olvashatóak.

22. § (1) A Képviselő-testület által hozott rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) Az Önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az Önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal belső hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg. A kihirdetett rendeleteket a település honlapján is közzé kell tenni.

(4) Az Önkormányzati rendeletet – külön jogszabályban meghatározottakon túl - meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára feladat- vagy hatáskört állapít meg.

(5) A Képviselő-testület által hozott határozatok megjelölése tekintetében az IM rendelet 15. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, valamint indokolt esetben azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

23. § (1) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a következő témakörökben írja elő a társadalmi egyeztetést: új, átfogó települési rendezési terv és helyi építési szabályzat.

(2) A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és a Polgármesteri Hivatal külső hirdetőtábláján.

(3) A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a Polgármesteri Hivatalba.

(4) A Képviselő-testület ülésén a polgármester ismerteti a társadalmi egyeztetés során érkezett írásbeli véleményeket a rendelet tervezetének tárgyalásakor.

24. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.

(2) A képviselő a jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek mellett:

(3) Az önkormányzati képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti.

25. § A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság az Mötv. 37. § (1) bekezdésében szabályozottak szerint átveszi az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszonyról, írásban megerősített lemondást, kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést, és ennek alapján javaslatot tesz a Képviselő-testületnek.

26. § (1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladata.

(2) A vagyonnyilatkozatokat névvel és dátummal ellátott borítékban kell leadni. Az átvételt a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke átvételi elismervénnyel igazolja. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, zárt szekrényben kell tárolni.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést.

(5) Megfelelő kezdeményezés esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozat ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

27. § (1) A Képviselő-testület az erdészeti és mezőgazdasági ágazati ügyek segítésére véleményező, szervező és ellenőrző tevékenység végzése céljából erdő- és mezőgazdálkodási tanácsnoki megbízatást ad.

(2) A Képviselő-testület a község közterületeinek gondozottsága és esztétikai megjelenése érdekében véleményező, szervező és segítő tevékenység végzése céljából községszépítési tanácsnoki megbízatást ad.

(3) A tanácsnok a megbízatását a bizottságokra megállapított szabályok szerint látja el azzal az eltéréssel, hogy – testületi tevékenység híján - ülést nem tart, s a rábízott szakmai ügyekben ellátott tevékenységével a Képviselő-testületet, a bizottságokat és a polgármestert segíti.

(4) A tanácsnokok nevét és feladatait a 8. melléklet tartalmazza.

28. § (1) A Képviselő-testület előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző tevékenység végzése céljából, továbbá átruházott hatáskörök gyakorlására bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottságok lehetnek állandó bizottságok vagy ideiglenes bizottságok.

(3) Egy képviselő több bizottság tagjának és elnökének is megválasztható.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök távollétében az ülést az elnök által megbízott olyan bizottsági tag vezeti, aki másik bizottság elnöke. A bizottsági ülés meghívóját legalább négy nappal az ülés előtt ki kell küldeni.

(5) A bizottságok működéséhez szükséges adminisztratív feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.

(6) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg. Amennyiben a bizottságok nem határozzák meg a működésük szabályait, úgy a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottság előkészíti a Képviselő-testület döntését, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

(8) A Képviselő-testület bizottságainak feladatot állapíthat meg, döntési jogot adhat és önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja. A bizottság dönt a hatáskörébe utalt pénzeszköz felosztásáról.

29. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A bizottságok létszámát, feladatait a 4. melléklet tartalmazza.

30. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat és állapítja meg a jogszabályok keretén belül az illetményét.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza. A polgármester személyes érintettsége esetén az adott ügyben a hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja.

(4) A polgármester kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel, és a helyi nemzetiségi önkormányzatok testületeivel.

(5) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat olyan körülménynél, amelynek bekövetkezése esetén az Önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné (kiemelkedő közérdek).

(6) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat az egészségügyi alapellátást érintő önkormányzati feladat- és hatáskörökben.

31. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester minden hónap első szerdáján 13:00 - 15:30-ig óra között tart fogadóórát, amelyről az önkormányzat honlapján hirdetményt tesz közzé.

(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

32. § (1) A jegyző, mint a Polgármesteri Hivatal vezetője, szakmailag felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a Képviselő-testület és szervei tevékenységét, s ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni.

(2) A Képviselő-testület aljegyzői tisztséget nem alapít az Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatalban.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb 6 hónapra - a polgármester helyettesítéssel bízza meg az Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatalban a jegyzői tisztség betöltésére megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselőt.

33. § (1) A Képviselő-testület kapcsolat tart fenn az Érsekcsanádi Német Nemzetiségi Önkormányzattal és az Érsekcsanádi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A közvetlen, folyamatos kapcsolat fenntartását a polgármester végzi.

(3) A Képviselő-testület a helyi nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

34. § A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester akadályoztatása vagy távolléte esetére a társulási ülésen való részvételre és döntéshozatalra - eseti jelleggel - maga helyett írásban megbízhatja a Képviselő-testület tagját, a jegyzőt vagy más település polgármesterét.

35. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a polgármester által meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörét - a rendezvény előtt legalább 10 nappal - a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére, a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia. A kérdést a polgármester vagy a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(5) Az alábbi ügyekben a Képviselő-testületi döntés előtt közmeghallgatást kell tartani:

36. § (1) A Képviselő-testület az éves költségvetését évente az önkormányzat és költségvetési szervei költségvetéséről tárgyú rendeletében állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület az éves költségvetéséből az egyesületeknek nyújtott támogatások feltételéül beszámolási kötelezettséget ír elő az egyesületek tevékenységéről, amelyet a támogatás évét követő év január 31. napjáig kell teljesíteni. Ezen feltételt a támogatási szerződésekben szerepeltetni kell.

37. § Hatályát veszti Érsekcsanád Község Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelet.

38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.