1. § E rendelet célja, hogy az emberi egészség és környezet megóvása érdekében megállapítsa:

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagybaracska község közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, illetve tevékenységet folytatnak.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni a levegő tisztaságának védelme érdekében:

3. § E rendelet alkalmazásában:

(1) avar- és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (továbbiakban kerti hulladék);

(2) csendes övezet: a rendeltetése miatt fokozott védelmet igénylő (l. egészségügyi, oktatási, művelődési) létesítményt körülvevő terület;

(3) egyenértékű A-hangnyomásszint: a zajhatás A-súlyozó szűrővel értékelt hangnyomásszintjeinek a megítélési időre vonatkozó effektív értéke;

(4) egyidejűleg működő, több hangosító berendezés: a védendő létesítmény szempontjából egynél több egyidejűleg működő hangosító berendezés 100 m (tapasztalati érték) távolságon belül;

(5) hangosító berendezés: bármilyen műszaki berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki;

(6) háztartási, fűtési tevékenység: minden olyan 500 kW alatti egyedi fűtőberendezés üzemeltetése, amely egy vagy több család mindennapi fűtési igényét szolgálja. Nem minősül háztartási tevékenységnek a távhőszolgáltatás;

(7)² helyi jelentőségű védett természet terület: helyi rendelet által védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület;

(8)³ helyi védelem alatt álló természeti érték: helyi rendelet által védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) élő szervezet egyede (fa);

(9) védett természeti érték (természetvédelmi érték): törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány;

(10) allergén növények: a rendelet szempontjából azok a növények, melyet az 1.sz. táblázat tartalmaz;

(11) megítélési idő: a zajterhelést okozó hatás értékelési időtartama. A megítélési idő nappali időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó, folyamatos 8 óra, éjszakai időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó folyamatos félóra;

(12) mobil üzemeltetés: a műsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a helyét;

(13) roncsolt földterület: melyen a természetes terepszint megváltoztatását eredményező (felső humuszréteg letolása után) földkitermelés történt, vagy jelentős mennyiségű illegális kommunális hulladék elhelyezésére került sor;

(14) szabadtéri üzemeltetés: műsorszórás szabadtérien vagy építmény helyiségében, jellemzően nyitott nyílászárók mellett;

(15) zajkibocsátási határérték (emisszió): a zajforrás által okozott zajnak a mérőfelületen megengedett legnagyobb értéke, melynek a mérőfelület minden pontján teljesülni kell;

(16) zajterhelés: a védendő helyen megvalósuló egyenértékű A-hangnyomásszint;

(17) zajterhelési határérték (imisszió): a különböző környezeti zajforrásoktól származó együttes zajterhelés megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje a mérőfelületen (a védendő létesítmények előtt 2,0 m – MSZ. 18150/1-83. imissziós zajjellemzők vizsgálata), valamint a védendő létesítmény belsejében (lakószoba) csukott nyílászárók mellett engedélyezett hangnyomásszint;

(18) zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület: zajterhelés szempontjából az átlagosnál kedvezőbb adottsággal rendelkező terület;

(19) zárttéri üzemeltetés: műsorszórás valamely építmény zárt helyiségében, jellemzően zárt nyílászárók mellett.

4. § (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban helyben történő komposztálással kell gondoskodni.

(2) Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot nyílt téren égetni tilos.

(3) Lábon álló növényzetet, illetve növénytermeléssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Hagyományos energiatermelő berendezésben a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék szárítás után az év folyamán folyamatosan elégethető.

(4) Az égetendő mezőgazdasági hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve az utóbbiak maradékait, stb.) nem tartalmazhat.

5. § Tarló égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

6. § (1) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(3) Az égetés a reggeli és esti talajközeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt 9.00 és 17.00 óra között lehet végezni, szélcsendes időben.

(4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.

(5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni.

(6) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, PVC, stb.).

7. § (1) Az 500kW összteljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot – különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket – nem tartalmazhat.

8. § A porképződés megelőzése, csökkentése érdekében:

(1) A beépítetlen építési telkeket virágzó gyomnövényektől mentesen kell tartani.

(2) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(3) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkező földet, törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására közterület esetében a közterület-foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínéről vagy lefedetten kell tárolni.

(4) Bűzös anyagot csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani, illetve tárolni.

9. § (1) Az ingatlanok virágzó gyomnövénytől mentes állapotban tartása a tulajdonos, illetve használó, haszonélvező, bérlő, kezelő kötelessége.

(2) A rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt leggyakoribb allergiát, mérgezést okozó gyomnövényeket az ingatlan tulajdonosa, használója, haszonélvezője, bérlője, kezelője köteles eltávolítani.

(3) Az allergiát és mérgezést okozó – melléklet szerinti –egyéb növény telepítése tilos.

10. § (1) Természetes felszíni vízfolyásokba és csapadékvíz gyűjtő árkokba szennyvizet, iszapot bevezetni, és hulladékot elhelyezni tilos.

(2) A csapadékvíz gyűjtő árkokban a víz elfolyását gátolni tilos.

(3) Tilos az ingatlanok szennyvizét vagy egyéb szennyező anyagát (trágyalé, iszap, vegyszer maradék) nyílt csatornába és zárt csapadékvíz elvezető csatornába vagy használaton kívüli kútba vezetni, illetve engedély nélkül elöntözni.

(4) Aki olyan tevékenységet folytat, amelyek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségén túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(5) Közterületeken a gépkocsi mosása tilos.

11. § (1) Helyi jelentőségű természeti terület védelmére bárki javaslatot tehet írásban, a védelem szükségességének indoklásával. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg.

(2) A védetté nyilvánítás előkészítése a jegyző feladata.

(3) A javaslat beérkezését követően a jegyző a védetté nyilvánítás indokoltságát igazoló iratok megküldésével megkeresi a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy kívánja-e az adott területet országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítani.

(4) Az előkészítés során meg kell vizsgálni:

12. § (1) Zajvédelmi szempontból az övezeti besorolásnál Nagybaracska község mindenkor hatályos szabályozási tervét kell alapul venni.

(2)⁴ A hangosító (vagy egyes zajkeltő) berendezések üzemeltetési rendjétől függő határértékeit ezen rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza.

13. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezés működtetése és/vagy élőzene szolgáltatás engedélyköteles, a zajkibocsátási határérték kiadására kérelmet kell benyújtani az első fokú környezetvédelmi hatósághoz, az arra rendszeresített nyomtatványon (3.sz. melléklet).

(2) A hangosító berendezések működtetésével és engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat Nagybaracska község jegyzője (továbbiakban: jegyző) látja el.

(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője a tevékenységet csak jogerős és végrehajtható engedély birtokában kezdheti meg.

14. § (1) Lakossági panaszok kivizsgálását (a határérték betartását és az üzemelés rendjét) a jegyző jogosult ellenőrizni.

(2) A lakossági panasz vagy közérdekű bejelentés esetében az engedélyezett vagy működő helyhez kötött hangosító berendezés által okozott zajterhelés ellenőrzése érdekében műszeres zajmérés, zajvizsgálat rendelhető el, amelyet a vonatkozó szabvány előírásai szerint kell elvégezni.

(3) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles saját költségére zajvizsgálatot és szakértői véleményt készíttetni a hatósági felszólítást követő 30 napon belül.

(4) A hatóság által megrendelt – határérték betartását ellenőrző – zajvizsgálat költségeit a zajos tevékenység okozója köteles viselni, abban az esetben, ha részéről a határérték túllépés megállapítható.

(5) Határérték túllépése esetén az üzemeltetőt olyan műszaki vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, amelyek biztosítják a határérték betartását. Az üzemeltetőnek a zajcsökkentő intézkedése elvégzését követően a határérték betartását zajvizsgálaton alapuló szakvélemény benyújtásával kell igazolni.

15. § (1) Mobil szabadtéri hangosító berendezést legfeljebb havi három alkalommal lehet üzemeltetni a nappali időszakban.

(2) A berendezés üzemeltetésének szándékát annak megkezdése előtt, az arra rendszeresített nyomtatványon (4.sz. melléklet) legalább 3 munkanappal be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a működtetés időszakát, útvonalát.

(3) Amennyiben a műsorszórás megkezdéséig a jegyző nem nyilatkozik, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(4) Pihenő és munkaszüneti napokon mobil szabadtéri műsorszórás a község egész területén csak 10.00 és 14.00 óra között folytatható.

(5) A mobil hangosító berendezéssel üzemeltetés során egy adott helyen maximum 10 percig lehet megállani.

16. § (1) Légibemutatók, sétarepülések, gépi hajtású járműversenyek, edzések 8.00 – 22.00 óra között rendezhető. Ezen alkalmi rendezvények kizárólag engedély alapján tarthatók.

(2) Jelentős zajkibocsátással járó alkalmi rendezvények – szabadtéri koncertek – a 13. § (4) bekezdés a./ pontja szerint megkért engedély alapján 8.00 – 24.00 óra között tarthatók.

(3) A község számára jelentős szabadtéri rendezvények esetén nem a rendelet 2.sz. melléklete szerinti zajhatárérték a mérvadó, hanem egyedi elbírálás alapján, egyedi időkorlátozással kell az engedélyt megadni.

(4) Zajjal járó munkát (pl. betonkeverés, fűnyírás, fűrészelés, stb.) a lakóövezetekben 6.00 – 21.00 óra között lehet végezni.

17. § (1) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (továbbiakban: Alap) az önkormányzat működési területén az alábbi feladatok ellátására szolgáló, elkülönített pénzalap:

18. § Az Alap bevételi forrásai:

(1) Az önkormányzat területén a Környezetvédelmi Felügyelőség által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott környezetvédelmi bírságok 30 %-a (zaj- és rezgés-, légszennyezési-, veszélyes hulladék- és szennyvízbírság, az 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés b./ pontja alapján).

(2) Az önkormányzat I. fokú környezetvédelmi hatósági jogkörében jogerősen és végrehajthatóan kiszabott bírságok teljes összege (természetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, 1996. évi LIII. törvény 80. § (4) b./ pontja, valamint 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés a./ pontja alapján).

(3) Környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része (1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés a./ pontja alapján).

(4) Építésügyi bírság. Az önkormányzat területén jogerősen és végrehajthatóan kiszabott, és az önkormányzatot megillető, jogszabályban meghatározott része (az 1997. évi LXXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés szerint.)

(5)⁵ Műemlékvédelmi bírság. Az önkormányzat területén jogerősen kiszabott, és az önkormányzatot megillető, jogszabályban meghatározott része.

(6) Önkormányzati költségvetési juttatás.

(7) A fakivágások ellenértékeként előírt összeg.

(8) Egyéb bevétel.

19. § Az Alapból megvalósítandó célok:

(1) Levegőtisztaság-védelem (pl. mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, stb.).

(2) Hulladékgazdálkodással kapcsolatos megelőzés, tudatformálás, lakosság részére és az oktatási intézményekben szervezett veszélyes hulladék gyűjtési akciók.

(3) Helyi védelem alatt álló természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása, természetvédelmi területek fenntartása.

(4) Zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés.

(5) Fásítás.

(6) Zaj- és rezgésvédelem (mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, mérőműszer beszerzése, stb.)

(7) Vizek védelme: felszíni- és felszín alatti vizek (talajvíz) védelme.

(8) Műemlék védelmi bírság: kizárólag műemlékek megóvása, védelme, az értékvédelem kimondásának előkészítése, értékvizsgálat készítése, védett értékek megjelenése.

(9) Építésügyi bírság kizárólag:

20. § A települési Önkormányzati Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a képviselő-testület dönt.

21. § (1)⁶

22. § (1) Azon üzemeltető, aki hangosító berendezését engedély nélkül üzemelteti, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, tevékenységének azonnali beszüntetésére kötelezhető.

(2) A hangosító berendezés működtetésénél a határérték betartására irányuló felszólítás utáni túllépés esetén ellenőrző zajmérés alapján a berendezés üzemeltetője a zajvédelem helyi szabályainak megsértése miatt a 12/1990.(V.23.) KTM. rendelettel módosított 2/1983.(V.25.) OKTH sz. rendelkezés mellékletének 1/a. pontja alapján számított zajbírsággal sújtható. A zajbírás évente többször kivethető.

(3)⁷ Amennyiben a zajos tevékenység okozója részéről a határérték túllépés megállapítható, köteles a zajvizsgálat költségét is viselni.

(4) Amennyiben a hangosító berendezés üzemeltetője fél éven belül ismételten túllépi a rendeletben előírt határértéket, a jegyző a hangosító berendezés üzemeltetését felfüggesztheti vagy véglegesen megtilthatja.

(5) A zajbírságot az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapba kell befizetni.

23. § (1) A települési önkormányzat jegyzője hatáskörén belül a levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm.rendelet 8.sz. melléklet szerinti bírságot szab ki, és hatósági intézkedést kezdeményez.

(2) A légszennyezési bírságot az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapba kell befizetni.

24. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatálya.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

25. §⁸ E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.