Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelete

a  Szervezeti és Működési Szabályzatról

Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1. §   (1)  Az önkormányzat

a)      hivatalos megnevezése:    Nagybaracska Község Önkormányzata

(továbbiakban: önkormányzat),

b)     székhelye:        6527 Nagybaracska, Szabadság tér 10.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése:

Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(továbbiakban: Képviselő-testület)

(3) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése:

Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal

(továbbiakban: közös önkormányzati hivatal)

Székhelye: 6527 Nagybaracska, Szabadság tér 10.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja: Önkormányzati Tájékoztató

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.nagybaracska.hu

2. Az önkormányzat jelképei

2. §   (1)  Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A címer egyszerű álló, kerek talpú pajzs, amelynek belső mezeje a címerderékon hullámos ezüstpólyával egyszer vágott. Az ezüstpólya a Duna folyót jelképezi. A két részre tagolt címerkép felső, kék mezejében középen álló, szembenéző, koronás Szent Imre félalakja. Övvel összefogott fehér színű ruháján bőujjú vörös köpeny, jobb kezében zöld szárú, fehér virágú liliomot fog, bal kezében pedig fehér falú, vörös tetejű és toronysisakú, fiatornyos templommakettet tart. Az alsó zöld mezőben szárával összeérő két arany búzakalász, amelyeket két keresztbe fektetett ezüst színű vetélőt fognak közre. A címerpajzsot aranypántos, ezüst sisak díszíti, nyakában arany szalagon arany medalionnal, a sisakbélés bíbor színű. A sisakon arany, leveles korona látható három kék és két vörös ékkővel. A sisaktakaró hosszú, levél alakú, külseje vörös, bélése arany színű. A sisakdísz egy kiterjesztett szárnyú kormorán madár (phalacrocorax carbo sinensis) fekete színben, amely zöld tekercsen áll. A címerpajzs kerek talpa alatt kék szalagon arany betűkkel Nagybaracska felirat, a szalag két visszahajló végén az arany színű bélése is látszik.

(3) Az önkormányzat zászlója fekvő téglalap alakú, 1,5: 1 méretarányú fehér zászlóselyem. A színes címer a legenda szalaggal a zászló hossz-szimmetria-tengelyének és kereszt-szimmetria-tengelyének metszéspontjában helyezkedik el. A zászló kétoldalas.

(4) Az önkormányzat pecsétje kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Nagybaracska község címerének kontúrrajza, melyet nagybetűs körirat övez: NAGYBARACSKA KÖZSÉG PECSÉTJE.

(5) Az önkormányzat zászlóját – a nemzeti zászlóval együtt – a közös önkormányzati hivatal tanácskozótermében kell elhelyezni. Az önkormányzat jelképei használatának további szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

3. Feladatok és hatáskörök

3. §   (1)  A képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok kötelezővé tesznek.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(3) Az önként vállalt feladatok megoldásának mértékéről és módjáról a gazdálkodást meghatározó éves költségvetésében dönt a képviselő-testület.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek rendszeresen beszámol.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. A képviselő-testület szervezete és működésének rendje

4. §   (1)  A képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak név szerinti felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározottak szerint tartja meg.

(4) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

A képviselő-testület rendes ülését szükség szerint az adott hónap utolsó csütörtöki napján tartja. Indokolt esetben a csütörtöki naptól el lehet térni. A képviselő-testület esetenként kihelyezett ülést tarthat.

(5) Az önkormányzat pénzügyi – és vagyongazdálkodási kérdéseiben, sürgősen eldöntendő ügyekben és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés miatt a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés bármikor megtartható. A rendkívüli testületi ülés sürgős, halasztást nem tűrő esetben telefonon, faxon, elektronikus úton is összehívható. Az összehívás tényéről feljegyzést kell készíteni.

5. A képviselő-testület összehívása

5. §   (1)  A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább négy nappal megkapják. Az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben a lakosságot is tájékoztatni kell a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, a településen elhelyezett hirdetőtáblákon.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,

d) a napirend által érintett szerv (intézmény) vezetőjét,

e) a napirend tárgya szerint illetékes hivatali dolgozókat,

f) a napirendi pont előadóját,

g) roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,

h) akinek meghívását jogszabály kötelezően előírja,

i) akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirend tárgyalásánál szükségesnek tartja.

(5) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester a (4) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(6) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b)

c) a javasolt napirendi pontokat,

d) az előterjesztők nevét.

(7) A képviselő-testület tagjai, a nem képviselő alpolgármester, a jegyző és a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke részére valamennyi előterjesztést meg kell küldeni, a többi meghívott részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

6. A Képviselő-testület ülése

6. §  A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. A nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

7. Az ülés vezetése

7. §   A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést,

b) előterjeszti az ülés napirendjét, melyről a testület vita nélkül határoz,

c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e) megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a döntést,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározva a szünet időtartamát,

h) ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló jelentést,

i) bezárja az ülést. 

8. Az előterjesztés

8. §   (1)  Előterjesztésnek minősül az előterjesztő által a képviselő-testületnek benyújtott rendelet és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban lehet benyújtani vagy szóban előadni. Rendelet tervezetet előterjeszteni csak írásban lehet. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik:

a) polgármester,

b) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

c) jegyző,

d) képviselő,

e) roma nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) az önkormányzat intézményének vezetője az intézmény tevékenységét, működését érintő ügyekben,

g) a polgármester által felkért személy.

(4) Az előterjesztést a képviselő-testület rendes ülését megelőző 7 nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A napirendre vételről a képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.

(5) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:

a) a tárgy bemutatása,

b) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

c) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információ feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,

d) az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések kialakítására,

e) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellene szóló érveket, valamint a várható következményeket.

(6) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket „Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések„ feliratú zárt borítékban kell kézbesíteni.

9. Sürgősségi indítvány

9. §   (1)  Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítvány legkésőbb az ülés megkezdéséig írásban vagy szóban nyújtható be a polgármesternél.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be a 8. § (3) bekezdésében felsorolt előterjesztési joggal rendelkezők.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés napirendjéről szóló határozatával, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

10. A tanácskozás rendje,

a tanácskozás rendjének fenntartása

10. § (1)     A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal rendelkezők a jelentkezés sorrendjében kérdéseket tehetnek fel.

(3) A kérdések elhangzása után az előterjesztő azokra köteles rövid választ adni, majd a képviselők, és a napirendhez meghívottak hozzászólásai következnek. A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

(4) A napirendi pont vitáját a polgármester foglalja össze. A vita lezárása után a döntés előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A polgármester, bármely képviselő a döntéshozatal előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A vita lezárását követően a szavazás eredményének ismertetése után további kérdéseket feltenni, hozzászólásokkal élni nem lehet.

(7) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(8) A képviselő és a képviselő-testületi ülésen résztvevő valamennyi jelenlévő személy köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni:

a) az étel- és italfogyasztástól, ide nem értve a víz-, tea- és kávé fogyasztását;

b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától;

c) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától;

d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.

(9) A polgármester

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt napirendtől, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ. Ha a felszólítás eredménytelen, a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

c) figyelmezteti az ülésen résztvevőt, ha a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (8) bekezdésben foglaltakba ütközik;

d) a képviselő kivételével az ismételt rendzavarót az ülésterem elhagyására hívhatja fel.

(10)   Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést félbeszakíthatja, és csak akkor folytatódik, ha a polgármester ismét összehívja.

(11)   A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

11. A szavazás rendje

11. § (1)  A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg.

(2) Előbb a módosító, majd a kiegészítő, majd az eredeti határozati javaslat felett kell dönteni. A módosító indítványokról a róluk szóló javaslatok sorrendjében kell dönteni.

(3) Nem kell arról a módosító javaslatról dönteni, amelyet az eredeti döntési javaslat előterjesztője elfogad, és ezzel a változtatással kiegészítve kéri előterjesztésének elfogadását.

(4) A szavazás kézfelemeléssel történik. A döntést a képviselő-testület nyílt szavazással hozza: „igen”,  „nem”, és „tartózkodás” szavazattal.

(5) Ha a szavazás eredménye felől, kétség merülne fel, bármely képviselő kérésére a polgármester megismételteti a szavazást.

(6) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.

(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(8) Titkos szavazást a polgármester, bármely képviselő kezdeményezhet. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(9) A titkos szavazást a képviselő-testület Pénzügyi Bizottság képviselő tagjai bonyolítja le. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

Titkosan szavazni borítékban elhelyezett szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével lehet. A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b)  bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

A titkos szavazás eredményét is alakszerű határozatba kell foglalni.

(10) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha azt bármelyik képviselő javasolja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(11) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévők nevük felolvasásakor felállva „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

12. Döntéshozatal

12. § (1)  A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a testület legalább 4 tagja jelen van. A képviselők létszámának az ülésen történő változását a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Amennyiben az ülés során határozatképtelenné válik a képviselő-testület, úgy az ülést a polgármester felfüggeszti, amíg a határozatképesség helyreáll vagy az ülést bezárja, és az újabb ülést nyolc napon belül ismételten összehívja.

(2)

(3)

(4) A képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(5) Az egyszerű többséget igénylő döntésekhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(6) A minősített többséget igénylő döntésekhez legalább 4 képviselő igen szavazat szükséges.

(7)

13. Rendeletalkotás

13. § (1)  Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző,

e) roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság és a jegyző bevonásával a kezdeményezést megvitatja, majd annak indokoltsága esetén a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, akinek ezzel összefüggő teendői az alábbiak:

a) a közreműködők között a munka megosztása,

b) a tervezet bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,

c) az adminisztrációs munka megszervezése,

d) a tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában való részvétel.

(4) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző szükség szerint külső szakértőt is felkérhet.

(5) Az önkormányzati rendelet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeletet a település honlapján is közzé kell tenni.

(6) A jegyző köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek naprakész jegyzékének vezetéséről.

14. Határozathozatal

14. § (1)  A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend elfogadásáról,

b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról,

c)

(2) A képviselő-testület alakszerű számozott határozata tartalmazza:

a) a határozatot hozó szerv teljes megjelölését,

b) a határozat sorszámát arab számmal,

c) meghozatalának évét, valamint zárójelben római számmal a hónapját és arab számmal a napját,

d) a „határozata” kifejezést,

e) a határozat címét,

f) a képviselő-testület döntésének szó szerinti megfogalmazását,

g) határidő, felelős megjelölését.

(3) A határozatok jelölése a (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az alábbi formában történik:

„Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének

……../………(……….)  határozata”

(4) A határozatot naptári évenként egyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(5) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik. 

15. A képviselő-testület jegyzőkönyve

15. § (1)  A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a)

b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,

c)

d) a távol maradt képviselők nevét,

e) a határozatképességet,

f)

g)

h) napirendi pontonként az előterjesztők nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

i) az elhangzott kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszok lényegét,

j)

k)

l)

m)

(3) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészültét követő 3 munkanapon belül a határozatról értesítendők körének meg kell küldeni.

(4) A képviselő-testület üléséről három példányban készül jegyzőkönyv, ebből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, beköttetéséről évente köteles gondoskodni,

b) egy eredeti példányt papír alapon, valamint elektronikus formában meg kell küldeni a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervhez,

c) a harmadik példányt a közös önkormányzati hivatalban kell tárolni, a választópolgárok számára történő betekintés céljából.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvbe.

(6) A képviselő-testület zárt üléséről kettő példányban készül jegyzőkönyv, ebből:

a) egy eredeti példányt a közös önkormányzati hivatalban az általános szabályok szerint, de elkülönítetten kell kezelni és tárolni, mely a jegyző kötelezettsége,

b) egy eredeti példányt papír alapon, valamint elektronikus formában meg kell küldeni a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervhez.

(7) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) jelenléti ív,

c) az előterjesztések,

d) az elfogadott rendeletek.

III. Fejezet

A települési képviselő, a képviselő-testület bizottságai

16. Települési képviselő

16. § (1)  A települési képviselő a jogait és a kötelezettségeit az Mötv. 32. §-ában foglaltak alapján gyakorolja.

(2) A települési képviselő köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van

(3) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén – annak ismertté válását követően – a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.

17. A képviselő-testület bizottságai

17. § (1)  A képviselő-testület előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező tevékenység végzése céljából, továbbá átruházott hatáskörök gyakorlására állandó bizottságokat hoz létre.

^[1](2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat a következő létszámmal hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság                                                                   3 fő

b) Oktatási és Kulturális Bizottság                                                 3 fő

(3) Egy települési képviselő egyidejűleg kettő állandó bizottságnak lehet tagja.

(4) Az állandó bizottságok feladatait, a képviselő-testület által az állandó bizottságokra átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza. Az állandó bizottságok névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(5) A képviselő-testület az állandó bizottságora átruházott hatáskörét minősített többséggel hozott döntésével esetileg visszavonhatja.

(6) A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására 3 tagú ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek az elnöke települési képviselő.

18. A bizottságok működése

18. § (1)  A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülés meghívóját legalább négy nappal az ülés előtt ki kell küldeni.

(2) A bizottságok működéséhez szükséges ügyviteli feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg. Amennyiben a bizottságok nem határozzák meg a működésük szabályait, úgy a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület bizottságainak feladatot állapíthat meg, döntési jogot adhat és önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.

(5) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén a bizottság általa megbízott tagja vezeti.

(6)

(7) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek.

IV. Fejezet

A polgármester és az alpolgármesterek

19. A polgármester

19. § (1)  A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Nagybaracska település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskörét minősített többséggel hozott döntéssel esetileg visszavonhatja.

(5) A polgármester az állampolgárok számára minden hét hétfői napján délelőtt 10.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart.

20. Az alpolgármesterek

20. § (1)  A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, titkos szavazással társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület egy alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül választ.

(3) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

(4) Az alpolgármesterek feladatköreit a polgármester határozza meg.

V. Fejezet

A jegyző és a közös önkormányzati hivatal

21. A jegyző

21. §    A jegyző Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által kötött megállapodás alapján, az Mötv. szabályai szerint, valamint a Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozottak szerint látja el feladatait a Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal vonatkozásában.

22. A közös önkormányzati hivatal

22. § (1)  Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Csátalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közöttük létrejött megállapodással közös önkormányzati hivatalt hoztak létre az 1. § (3) bekezdésben foglalt elnevezéssel és székhellyel.

(2) A közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltségének megnevezése: Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Csátaljai Kirendeltsége, címe: 6523 Csátalja, Kossuth L. u. 2/B.

(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési rendjét, feladatait külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

VI. Fejezet

Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

23. § (1)  Az önkormányzat együttműködik a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében a Nagybaracska Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat a Nagybaracska Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez ingyenesen helyiséghasználatot biztosít a tulajdonában lévő Nagybaracskai Közös Önkormányzati Hivatal Nagybaracska, Szabadság tér. 10. szám alatt lévő hivatali helyiségében.

(3) A Nagybaracska Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges ingyenesen használatba adott ingó vagyontárgyakat az önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza.

(4) A Nagybaracska Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez a személyi és tárgyi feltételek biztosításának szabályait a Nagybaracska Községi Önkormányzat és a Nagybaracska Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza. 

VII. Fejezet

Az önkormányzat társulásai

24. § (1)  A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában ezek fejlesztése, javítása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal, ezek társulásaival.

(2) Az együttműködés célja és rendeltetése különösen:

a) az érintett települési önkormányzatok terveinek, fejlesztési koncepcióinak, programjainak egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,

c) közös működési és fejlesztési problémákban a szolgáltató szervezetek felé történő együttes fellépés,

d)

e)közös beruházási projektek lebonyolítása.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli. 

VIII. Fejezet

Helyi fórumok

23. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

25. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályait külön rendeletben állapítja meg.

24. Közmeghallgatás

26. § (1)  A Képviselő-testület évente egyszer a polgármester által meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörét – a rendezvény előtt legalább 8 nappal – a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(4)

(5) A közmeghallgatás a falugyűlés keretében is megtartható.

(6) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a következő témakörökben írja elő a társadalmi egyeztetést:

a) Települési rendezési terv, helyi építési szabályzat

b) Önkormányzati jelképek –címer, zászló- használat

c) Közterületek rendje és településtisztaság

(7) A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló Képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és a közös önkormányzati hivatal hirdetőjén.

(8) A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló Képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a közös önkormányzati hivatalba.

(9) A Képviselő-testület előtt a polgármester terjeszti elő a társadalmi egyeztetésben kialakított írásbeli véleményeket és értékeli a rendelet tervezetének tárgyalásakor.

25. Falugyűlés

27. § (1)  A polgármester az önkormányzat éves munkájának közvetlen ismertetése, előre meghatározott jelentős közérdekű ügy lakossági tájékoztatása, és közvetlen lakossági vélemények kérése végett falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés helyét, idejét, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörét – a rendezvény előtt legalább 8 nappal – a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

IX. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, költségvetése

26. Az önkormányzat vagyona

28. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról külön rendeletet alkot.

27. Az önkormányzat költségvetése

29. § A képviselő-testület az éves költségvetését külön rendeletben állapítja meg.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1)  Ez a rendelet 2011. április 5. napján lép hatályba.

(2) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet:        Az állandó bizottságok feladatai, átruházott hatáskörök

b) 2. melléklet:        A polgármesterre átruházott hatáskörök

(3) A rendelet függelékei:

a) 1. függelék:         Képviselő-testület tagjainak névsora

b) 2. függelék:         A képviselő-testület állandó bizottságainak névsora

c) 3. függelék          Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok

(4) Hatályát veszti a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.5.) önkormányzati rendelet, a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.5.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2010. (X.25.) Kt. rendelet és 1/2011. (II.17.) önkormányzati rendelet.

Nagybaracska, 2011. március 16.

                       Király Sándor                                                               Tóth Istvánné

                       polgármester                                                                      jegyző

A rendelet kihirdetve:               2011. április 1.

                                                                                                           Tóth Istvánné

                                                                                                                jegyző