Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2010. (IX. 21.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelemről
Hatályos: 2010. 10. 01- 2011. 02. 17Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2010. (IX. 21.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelemről
Bevezető rész
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy az emberi egészség és környezet megóvása érdekében megállapítsa:
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Sükösd nagyközség közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel a nagyközség közigazgatási területén tartózkodnak, illetve tevékenységet folytatnak.
(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni a levegő tisztaságának védelme érdekében:
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában szereplő alapfogalmak:
1. avar- és kerti hulladék: a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány, falomb, kaszalék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (továbbiakban kerti hulladék);
2. hangosító berendezés: olyan műszaki berendezés, melyet azzal a céllal üzemeltetnek, hogy berendezés által kibocsátott hang egyszerre több ember számára is hallható legyen;
3. egyidejűleg működő hangosító berendezés: a védendő létesítmény szempontjából egynél több egyidejűleg működő hangosító berendezés 100 m (tapasztalati érték) távolságon belül;
4. helyi jelentőségű védett természeti terület: helyi rendelet által védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület;
5. helyi védelem alatt álló természeti érték: helyi rendelet által védetté, fokozottan védetté nyilvánított nyilvánított -kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő- élőszervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, , annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány;
6. allergén növények: a rendelet szempontjából azok a növények, melyeket az 1. sz. táblázat tartalmaz;
7. 7. Mobil üzemeltetés: a műsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a helyét;
8. 8. Roncsolt földterület: melyen a természetes terepszint megváltoztatását eredményező (felső humuszréteg letolása után) földkitermelés történt, vagy jelentős mennyiségű illegális kommunális hulladék elhelyezésére került sor;
9. 9. Szabadtéri üzemeltetés: műsorszórás szabad-téren, vagy építmény helyiségében, jellemzően nyitott nyílászárók mellett;
10. 10. Zárttéri üzemeltetés: műsorszórás valamely építmény zárt helyiségében, jellemzően zárt nyílászárók mellett.
Levegőtisztaság-védelem
Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének, égetésének szabályai
4. § Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló jogszabály által meghatározott fertőzések esetében.
Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok
5. § (1) Az avar és kerti hulladékot elsősorban komposztálással kell hasznosítani. Amennyiben az avar és kerti hulladékok házi komposztálása nem megoldható, lehetőség szerint igénybe kell venni a települési szilárd hulladék begyűjtő közszolgáltató által szervezett lombtalanítási szolgáltatást.
(2) Az avar és kerti hulladékok égetése csak szeptember 1. és november 30. , valamint március 1. és április 30. közötti időszakban, hétköznap és szombati napokon, 9.00 és 18.00 óra közötti időszakban történhet. Az égetés szélcsendes időben végezhető.
(3) Tilos avar és kerti hulladékot égetni vasárnap és ünnepnapokon, valamint a meghirdetett lombtalanítási akció előtt 2 héttel. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat más kommunális, ipari eredetű, veszélyes hulladékot, veszélyes anyagot (háztartási hulladék, műanyag, gumi, fáradt olaj, festék, hígító, gázolaj, benzin)
(4) Égetni csak megfelelően kialakított tűzrakó helyen, nagykorú cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, a személy és vagyonbiztonság fokozott betartása és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad. Közterületen avar és kerti hulladék nem égethető.
(5) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható.
6. § (1) A kerti hulladék égetése csak úgy történhet, hogy az a környezete káros hatással ne legyen, tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye, hőtermelés) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan, kis adagokban történhet.
(2) Nagy mennyiségű füstöt termelő anyagot (nedves kerti hulladék) égetni tilos. A tüzelést végző túlzott füst- illetve koromképződés esetén köteles a tüzet eloltani és a levegőszennyezést megszüntetni
(3) A tulajdonos egyszerre nagyobb mennyiségű avar- és kerti hulladék elégetési szándéka esetén a szomszédokat tájékoztatni köteles az égetés várható időpontjáról. Az égetés egy alkalommal maximum 3 óra időtartamig tarthat. Tilos az avar és kerti hulladék égetése a párás, ködös, esős időben, erős szél esetén.
(4) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni, meg kell győződni róla, hogy a tűz elhamvadt.
(5) A tartós szárazság miatt elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.
A háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok
7. § (1) A háztartási fűtési tevékenység során a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.
(2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
(3) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot – különösen ipari és veszélyes hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket – nem tartalmazhat.
Porképződés megelőzése és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok
8. § A porképződés megelőzése, csökkenése érdekében:
(1) A beépítetlen építési telkeket virágzó gyomnövénytől mentesen kell tartani.
(2) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényű, vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.
(3) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkező földet, törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására közterület esetében a közterület-foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínéről, vagy lefedetten kell tárolni.
(4) Bűzös anyagot csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani, illetve tárolni.
Allergiát okozó növények elleni védekezési szabályok
9. § (1) Az ingatlanok virágzó gyomnövénytől mentes állapotban tartása a tulajdonos, illetve használó, haszonélvező, bérlő, kezelő kötelessége.
(2) A rendelet 1. sz. mellékletében felsorol, leggyakoribb allergiát, mérgezést okozó gyomnövényeket az ingatlan tulajdonosa, használója, haszonélvezője, bérlője, kezelője köteles eltávolítani.
(3) Az allergiát és mérgezést okozó – melléklet szerinti – egyéb növény telepítése tilos.
Víz- és földvédelem
10. § (1) Természetes felszíni vízfolyásokba és csapadékvízgyűjtő árkokba tisztítatlan szennyvizet, iszapot bevezetni, és hulladékot elhelyezni tilos.
(2) A csapadékvíz gyűjtő árkokban a víz elfolyását gátolni tilos.
(3) Tilos az ingatlanok szennyvizét, vagy egyéb szennyező anyagát (trágyalé, iszap, vegyszer maradék) nyílt csatornába és zárt csapadékvíz elvezető csatornába vagy használaton kívüli kútba, lakóingatlan területén elvezetni, illetve engedély nélkül elöntözni.
(4) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségen túl, a roncsolt földterület rendezéséről gondoskodnia kell.
Természetvédelem
11. § (1) A védetté nyilvánítás magasabb szintű jogszabály alkalmazása melletti helyi rendeleti előírásai az alábbiak.
(2) A védetté nyilvánítási eljárásban meg kell vizsgálni:
Zajvédelem
12. § (1) Zajvédelmi szempontból Sükösd nagyközség mindenkor hatályos helyi építési szabályozási tervét, illetve erre vonatkozó környezetvédelmi munkarészt kell alapul venni.
(2) Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló magasabb szintű jogszabály előírásit kell alkalmazni.
(3) A zaj és rezgés terhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló magasabb szintű jogszabály tartalmazza.
Működéssel kapcsolatos szabályok
13. § Szabadtéri rendezvényeket nappal az iskolák, óvodák, irodaépületek, templomok, temetők 200 méteres környezetében – a zavartalan működés érdekében – az üzemeltetővel előzetesen egyeztetve lehet megtartani.
Mobil hangosító berendezések működésének szabályai
14. § (1) Mobil szabadtéri hangosító berendezést legfeljebb heti 3 alkalommal lehet üzemeltetni nappali időszakban
(2) A berendezés üzemeltetésének szándékát, -ha az önkormányzat hivatalának más engedélyezési, vagy közreműködő szakhatósági eljárásában még nem nyújtották be- legalább 3 munkanappal annak megkezdése előtt, az arra rendszeresített nyomtatványon (2. sz. melléklet) be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a működtetés időszakát, útvonalát.
(3) Pihenő és munkaszüneti napokon mobil szabadtéri műsorszórás a község egész területén csak 0800-1200 és 1500-1900 óra között folytatható.
(4) A mobil hangosító berendezéssel üzemeltetés során egy adott helyen maximum 3 percig lehet megállni.
Különleges zajkeltéssel kapcsolatos zajvédelmi előírások
15. § (1) Légi-bemutatók, sétarepülések, gépi hajtású járműversenyek, edzések 0800-2200 óra között rendezhetők. Ezen alkalmi rendezvények kizárólag engedély alapján tarthatók.
(2) Jelentős zajkibocsátással járó alkalmi rendezvények – szabadtéri koncertek – az illetékes hatóságtól megkért engedély alapján 0800 -0200 óra között tarthatók.
(3) A nagyközség számára jelentős szabadtéri rendezvények esetén engedély beszerzése nem szükséges de a várható zajkibocsátásról az érintett lakosságot tájékoztatni kell.
(4) Zajjal járó munkát (pl. betonkeverés, fűnyírás, fűrészelés, stb.) a lakóövezetekben 0500-2100 óra között lehet végezni.
Önkormányzati Környezetvédelmi Alap
16. § (1) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (továbbiakban Alap) az önkormányzat működési területén az alábbi feladatok ellátásra szolgáló, elkülönített pénzalap:
Alap felhasználása
17. § Az Alapból megvalósítandó célok:
(1) Levegőtisztaság-védelem (pl. mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, stb.).
(2) Hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos megelőzés, tudatformálás; lakosság részére és az oktatási intézményekben szervezett veszélyes hulladékgyűjtési akciók.
(3) Helyi védelem alatt álló természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása, természetvédelmi területek fenntartása.
(4) Zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés, fásítás.
(5) Zaj- és rezgésvédelem (mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, mérőműszer beszerzése, stb.).
(6) Vizek védelme: felszíni- és felszín alatti vizek (talajvíz) védelme.
Rendelkezés az Alappal
18. § A települési Önkormányzati Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a képviselő-testület az éves költségvetés elfogadásakor dönt.
A rendelet betartásának ellenőrzése, a rendelet szabályai megszegésének következményei
19. § Az e rendeletben szabályozottak betartásának ellenőrzésére a sükösdi nagyközségi önkormányzat polgármesteri hivatalának kijelölt dolgozója jogosult. Amennyiben a kijelölt dolgozó szabályszegést tapasztal, a hatásköre szerint eljáró hatóságnál bejelentéssel él.
A levegőtisztaság-védelmi szabályok megszegésének következménye
20. § (1) A települési önkormányzat jegyzője hatáskörén belül a levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály alapján bírságot szab ki, és hatósági intézkedést kezdeményez.
(2) A légszennyezési bírságot az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapba kell befizetni.
(3) Aki az avar és kerti hulladék égetésére, valamint a háztartási fűtési tevékenységre vonatkozó, e rendelet 5. §, 6. §, 7. §-ban rögzített szabályokat megszegi, szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
21. §
Mobil hangosító berendezések működése szabályai megszegésének következménye
vonatkozó
22. §
Különleges zajkeltéssel kapcsolatos zajvédelmi előírások megszegésének következménye
23. §
Víz- és földvédelem szabályai megszegésének következménye
Záró rendelkezések
24. § (1) E rendelet 2010. október 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésétől keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Képviselő-testület a 15/2002.(IX.12) Kt. sz., a 26/2004.(XI.3.) Kt.sz. rendelettel módosított 11/2002.(VII.11.) Kt. sz. rendeletét hatályon kívül helyezi.
(3) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt és végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni.
1. számú melléklete
ALLERGIÁT ÉS MÉRGEZÉST OKOZÓ NÖVÉNYEK
Megnevezés |
Veszélyesség mértéke |
Mérgező részek |
Mérgező növény |
||
Ricinus communis |
+++ |
A növény minden része |
Allergiát okozó gyomnövények |
||
Cannabis (kender) |
+ |
Pollen |
Chenopodiaceae (libatopfélék) |
+++ |
Pollen |
Artemisia (üröm) |
++++ |
Pollen |
Ambrosia (parlagfű) |
++++ |
Pollen |
Rumex (lórum) |
+++ |
Pollen |
illetékbélyeg |
MOBIL SZABADTÉRI HANGOSÍTÓ BERENDEZÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK
BEJELENTÉSE