Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (XI.11.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2020. 12. 04- 2022. 08. 31Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (XI.11.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Bevezető rész
1. A rendelet területi és személyi hatálya
1. § Jelen rendelet Sükösd nagyközség közigazgatási területére, Sükösd nagyközség önkormányzatára és annak szerveire terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
3. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései
3. § Az önkormányzat jelképei a címer, zászló és bélyegző. Használatukat, leírásukat az önkormányzat külön rendeletében szabályozza. A címer képét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. § (1) A képviselő-testület a községért áldozatot hozó, s fejlődését nagyban elősegítő személyek részére erkölcsi elismerés jeléül évente egy alkalommal „díszpolgári” címet adományozhat. A díszpolgári címmel járó pénzjuttatást a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében tervezi meg.
(2) A képviselő-testület a Sükösdön működő, az oktatás, a közigazgatás, az egészségügy, a kultúra, a sport és a közművelődés területén elért sikereire és odaadó munkájára tekintettel „Sükösd településért” díjat adományozhat. A díjjal járó pénzjuttatást a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében tervezi meg.
4. Általános rendelkezések
5. § (1) Az önkormányzat
6. § A Sükösdi Nagyközségi Önkormányzat feladatai:
(1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.), valamint más törvényben a helyi önkormányzatoknak meghatározott kötelező feladatok. A Képviselő-testület által ellátott nem kötelező feladatok: az éttermi és mozgó vendéglátás, rendezvényi étkeztetés, egyéb vendéglátás, helyi civil szervezetek támogatása, közösségi rendezvények, idősek ápoló- gondozó otthona.
(2) A települési önkormányzat (1) bekezdésben rögzített feladatait alábbi költségvetési szervekkel és szakfeladaton nyilvántartott székhelyeken és telephelyeken láttatja el:
a) Sükösdi Polgármesteri Hivatal (székhely: Sükösd, Dózsa Gy.u.201.)
7. § Az önkormányzat társulásban, szövetségben részt vehet. Megállapodásban, illetve alapító okiratban kell leszabályozni, hogy milyen tevékenységre, időtartamra, és milyen anyagi támogatással vehet részt a társulásban, szövetségben.
5. A Képviselő-testület szervezete, működése
8. § A Képviselő-testület
(1) hivatalos elnevezése: Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete
(2) létszáma 7 fő, összetétele:
9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal tart ülést.
(2) Az ülést 15 napon belül össze kell hívni: a települési képviselők egynegyedének, az önkormányzati bizottságnak, a kormányhivatal vezetőjének az összehívás indokát tartalmazó indítványára.
(3) Az ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester gyakorolja e jogot. Az alpolgármesteri tiszt betöltetlensége és tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívására és vezetésére a költségvetési és ügyrendi bizottság elnöke jogosult. A meghívót és a nyílt ülés anyagát elektronikus úton, a képviselő és a szakértőként az ülésen részt vevők, valamint a nemzetiség elnöke által kizárólagosan használt, általa bejelentett e-mail címre úgy kell elküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 5 nappal hamarabb megkapják. A meghívóban szerepelni kell az ülés helyének, idejének, a napirendeknek. A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket, tervezeteket. Az ülésre meg kell hívni a 8. § (5) bekezdésben részletezett tanácskozási joggal rendelkező résztvevőket, a szakértőt valamint a jegyzőt, a jegyző távollétében az ő helyettesítésére kijelölt köztisztviselőt. A képviselő-testület ülésére-, ha törvény meghívását kötelezően nem írja elő- meghívható még az érintett. Mindazok, akik a fenti személyeken kívül a polgármester döntése szerint az adott témakörben érintettek, a meghívót és mellékleteit írásban kapják meg.
(4) a) A nyílt ülés meghívóját a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Zárt ülés esetén az előterjesztésen fel kell tüntetni a „zárt üléses előterjesztés” megjegyzést és így kell a nyílt ülésre vonatkozó határidőn belül megküldeni minden meghívottnak.
b) A döntésre váró ügy és a körülmények mérlegelése után a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásáról a polgármester dönt. A rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén a meghívót és előterjesztést a képviselők számára elektronikusan kell kiküldeni, emellett telefonon is értesíteni kell az ülés megtartásáról a meghívottakat.
(5) a) A képviselő-testület ülése a b) pontban részletezettek kivételével nyilvános.
b) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, továbbá zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
c) A választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, a jelen rendelet 4. sz. melléklete szerinti nyilatkozatot kell kitölteni az érintettnek.
d) A zárt ülés elrendelését az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés ügyében, a vagyonra vonatkozóan az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázatról való döntés tárgyalásakor a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti. A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbségű szavazattal dönt.
(6) a) A képviselő-testületi ülés előterjesztései rendeletalkotás, intézmény alapítása, megszüntetése, társulások létrehozása esetén kötelezően írásosak, egyéb ügyben formailag kötetlenek.
b) A képviselő-testületi ülések előterjesztését a polgármester, a jegyző, képviselői indítvány esetén a képviselő jegyzi.
(7) Az ülésen résztvevő személyeknek az ülésvezető polgármester engedélyezi a hozzászólási jogot.
10. § (1) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha a megválasztott települési képviselők több, mint a fele megjelent. A betöltetlen képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, és a jelenlévő képviselők közül választott egy fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére javaslatot tesz. Egyes témáknak a napirendre kerülését bármely képviselő, a polgármester és a jegyző kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
11. § (1) A képviselő-testület döntései határozatok és rendeletek. A képviselők a határozatokat általában egyszerű szótöbbséggel hozzák. Ez a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint a felének egybehangzó szavazatát jelenti. Minősített többségű döntésekhez a megválasztott települési képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített szükséges érvényes szavazat hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította.
(3) Minősített többségű döntés szükséges az alábbi tárgyakban:
a) a rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
f) polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti kereset benyújtásáról szóló döntéshez
g) az önkormányzati képviselő kizárásához;
h) összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához;
i) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez;
j) a képviselő-testület feloszlásának kimondásához;
k) hitel felvételéről való döntéshez;
c) zárt ülés elrendeléséről, ha a vagyonával való rendelkezésről kell döntést hozni, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené;
m) polgármester elleni kereset benyújtásáról szóló döntéshez;
n) helyi népszavazás kezdeményezéséről való döntéshez;
o) hatáskör átruházásakor,
p) nemzetiségi önkormányzat kezdeményezéséről történő döntés.
q) a vagyontárgyak önkormányzati törzsvagyonná és törzsvagyontárgyak üzleti vagyonná minősítéséhez
r) a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vagy nemzeti
vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntéshez.
12. § (1) A képviselő-testület tagjai kézfelemeléssel, igennel vagy nemmel szavaznak, személyüket, vagy közeli hozzátartozójukat érintő kérdésekben tartózkodhatnak a szavazástól. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet azon ügyekben, melyekben zárt ülés tartható. Erről a képviselő-testület egyszerű többséggel foglal állást.
(3) A titkos szavazást a Képviselő-testületi ülés szünetében a Költségvetési és ügyrendi bizottság bonyolítja le. A szavazáshoz külön helyiséget biztosít, s urnába gyűjti a leadott szavazatokat, biztosítva a szavazás titkosságát, majd kihirdeti az ülésen a titkos szavazás eredményét. A titkos szavazás eljárásáról 2 példányban külön jegyzőkönyv készül, melyet a Költségvetési és ügyrendi bizottság elnöke - távollétében a bizottság egy tagja- és a jegyző írnak alá. A Képviselő- testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
(4) A képviselő-testület név szerinti szavazással dönt a képviselők egynegyedének indítványára, továbbá:
a) a helyi adóról,
b) a költségvetésről,
c) zárszámadásról,
d) hitelfelvételről,
e) önkormányzati tulajdon elidegenítéséről,
f) a képviselő-testület által esetenként elrendelt ügyekben.
(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként, ábécé-rend szerint olvassa a jelenlévő képviselők neveit, akik nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. Név szerinti szavazáskor a polgármester utolsóként szavaz.
13. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban. A zárt ülésről 1 példányos jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és az ábécé - rendben soron következő jelenlévő képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(4) A képviselő-testület határozati döntéseit évenként kezdődően folyamatosan kell számozni. Jelölése: szám/ évszám (az ülés hónapja, napja) Kt. számú határozat. A határozat végén fel kell tüntetni a végrehajtására megszabott határidőt és a felelőst.
(5) Nem kell számozott határozatként rögzíteni a jegyzőkönyvben az ügyrendi kérdést, a jegyzőkönyv-hitelesítőt elfogadó döntést, a képviselői kérdésre adott választ, a név szerinti szavazás elrendelését.
(6) A nyílt és a zárt ülések jegyzőkönyve és mellékletek eredeti irattári példányát elektronikus úton kell továbbítani az ülést követő 15 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modulján keresztül a Kormányhivatalnak.
6. A közmeghallgatás
14. § (1) A képviselő-testület legalább évi egy alkalommal közmeghallgatást tart. Tájékoztatja a lakosságot az éves működésről, az egyéb, a lakosságot érintő fontosabb kérdésekről. A lakosság és a társadalmi szervezetek közérdekű felvetéseire válaszol, javaslattételeinek megfelelő fórumot biztosít.
(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatás meghívóját legalább 7 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
7. Önkormányzati rendeletalkotás
15. § (1) A képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
16. § (1) A rendelet elfogadását követően, annak a képviselő-testület által elfogadott szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(2) Az önkormányzati rendeleteket évenként kezdődően és folyamatosan kell sorszámozni.
(3) A rendelet jelölése: sorszám/év (kihirdetés hónapja, napja) önkormányzati rendelet.
(4) A rendelet hatálybalépésének napját a képviselő-testület szabályozza.
(5) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A kihirdetés a helyben szokásos módon, azaz a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
17. § (1) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a következő témakörökben írja elő a társadalmi egyeztetést:
a) Települési rendezési terv, helyi építési szabályzat
b) Önkormányzati jelkép – címer, zászló – használata
c) Közművelődés
d) Temető használat
e) Üzletek működési rendje
f) Közterület használat
(2) A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló Képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és az önkormányzati hivatal hirdetőjén.
(3) A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatban írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló Képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a polgármesteri önkormányzati hivatalba.
(4) A Képviselő-testület előtt a polgármester terjeszti elő a társadalmi egyeztetésben kialakított írásbeli véleményeket és értékeli a rendelet tervezetének tárgyalásakor.
8. A Képviselő-testület bizottságai
18. § A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
(1) Költségvetési és ügyrendi bizottság, mely legfeljebb 5 tagból áll
(2) Oktatási, szociális és kultúrális bizottság, mely legfeljebb 5 tagból áll
(3) Ideiglenes Bizottság
19. § (1) Bizottság elnöke csak képviselő-testületi tag lehet. A bizottság elnökét és általános hatáskörű helyettesét a képviselő-testület választja meg. A bizottság összetételét oly módon kell meghatározni, hogy a bizottság tagjainak több mint a fele képviselő-testületi tagokból álljon.
(2) A bizottság tagjaira a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.
(3) A bizottság – feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit, állást foglal a bizottság témakörébe tartozó ügyekben, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület az általa átruházott hatáskört visszavonhatja, illetve az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat.
(4) A polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggesztheti, ha a döntés ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
(5) Az egyes bizottságok hatásköreit a 2. sz. melléklet tartalmazza.1
(6) Az ideiglenes bizottság felállításáról a képviselő-testület ülésén határozattal dönt. Az ideiglenes bizottság feladata: a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, véleményalkotás, a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügyben együttműködés a polgármesteri hivatallal.
(7) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
9. A polgármester, az alpolgármester, és a jegyző
20. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
21. § (1) A polgármester feladatai:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak a feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;
(2) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.2
(4) Két képviselő-testület ülés között az alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet a polgármester, mely döntésről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol:
a) Határidős területfejlesztési, területrendezési önkormányzati véleményezés
b) Határidős pályázatbenyújtás
c) Önkormányzati rendezvényt érintő határidős döntés
d) Határidős együttműködési megállapodások, nyilatkozatok kiadása
22. § (1) A polgármester felett a munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármestert jogszabályban meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre ruházhatja át. Ennek gyakorlásához utasítást adhat, hatáskört visszavonhat.
(3) A polgármester megválasztásakor, majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. A polgármester köteles megválasztását követő 30 napon belül felvételét kérni a köztartozásmentes adózói adatbázisba.
23. § (1) A képviselő-testület a polgármester általános helyettesítésére, és munkájának segítésére a képviselők közül egy alpolgármestert választ.
(2) Ahol a szervezeti és működési szabályzat polgármestert említ, ott helyettesítés esetén az alpolgármestert kell érteni.
(3) Az alpolgármester a polgármester által meghatározott feladatát társadalmi megbízatásban látja el. Az alpolgármester munkarendje: keddi napokon 16.00 órától a Sükösdi Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart. Megbízatásával kapcsolatban felmerült és igazolt költségét az önkormányzat esetenként megtéríti. Az alpolgármestert- kérelme alapján- külön jogszabályban meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.
(4) Az alpolgármestert a polgármester javaslatára, a képviselő-testület tagjai sorából titkos szavazással választják meg.
(5) Az alpolgármester feladatai ellátásáért tiszteletdíjban részesül. Tiszteletdíját a képviselő-testület határozza meg.
24. § (1) A polgármester a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben rögzített követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A Képviselő-testület aljegyzői tisztséget nem alapít a Sükösdi Polgármesteri Hivatalban. A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén annak megszűntéig- de legfeljebb 6 hónapra- a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával a Sükösdi Polgármesteri Hivatalban a jegyzői tisztség betöltésére megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselőt bízza meg.
(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat;
l) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi illetve a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
(3) A jegyző javaslatot terjeszt a polgármester elé a polgármesteri hivatal feladataira, az önkormányzat munkájának szervezésére, a döntések előkészítésére és végrehajtására.
10. A települési képviselő
25. § (1) A helyi önkormányzati települési képviselő Sükösd teljes lakosságának képviseletére megválasztott képviselő.
(2) A települési képviselőt tisztsége ellátására havi tiszteletdíj illeti meg. A képviselői tiszteletdíj mértékét helyi rendelet szabályozza. Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni jutatását a képviselő-testület legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, illetve megvonhatja.
(3) A képviselő-testület egy havi tiszteletdíj elvonását határozhatja el, ha a képviselő egymást követő 2 hónapon át a képviselő-testületi üléseken nem vesz részt.
11. A Sükösdi Polgármesteri Hivatal
26. § (1) A képviselő-testület önálló hivatalának elnevezése: Sükösdi Polgármesteri Hivatal. (továbbiakban: hivatal) A hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadást a képviselő-testület a Sükösdi Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában határozza meg.
(2) A polgármesteri és a jegyzői hatáskörbe tartozó ügyek rendezésére, a hivatali eljárás szabályozására, kiadmányozásra a polgármester és a jegyző utasítást ad ki.
(3) A hivatalhoz kapcsolódó közösségi feladatokat, tevékenységeket a Sükösdi Polgármesteri Hivatal alapító okirata határozza meg.
12. Települési nemzetiségi önkormányzat
27. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete folyamatos kapcsolatot tart fenn a települési nemzetiségi kisebbségi önkormányzattal. A kapcsolattartást és a nemzetiségi önkormányzat működését biztosító feladatokat külön együttműködési megállapodásban rögzítik.
(2) A képviselő-testület a közvetlen kapcsolat fenntartásával a polgármestert bízza meg. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő egyeztetési feladatokat a jegyző végzi el.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi üléseken tanácskozási joggal a nemzetiség képviselőjeként jogosult részt venni. A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joga gyakorlása során javaslatot tehet a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására. A képviselő-testület soron következő ülésén köteles a javaslatot, kezdeményezést megtárgyalni, a tárgyban döntést hozni, és annak eredményéről a kezdeményezés, javaslat benyújtásától számított negyvenöt napon belül értesíteni a nemzetiségi önkormányzatot.
(4) A helyi önkormányzat biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület működését biztosító feltételeket.
(5) A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzattal való együttműködéséről megállapodást köt.
13. Helyi népszavazás
28. § A helyi népszavazást legalább 20 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezheti.
11. Az önkormányzat költségvetése, vagyona, belső ellenőrzése
29. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését rendeletben állapítja meg.
(2) A rendelettervezetet a jegyző az intézményvezetőkkel megismerteti, és véleménynyilvánításukhoz megfelelő fórumot biztosít.
30. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását célozzák.
(2) Az önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról külön rendeletet alkot.
31. § A belső ellenőr jogállása, feladata:
(1) A belső ellenőrzés kiterjed az önkormányzat és költségvetési szervei minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára. A belső ellenőrzést polgári jogi szerződés keretében, külső szolgáltató megbízásával kell biztosítani. A belső ellenőrzést végző külső szolgáltató szervezeti és funkcionális függetlenségét garantálni kell, közvetlenül a jegyző irányítása alá tartozik. A belső ellenőrnek tevékenysége során függetlennek, külső befolyástól mentesnek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie.
(2) A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata:
a) Elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét.
b) Elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát.
c) A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint az önkormányzat, mint költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében.
d) Nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
(3) A bizonyosságot adó tevékenységet az alábbi ellenőrzési típusok szerint kell ellátni:
a) A szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az önkormányzati szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai.
b) A pénzügyi ellenőrzés célja az önkormányzati szervezetnek, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése.
c) A rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó vizsgálatát kell elvégezni.
d) A teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg.
e) Az informatikai ellenőrzés az önkormányzat és költségvetési szervénél működő informatikai rendszerek megfelelőségére, megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére, megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul.
(4) A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok lehetnek különösen:
a) vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével;
b) pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás;
c) a vezetőség szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében;
d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén;
e) konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében;
f) javaslatok megfogalmazása az önkormányzat és költségvetési szerve működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a belső szabályzatok tartalmát, szerkezetét illetően.
14. Záró és értelmező rendelkezések
32. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/2013. (VI.28.) Kt. sz. rendelet.
(3) E rendeletben a Sükösd Nagyközség Önkormányzata kormányzati funkcióit az 5. sz. melléklet, szervezeti ábráját a 6. sz. melléklet mutatja be.
1. melléklet
2. melléklet
1. Költségvetési és ügyrendi bizottság
előzetes véleményezése.
2. Oktatási, szociális és kultúrális bizottság
2.1. Oktatással kapcsolatban:
2.3. Kultúra területén :
ösztönzése
3. melléklet
a) a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és
b) Munka törvénykönyv szerinti alkalmazottak esetén.
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
Módosította: 17/2020-(XII.2.) önkormányzati rendelet., hatályos: 2020.12.04-től.
Módosította: 17/2020.(XII.2.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020.12.04-től.
Módosította a 17/2020. (XII.2.) önkormányzato rendelet, hatályos 2020. december 4-től.
Módosította a 17/2020. (XII.2.) önkormányzato rendelet, hatályos 2020. december 4-től.
Módosította: 17/2020.(XII.2.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020.12.04-től
Módosította: 17/2020.(XII.2.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020.12.04-től
Módosította: 17/2020.(XII.2.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020.12.04-től
Módisította a 8/2020/(IV.22.) önkormányzai rendelet, hatályos 2022.04.23-tól