Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (XI.11.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 03. 01

Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (XI.11.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

2024.03.01.

Bevezető rész

Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Sükösdi Nagyközségi Önkormányzat szervezeti és működési rendjét Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk(1) bekezdés d. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §- ban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

1. A rendelet területi és személyi hatálya

1. § Jelen rendelet Sükösd nagyközség közigazgatási területére, Sükösd nagyközség önkormányzatára és annak szerveire terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.helyben szokásos módon történő hirdetés, közzététel: A Sükösdi Polgármesteri Hivatal épületében közzétett hirdetőn és a települési honlapon
2. hozzátartozó: a Polgári törvénykönyvben ekként meghatározott személy

3. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

3. § Az önkormányzat jelképei a címer, zászló és bélyegző. Használatukat, leírásukat az önkormányzat külön rendeletében szabályozza. A címer képét jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület a községért áldozatot hozó, s fejlődését nagyban elősegítő személyek részére erkölcsi elismerés jeléül évente egy alkalommal „díszpolgári” címet adományozhat. A díszpolgári címmel járó pénzjuttatást a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében tervezi meg.

(2) A képviselő-testület a Sükösdön működő, az oktatás, a közigazgatás, az egészségügy, a kultúra, a sport és a közművelődés területén elért sikereire és odaadó munkájára tekintettel „Sükösd településért” díjat adományozhat. A díjjal járó pénzjuttatást a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében tervezi meg.

4. Általános rendelkezések

5. § (1) Az önkormányzat

hivatalos megnevezése: Sükösd Nagyközség Önkormányzata
székhelye: Sükösd, Dózsa György út 201.
működési területe: Sükösd közigazgatási területe
döntéshozó legfőbb szerve: Sükösd Nagyközség Önkormányzatának
Képviselő-testülete
A Képviselő-testület szervei: polgármester, alpolgármester, bizottságok, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulás.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával
kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre, melynek megnevezése és címe:
Sükösdi Polgármesteri Hivatal, 6346 Sükösd, Dózsa György út 201.

6. §1 (1) A Sükösd Nagyközség Önkormányzatának feladatai: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.), valamint más törvényben a helyi önkormányzatoknak meghatározott kötelező feladatok. A Képviselő-testület által ellátott nem kötelező feladatok: az éttermi és mozgó vendéglátás, rendezvényi étkeztetés, egyéb vendéglátás, helyi civil szervezetek támogatása, közösségi rendezvények, idősek ápoló- gondozó otthona, pékség és Ökopark Látogatóközpont fenntartása, működtetése.

(2) A települési önkormányzat (1) bekezdésben rögzített feladatait alábbi költségvetési szervekkel és szakfeladaton nyilvántartott székhelyeken és telephelyeken láttatja el:

a) Sükösdi Polgármesteri Hivatal (székhely: Sükösd, Dózsa Gy. u. 201.) telephelyei: Napközi konyha-Sükösd, Deák F. u. 123., és a Napközi konyhához tartozó „ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség” a Sükösd, Dózsa Gy. u. 195. sz. alatti Borostyán Gondozóház intézményben.

b) Önkormányzati telephelyek:

ba) Egészségügyi központ (Sükösd, Dózsa Gy.u.164.)

bb) Műszaki részleg (Sükösd, Dózsa Gy. u. 201.)

bc) Könyvtári szolgáltató hely (Sükösd, Dózsa Gy.u.199.)

bd) Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások (Sükösd, Dózsa Gy.u.162.)

be) Művelődési ház, mint közösségi színtér (Sükösd, Dózsa Gy.u.199.)

bf) Ökopark Látogatóközpont (Sükösd, Dózsa Gy. u. 54.)

bg) Ifjúsági ház (Sükösd, Hősök útja 7.)

bh) Mozi (Sükösd, Kossuth L. u. 2.)

bi) Pékség (Sükösd, Daráló u. 4.)

(3) A Képviselő-testület a Sükösdi Polgármesteri Hivatalt önállóan működő és gazdálkodó, a Sükösdi Tulipánfa Óvoda és Mini Bölcsődét és a Borostyán Gondozóházat önállóan működő költségvetési szervként alapítja. Ezen költségvetési szervek alapításáról alapító okiratot ad ki.

6/A. §2 (1) Az önkormányzat az azonos telephelyen működő közművelődési és könyvtári szolgáltató hely tevékenységeket kormányzati funkciók alapján látja el.

(2) A közösségi színtéren biztosítja az önkormányzat a működés alapfeltételeit, rendeletben és szabályzatban állapítja meg a színtér használatának szabályait, működésének módját.

7. § Az önkormányzat társulásban, szövetségben részt vehet. Megállapodásban, illetve alapító okiratban kell leszabályozni, hogy milyen tevékenységre, időtartamra, és milyen anyagi támogatással vehet részt a társulásban, szövetségben.

5. A Képviselő-testület szervezete, működése

8. § A Képviselő-testület

(1) hivatalos elnevezése: Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

(2) létszáma 7 fő, összetétele:

- 6 fő települési képviselő
- és a polgármester, aki a képviselő-testület tagja

9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal tart ülést.

(2) Az ülést 15 napon belül össze kell hívni: a települési képviselők egynegyedének, az önkormányzati bizottságnak, a kormányhivatal vezetőjének az összehívás indokát tartalmazó indítványára.

(3)3 Az ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására és vezetésére a költségvetési és ügyrendi bizottság elnöke jogosult. A meghívót és a nyílt ülés anyagát elektronikus úton, a képviselő és a szakértőként az ülésen részt vevők, valamint a nemzetiség elnöke által kizárólagosan használt, általa bejelentett e-mail címre úgy kell elküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 5 nappal hamarabb megkapják. A meghívóban szerepelni kell az ülés helyének, idejének, a napirendeknek. A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket, tervezeteket. Az ülésre meg kell hívni a 8. § (5) bekezdésben részletezett tanácskozási joggal rendelkező résztvevőket, a szakértőt valamint a jegyzőt, a jegyző távollétében az ő helyettesítésére kijelölt köztisztviselőt. A képviselő-testület ülésére-, ha törvény meghívását kötelezően nem írja elő- meghívható még az érintett. Mindazok, akik a fenti személyeken kívül a polgármester döntése szerint az adott témakörben érintettek, a meghívót és mellékleteit írásban kapják meg.

(4) a) A nyílt ülés meghívóját a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Zárt ülés esetén az előterjesztésen fel kell tüntetni a „zárt üléses előterjesztés” megjegyzést és így kell a nyílt ülésre vonatkozó határidőn belül megküldeni minden meghívottnak.

b) A döntésre váró ügy és a körülmények mérlegelése után a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásáról a polgármester dönt. A rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén a meghívót és előterjesztést a képviselők számára elektronikusan kell kiküldeni, emellett telefonon is értesíteni kell az ülés megtartásáról a meghívottakat.

(5) a) A képviselő-testület ülése a b) pontban részletezettek kivételével nyilvános.

b) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, továbbá zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

c) A választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, a jelen rendelet 4. sz. melléklete szerinti nyilatkozatot kell kitölteni az érintettnek.

d) A zárt ülés elrendelését az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés ügyében, a vagyonra vonatkozóan az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázatról való döntés tárgyalásakor a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti. A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbségű szavazattal dönt.

(6) a) A képviselő-testületi ülés előterjesztései rendeletalkotás, intézmény alapítása, megszüntetése, társulások létrehozása esetén kötelezően írásosak, egyéb ügyben formailag kötetlenek.

b) A képviselő-testületi ülések előterjesztését a polgármester, a jegyző, képviselői indítvány esetén a képviselő jegyzi.

(7) Az ülésen résztvevő személyeknek az ülésvezető polgármester engedélyezi a hozzászólási jogot.

10. § (1) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha a megválasztott települési képviselők több, mint a fele megjelent. A betöltetlen képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, és a jelenlévő képviselők közül választott egy fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére javaslatot tesz. Egyes témáknak a napirendre kerülését bármely képviselő, a polgármester és a jegyző kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről és a napirend vita nélküli egyszerű szótöbbségű elfogadása után a képviselő-testület megkezdi munkáját.
(2) A jegyzőkönyv-hitelesítő és a napirend vita nélküli elfogadása után a képviselő-testület megkezdi munkáját. A jelenlévők a jelenléti ívet aláírják, mely a jegyzőkönyv melléklete.
(3) a) A képviselő-testületi ülésen a napirendre vett témák tekintetében a képviselői és egyéb hozzászólások maximum 10 percben adhatók elő. Indokolt esetben a polgármester még 5 perc hozzászólást engedélyezhet.
b) A képviselő a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bármely bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb azt követő 15 napon belül érdemi választ kell adni.
c) Az előterjesztések feletti vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően kíván észrevételt tenni.
(5) Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők és más jelenlévők részére hozzászólási jogot az ülésvezető polgármester adhat. Tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken állandó meghívottként a nemzetiségi önkormányzat elnöke, közbiztonsági kérdések tárgyalásánál a helyi polgárőr egyesület képviselője, körzeti megbízott, a mezőőr, sporttal kapcsolatos kérdésekben a helyi sportegyesület képviselője, szociális kérdésekben témaérintettség esetén a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársa és az önkormányzati munkavállalókat közvetlenül érintő döntéseknél a munkavállalói érdekképviselet.
(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott döntés érvénytelen. Az érintett témát az aktuális, vagy az azt követő ülésen a képviselő-testület újra tárgyalja, majd megismétli a szavazást, melyben a személyében érintett képviselő nem vehet részt.

11. § (1) A képviselő-testület döntései határozatok és rendeletek. A képviselők a határozatokat általában egyszerű szótöbbséggel hozzák. Ez a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint a felének egybehangzó szavazatát jelenti. Minősített többségű döntésekhez a megválasztott települési képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített szükséges érvényes szavazat hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította.

(3) Minősített többségű döntés szükséges az alábbi tárgyakban:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

f) polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti kereset benyújtásáról szóló döntéshez

g) az önkormányzati képviselő kizárásához;

h) összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához;

i) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez;

j) a képviselő-testület feloszlásának kimondásához;

k) hitel felvételéről való döntéshez;

c) zárt ülés elrendeléséről, ha a vagyonával való rendelkezésről kell döntést hozni, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené;

m) polgármester elleni kereset benyújtásáról szóló döntéshez;

n) helyi népszavazás kezdeményezéséről való döntéshez;

o) hatáskör átruházásakor,

p) nemzetiségi önkormányzat kezdeményezéséről történő döntés.

q) a vagyontárgyak önkormányzati törzsvagyonná és törzsvagyontárgyak üzleti vagyonná minősítéséhez

r) a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vagy nemzeti

vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntéshez.

12. § (1) A képviselő-testület tagjai kézfelemeléssel, igennel vagy nemmel szavaznak, személyüket, vagy közeli hozzátartozójukat érintő kérdésekben tartózkodhatnak a szavazástól. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet azon ügyekben, melyekben zárt ülés tartható. Erről a képviselő-testület egyszerű többséggel foglal állást.

(3) A titkos szavazást a Képviselő-testületi ülés szünetében a Költségvetési és ügyrendi bizottság bonyolítja le. A szavazáshoz külön helyiséget biztosít, s urnába gyűjti a leadott szavazatokat, biztosítva a szavazás titkosságát, majd kihirdeti az ülésen a titkos szavazás eredményét. A titkos szavazás eljárásáról 2 példányban külön jegyzőkönyv készül, melyet a Költségvetési és ügyrendi bizottság elnöke - távollétében a bizottság egy tagja- és a jegyző írnak alá. A Képviselő- testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(4) A képviselő-testület név szerinti szavazással dönt a képviselők egynegyedének indítványára, továbbá:

a) a helyi adóról,

b) a költségvetésről,

c) zárszámadásról,

d) hitelfelvételről,

e) önkormányzati tulajdon elidegenítéséről,

f) a képviselő-testület által esetenként elrendelt ügyekben.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként, ábécé-rend szerint olvassa a jelenlévő képviselők neveit, akik nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. Név szerinti szavazáskor a polgármester utolsóként szavaz.

13. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban. A zárt ülésről 1 példányos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és az ábécé - rendben soron következő jelenlévő képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(4) A képviselő-testület határozati döntéseit évenként kezdődően folyamatosan kell számozni. Jelölése: szám/ évszám (az ülés hónapja, napja) Kt. számú határozat. A határozat végén fel kell tüntetni a végrehajtására megszabott határidőt és a felelőst.

(5) Nem kell számozott határozatként rögzíteni a jegyzőkönyvben az ügyrendi kérdést, a jegyzőkönyv-hitelesítőt elfogadó döntést, a képviselői kérdésre adott választ, a név szerinti szavazás elrendelését.

(6) A nyílt és a zárt ülések jegyzőkönyve és mellékletek eredeti irattári példányát elektronikus úton kell továbbítani az ülést követő 15 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modulján keresztül a Kormányhivatalnak.

A nyílt és zárt ülések jegyzőkönyvének irattári példánya a Sükösdi Polgármesteri Hivatalban őrizendő, mely példányt mellékleteivel együtt évenként külön-külön a jegyző bekötteti. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének második példánya a helyi könyvtárban a lakosok által megtekinthető. A nyilvános ülések jegyzőkönyveit az ülést követő 15 napon belül a település honlapjára is fel kell tenni.

6. A közmeghallgatás

14. § (1) A képviselő-testület legalább évi egy alkalommal közmeghallgatást tart. Tájékoztatja a lakosságot az éves működésről, az egyéb, a lakosságot érintő fontosabb kérdésekről. A lakosság és a társadalmi szervezetek közérdekű felvetéseire válaszol, javaslattételeinek megfelelő fórumot biztosít.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatás meghívóját legalább 7 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

7. Önkormányzati rendeletalkotás

15. § (1) A képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a/ a települési képviselő,
b/ a képviselő-testület bizottsága,
c/ polgármester,
d/ jegyző.
(3) Az előterjesztést írásban a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) A rendelet tervezetének előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

16. § (1) A rendelet elfogadását követően, annak a képviselő-testület által elfogadott szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2) Az önkormányzati rendeleteket évenként kezdődően és folyamatosan kell sorszámozni.

(3) A rendelet jelölése: sorszám/év (kihirdetés hónapja, napja) önkormányzati rendelet.

(4) A rendelet hatálybalépésének napját a képviselő-testület szabályozza.

(5) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A kihirdetés a helyben szokásos módon, azaz a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

17. § (1) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a következő témakörökben írja elő a társadalmi egyeztetést:

a) Települési rendezési terv, helyi építési szabályzat

b) Önkormányzati jelkép – címer, zászló – használata

c) Közművelődés

d) Temető használat

e) Üzletek működési rendje

f) Közterület használat

(2) A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló Képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és az önkormányzati hivatal hirdetőjén.

(3) A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatban írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló Képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a polgármesteri önkormányzati hivatalba.

(4) A Képviselő-testület előtt a polgármester terjeszti elő a társadalmi egyeztetésben kialakított írásbeli véleményeket és értékeli a rendelet tervezetének tárgyalásakor.

8. A Képviselő-testület bizottságai

18. § A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

(1) Költségvetési és ügyrendi bizottság, mely legfeljebb 5 tagból áll

(2) Oktatási, szociális és kultúrális bizottság, mely legfeljebb 5 tagból áll

(3) Ideiglenes Bizottság

19. § (1) Bizottság elnöke csak képviselő-testületi tag lehet. A bizottság elnökét és általános hatáskörű helyettesét a képviselő-testület választja meg. A bizottság összetételét oly módon kell meghatározni, hogy a bizottság tagjainak több mint a fele képviselő-testületi tagokból álljon.

(2) A bizottság tagjaira a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(3) A bizottság – feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit, állást foglal a bizottság témakörébe tartozó ügyekben, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület az általa átruházott hatáskört visszavonhatja, illetve az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat.

(4) A polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggesztheti, ha a döntés ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(5) Az egyes bizottságok átruházott hatásköreit a 2. sz. melléklet tartalmazza.4

(6) Az ideiglenes bizottság felállításáról a képviselő-testület ülésén határozattal dönt. Az ideiglenes bizottság feladata: a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, véleményalkotás, a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügyben együttműködés a polgármesteri hivatallal.

(7) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9. A polgármester, az alpolgármester, és a jegyző

20. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

21. § (1) A polgármester feladatai:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak a feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;

(2) A polgármester részletes átruházott feladat- és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.5

(4) Két képviselő-testület ülés között az alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet a polgármester, mely döntésről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol:

a) Határidős területfejlesztési, területrendezési önkormányzati véleményezés

b) Határidős pályázatbenyújtás

c) Önkormányzati rendezvényt érintő határidős döntés

d) Határidős együttműködési megállapodások, nyilatkozatok kiadása

22. § (1) A polgármester felett a munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármestert jogszabályban meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre ruházhatja át. Ennek gyakorlásához utasítást adhat, hatáskört visszavonhat.

(3) A polgármester megválasztásakor, majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. A polgármester köteles megválasztását követő 30 napon belül felvételét kérni a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

23. § (1) A képviselő-testület a polgármester általános helyettesítésére, és munkájának segítésére a képviselők közül egy alpolgármestert választ.

(2) Ahol a szervezeti és működési szabályzat polgármestert említ, ott helyettesítés esetén az alpolgármestert kell érteni.

(3) Az alpolgármester a polgármester által meghatározott feladatát társadalmi megbízatásban látja el. Az alpolgármester munkarendje: keddi napokon 16.00 órától a Sükösdi Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart. Megbízatásával kapcsolatban felmerült és igazolt költségét az önkormányzat esetenként megtéríti. Az alpolgármestert- kérelme alapján- külön jogszabályban meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.

(4) Az alpolgármestert a polgármester javaslatára, a képviselő-testület tagjai sorából titkos szavazással választják meg.

(5) Az alpolgármester feladatai ellátásáért tiszteletdíjban részesül. Tiszteletdíját a képviselő-testület határozza meg.

24. § (1) A polgármester a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben rögzített követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A Képviselő-testület aljegyzői tisztséget nem alapít a Sükösdi Polgármesteri Hivatalban. A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén annak megszűntéig- de legfeljebb 6 hónapra- a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával a Sükösdi Polgármesteri Hivatalban a jegyzői tisztség betöltésére megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselőt bízza meg.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat;

l) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi illetve a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

(3) A jegyző javaslatot terjeszt a polgármester elé a polgármesteri hivatal feladataira, az önkormányzat munkájának szervezésére, a döntések előkészítésére és végrehajtására.

A jegyző a polgármesternek javaslatot ad a képviselő-testület felé benyújtandó, a Sükösdi Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
(4) A jegyző illetményét a vonatkozó jogszabályi előírások alapján a polgármester állapítja meg. A jegyző vagyonnyilatkozat tételére köteles.

10. A települési képviselő

25. § (1) A helyi önkormányzati települési képviselő Sükösd teljes lakosságának képviseletére megválasztott képviselő.

(2) A települési képviselőt tisztsége ellátására havi tiszteletdíj illeti meg. A képviselői tiszteletdíj mértékét helyi rendelet szabályozza. Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni jutatását a képviselő-testület legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, illetve megvonhatja.

(3) A képviselő-testület egy havi tiszteletdíj elvonását határozhatja el, ha a képviselő egymást követő 2 hónapon át a képviselő-testületi üléseken nem vesz részt.

Ismételt kötelezettségszegés esetén a tiszteletdíj megvonása újra megállapítható.
(4) A képviselői tiszteletdíj 12 hónapra elvonható, ha a képviselő esküjét megszegi.
(5) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
(6) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a vonatkozó jogszabály szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát. A képviselő megválasztását követő 30 napon belül köteles felvételét kérni a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

11. A Sükösdi Polgármesteri Hivatal

26. § (1) A képviselő-testület önálló hivatalának elnevezése: Sükösdi Polgármesteri Hivatal. (továbbiakban: hivatal) A hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadást a képviselő-testület a Sükösdi Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában határozza meg.

(2) A polgármesteri és a jegyzői hatáskörbe tartozó ügyek rendezésére, a hivatali eljárás szabályozására, kiadmányozásra a polgármester és a jegyző utasítást ad ki.

(3) A hivatalhoz kapcsolódó közösségi feladatokat, tevékenységeket a Sükösdi Polgármesteri Hivatal alapító okirata határozza meg.

12. Települési nemzetiségi önkormányzat

27. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete folyamatos kapcsolatot tart fenn a települési nemzetiségi kisebbségi önkormányzattal. A kapcsolattartást és a nemzetiségi önkormányzat működését biztosító feladatokat külön együttműködési megállapodásban rögzítik.

(2) A képviselő-testület a közvetlen kapcsolat fenntartásával a polgármestert bízza meg. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő egyeztetési feladatokat a jegyző végzi el.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi üléseken tanácskozási joggal a nemzetiség képviselőjeként jogosult részt venni. A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joga gyakorlása során javaslatot tehet a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására. A képviselő-testület soron következő ülésén köteles a javaslatot, kezdeményezést megtárgyalni, a tárgyban döntést hozni, és annak eredményéről a kezdeményezés, javaslat benyújtásától számított negyvenöt napon belül értesíteni a nemzetiségi önkormányzatot.

(4) A helyi önkormányzat biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület működését biztosító feltételeket.

(5) A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzattal való együttműködéséről megállapodást köt.

13. Helyi népszavazás

28. § A helyi népszavazást legalább 20 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezheti.

11. Az önkormányzat költségvetése, vagyona, belső ellenőrzése

29. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

(2) A rendelettervezetet a jegyző az intézményvezetőkkel megismerteti, és véleménynyilvánításukhoz megfelelő fórumot biztosít.

30. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását célozzák.

(2) Az önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról külön rendeletet alkot.

31. § A belső ellenőr jogállása, feladata:

(1) A belső ellenőrzés kiterjed az önkormányzat és költségvetési szervei minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára. A belső ellenőrzést polgári jogi szerződés keretében, külső szolgáltató megbízásával kell biztosítani. A belső ellenőrzést végző külső szolgáltató szervezeti és funkcionális függetlenségét garantálni kell, közvetlenül a jegyző irányítása alá tartozik. A belső ellenőrnek tevékenysége során függetlennek, külső befolyástól mentesnek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie.

(2) A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata:

a) Elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét.

b) Elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát.

c) A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint az önkormányzat, mint költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében.

d) Nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

(3) A bizonyosságot adó tevékenységet az alábbi ellenőrzési típusok szerint kell ellátni:

a) A szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az önkormányzati szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai.

b) A pénzügyi ellenőrzés célja az önkormányzati szervezetnek, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése.

c) A rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó vizsgálatát kell elvégezni.

d) A teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg.

e) Az informatikai ellenőrzés az önkormányzat és költségvetési szervénél működő informatikai rendszerek megfelelőségére, megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére, megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul.

(4) A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok lehetnek különösen:

a) vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével;

b) pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás;

c) a vezetőség szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében;

d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén;

e) konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében;

f) javaslatok megfogalmazása az önkormányzat és költségvetési szerve működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a belső szabályzatok tartalmát, szerkezetét illetően.

14. Záró és értelmező rendelkezések

32. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/2013. (VI.28.) Kt. sz. rendelet.

(3) E rendeletben a Sükösd Nagyközség Önkormányzata kormányzati funkcióit az 5. sz. melléklet, szervezeti ábráját a 6. sz. melléklet mutatja be.

1. melléklet

2. melléklet

Sükösd Nagyközség Önkormányzata bizottságainak átruházott feladatai, hatáskörei

1. Költségvetési és ügyrendi bizottság

Költségvetéssel kapcsolatosan:
1/ A költségvetés, a zárszámadás, a költségvetés módosításának és a beszámolók
előzetes véleményezése.
2/ A költségvetés végrehajtásának folyamatos ellenőrzése. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
3/ Pénzügyi belső ellenőrzési terv véleményezése a testületi tárgyalást megelőzően.
4/ Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizteti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend, és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapítását a bizottság a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a megállapításokkal a képviselő-testület nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt az Állami Számvevőszéknek megküldi.
5/ Belső ellenőr által elvégzendő célvizsgálat lefolytatását kezdeményezi a képviselő-testület felé.
6/ A sükösdi önkormányzatnak a 2007. évi CLXXXI. törvény 1. §(1) hatálya alá tartozó bevételeiből az államháztartáson kívüli természetes, és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek –ide nem értve a társasházat- számára juttat a bizottság pályázati úton, vagy pályázati rendszeren kívül természetben vagy pénzben támogatást, kivéve az alapítványokat. Amennyiben olyan szervezet számára történne támogatásnyújtás, melynek vezető tisztségviselője egyben a Költségvetési és ügyrendi bizottság tagja is, az ügyben a sükösdi nagyközségi önkormányzat Oktatási és szociális bizottsága dönt.
Ügyrendi feladatokkal kapcsolatosan:
1/ A képviselő-testületi döntéseknél a titkos szavazás lebonyolítása, összesítése.
2/ A képviselő-testület szervezetére, működésére vonatkozó javaslatok tétele.
3/ Javaslattétel a polgármester jutalmazására.
4/ A helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményező határozatait a települési önkormányzat képviselő-testület ülései előtt megtárgyalja.
5/ A polgármesterrel szembeni fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezése, és a képviselő-testület által elrendelt fegyelmi eljárás lefolytatása.
6/ A képviselő-testület döntései végrehajtásának ellenőrzése.
7/ A képviselői vagyonnyilatkozatokat nyilvántartja és ellenőrzi.
8/ Összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat látja el.

2. Oktatási, szociális és kultúrális bizottság

2.1. Oktatással kapcsolatban:

1/ Az oktatási intézményvezetői pályázatok előzetes véleményezése.
2/ Intézmény felkérése esetén pedagógus pályázatának véleményezése.
3/ Pedagógiai kérdésekben felmerülő problémák ellenőrzésére szakértő felkérése.
4/ A felsőbb tanintézménybe került sükösdi tanulók előmenetelének támogatása, figyelemmel kísérése.
5/ Tanulóknak a képviselő-testület által adományozott jutalmak odaítélése.
2.2 Szociális igazgatás területén első fokon eljáró hatósági hatásköre:
1) rendkívüli települési támogatás a kamatmentes szociális kölcsön és tűzifa ellátás kivételével
2) a természetben nyújtott szociális ellátások közül a szociális étkeztetés
3) pénzbeli családi szociális segély
4) a felsőoktatásban részt vevő tanulók támogatása, a Bursa Hungarica pályázati keret felosztása a jogosultak között

2.3. Kultúra területén :

1) közművelődési feladatellátás segítése
2) település kulturális rendezvényei szervezésének támogatása
3) könyvtári működés támogatása
4) rendezvényekhez szponzorok felkutatása
5) civil szervezetek, egyesületek, magánszemélyek közösségi tevékenységének
ösztönzése

3. melléklet

Polgármesterének átruházott feladat- és hatásköréről
1/ A képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása.
2/ A képviselők, a bizottsági elnökök munkájának segítése.
3/ A lakosság önszerveződési közösségeinek támogatása.
4/ Nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése.
5/ A képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése.
6/ Az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése és segítése.
7/ A polgármesteri hivatal saját jogkörében történő irányítása.
8/ Döntés a működéshez szükséges folyószámlahitel szükség szerinti felvételéről.
9/ Egyéb hitelek felvételének kezdeményezése.
10/ A szociális feladatok ellátásának szervezése.
11/ Helyi munkahelyteremtés elősegítése.
12/ A közművelődési, közgyűjteményei és művészeti tevékenységekkel, valamint a testneveléssel és sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatok.
13/ Döntés-előkészítés a beruházási pályázatok igényléséről.
14/ A településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátása.
15/ Azon állategészségügyi feladatok ellátása, melyre jogszabályokban hatáskört kapott.
16/ Az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezése nyilvántartás és összeírás alapján.
17/ A település belterületén – külön jogszabályban meghatározott – növényvédelmi feladatok ellátásának biztosítása és ellenőrzése.
18/ Szociális hatáskörök:
a/ köztemetés engedélyezése,
b/ rendkívüli települési támogatásként kamatmentes szociális kölcsön és tűzifa ellátás nyújtása,
c/ iskolakezdési támogatás,
d/ Közép-és felsőfokú oktatási intézménnyel tanulói/ hallgatói jogviszonyban állók támogatása
e/ Kelengyetámogatás
19/ A katasztrófavédelmi feladatok szervezése, irányítása.
20/ Gyakorolja a teljes körű munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az intézményvezetők tekintetében.
21/ Önkormányzati hatósági hatáskörben közterület használatról dönt első fokon az erről szóló rendeletben megfogalmazottak szerint.
23/ Gyakorolja a teljes körű munkáltatói jogokat a Sükösdi Polgármesteri Hivatalnál, valamint a Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál,.

a) a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és

b) Munka törvénykönyv szerinti alkalmazottak esetén.

24./ Az igazságügyi szolgálat által kezdeményezett, Sükösd településen végzendő közérdekű munkavégzés irányítása
25./ A pályázati projektek és a közfoglalkoztatás körében - a közbeszerzések és a nettó 5 millió Ft feletti beszerzések kivételével- a polgármester dönt az önkormányzat és intézményei építési, szolgáltatási, és áru beszerzéseiről, melyekről félévente tájékoztatja a képviselő-testületet.

4. melléklet

Nyilatkozat

6. melléklet

Sükösd Nagyközség Önkormányzata szervezeti ábra (Ávr.13. § (1) e.)7
1

A 6. §-át a Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte. A 6. § a Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 6. § a Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 6/A. §-t a Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

3

A 9. § (3) bekezdése a Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

Módosította: 17/2020-(XII.2.) önkormányzati rendelet., hatályos: 2020.12.04-től.

5

Módosította: 17/2020.(XII.2.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020.12.04-től.

6

Az 5. melléklet a Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 6. melléklet címe a Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.