Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 17.) önkormányzati rendeletének indokolása
az önkormányzat és intézményei 2022. évi költségvetéséről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól
Hatályos: 2022. 02. 18az önkormányzat és intézményei 2022. évi költségvetéséről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól
Végső előterjesztői indokolás
Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvényben jóváhagyott szabályozók és forráslehetőségek ismeretében az önkormányzatoknak is el kell készíteni a saját költségvetésüket.
A jogszabályi előírások szerint külön-külön költségvetés készül az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervekre, ide értve a Kalocsai Polgármester Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) is. Azonban az előbbiek szerint elkülönült költségvetésekből az Önkormányzat és intézményei egészét bemutató, ún. konszolidált költségvetési mérleget is tartalmazó rendelet megalkotása szükséges. A nemzetiségi önkormányzatok és a társulások költségvetését nem tartalmazza, nem tartalmazhatja az Önkormányzat és intézményei jelen költségvetése.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (a továbbiakban: Áht.) 24. § (3) bekezdése alapján a költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a Képviselő-testületnek.
A vonatkozó jogszabályok értelmében az önkormányzati költségvetési rendeletnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
1. A helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban.
2. A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait kiemelt előirányzatok kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban.
3. A költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban.
4. A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat (Előző év költségvetési maradványának igénybevétele, valamint lekötött bankbetétek megszüntetése).
5. Az előző ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat.
6. A költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt.
7. A Gst 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit.
8. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint az Áht. 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.
9. A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.
Az Áht. 23. § (4) bekezdésének értelmében az Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a külső finanszírozású (az előbbi felsorolás 4) pontja szerinti belső finanszírozási tétellel nem fedezett) működési célú költségvetési hiányt kell érteni.
Az Áht. 24. § (4) bekezdése alapján a költségvetés előterjesztésekor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő további mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:
1. a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,
2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
3. a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást
4. az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.
A költségvetési rendelettervezet összeállítását megelőzően a kiadási szükségletek és a bevételi források tervezetének meghatározásához egyeztető tárgyalásokat folytattunk az intézményekkel, önkormányzati keretgazdákkal, a tervezési folyamat a pénzügyi osztályvezető által elkészített, illetve az intézményeknek, keretgazdáknak megküldött tervezési köriratok, útmutatások alapján 2021. november 03-án megkezdődött.
A költségvetési keretszámok meghatározása és a rendelettervezet összeállítása a következő fő szempontok, irányelvek szerint történt:
Működési költségvetés:
Külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt az Önkormányzat összevont, azaz intézményekkel együttesen vett, konszolidált költségvetési mérlege nem tartalmazhat a vonatkozó törvényi előírás szerint. Előbbi törvényi feltétel vizsgálatára hivatott az 1. melléklet melléklet 1. táblázatának 52 sorában., illetve a 2.1. táblázat 34. sorában található, ellenőrző képlet alapján számított egyenleg, mely nem negatív érték esetén megfelelő. A külső finanszírozású működési költségvetési hiány törvényi tilalma azt jelenti, hogy a tervezett működési költségvetési hiányt fedeznie kell a belső finanszírozási bevételeknek (előző évi költségvetési maradvány igénybe vétele működési célra, vagy lekötött bankbetét feloldása működési célra).
A működési költségvetési bevételek (főként az állami feladatalapú, normatív támogatás, adó- és adójellegű bevételek, kisebb részben tulajdonosi bevételek, bérleti díjak, térítési díjak, számlázott szolgáltatások) közgazdaságilag megalapozott, reális összegű tervezése, valamint az előző évi költségvetési maradvány működési célra igénybevett része felső határt szab a működési költségvetési kiadásoknak.
Az állami feladatalapú, normatív támogatásokat (1. melléklet 3. táblázat) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) által megküldött adatokkal egyezően szükséges tervezni, azaz e bevételi források összege adott.
Rendkívüli állami támogatási bevételi előirányzat nem került tervezésre, tekintettel annak teljesen bizonytalan, tervezhetetlen összegére.
E tény azonban nem zárja ki az Önkormányzatot a rendkívüli önkormányzati támogatásra való pályázás lehetőségétől.
Az adó- és adójellegű bevételek, valamint a helyi adóhatóság által kezelt egyéb közhatalmi bevételek (1. melléklet 4. táblázat) 2022. előirányzatainak tervezése a 2021. évi pénzforgalmi tényadatok figyelembevételével történt. Az iparűzési adó bevételi előirányzata a 2021. évi pénzforgalmi teljesülés (állami támogatásból megtérült résszel együtt tekintve) 10 %-kal emelt értéke.
Felhalmozási költségvetés:
A B2 - Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, a B7 - Felhalmozási célú átvett pénzeszközök előirányzatok összegében az érvényes dokumentumok (támogatói szerződések, okiratok stb.) szerint 2022. évre járó összegeken felül az alábbi pótlólagos, pályázati forrásként megszerzendő bevételi előirányzatok is tervezésre kerültek:
A TOP-1.1.1-15-BK1-2016-00005 "Iparterület fejlesztése Kalocsán" projekt esetében a 118 400 e Ft többlettámogatás után is fennmaradó, a 42/2020. (III.16.) önkormányzati határozatban vállalt önerőből a 2022. évi költségvetést terhelő 63 709 e Ft összegnek megfelelő többlettámogatás
Tervek, megvalósíthatósági tanulmányok költségvetési jogcím esetében az alábbi tervek, műszaki tervdokumentációk bekerülési értékeire eső támogatások:
Megnevezés |
Beépített támogatás (e Ft) |
75 fős óvoda bővítés engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítése |
20 168 |
Kivitelezési tervdokumentáció elkészítése a KEHOP-2.1.11 számú pályázati felhíváshoz |
7 607 |
TOP Plusz-3.3.1 számú Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése elnevezésű pályázat benyújtásához szükséges pályázat előkészítő műszaki dokumentáció elkészítése (Bem u-i, Zöldfa u-i Óvoda, Bölcsőde) |
1 206 |
TOP Plusz-1.2.1 számú Élhető Települések elnevezésű pályázat benyújtásához szükséges pályázat előkészítő műszaki dokumentáció elkészítése |
5 080 |
Meszesi Duna parton tervezett kishajó kikötő koncepciótervének elkészítése |
635 |
Szentháromság tér forgalmát kiváltó út koncepciótervének elkészítése |
3 810 |
Jókai utcai főzőkonyha elektromos hálózat felújításának tervezése |
1 270 |
Összesen |
39 776 |
A B5 – Felhalmozási bevételeknél az érvényes szerződések szerint 2022. évre esedékes, illetve már befizetett összegek, továbbá a vételi szándékok, ingatlanpiaci kereslet alapján valószínűsített, szándékozott további ingatlanértékesítések bevételi előirányzatai jelennek meg, összesen 260 000 e Ft összegben.
Fejlesztési hitelfelvétel, hitellehívás bevételi előirányzat érvényes hitelszerződés hiányában nem került tervezésre. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az év során olyan módosító körülmény áll elő, hogy valamely projekt megvalósításához hitelfelvétel válik szükségessé. Az esetlegesen szükségessé váló hitelfelvétel bevételi előirányzatának beépülése költségvetési rendeletmódosítást igényel. Érvényes hitelkeret szerződéshez ezen felül szükséges a Képviselő-testület tárgybeli határozata, a finanszírozó pénzintézet által elfogadott szerződés, valamint a legtöbb esetben a kormány engedélye. Kormányengedély hiányában a hitelszerződés törvény erejénél fogva semmis.
Mind az Önkormányzat, mind az intézmények elemi költségvetési táblái (részletes, az államháztartás egységes rovatrendje szerint tagolt költségvetési táblák) egységesen, a 2014. évtől hatályba lépő egységes rovatrend (Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 15. sz. melléklete) szerinti kialakított, a pénzügyi osztályvezető által előprogramozott, a feladatcsoportok, illetve feladatok szerint oszloptagolt táblarendszerben készült. Ezen előreprogramozott, elemi bontású (szerkezetében a MÁK részére megküldendő elemi költségvetéssel kompatibilis) háttér táblázatoknak a költségvetési rendelet megfelelő táblázataival való képletezett összekapcsolása, valamint a szükségszerű összefüggések, feltételek fennállását ellenőrző beépített képletek kiszűrik a tervezés technikai jellegű hibáit (Pl.: kettős számbavétel, valamely tétel kimaradása, számszaki ellentmondások stb.)