Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2024. 07. 01Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108/C. §-ban, 109. § (4) bekezdésben, 143. § (4) i), j) pontjaiban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) és (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) e), g) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Hajós Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának használójára, hasznosítójára, vagyonkezelőjére, működtetőjére és a tulajdonosi jogok gyakorlójára terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya az Önkormányzat törzsvagyonára és üzleti vagyonára, azaz az Önkormányzat tulajdonában lévő
a) ingatlanra,
b) ingóságra,
c) pénzeszközre,
d) tagsági jogot megtestesítő társasági részesedésre,
e) értékpapírra, és
f) az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogra
terjed ki.
(3) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzatot jogszabály, vagy szerződés alapján megillető vagyoni értékű követelésre és igényre.
(4) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint
b) a vásárokról és a piacokról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó ünnepi vásár és piac fenntartására, az árusítóhelyek hasznosításával kapcsolatos feladatokra.
(5) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületre abban az esetben kell e rendelet szabályait alkalmazni, ha a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása során
1. Hasznosítás: a nemzeti vagyon bármely –a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átadása, átengedése, a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását ide nem értve;
2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (6) bekezdés 2. pontja szerinti értékpapír;
3. Ingatlan vagyon: a földterület és minden olyan anyagi eszköz, ami a földdel tartós kapcsolatban áll. Az ingatlan fogalmába tartozik különösen a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, az ültetvény, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, vagy ezek tulajdoni hányada;
4. Ingó vagyon: ingatlannak nem minősülő dolgok és egyéb vagyonelemek, így különösen: a vagyoni értékű jogok, az immateriális javak, a portfólió vagyon, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások, beruházásokra adott előlegek, tárgyi eszközök értékhelyesbítése, tartósan adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek, egyéb hosszú lejáratú követelések, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök az ingatlanok kivételével, készletek, pénzeszközök, követelések, egyéb aktív pénzügyi elszámolások, amelyek alatt a Sztv., valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm.rendeletben (továbbiakban: Korm.rendelet) meghatározott fogalmakat kell érteni;
5. Költségvetési szerv: a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1. §-a szerinti szervezet;
6. Kulturális javak: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kövtv.) 7. § 10. pontja szerinti javak;
7. Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka;
8. Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre;
9. Műalkotás: olyan szellemi alkotás, amely az előállítója által kitalált módon, művészi kifejezőeszközök útján üzenetet közvetít a befogadó számára és azt a művészeti világ intézményes kereteiben annak tekintik, így különösen a festmény, a rajz, a szobor és a kerámia;
10. Műemlék: a Kövtv. 7. § 15. pontja szerinti műemléki érték;
11. Vagyon: az ingó és ingatlan vagyon összefoglaló elnevezése;
12. Vagyonelem: az Nvtv. 1. § (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon egyes egységei;
13. Vagyoni értékű jog: a tulajdonjogon kívüli dolgokra vonatkozó jogok (korlátolt dologi jogok); polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet (pl.: földhasználati jog, használati jog, haszonélvezeti jog, telki szolgalmi jog, bérleti jog, valamint az, amit jogszabály vagyoni értékű jognak minősít).
3. Az önkormányzati vagyonelemek minősítése
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona a következő vagyonelemekből áll:
a) törzsvagyon;
b) üzleti vagyon.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség alapján lehet:
a) forgalomképtelen;
b) korlátozottan forgalomképes.
(3) Az Önkormányzat törzsvagyonában forgalomképtelen vagyonelem a törvényben, illetve e rendeletben meghatározott vagyonelem.
(4) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba és gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(5) Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe kizárólag forgalomképes vagyon tartozik.
4. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen nemzeti vagyon körét az Nvtv.5. § (3) bekezdése szabályozza.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű – forgalomképtelen - nemzeti vagyonnak.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a Nvtv. 5. § (5) bekezdésében felsorolt vagyonelemeken túl a tulajdonában lévő
a) műemlék, műemlék jellegű ingatlan,
b) köztéri és egyéb műalkotás,
c) muzeális gyűjtemény és a muzeális emlék,
d) kulturális javak,
e) a Képviselő-testület és szervei, továbbá az Önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv használatában lévő ingó vagyon,
f) állami feladatellátás céljából vagyonkezelésbe adott vagyon,
g) sportpálya és sportcélú létesítmény, valamint ennek épülete, épületrésze,
h) helyi védettség alatt álló természeti terület,
i) köztemető,
j) mindaz a vagyon, amelyet törvény vagy az önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.
4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
5. § (1) A vagyonelemek nyilvántartásához az önkormányzati vagyont használó, hasznosító, vagyonkezelői joggal rendelkező, működtető természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogszabályban és a megkötött szerződésben meghatározott módon – ennek hiányában a Képviselő-testület által meghatározott módon – köteles az Önkormányzat részére térítési igény nélkül adatot szolgáltatni.
(2) Az önkormányzati vagyont használó, hasznosító, vagyonkezelői joggal rendelkező, működtető természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a vagyonelemen végrehajtott értéknövelő beruházásról a megkötött szerződésben meghatározott módon – ennek hiányában a Képviselő-testület által meghatározott módon – köteles az Önkormányzat részére térítési igény nélkül adatot szolgáltatni.
6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon részletes kimutatását a vagyonkimutatás tartalmazza.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatást a zárszámadáshoz csatolva kell bemutatni a Képviselő-testületnek.
(3) A vagyonkimutatást a: Korm.rendelet 30. § (2) bekezdése szerinti tagolásban és bontásban kell elkészíteni, biztosítva a Korm.rendelet 30. § (4) bekezdése szerinti értékegyezőséget.
5. Az önkormányzati vagyon értékének megállapítása
7. § (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, az ingó vagyonát könyv szerinti értéken, a portfólió és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelemek értékesítésére (elidegenítésére), illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, valamint bármely idegen vagyonelem megszerzésére irányuló döntését megelőzően a vagyonelem értékét
a) ingó vagyon esetén legalább a számviteli nyilvántartásban szereplő értéken, de ha a vagyonelem értéke várhatóan eléri a kettő millió forint egyedi értéket, hivatalos értékbecslő által készített három hónapnál nem régebbi értékbecslésben;
b) 2 millió forintot elérő vagy meghaladó forgalmi, vagy nyilvántartási értékű ingatlanvagyon esetén hivatalos értékbecslő által készített három hónapnál nem régebbi értékbecslésben;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a napi tőzsdei árfolyamon,
cb) a Budapesti Értéktőzsdén kívüli, másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által közzétett napi vételi árfolyamon,
cc) az egyéb társasági részesedés körébe esik, hat hónapnál nem régebbi üzleti értékeléssel;
d) befektetési jegyek esetén a befektetési alapot kezelő letétkezelő által közzétett napi visszavásárlási árfolyamon
határozza meg.
(3) Ha a (2) bekezdés a), b) pontjai esetében az adott ingó- és ingatlanvagyon vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél (elidegenítésnél), illetve hasznosításnál hat hónapnál nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntést megelőzően a hivatalos értékbecslő által aktualizált értékbecslés is elfogadható.
(4) Ha a (2) bekezdés a), b) pontjai esetében a hivatalos értékbecslő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a számviteli nyilvántartásokban, vagy a könyv szerint kimutatott érték, úgy az értékbecslő által meghatározott értéket kell alapul venni az ingó- és ingatlanvagyonnal kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(5) Az ingó- és ingatlanvagyonnal kapcsolatos jog gyakorlásakor az értékbecslés bruttó költségével az önkormányzati vagyonelem értékét meg kell növelni.
(6) A tulajdonosi jogok gyakorlóját a (2) bekezdésben meghatározott esetekben - ideértve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyonelem értékétől függően, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyonelem egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(7) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem (vagyontömeg), akkor e rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.
(8) A portfólió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedés értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.
(9) A vagyonelemek együttes értékesítésének, illetve hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.
(10) Az Önkormányzat törzsvagyonához tartozó ingatlanvagyon tulajdonjogának, használati jogának más önkormányzat részére - feladat- és hatáskörátadás vagy tulajdonjog-rendezés - jogcímen történő átadása esetén a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása alapjául szolgáló értéket a könyv szerinti bruttó érték figyelembevételével kell megállapítani.
A tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai
6. A tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai
8. § Az Önkormányzat vagyona tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására (a vagyon tulajdonjogának átruházása és a vagyon tulajdonjogának megszerzése hasznosítása, használatba adása és haszonélvezetbe adása) a Képviselő-testület jogosult.
7. Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, megszerzése
9. § (1) Öröklés, illetve az Önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról nettó 25 millió forint összeghatárig a polgármester, 25 millió forint összeghatár felett a képviselő - testület dönt.
(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes, bármely jogcímen történő átruházásáról, vagy a vagyon egyéb módon történő, ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról a képviselő - testület dönt.
(3) Leselejtezett ingó vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházásáról a pénzügyi bizottság dönt.
A vagyongazdálkodás szabályai
8. Vagyonkezelésre, használatra vonatkozó rendelkezések
10. § Az Önkormányzat – törvényben szabályozott önkormányzati vagyonelemre vonatkozó vagyonkezelői jogon túlmenően – nem alapít vagyonkezelői jogot.
11. § (1) Az Önkormányzat vagyonának használója
a) a Hajós Város Polgármesteri Hivatala,
b) Hajós Környéki Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
c) Hajósszolg Kft.,
d) egyéb jogszabály vagy szerződés alapján jogosult.
(2) A vagyon használója köteles a használatában, hasznosításában lévő vagyonelem fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatokat ellátni, továbbá közreműködni annak felújításában.
(3) A vagyon használója jogosult a használatában lévő vagyonelem 30 napot meg nem haladó hasznosítására, ezen túlmenően a vagyonelem hasznosításához a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.
12. § (1) A vagyon használója köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni az Önkormányzatot- ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonosi joggyakorló a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A vagyon hasznosítója felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben a vagyon használójától általában elvárható.
(2) Az Önkormányzat ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az Önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.
9. Vagyongazdálkodási szerződés
13. § (1) A vagyon vagyonkezelésére, használatára, haszonélvezeti jog alapítására, valamint hasznosítására kötött szerződés (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés) tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a tulajdonosi joggyakorlás és vagyongazdálkodási feladatok szabályozott és átlátható módon történő végrehajtását, beleértve a vagyon használatának ellenőrzését.
(2) A vagyongazdálkodási szerződésben rendelkezni kell különösen
a) a vagyon üzemeltetésével, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatellátásról és hatáskörökről,
b) a vagyon tovább hasznosításáról, valamint a tovább hasznosításból származó bevétel megosztásról, felhasználásáról,
c) költségvetési szerv részére felajánlott vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának elfogadásáról,
d) a használó használatában lévő leselejtezett ingó vagyon elidegenítéséről és ingyenes, vagy kedvezményes átruházásáról,
e) a pénzügyi kötelezettségek teljesítésének szabályairól,
f) az ellenőrzés gyakoriságáról és módjáról, az ellenőrzési jogosítványok terjedelméről,
g) a beszámolási kötelezettség gyakoriságáról és módjáról, és
h) a jogszabályban előírt és szerződésben vállalt kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményéről.
10. vagyonátruházás szabályai
14. § (1) A bruttó 10.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyonelem hasznosítására, értékesítésére (elidegenítésére), cseréjére a Nvtv. 11. § (16) bekezdése az irányadó. A vagyonelem hasznosítására, értékesítésére, cseréjére irányuló versenyeztetést e rendelet 1. mellékletébe foglalt Versenyeztetési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) alkalmazásával kell lefolytatni.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemek hasznosításra, értékesítésre, cserére való kijelöléséről a Képviselő-testület határozattal dönt. A határozatban meg kell jelölni a vagyonelem
a) megnevezését, ingatlan esetén a helyrajzi számát;
b) forgalmi értékét;
c) a hasznosításának, átruházásának módját;
d) a hasznosításának a feltételeit.
e) hasznosítására, értékesítésére lefolytatandó versenyeztetés esetén a versenyeztetés módjának és feltételeinek meghatározását;
f) cseréje esetén a csere célját, a csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyonelemek megjelölését, forgalmi értékét.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, értékesítését, ha törvény vagy a Képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell.
15. § Vagyonelem kizárólag a forgalmi értékével azonos vagy magasabb értékű, azonos típusú vagyonelemre cserélhető.
16. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlanrész, földrészlet értékesítése (elidegenítése) során - értékhatártól függetlenül - versenyeztetés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerint érték megjelölésével.
17. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő, önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén, a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni értékhatártól függetlenül, versenyeztetés vagy nyilvános meghirdetés nélkül.
Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet 2024. július 1-jén lép hatályba.
19. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 13/2004. (VI.28.) önkormányzati rendelet.