Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 01Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
[1] Hajós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a továbbiakban képviselő-testület – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 43. §. (3) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában
[2] valamint az Mötv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - szervezeti és működési rendjére - a továbbiakban SZMSZ - a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése, székhelye, bélyegzői és jelképei
1. § A képviselő-testület és szervei számára az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajós Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 6344 Hajós, Rákóczi u. 12., Pontos címe: Hajós Város Önkormányzata 6344 Hajós, Rákóczi u. 12.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Hajós Város közigazgatási területe
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Hajós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
(5) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Hajósi Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) Székhelye: 634 Hajós, Rákóczi u. 12.
(6) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését
(7) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az képviselő-testület elnevezését.
3. § (1) Az Önkormányzat címere téglalap alakú, a téglalap alsó végén csúcsban végződik. A címer két végén domb, mindkét oldalán fenyőfával. A dombok között folyó, amelyen vitorlás hajó úszik. A hajó feletti felhőben a hajósi római katolikus templom főoltárában lévő Szűz Mária látható, karján gyermekével.
(2) Az önkormányzat zászlaja középkék színű, szegély nélküli, alsó részén sárga rojtsorral. Alakja: végére állított téglalap. A zászló alsó felébe kerül a város címere, alatta Hajós felirattal.
(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a lakosság a nemzeti és helyi ünnepeket méltóképpen megünnepelje. A település ünnepei: Orbán Napi Borünnep május utolsó hétvégéjén, és a Városnap augusztus 20. előtti szombat.
(4) Hajós Város nemzetközi kapcsolatai az alábbi testvértelepülésekkel állnak fenn:
a) Hirrlingen /Németország/
b) Lengenfeld /Ausztria/
c) Minerbio /Olaszország/
d) Nagymácséd /Szlovákia/
4. § (1) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
(2) Hajós Város Önkormányzata elismeri a városban élő nemzetiségek jogait és egyben lehetővé teszi, hogy a közszolgáltatást nyújtó intézmények feliratait nemzetiségi nyelven is el lehet helyezni. Hajós Város Önkormányzata elismeri a városban megválasztott nemzetiségi önkormányzatokat, és vállalja a kölcsönös együttműködést.
5. § A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül
6. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a) a.) képviselő-testülete,
b) a polgármester,
c) c.) a helyi népszavazás hozhat.
7. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a vármegyei önkormányzattal.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
8. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre átruházhat. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
9. § (1) Az Önkormányzat ellátja az: Mötv.13. § (1) bekezdésében és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező feladatait.
(2) Hajós Város Önkormányzata önként vállalt feladatai közé sorolja a borturizmus, vallási turizmus és zarándokturizmus támogatását, valamint a zarándokmozgalom segítését, a zarándokút fejlesztésében való közreműködést.
(3) Az önként vállalat feladatok tárgyában az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidőben kell állást foglalni a Képviselő - testületnek.
10. § (1) A helyi önkormányzat - a választott képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.
A képviselő-testület működése
11. § (1) Hajós Város képviselő-testülete tagjainak száma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület lehetőleg szerint havi rendszerességgel ülésezik.
(3) A képviselő-testület összehívását a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal vezetője is indítványozhatja.
(4) A képviselő-testület üléseit általában az önkormányzat székhelyén (Hajós, Rákóczi utca 12. alatt) tartja.
(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) - a képviselőket,
b) - a jegyzőt,
c) - a napirend szerint illetékes személyt,
d) - akit a polgármester megjelöl.
(6) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(7) A meghívottak közül valamennyi meghívottat tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan.
(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(9) A helyben szokásos módon közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
12. § (1) A Képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.
(2) Amennyiben az érintett belegyezésétől függ a zárt ülés tartása, úgy a nyilvános ülésre az érintett előzetes írásbeli vagy az ülésen a napirend előtt jegyzőkönyvben rögzített szóbeli nyilatkozata alapján kerülhet sor.
(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti.
(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök (a legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti.
(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) előterjeszti az ülés napirendjét,
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról,
d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről.
(6) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
13. § A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Döntést csak napirendre tűzött kérdésben hoz a képviselő -testület.
14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt vissza is vonhatja.
(4) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.
(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(7) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Nem kell a kizárásról dönteni, ha a személyes érintettségét bejelentő képviselő azt is bejelenti, hogy nem szavaz az ügyben. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása egyhavi képviselői-tiszteletdíj megvonását vonja maga után, ez ügyben a képviselő-testület határozattal dönt.
15. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 74. § (1) bekezdésében és a 76. § d) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(3) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46 § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben. A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(4) A titkos szavazást az adott ülésen a képviselőkből választott 3 tagú ideiglenes bizottság a jegyző közreműködésével bonyolítja le. Az ideiglenes bizottság jegyzőkönyvét a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
(6) Az egyszerű többséget igénylő döntésekhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(7) A minősített többséget igénylő döntésekhez legalább 4 képviselő egybehangzó igen szavazat szükséges.
16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselői megbízatással össze nem férő magatartást tanúsít,
c.) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse a testület.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
17. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a testületi ülés helyét;időpontját; a megjelent önkormányzati képviselők nevét; a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; az előterjesztéseket; az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; a döntéshozatalban résztvevők számát; a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; a szavazás számszerű eredményét; a hozott döntéseket tartalmazza.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy valamely hozzászólás, vagy a határozathozatal során a kisebbségben maradt képviselői vélemény szó szerint kerüljön jegyzőkönyvbe.
(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
18. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (továbbiakban Pénzügyi Bizottság) Székhelye: 6343 Hajós, Rákóczi u. 12.
b) Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális Bizottsága (továbbiakban Kulturális Bizottság) Székhelye: 6343 Hajós, Rákóczi u. 12.(3) A bizottságok létszámát, feladatait jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Az önkormányzati rendeletalkotás, határozathozatal
19. § (1) A Képviselő-testület által hozott rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.
(4) Az önkormányzati rendeletet – külön jogszabályban meghatározottakon túl - meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára feladat- vagy hatáskört állapít meg.
(5) A Képviselő-testület által hozott határozatok megjelölése tekintetében az IM rendelet 15. §- ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, valamint indokolt esetben azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
20. § (1) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a következő témakörökben írja elő a társadalmi egyeztetést: új, átfogó települési rendezési terv és helyi építési szabályzat.
(2) A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt 5 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és a Polgármesteri Hivatal külső hirdetőtábláján.
(3) A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a Polgármesteri Hivatalba.
(4) A Képviselő-testület ülésén a polgármester ismerteti a társadalmi egyeztetés során érkezett írásbeli véleményeket a rendelet tervezetének tárgyalásakor.
Települési képviselő
21. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.
(2) A képviselő a jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek mellett:
a) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület munkájában,
b) felszólalhat,
c) indítványt tehet,
d) kérdéseket tehet fel,
e) interpellálhat,
f) írásban vagy szóban bejelenti, ha a Képviselő-testület vagy bizottsága ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
g) olyan magatartást köteles tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
h) kapcsolatot tart választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(3) Az önkormányzati képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti.
A polgármester, az alpolgármester, és a jegyző
22. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat és állapítja meg a jogszabályok keretén belül az illetményét.
(3) A polgármester kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel, és a helyi nemzetiségi önkormányzatok testületeivel.
(4) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat olyan körülménynél, amelynek bekövetkezése esetén az Önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné (kiemelkedő közérdek).
(5) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat az egészségügyi alapellátást érintő önkormányzati feladat- és hatáskörökben.
23. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára - a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, titkos szavazással társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A Képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor a jogszabályok keretei között megállapítja tiszteletdíját.
(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét.
24. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
25. § (1) A polgármester – nyilvános pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt.
(2) A jegyző, mint a Polgármesteri Hivatal vezetője, szakmailag felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a Képviselő-testület és szervei tevékenységét, s ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni.
(3) A Képviselő-testület aljegyzői tisztséget nem alapít a Polgármesteri Hivatalban. A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb 6 hónapra - a polgármester helyettesítéssel bízza meg a jegyzői tisztség betöltésére megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselőt.
A polgármesteri hivatal
26. § (1) A Képviselő-testület – az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – önálló egységes hivatalt hoz létre Hajós Város Polgármesteri Hivatala elnevezéssel.
(2) A Polgármesteri Hivatalt a polgármester irányítása mellett a jegyző vezeti.
(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzata és az ügyrendje tartalmazza, amelyet a jegyző javaslatának figyelembevételével a képviselő-testület határoz meg.
A nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos szabályok
27. § (1) A Képviselő-testület kapcsolat tart fenn a Hajós városban működő nemzetiségi önkormányzatokkal, Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzattal és a Hajósi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
(2) A közvetlen, folyamatos kapcsolat fenntartását a polgármester végzi.
(3) A Képviselő-testület a helyi nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:
a) testületi ülések megtartására helyiséghasználat a Polgármesteri Hivatal dísztermében,
b) eseti ünnepi alkalmak, találkozók megtartására szükség szerinti helyiséghasználat biztosítása az Albercht Dürer Művelődési házban, az Egyesületek Házában vagy a Hajósi Barokk Kastélyban
c) ügyviteli, adminisztrációs munka ellátása a Polgármesteri Hivatal – jegyző által kijelölt – köztisztviselője által,
d) A Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények vonatkozásában a feladatellátást a Polgármesteri Hivatal és az intézmények között megkötött munkamegosztási megállapodások szabályozzák.
A társulások
28. § (1) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
(2) A polgármester akadályoztatása vagy távolléte esetére a társulási ülésen való részvételre és döntéshozatalra - eseti jelleggel - maga helyett írásban megbízhatja a Képviselő-testület tagját, a jegyzőt vagy más település polgármesterét.
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok
29. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak az irányadók.
30. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a polgármester által meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörét - a rendezvény előtt legalább 8 nappal - a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére, a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia. A kérdést a polgármester vagy a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.
(5) A közmeghallgatás az Mötv. 54. § -a alapján a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) a honlapon való közzététel útján is megtartható.
Az önkormányzat vagyona, költségvetése és gazdálkodása
31. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról külön rendeletet alkot.
(2) A Képviselő-testület az éves költségvetését és zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.
32. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését helyi önkormányzat külsős szakemberrel látja el.
Záró rendelkezések
33. § (1) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az SZMSZ megalkotásával összefüggő valamennyi korábban megalkotott rendelet, így A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályozásáról szóló 9/2019. (XI.26.) számú rendelet és annak módosításai a 10/2019 (XII.10.), a 2/2020 (III.4), az 5/2021 (IX.27.) és a 3/2024. (III.4.) önkormányzati rendeletek.
(2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az SZMSZ mellékletei: 1. melléklet: Átruházott hatáskörök jegyzéke, 2. melléklet: Bizottságok létszáma, feladatköre
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 7/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Szociális jellegű hatáskörök:
1.1. települési támogatás megállapítása
1.2. köztemetés elrendelése
1.3. Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatainak elbírálása
2. Pénzügyi jellegű hatáskörök:
2.1. az önkormányzat vagyonát, tulajdonát érintő ügyekben a hatályos vagyonrendelet szerint
2.2. a költségvetést érintő ügyekben az éves költségvetési rendelet szerint
2. melléklet a 7/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Pénzügyi Bizottság:
1.1. Létszáma: 5 fő, mind az 5 fő települési önkormányzati képviselő
1.2. Feladatai:
1.2.1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló beszámolókat,
1.2.2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását – különös tekintettel a saját bevételekre -, a vagyonváltozás /növekedés, csökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
1.2.3. vizsgálja a hitelfelvétel gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
1.2.4. ellátja a polgármester a képviselők és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja vagyonnyilatkozatának kezelésével kapcsolatos feladatokat.
1.2.5. ellátja TOP_PLUSZ-1.1.3-21-BK1-2023-00022 pályázati azonosítójú, "Hajósi Pincefalu komplex turisztikai fejlesztése" című pályázat teljeskörű felügyeletét
2. Kulturális Bizottság:
2.1. Létszáma: 3 fő, mind az 2 fő települési önkormányzati képviselő, 1 fő nem képviselő
2.2. Feladatai:
2.2.1. javaslatot tesz a város kulturális és művészeti életével, valamint a turisztikai, ifjúsági és sporttal kapcsolatos tervek előkészítésére,
2.2.2. közművelődés önkormányzati szerveződésének segítése,
2.2.3. A város éves rendezvénytervének véleményezése,
2.2.4. Közreműködik települési rendezvények előkészítésében.
2.2.5. a városban megjelenő, nem intézményesült kulturális természetű programokban való önkormányzati részvétel lehetőségének mérlegelése,
2.2.6. A helyi média működésének ellenőrzése, véleményezése,
2.2.7. A testvérvárosi kapcsolatok, nemzetközi együttműködések segítése, koordinálása, nemzetközi pályázatokban való közreműködése,