1. § A képviselő-testület és szervei számára az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajós Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 6344 Hajós, Rákóczi u. 12., Pontos címe: Hajós Város Önkormányzata 6344 Hajós, Rákóczi u. 12.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Hajós Város közigazgatási területe

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Hajós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

(5) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Hajósi Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) Székhelye: 634 Hajós, Rákóczi u. 12.

(6) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését

(7) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az képviselő-testület elnevezését.

3. § (1) Az Önkormányzat címere téglalap alakú, a téglalap alsó végén csúcsban végződik. A címer két végén domb, mindkét oldalán fenyőfával. A dombok között folyó, amelyen vitorlás hajó úszik. A hajó feletti felhőben a hajósi római katolikus templom főoltárában lévő Szűz Mária látható, karján gyermekével.

(2) Az önkormányzat zászlaja középkék színű, szegély nélküli, alsó részén sárga rojtsorral. Alakja: végére állított téglalap. A zászló alsó felébe kerül a város címere, alatta Hajós felirattal.

(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a lakosság a nemzeti és helyi ünnepeket méltóképpen megünnepelje. A település ünnepei: Orbán Napi Borünnep május utolsó hétvégéjén, és a Városnap augusztus 20. előtti szombat.

(4) Hajós Város nemzetközi kapcsolatai az alábbi testvértelepülésekkel állnak fenn:

4. § (1) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

(2) Hajós Város Önkormányzata elismeri a városban élő nemzetiségek jogait és egyben lehetővé teszi, hogy a közszolgáltatást nyújtó intézmények feliratait nemzetiségi nyelven is el lehet helyezni. Hajós Város Önkormányzata elismeri a városban megválasztott nemzetiségi önkormányzatokat, és vállalja a kölcsönös együttműködést.

5. § A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül

6. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

7. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a vármegyei önkormányzattal.

8. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre átruházhat. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az Önkormányzat ellátja az: Mötv.13. § (1) bekezdésében és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező feladatait.

(2) Hajós Város Önkormányzata önként vállalt feladatai közé sorolja a borturizmus, vallási turizmus és zarándokturizmus támogatását, valamint a zarándokmozgalom segítését, a zarándokút fejlesztésében való közreműködést.

(3) Az önként vállalat feladatok tárgyában az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidőben kell állást foglalni a Képviselő - testületnek.

10. § (1) A helyi önkormányzat - a választott képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.

11. § (1) Hajós Város képviselő-testülete tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület lehetőleg szerint havi rendszerességgel ülésezik.

(3) A képviselő-testület összehívását a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal vezetője is indítványozhatja.

(4) A képviselő-testület üléseit általában az önkormányzat székhelyén (Hajós, Rákóczi utca 12. alatt) tartja.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(6) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(7) A meghívottak közül valamennyi meghívottat tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan.

(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(9) A helyben szokásos módon közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

12. § (1) A Képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.

(2) Amennyiben az érintett belegyezésétől függ a zárt ülés tartása, úgy a nyilvános ülésre az érintett előzetes írásbeli vagy az ülésen a napirend előtt jegyzőkönyvben rögzített szóbeli nyilatkozata alapján kerülhet sor.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti.

(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök (a legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti.

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(6) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

13. § A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Döntést csak napirendre tűzött kérdésben hoz a képviselő -testület.

14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(7) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Nem kell a kizárásról dönteni, ha a személyes érintettségét bejelentő képviselő azt is bejelenti, hogy nem szavaz az ügyben. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása egyhavi képviselői-tiszteletdíj megvonását vonja maga után, ez ügyben a képviselő-testület határozattal dönt.

15. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 74. § (1) bekezdésében és a 76. § d) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(3) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46 § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben. A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) A titkos szavazást az adott ülésen a képviselőkből választott 3 tagú ideiglenes bizottság a jegyző közreműködésével bonyolítja le. Az ideiglenes bizottság jegyzőkönyvét a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(6) Az egyszerű többséget igénylő döntésekhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(7) A minősített többséget igénylő döntésekhez legalább 4 képviselő egybehangzó igen szavazat szükséges.

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

17. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a testületi ülés helyét;időpontját; a megjelent önkormányzati képviselők nevét; a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; az előterjesztéseket; az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; a döntéshozatalban résztvevők számát; a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; a szavazás számszerű eredményét; a hozott döntéseket tartalmazza.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy valamely hozzászólás, vagy a határozathozatal során a kisebbségben maradt képviselői vélemény szó szerint kerüljön jegyzőkönyvbe.

(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

18. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

19. § (1) A Képviselő-testület által hozott rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(4) Az önkormányzati rendeletet – külön jogszabályban meghatározottakon túl - meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára feladat- vagy hatáskört állapít meg.

(5) A Képviselő-testület által hozott határozatok megjelölése tekintetében az IM rendelet 15. §- ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, valamint indokolt esetben azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

20. § (1) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a következő témakörökben írja elő a társadalmi egyeztetést: új, átfogó települési rendezési terv és helyi építési szabályzat.

(2) A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt 5 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és a Polgármesteri Hivatal külső hirdetőtábláján.

(3) A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a Polgármesteri Hivatalba.

(4) A Képviselő-testület ülésén a polgármester ismerteti a társadalmi egyeztetés során érkezett írásbeli véleményeket a rendelet tervezetének tárgyalásakor.

21. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.

(2) A képviselő a jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek mellett:

(3) Az önkormányzati képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti.

22. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat és állapítja meg a jogszabályok keretén belül az illetményét.

(3) A polgármester kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel, és a helyi nemzetiségi önkormányzatok testületeivel.

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat olyan körülménynél, amelynek bekövetkezése esetén az Önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné (kiemelkedő közérdek).

(5) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat az egészségügyi alapellátást érintő önkormányzati feladat- és hatáskörökben.

23. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára - a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, titkos szavazással társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A Képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor a jogszabályok keretei között megállapítja tiszteletdíját.

(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét.

24. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

25. § (1) A polgármester – nyilvános pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyző, mint a Polgármesteri Hivatal vezetője, szakmailag felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a Képviselő-testület és szervei tevékenységét, s ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni.

(3) A Képviselő-testület aljegyzői tisztséget nem alapít a Polgármesteri Hivatalban. A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb 6 hónapra - a polgármester helyettesítéssel bízza meg a jegyzői tisztség betöltésére megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselőt.

26. § (1) A Képviselő-testület – az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – önálló egységes hivatalt hoz létre Hajós Város Polgármesteri Hivatala elnevezéssel.

(2) A Polgármesteri Hivatalt a polgármester irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzata és az ügyrendje tartalmazza, amelyet a jegyző javaslatának figyelembevételével a képviselő-testület határoz meg.

27. § (1) A Képviselő-testület kapcsolat tart fenn a Hajós városban működő nemzetiségi önkormányzatokkal, Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzattal és a Hajósi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A közvetlen, folyamatos kapcsolat fenntartását a polgármester végzi.

(3) A Képviselő-testület a helyi nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

28. § (1) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

(2) A polgármester akadályoztatása vagy távolléte esetére a társulási ülésen való részvételre és döntéshozatalra - eseti jelleggel - maga helyett írásban megbízhatja a Képviselő-testület tagját, a jegyzőt vagy más település polgármesterét.

29. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak az irányadók.

30. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a polgármester által meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörét - a rendezvény előtt legalább 8 nappal - a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére, a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia. A kérdést a polgármester vagy a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatás az Mötv. 54. § -a alapján a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül,

31. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról külön rendeletet alkot.

(2) A Képviselő-testület az éves költségvetését és zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.

32. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését helyi önkormányzat külsős szakemberrel látja el.

33. § (1) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az SZMSZ megalkotásával összefüggő valamennyi korábban megalkotott rendelet, így A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályozásáról szóló 9/2019. (XI.26.) számú rendelet és annak módosításai a 10/2019 (XII.10.), a 2/2020 (III.4), az 5/2021 (IX.27.) és a 3/2024. (III.4.) önkormányzati rendeletek.

(2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az SZMSZ mellékletei: 1. melléklet: Átruházott hatáskörök jegyzéke, 2. melléklet: Bizottságok létszáma, feladatköre

34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.